Uj Kelet, 1954. október (35. évfolyam, 1873-1895. szám)
1954-10-08 / 1878. szám
Tel Aviv tisztálkodásának gondjai Egy külföldi szakértőt hozott a kormány Dél-Afrikából az állam közegészségügyi minisztériumának a vezérigazgatója. Szakmája elsősorban a köztisztaság,t is, amint a hivatalos jelentés mondja, Nelson doktor a kormány megbízásából hoszszasan tanulmányozta Izrael köztisztasági viszonyait. Nelson doktor megállapította, hogy a köztisztaság nálunk nagyon rossz állapotban van. Én azt megmondtam volna ingyen is a kormánynak és Tel Aviv városi tanácsának is. Ehhez istenbizony nem kell külföldi szakértő. Azért mégsem kár a valutáért. Mert nekem nem hisz sem a kormány, sem a közegészségügyi minisztérium, sem Tel Aviv városa. A délafrikai szakértőnek azonban igen. Neki hisz. Ezért hát mégis jó dolog, hogy külföldi elismert szaktekintélynek a jelentése fekszik most az illetékes izraeli fórumok előtt. Különben a jelentés semmi olyan dolgot nem mond, amit nem tudtunk volna eddig is. Azt mondja a jelentés, hogy a közegészségügyi minisztérium nem nyúl helyesen a higiéniai kérdésekhez. Nem ellenőrzi az éttermeket például. Ez igaz, soha senki bele nem néz egy étterem vagy kávémérés konyhájába. Hogy mit főznek és hogyan főznek és hogyan takarítanak, hogy van-e dzsuk a konyhában, vagy egyéb élősdi és menynyi? Én sokat nem tudok a vendéglők konyhatitkairól, ami nekem jó, mert ha többet tudnék, akkor talán nem menne le a torkomon egyetlen vendéglői falat sem. Azonban a közegészségügyi minisztériumnak nem kell ilyen érzékenynek lennie és nem ártana, ha kohtonként felemeltetné ellenőreivel a kávéházi és vendéglői fazekak fedelét. Csak véletlenül hallottam, hogy az egyik Allenby úti kávémérésben az a szokás, hogy ha a vendég erősebb teát kér, beletesznek egy kicsi szódát, amitől szépen megbarnál a teavíz. Azután azt mondja a jelentés, hogy a kormány nem ellenőrzi a vízvezetékeket, a csatornázást és a nyilvános illemhelyeket sem. Nelson doktor meg is számolta Tel Avivban a nyilvános illemhelyeket és megállapította, hogy a számuk nagyon kevés a lakosság számához képest és amellett valamennyien nagyon piszkosak. ■■ Én is meg tudnám írni a telavivi városi illemhelyek ״ balladáját”. Azt a fertelmet, ami a központi autóbusz-állomáson létezik. Ez azérta olyan fertelmes, mert a használatáért nem kérnek pénzt. Tehát nincs költségvetés a takarításra. A Kikár Magén Dávid Adomon olyan intézmény van a föld alatt, amelynek a használatáért tarifát szednek. Ez valamivel tisztább, ha nem is kifogástalan. Aztán elmondja a jelentés, hogyan öntik ki némely lakók a piszkos vizet az utcára és hogyan hajigálják el a járókelők a különböző hulladékokat. • Mindez persze aktuális nagyon. Hiszen a tel-avivi városi tanács október hónapot a tisztaság hónapjának deklarálta. Legalább megvan ennek az úgynevezett tisztasági hónapnak a kísérő zenéje: a Nelson-féle jelentés. Egyéb ebből a hónapból úgy sem jön ki, csak a kísérő zene. Mert, azt, hogy hogyan képzelte el a városi tanács a tisztasági hónapot a lakosság belekapcsolása nélkül, egyike a legnagyobb rejtélyeknek. ־ Nem kétséges, hogy a butaság veszedelmesebb az emberi közösségre nézve, mint a gonoszság. Hiszen a gonoszság itt-ott néha szünetet tart. Egyszer-egyszer sztrájkol. Ám a butaság megszakítás nélkül, éjjelnappal szüntelenül működik. Aztán meg úgy van, hogy jom-kipur napján, mégis