Uj Kelet, 1959. április (40. évfolyam, 3247-3270. szám)

1959-04-01 / 3247. szám

Az események margójára ! Lázadás a világ tetején! Irta: Arad Gideon dicsót követték, amikor a Pa­ncsen Lámát tették meg bizalmasukká Az istenek palotája Második Magyarországot emlegettek a lapok a tibeti lázadással kapcsolatban. A hasonlat csak annyiban áll­­ja meg helyét, hogy Tibet la-­­ kossá­ga is megkísérelte a­­ fegyveres ellenállást a rákény­szerített, gyűlölt, utált kom-­­ muni­­sta uralommal szemben.­­ És itt is kegyetlen ágyúzás-­­­­al, ezrek elhurcolásával tör­­­te meg a főváros ellenállá-­­­sát. A kínaiak embertelen ,׳ könyörtelensége éppannyira­­ nem keltett meglepetést,­­ mi­n­t az oroszoké.­­• Itt azonban megszűnt a­­ hasonlatosság. Tibet, még­­ ma is a világ legtitokzato­­sabb, legelszigeteltebb orszá­­ga. Csak a szomszédos Kí­­na kísérelte meg több, mint­­ 200 év óta Tibet leigázását *־־ kevés sikerrel. A szent majom fiai Senki sem mondhatja meg pontosan, hogy milyen nagy Tibet, mert határai nincse­­nek pontosan kijelölve. Vagy hatvanszor akkora, mint Iz­­rael. Lakosságának számát, hol két, hol három millióra becsülik. Ezek az ״ imperial­­ista feudalistá­k" (Csu-En- Láj definíciója) ágról sza­­kadt szegény hegyi törzsek fiai, akik boldogok, ha meg­­van a vajjal kevert teájuk, mert nagyrészt ebből élnek. A lakosságnak egyötödét te­­szik ki a szerzetesek, a lá­­mák, akik hatalmas koks­­torokban teljesítik a budd­hista vallás parancsait és korlátlan befolyással ren­­delkeznek az országban. Mert a világ tetején fekvő ország, ahol a legmélyebb völgy is négy kilométernyi­­re van a tenger színe felett, a a hegycsúcsok pedig 8000 méterre kapaszkodnak fel, van a világ egyetlen fana­­tikus theokráciája, ahol „az Élő Isten, a Világ Tengerei­­nek Papja és a Mennydör­­gés Ura” röviden a Dáláj Láma, az ország főpapja és egyben uralkodója. A budd­­hizmust 1200 év előtt hoz­­ták be és az elvegyült a la­­kossá­g ősi természetimáda- tával. Ebből keletkezett a »,lámaizmus”. A tibetiek már jóval Dar­­win előtt azt tartották ma­­gukról, hogy egy szent ma­­jom leszármazottjai. A tu­­dósok azt mondják, hogy az északon szomszédos kínai sivatagból vándoroltak be sokezer év előtt. Minden csa­­lád legalább egy fiát küldi kolostorba és így nem cso­­da, hogy Lhasszában, a fő­­városban, a két hatalmas kolostorban 25 ezer láma él, míg a polgári lakosság szá­­ma alig éri el ezt a számot Többférjűség és többnejűség Az ország egyik problé­­máját az asszonyok hiánya képezi. A kistermetű, rend­­kívül erős és szorgalmas, de azépnek nem nevezhető nők­­nek igen magas az ára és ezért mindennapos jelenség a polyandria, a többférjű­­ség. A vallás, amely telje­­sen dominálja Tibet életét. Ugyan nem ismeri el az asz- szongokart teljesjogú lények­­ként, de a gyakorlatban né­­ha nagy hatalmuk van. A múltban, amikor az ország fejedelemségekre oszlott, gyakran hercegnők uralkod­­tak egyes tartományokban. Van egy nagy kolostor is, amelynek élén nő áll, míg a szerzetesek maguk termé­­szetesen férfiak. Csak a gazdag emberek engedhetik meg maguknak, hogy saját feleséget tartsa­­nak, sőt a leggazdagabbak többnejűek. A házasság for­­máit úgy látszik semmi sem korlátozza. Csupán azt írja elő a hagyomány, hogy a lánynak ellenkezés nélkül kell a szülők által kiválasz­­tott férjhez mennie, míg a fiúnak megvan az a joga, hogy kifogásolja a szülei választását A társadalom teljesen a családi és törzsi hagyományokra van felépít­­ve és évezredek óa alig vál­­t­ozott. A tibetiek elsőrangú har­­­­cosak, mesterei a primitív­­ guerilla háborúknak, amely-­­ ben nagy szerepet játszik a­­ sziklák legördítése a hegyi- i ösvényeken közeledő elten-­­­ségre. Kétszáz évig Kína­­ névleges uralmat gyakorolt­­ Tibet felett, de akárhány-­­­szor megkísérelte, hogy gya­­­­korlatilag is érvényesítse­­ uralmát, ez mindig lázadás-­­­hoz vezetett és 1894-ben ki-­­­űzték helytartóját Lhasszá­­ból. Csang-Kaj-Sek is hiába­­ kísérelte meg a hegyi ország elnyomását. A kínai kom­­munista csapatoknak is csak 1951-ben sikerült rávenniük a Dálaj Lámát, hogy védel­­mi szerződést kössön Pe­­kinggel, amely Tibet autono­­­miájának fenntartását ígér­­te. Kínai katonai küldött­­ség telepedett le Lhasszában és a következő évben az if­­jú Dáláj Láma látogatást tett Pekingben, ahol nagy pompával fogadták. ő volt az első Dáláj Láma, aki va­­laha elhagyta az ország ha­­tárait és Peking csodái ter­­mészetesen nagy hatást gya­­koroltak rá. De már 1954- ben lázadás tört ki a gyara­­podó kínai katonák és ״ szak­­értők" ellen, akik a kommu­­nizmus áldásait akarták rá­­kényszeríteni a hithű budd­­histákra. Végül 1956-ban rá­­kényszerítették a Dáláj Lá­­mát új szerződés megköté­­sére, amelyben a „tibeti au­­tonóm terület” kormányta­­nácsot kapott. Azt is meg­­ígérték, hogy legalább 1962- ig, a kínai hét éves terv be­­feje­zéséig nem kísérlik meg Tibet kommunizálását. A kínaiak ebbe a tanácsba már beépítették bábujukat, a Pancsen Lámát, akit most az ország tulajdonképpeni uralkodójává neveztek ki. De ez sem tudta megakadá­­lyozni a lázadás terjedését és végül a nyílt felkelést. A Dáláj Láma újjászületése A tibetiek hite szerint a Dáláj Láma sohasem hal meg, hanem szelleme ugyan­­abban a pillanatban vissza­­tér egy ugyanakkor szüle­­tett csecsemő testébe. Ezért a Dáláj Láma halálakor a vezető lámák elindulnak, hogy felk­utassák ezt a cse­­csem­őt. Persze közelfekvő az a feltevés, hogy ezek a lá­­mák, a főpap tanácsosai, a maguk módjára válasszák ki a megfelelő csecsemőt. A vezető családokban ilyenkor heves vetélkedés folyik és se vége, se hossza az intri­­kálónak. Ezért tartott az elő­­ző főpap 1933-ban bekövet­­kezett halála után teljes hét évig,­­ amíg megtalálták az új Dáláj Lámát, aki ekkor már hét éves volt — vagy legalábbis annyinak mond­­ták. Az új Dáláj Lámát ha­­talmas pompával Lhasszába kísérik, ahol a tanácsosok és a 4 miniszter nevelik őt , és uralkodnak nevében. A mai Dáláj Lámáról azt írja Lowell Thomas, azon igen kevés európaiak egyike, akit a Potala palotában fogadott,­­ hogy okos, átszellemült és nagytudású fiatalember, aki nagyon aggódik országa jö­­vőjéért és meg akarja aka­­dályozni, hogy