csak elhatározhatja magát egy gonosz ember, hogy holnaptól fogva nem lesz olyan gonosz, ám ha egy buta ember fogadja meg jem kiparkol, hogy holnaptól fogva okos lesz, az használ? Az lehet? És ami vonatkozik a butaságra, ugyanaz vonatkozik a tehetségtelenségre és a hozzá nem értésre. Sokkal nagyobb kárt okoz a tehetségtelenség meg a hozzá nemértés a közügyekben, mint a kifejezetten rossz szándék. Az biztos, hogy Tel Aviv városa tényleg szeretne valamit csinálni, hogy a város tisztább legyen, csak fogalma sincs arról, hogy hogyan kell ezt csinálni. Az egyetlen gondolat erre a tisztasági hónapra a büntetés. Majd a városi ellenőrök résen fognak állni egész októberben és akit rajtacsípnek köztisztasági kihágáson az ellen megindítják az eljárást. Ettől biztosan nem lesz tisztább a város, már csak azért sem, hiszen lehetetlen minden polgár mellé egy ellenőrt ál- Utáni.. Sokkal komolyabb faktor a nevelés. Ezt persze a városi tisztviselők egyedül nem tudják elvégezni. Minden kerületében a városnak meg kellene szervezni önkéntes bizottságokat, amelyek a higéniai felvilágosítás és propaganda munkáját vállalnák. Meg kellene egyszer mondani minden anyának, hogy kevesebb gyermekparalízis volna az országban, ha nagyobb volna a tisztaság. És mindenféle súlyos betegségből is kevesebb volna. Kevesebbet fájna az embernek a foga, meg a hasa, ha komolyabban vennék a higéniát. Micsoda hatalmas közegészségügyi propagandát csinált annak idején a Biblia. Valamikor Izrael fiai voltak a világ legtisztább népe. Akik a világ minden kincséért hozzá nem nyúltak volna egy olyan állathoz, amelyet vad tépett meg és nem nyúltak volna mosdavan kézzel a kenyérhez. Biztos, hogy ma sem rosszabb az egyéni higénia kérdése nálunk, mint bárhol a világon. Mert nem is az egyénen múlik a higénia kérdés. Majdnem minden polgára az országnak önmagának tiszta. Sehol a világon annyit nem tussolnak és annyit nem mosdanak az emberek, mint éppen Izraelben. És a saját lakását igyekszik mindenki rendben tartani. Csak a közösen használt területek tisztaságával szemben nem olyan kényesek az emberek. Az én lakásomban is megtörtént egyszer-másszor, hogy vendégek olyat mivettek, amit otthon nem tennének. A cigarettavéget ledobták verandámnak a padlójára és jól be is taposták a balátaiba. Ugyanilyen különös perverzitás, hogy az utcán némelyik ember megengedi magának azt, amit otthon semmiképen sem tenne. Saját szobájának a padlójára senki sem hajít széles ívben banánhéjakat , de még saját kertjébe, vagy belső járdájára sem. Miért tartja hát piszkosabban a közös járdát, mint házának bejáratát? Mert a köztisztaság legnagyobb problémája a közös területeken, akkor lassanként mások is feladják a hiábavalóvá vált küzdelmet és ők is elhajítanak magvakat, papírokat, elhasznált autóbuszjegyeket, romlott gyümölcsöt és hasonló dolgokat. Mert már úgyis mindegy... , Karinthy azt írta egyszer egyik humoreszkjében, hogy nem hisz annak, aki idegességében randalírozik. Tudniillik csak az történik, hogy valaki ideges felfortyanásában a gyermekét pofozza meg, vagy valaki mást, aki ki van neki szolgáltatva. De sohasem a főnökét. Minden ideges érmestér lekent pofonokat a babáknak, de sohasem a kapitánynak. Az osztrák-magyar hadsereg történetében talán egyetlen egyszer sem. Én meg azt hiszem, hogy nincs olyan ember, aki nem tud ügyelni a köztisztaságra. Én láttam ugyanazt az embert, aki Tel Avivban a banánhéjakat elszórja az utcán, sétálni Zürichben. És ott nem csinált ilyesmit. Még egy villamosjegyet sem potyogtatott az utcára. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy az illető állampolgár lebecsüli a hazáját és a városát, mert idehaza a falujával, a városával, az országával úgy bánik, hogy soha nem merne ugyanúgy viselkedni idegen tájakkal. A köztisztaság a közösség kérdése hát és ezért nem hagyható egyedül hivatalnokokra és ellenőrökre. Persze hivatalnokokra és ellenőrökre szüksége van a köztisztaságnak nagyon. Fel is kellene hatalmazni az ellenőröket nagyobb hatáskörrel. Úgy ahogy az Budapesten meg Bécsben volt, meg valószínűleg más világvárosokban is. A rendőr nemcsak konstatálta, hanem azon nyomban meg is büntette a kihágást. Volt egy blokk-füzetet, amelyben 5-10 piaszternek és félfontnak megfelelő blokkok voltak és ha valaki eldobott valamit az utcán, vagy egyéb köztisztasági kihágást követett el, rögtön ki kellett fizesse a birságot. Az ilyen rendszer jó, de nem elég. A jisuv jobbik része személyes példát kell mutasson a jisuv rosszabbik részének. Azilyen személyes példa azonban, ha külön-külön űzik az emberek, elvesz a nagy rengetegben. Hatni a személyes példa is csak szervezetten hat. Irta: Jámbor Ferenc ״ ROND MOZI JERUZSÁLEM ( ÜNNEPÉLYES, NYILVÁNOS MEGNYITÓ ) OKTÓBER 12., KEDD ESTÉTŐL Három nagy sztár: Ann Todd • Claude Rains • Trevor Howard a nagy drámában: THE PASSIONATE FRIENDS Izraeli bemutató Ivrit-francia fordítás a filmen. Terjeszti: EAGLE FILM DISTRIBUTORS. A pénztár nyitva okt. 10., vasárnap reggel 9 órától. A Jeruzsallimi másik minora STUDIO: ENCORE — 4-ik hét — Somerset Maugham 3 novellája EDISON: I FIGEI DI NESTMO. Híres olasz fam. 3-ik fét . Miért nehéz megtanulni héberül? A kormány által most beindított nagy hebraizációs akció többek között törvény útján kötelezni akarja az idegennyelvű sajtót, cikkei egy részének héber nyelven való megjelentetésére. Nem valószínű azonban, hogy ez célravezető módszer volna. Az új élé ugyanis azért olvas idegennyelvű lapot, mert az ország és a világ eseményeiről olyan nyelven kíván tájékozódni, amely nem okoz neki nehézséget, ha pedig héberül akar olvasni, elolvashatja a pontozott írású „Omer”-t, vagy ha még jobban bírja a héber nyelvet valamelyik más héber napilapot. Mindezek ellenére, nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az idegennyelvű sajtó is belekapcsolódjék a hebraizációs munkába. Az idegennyelvű sajtó kiadhat például olyan, szótárakat, társalgó könyveket, amelyek az olvasóközönség anyanyelvéhez igazodnak. Vagy nagy mértékben ébren tarthatná az érdeklődést a nyelvtanulás iránt, ha állandó rovatot nyitna nyelvi kérdéseknek és feleleteknek. Az olénál naponként merülnek fel problémák, amelyekkel csak az anyanyelvén megjelenő laphoz fordulhat , mert csak ott találhat olyan ’ munkatársakra, akik az ő anyanyelvéből adódó speciális problémáit megértik. A kérdések adódhatnak a két nyelv nyelvtani különbözőségéből, vagy pedig szólásmondások fordításainak nehézségeiből. Az idegen nyelvterületről származó kitűnő írók, tanárok, nyelvészek egyéni cikkeikkel is gazdagíthatnák és tehetnék színessé ezt a rovatot, amelyet a város, a falu és a máábárá éléi egyaránt üdvözölnének. A kormányakció mindenesetre azt bizonyítja, hogy a héber nyelv elsajátítása nemcsak a magyarajkúaknak — mint azt sokan hiszik, — okoz nehézséget. Egyedül az arab anyanyelvű tanul könnyebben héberül, de csak azért, mert mindkettő sémi nyelv. A franciát is könnyebben tanulja az olasz, mint a magyar anyanyelvű, mert az olasz és a francia azonos nyelvcsaládhoz tartozik. Az európai éré szempontjából azonban közömbös a származási ország és az eredeti anyanyelv, a nyelvtanulás nehézsége, vagy könyv nyírsége más tényezőktől függ. Balassa József, a nyilasok által elpusztított zsidó származású kiváló magyar nyel Irta: Dr. Hansen László vész „A nyelvek élete” című könyvében foglalkozik behatóan ezzel a kérdéssel. Megállapítja többek között, hogy a nyelvtanulásnál az ismeretanyag elsajátításán kívül, bizonyos lelki készségre is szert kell tennünk, ahhoz, hogy az illető nyelven beszélni tudjunk. Ismert dolog, hogy az egyéni tehetség, rátermettség, sokat számít a tanulásnál, kevésbbé tudott dolog azonban, hogy van, aki könnyen tanul beszélni, de felületesen, a másik meg nem mer beszélni, pedig alaposan ismeri a nyelvet s annak irodalmát. Arany és Petőfi például költői művészettel fordították Shakespearet, de angolul beszélni nem tudtak. Bialiknak, a nagy héber költőnek is gyönge oldala volt a héber társalgás. Még feltűnőbb megállapítás az, hogy a nyelvtanulás nem az elején nehéz, hanem később, amikor a tanuló már haladó. A nyelvi finomságokat nehezebb elsajátítani, mint a konyhanyelvet. De éppen ezen a téren is nagy segítséget jelentene az állandó újságrovat, ahová tanácsért, felvilágosításért fordulhatna a haladó és a nyelv tanulásba belefáradt elé. A íragy arakúaknak gyenge és fájó pontja a kiejtés és a hangsúlyozás problémája, de mint látni fogjuk, ebben az összes izraeliek, kivétel nélkül, sorstársak. Minden nyelvtanulást ugyanis meg kell, hogy előzzön a kiejtés tanulása. Aki a tanulás első idejében rossz kiejtéshez szokott, az csak nagyon nehezen tudja később a kifogástalant megtanulni. Különösen fontos ez akkor, ha olyan nyelvet tanulunk, amelyben az anyanyelvtől eltérő hangok is vannak. Ezeknek a hangzóknak a fonetikai kérítését előre kell magyarázni és a hangok kiejtését gyakorolni kell. Ezt mindenki, aki valaha is tanult idegen nyelvet, saját magán tapasztalhatta. Nagy mulasztás történik azonban a héber nyelv tanításánál, ott ugyanis ez elmarad. S. D. Goitein professzor (a högyészi rabbinak, a ״ Részét nivehár" című háláchikus mű szerzőjének unokája) a jeruzsálemi héber egyetem tanára mutat rá különösen erre a hiányosságra, de Tur-Sinaj professzor, a héber nyelvakadémia elnöke is megállapítja kiejtésünkről, hogy az hanyag. Holott a helyes kiejtésre a zsidók mindig is nagy súlyt helyeztek. A Talmud például azt mondja, hogy aki ״ alef” helyett ״ ájin”-t ejt, nem lehet előimádkozó. A héberben általában három ismertebb kiejtést különböztetünk meg, az európai, vagy askenázi (különböző változatokban) a szefárd és a témai kiejtést, a héber nyelv első úttörőa helyes, melyikhez igazodjunk? Eliezer Ben-Jehuda, az első héber nyelv úttörője a szefárd kiejtés mellett foglalt állást, ennek folytán ez ma az uralkodó kiejtés. De nézzük meg közelebbről, valóban „szefárd” kiejtés-e az, amelyen mi beszélünk? Nyelvtudósaink megállapítják, hogy nem az. Mégpedig azért nem, mert szefárd kiejtést akar produkálni askenázi hangkincscsel. Módosítások is csak olyan mértékben történtek, amilyenben a szefárd kiejtés hangzói