Tibet a kom­­munisták karmaiba kerül­­jön. A Daláj Láma hagyomá­­nyos ellenfele a nagy Tasi- Linpu kolostor élén álló Tá­­si Láma, vagy más néven Pancsen Láma, akit a lakos­­ság egy része legfőbb ható­­ságként ismer el. A Pancsen I Lámák hagyományosan Kí­­na-barátok és az előző Pan­­­­csen Láma 1924-ben Kínába menekült a Dáláj Láma ha- t tagja elől. A nagyhatalmak­­ már régen kihasználták ezt a vetélkedést és a pekingi ■ kommunisták csupán a tra-A kommunisták a láza­­dás leverésekor hír szerint rommá lőtték Lhassza két nagy kolostorát. A Drepung kolostorban tízezer láma élt, Szera kolostorában pedig nyolcezer. Kétségtelenül ezek a világ legnagyobb kolosto­­rai , vagy azok voltak. A Lhassza mellett fekvő Gan­­den Gompo kolostorban pe­­dig hétezer volt a lámák száma. Azt mondják a je­­lentések, hogy itt fegyvere­­ket találtak a kom­munis­­ták. De azt nem jelenti Pe­­king, hogy mi történt az ott­­ felhalmozott ősi kultúrkin­­csekkel. Az egymáshoz ra­­gasztott épületek tömkele­­géből álló kolostorok tete­­jéből kiugró mindenféle for­­májú tornyokban őrizték az ősi, szent könyveket, a szent­­képeket és az arannyal be­­látott kegyszereket. Drepung­­ban volt a nagy könyvtár, amely számtalan páratlan értékű ősi kéziratot tartal­­mazott. Lhassza képét azonban nem a két kolostor, hanem a fantasztikus nagyságú Po­­tala, „az Istenek palotája” dominálja, amelynek ezer szobája van és közel száz méter magas, mégis egy da­­rab vas nélkül épült. A pa­­lota építését az ötödik, a „nagy” Dáláj Láma kezdte meg a tizenhetedik század­­ban, de nem élte meg befe­­jezését. Főminisztere attól tartva, hogy a halálhír meg­ben. London, március. Csodálatos dolog ez a di­­vatoktval, hogy mindig ki tudnak találni valami újat. Kimeríthetetlen ezeknek az embereknek a fantáziája. Itt van például a bubi­­frizura. Hát hitte volna valaki harminc évvel ezelőtt, hogy valaha ilyen hajviseletet hordanak majd a nők? Ezt a rövidrevágottat, amit most csinálnak. És a rövid szoknya. Az erkölcsök lazulása teszi, a második világháború de­­strukciója, a pánikhangulat, az atombomba? Egyszerre csak elkezdenek a nők tér­­dig érő szoknyát viselni. Ki látott már ilyet? Igaz, egye­­lőre még nem mind. Csak akiknek szép a lábuk. De a többiek sem sokra mennek a marad­iságukkal. Mindenki tudja, milyen lá­­bakat rejt manapság a hosz­szú szoknya. És nem mondom, az űr­­hajózás nagy dolog. Meg az atomrombolás. No, de hol van leleményesség dolgában Einstein, Teller, vagy von Braun az új tánc kiagyaló­­jától? Igen, az új tánc. A leges­­legújabb, legeslegmodernebb, melyet mindenütt és fárad­­hatatlanul vonaglanak, mint nemrég még a rock and rollt. Próbálj csak ma rock and rollt táncolni valami jobb helyen. Ezt az ósdi dol­­got. Nem, Európában és Amerikában, de talán már azokon a kontinenseken is, melyeket megható tapintat­­tal ״ gazdaságilag visszama­­radottak"-nak becéznek, — csak egy tánc járja. Egyet­­len egy. A charleston. És ezek az új számok. Az elmúlt évek egyik nagy slá­­gere, a ״ Szomorú vasárnap” című dal jazz-átirata volt, megfelelő angol szöveggel. Most pedig, ahogy nézem a jobbra-balra rugdalódzó pa­­rókát, egyszerre csak isme­­rős dallam üti meg a füle­­met. Hogy is van ez . . Aha, emlékszem, ״ Kataka légy-ן akadályozhatná az épitke- * zés folytatását kilenc évig titokban tartotta halálát,­­ azt híresztelve, hogy a fö­­láma visszavonult és senki-­­ nek sem szabad megzavar­­t­nia elmélkedéseit és imáit. A Dáláj Lámát a palota bel­­sejében temette el és ma már több főpap aranykupa­­lás sírja áll a hatalmas pa­­lotatömb belsejében. Hatalm­i más üléstermek, kárpittal ן borított hivatalos helyiségek ז vannak a palota központjá­­ban a nagytemplom mellett, a folyosók végtelen labirintu­­­saiba pedig a palota személy­­zetéhez tartozó sok száz lá­­ma szobái nyílnak. Maga a Dáláj Láma a Potala egyik felső emeletén tölti a téli ׳ hónapokat, a nyarat pedig­­ Lhasza közelében fekvő sze­­rényebb palotájában, ame­­lyet a kommunisták szintén ágyútűz alá vettek. A semleges szomszéd Most az "élő Isten", aki állítólag súlyosan megsebe­­sült, valahol a hegyekben rejtőzik hívei körében, akik folytatják a harcot. Talán el tud jutni a szomszédos In­­diába, ahol három év előtt­­ tett hivatalos látogatást, hi­­ába kérve India segítségét.­­ Pandit Nehru azt mondta­­ a parlamentben, hogy ninc­­­csen pontos értesülése a Dá­­láj Láma sorsáról, de remé­­li, hogy épségben van. Való- 1 szín­üteg azt is reméli, hogy­­ a Dáláj Láma nem menekül­t Indiába, mert Nehru szigo­­r­úan semleges marad és­­ ״ nem avatkozik be Kína bel- 5 ügyeibe”. India 1954-ben­­ megállapodást kötött Pe­­־ kinggel, amelyben elismerte­­ Kína uralmát Tibet felett.­­ Nehru pedig Kínától eltérően ־ betartja szerződéseit — fő­­­­leg egy igen veszélyes és kö-­­­zeli nagyhatalommal szem­aha, Katóka légyaba, Kató­­kia légyaba bám .. ” Ez 1959 nagy slágere. Igaz, a szöveg egészen más, mint amit én ismertet­. Aztán egy csa-csa-csa kö­­vetkezik. Ezt a táncot vala­­mikor rumbának hívták, — csak ma több faksznival tán­­colják, azóta lett csa-csa-csa. És milyen szellemes a dalok szövege. Engem különösen az kapott meg, hogy 3״ i, sí, sí, sa, sa, sa, si, si, si. Ugyan ki írhatta? A következő csa-csa-csa megint ismerőn egy kicsit jobban odafigyelek. Hát per­­sze. A háború utáni évek­­ben eleget hallottam, igaz, hogy más volt a ritmusa. Sok embert láttam sírni, mi­­kor e dalt játszották. Em­­lékszem, 1945-ben, Budapes­­ten ,egy mulatóban, miköz­­ben Fényes Kató nevű dizőz énekelte, egy zsidó fiú ki­­men­t a mellékhelyiségbe és főbelőtte magát. Akkor úgy hívták e dalt: „Jiddise Martime”. Mos pedig vitustáncot jár­­nak rá, dobáják magukat és a dob tombolva zakatol. Látom, egy szép fekete­­hajú lány énekel is közben. Vájjon milyen szellemes szö­­veget írtak e dalra? Mit éne­­kel a lány, fejét rázva, vad ritmusban? Közelebb táncolnak. Haál­gatózom. Ezt énekli: ,...a jiddise mamme, sie hat ein Her»..." Havas László utijegyzetei MINDEN ÚJ A NAP ALATT A­z Eiffel torony születésnapja Hetven évvel ezelőtt épí­­tették a világhírű párizsi Eiffel tornyot és ebből az alkalomból díszes ünnepsé­geket rendeznek, melyre többek között meghívják