az áskenázi hangzók világában léteznek. A szefárd kiejtésben azonban vannak olyan hangzók is, amelyek az áskenáziban nem léteznek, (pl. ״ ájin”, ״ ehet”, a ״ dágés” és a ״ svá" következetes kiejtése). Ezeket azonban nyelvújítóink nem vették figyelembe, holott nélkülük nincs szefárd kiejtés. Kiejtésünk ma felemás valami, egy félig szefárd, félig askenázi kiejtés, ami megkönnyíti ugyan az európai (főleg német és (Folyt, a 6. oldalon) A LEGMODERNEBB nagy *stfasztékban ké** és rendelés nt&nl 01/10101( RftSZf.PtRF 1**. BODNER, JAFFA*89־״־־ Rosenberg Teri Végleges, nyomtalan (HIRSCH) •ZÖr*iD'V©!it3* londoni és párizsi útjáról tökéletes ARCADODAS visszaérkezett. L A B S I i Á Divatszalonját Dr. Kovács ismérn• újból. megnyitotta kozmetikai szalonjában, T. A.. «DIM HInSMh 91. ־ Tel Aviv, Jehuda 10*. . .1 Dipl. Bpest—Bécs. — Hát nem gyönyörű a hegymászás, Poldi? — kérdezi a barátja tára közben.( — Igen, igen — válaszolja Poldi — de sik területen nem lenne ily«» fáradt«•gps. , (Die Weltwoche, Zűriek) . • Eugen d’Albert, a ,,Hegyek alján” kitűnő zeneszerzője többször is megnősült. Egyik házasságkötése alkalmával egy ismerőse megkérdezte az újdonsült férjet, hogy hová mennek nászútra. — Egyiptomba szeretnék utazni — felelte a komponista, — de a feleségem nagyon fél a hosszú tengeri úttól. — Ez ebben az esetben nem lehet akadály — szólt az ismerős, hiszen ismeretes, hogy a szerelem a tengeri betegség legjobb ellenszere. — Odafelé igen, — bólin’tott d’Albert elgondolkozva — de mi lesz hazafelé ? (Ludas Matyi) * Definíciók: A bank az olyan intézmény, ahol pénzt kölcsönöznek neked, ha be tudod bizonyítani, hogy arra nincs is szükséged. Költségvetés: Az a módszer, melynél az ember a pénz elköltése előtt csinál magának gondokat, ahelyett, hogy a pénz elköltése után lennének gondjai. ,Ötösbizottság: Egy bizottsági tag dolgozik, három , megelégedésének és köszönetének ad efelett kifejezést és az ötödik bizottsági tag különvéleményt jelent be. Lelkiismeret: Belső hang, mely valamely tett elkövetésétől tart vissza — miután már elkövetted. (Die Weltwoche, Zürichi * Egy nizzai napilap nem rég érdekes házassági apróhirdetést közölt. A hirdetés szerint egy gazdag fiatalember élettársat keres. A feltétel csupán az hogy a jövendő feleség lelkileg és külső megjelenésében hasonlítson „ ״ Fernand és Clothikie” című regény női főalakjához. ״׳. A ponyvaregény a hirdetés megjelenése után teljesen kifogyott. Addig a könyv a könyvkereskedések polcain porosodott és a kutyának se kellett. Amint később kitűnt, a hirdetést a szerző adta fel. (Ludas Matyi) * Abesszíniában kitüntetéseket osztogatnak ״ a házasságban való hűséges kitartásért . *Tizenötévi házasság után bronzérmet, huszonötévi házasság után ezüstérmet és ötven évi házasság után aranyérmet kapnak az abesszíniai ,hűségesen kitartó״ férjek. (Time, Csikágó) • A pesti könyvelő panasza: — Kérem, főorvos úr, nincs nekem kézizom túltengésem. Ha a kezembe veszek egy vadonatúj ״ Titán״-ceruzát, rögtön darabokra törik. (Ludas Matyi) * Kérdés: Miért van annyi ellentmondás a Nagy Imre-féle kormányprogrammban? Felelet: A háziasszony zongorázik. Az egyik zeneértő vendéget megkérdezik, mit szól hozzá? 7־ A hölgy játéka a Bibliát juttatja eszembe — mondja a vendég־. Hogy tetszik ezt érteni? — Hát ott az áll: ,A balkéz nem tudja, hogy mit csinál a jobb.” (Emigráns Brssz־ TM Jankó) Kelet 5