és díszhelyen helyezik el az egykorú­­ párizsi lakoso­­kat. Egyébként már nem 90­­káig lesz az Eiffel torony Európa legmagasabb tor­­nya, mert egy éven belül Marseille-ben felépül egy 350 méteres torony. MEZŐGAZDASÁGI ÜZENETEK Az eperfa meddőségéről Gross J. Tel Ám­ál: Az eper­fa (Morus sp. tut) egylaki növény, vagyis ugyanazon növényen külön fejlődnek a hím (porzás, árkáni) és a nő (bibés, termő, nökévá) vi­­rágok. Azonban gyakran elő­­fordulnak egylaki, vagyis csak hím, vagy csak nővi­­rágot hordó eperfa növény­­példányok. Ezeknél, különö­­sen az elő esetben (hímvi­­rág) nincs megtermékenyü­­lés, vagyis a fa „meddő”. A csakis nővirágokat hordozó növényt gyakran megtem­é­­kenyíti a rovarok, vagy a szél által hozott hián­yor Az ön eperfáján csakis hím virágok vannak. Ezt bi­­zonyítja az a tény is, hogy szomszédja eperfája szépen terem, aminek nővirágait az ön fáinak himpora tem­é­­kenyíti meg. Ha az ön eper­­fája akárcsak minimális számú nóvirággal is rendel­­kezne, akkor a szomszédos fáról származó him­por bi­­zonyára megtermékenyítette volna az ön fájának néhány Hóvirágját Fája meddőségén úgy se­­gíthe­t, hogy augusztus vé­­gén, szeptemberben a már többszörösen ismertetett mó­­don beoltja, vagy beszemezi eperfájának néhány ágát. Ezek a megbízható forrás­­ból származó oltóvesszők, vagy szemek (rügyek) ősz­­szel megfogamzanak, de még nem hajtanak ki. Ta­­va­ssz­al, a szendergési idő­­szak után, amikor ezek a rá oltott részek is kihajtot­­tak, a nemesített ágról, vagy ágakról az oltásokon kívül távolítson el minden más növényi részt. A hím világ­­ban csakis porzókat, a nő­­virágokban pedig maghá­­zakkan­ végződő bibét, vagy bibéket talál. A guáva és az avokádó szaporítása A guávát (Psidium gua­java) magvetéssel szaporít­­juk. Az ismert növények származó magvakat február márciusban vetjük könnyű földi keveréket tartalmazó lá­dákba, vagy cserepekbe, a­­miket a csírázásig óvatosat öntözünk és elakarva tar­tunk. Az ávokádo (Persea Ame­ricaa) alanyokat magvetés­sel szaporítjuk szeptember­ben, vagyis az alanyul hasz­nált nyári fajták (Puerto Dukce, Northrop) gyümölcsé­nek érésért követő hetekben Az ávokádo magját csúcsot részével felfelé állítva vet­jük könnyű földkeverékbe töltött cserepekbe úgy, hogy a mag egyharmadrésze ki­látszódjon a fölből. A vetés­ből származó palántáka megerősödésük után állatidő helyükre ültethetjük, de­­ hosszabb élettartam, ellen­állóképesség és főleg a faj­taazonosság biztosítása mi­att még a kiülte­tés élőt , ajánlatos beszemezni, vágó fejoltással nemesíteni. A ne­mesítés ideje: augusztus vé­ge-szeptember. A szőlőalanyokról és szaporításról A szőlőt dugványozássá szaporítják. Dugványozás: A metszés­kor levágott vesszőkből 4- 1 szemes dugványoka­t készí­tünk januárban, amike egyenesen az állandó ha­lyük­ne dugunk. A dugvá­­­nyokból fajtaazonos, viszon­t silány gyökérzetű, gyengéb­­­­ben fejlődő, rövid életű , betegségekre fogékony, nem­­ ellenálló növényeket nye­­­rünk. A szaporításnak ez­­­­ formája a felsorolt fogya­­­tékosságok miatt ma ma nem használatos. A nemesítés két folyamat­­­ból: az alanyok előkészíté­séből és az oltásból áll. Alá - nyúl az erős gyökérzette­l nagy vitalitással és a beteg­ségekkel és a kártevőkké szembeni immunitásukkal kitűnt, főleg amerikai ere­­detű vadalanyok, mint a 41­B; 1202; RU10; 216­ 3; és a D. Sah(Crick)13-16 szol­­gálnak, amiket dugványo­­zással és bújtatással szaporí­­tanak. Az éghajlat, talaj­­adottság és a kívánatos ne­­mes fajta adottságának meg­­felelően kiválasztott ״ vad” alanyra a tél® hónapokban — zárt helyen és kézben oltják rá ékoltással, vagy egyszerű párosításal, vagy angol nyelves párosítással A kiválasztott nemen fajtát Savanyú a gránátalma­ ­. •Josna, Haifa: Vannak október-novemberben élő vö­­rösbélű, indiai eredetű grá­­nátalmák. Ezeket két cso­­portra osztjuk: egyes faj­táknak savanykás a termé­­szetes ize, mások pedig két­­három hetes utóérlelés után­­negédesednek. Utóérlelés­ a leszedett gyümölcsöt szá­­raz, hűvös és szellős helyen tároljuk úgy, hogy a gyü­­mölcsök ne érintkezzenek egymással. Ha a gyümölcs apró, vagy az utóérlelés után is sava­­nyú marad — tehát igényé­­nek nem felel meg, ne kisér­­letezzen, hanem távolítsa el a gránátalma-bokrot, mert értéktelen ״ vad" fajtájú. ÜL­tessen helyette édeshusu, nagygyümölccsü és főleg v­as igényének megfelelő faj­­tájú gránátalmát. 15 új dohányfajtával kísérleteznek A Szochnut által létesített ״ Aléj Tábák” (dohányleve­­lek) dohánytermesztési tár­­­­saság csáfoi kísérteti telepé• tavasszal megkezdi 16 im­­portált dohányfajta k­bsérle­­ti termesztését. A kísérlete­­ket a Szochnut telepítés osztálya­ba a kormány­tó kö­­­zösen finanszírozzák. Gyümölcsöt öntöznek . Beér-Seva szennyvisével A Keren Kájjemet fe-­j­­isztáé­ elhatározta, hogy Beér Sévától délre elterülő , vidéken mintegy ti* ever ( dunám gyümölcsöst és liga*­­ tét létesít, amelyet a Negev fővárosának megtisztított szennyvizével fog öntözni.­ ­ Uj paradicsom fajta ״ Éjlon” néven új paradi­­csom fajta került forgalom­ba a napokban, amelyet Je­­bosua Menisz Éjion kibua 3 tagja kísérletezett ki hét év­ megfeszített munka­­ után. Az uj paradicsomfaj­­­­ta ellentáll a kötött tala­­­jokban termelt növényeket nyáron megtámadó gomba-­­ betegségeknek és gyümölc­s­cee nem repedezik meg «­­ beért» után. - 6 TEHÉN — - 6334 LITER FLISSATLAQ A földművelésügyi minisz-­ térium képviselője 200 font­­ pénzdíjjal és díszes serleg­­­­gel tüntette ki a klár­­vig­­“­dólt M. Reimann gazdát, aki megnyerte a délvidéki mintagazdaságok versenyét Az indok: Heimann 5 teher»• 1957-ben egyenként és átla­­­­gosan 6334 liter tejet szol­­gáltatott. Az évi országon a tejesé« átlag 4500 liter kö­­­­rül mozog. í­ ל• TEHÉN PUSZTULT «״ | HAHOM GAZDASÁGBAN ” Dr. A. Kameron, az állam •C­ivil veterináris intézet igaz­­t­gatójának véleménye szerint­­ a Tel-Jrid­ák, Hászollólim­s és Rámot Menáse kibucok­­­­ban az elmúlt hónapban el ל- hullott 70 tehén pusztulását a a malária-kullancs elleni ■״ védőoltás idézte elő. Erskine Caldwell: ״ A jó kormánnyal úgy van az em­­ber, minit az emésztéssel, amíg jól működik, észre sem veszi.” 1959 IV1 Új Kelet |

Next