Uj Kelet, 1959. október (40. évfolyam, 3400-3422. szám)

1959-10-02 / 3400. szám

JÓM HADIN ítélkezés napja. Ma oda­­állok a világ Bírája elé, hogy ítélkezzék fölöttem. Ha földi bíró elé állok, össze­­szedem minden furfango­­mat, ravaszságomat, minden ékesszólásomat, csűrök, csa­­varok, hogy az ítéleten eny­­hítsek. Most nem, ma nem. Hiábavaló volna. ״ Tudom én, oh Istenem, hogy Te vizs­gálod a szivet s az egyenes­­séget kedveled.” Ma segíteni akarok a fö­­löttem ítélkezőnek, vallani akarok, kitárni előtte a lel­­kem­et, megtérni. Bűnös va­­gyok, elismerem, a bűn meg­­fertőzte a testem, a lelkem, beteg vagyok, nyomorék. De most, úgy érzem, meggyógyu­lok. R. Chámá mondja, a próféta ígéri, az Isten ne­­vében: „Meggyógyítom el­pártolásukat, szeretem őket önkéntes szeretettel, mert elfordult tőlük haragom.” Ha megtérek, ha mindent bevallok, ha ezentúl a jó utat választom, akkor az Is­­ten nemcsak az én bűnömet bocsátja meg, hanem az egész világét. Elpártolásu­­kat, mondja az írás, szere­­tem őket, nemcsak engem gyógyít meg, nemcsak en­­gem fog szeretni, minden­­k­it, az egész világot. Ezt is J. Cháma mondja. Jaj, jaj, én, aki az imént még ma­­gam is tele voltam bűnök­­kel, most megszabadítom a világot a bűneitől. Jeremiás is segítségemre jön: „Térjetek meg, ti el­­pártolt gyermekek, úgymond az örökkévaló.” Ha el is pár­­toltam, ha bűnbe is estem, az örökkévaló gyermeke va­­gyok, hát még ha megtérek. De nem félelemből, a bün­­tetéstől való félelemből kell megtérnem, hanem szeretet­­ből, a Teremtő iránt való szeretetből. Aki félelemből tér meg, az könnyen újra bűnbe esik, de akit szere­­tünk, attól nem tudunk el­­pártolni soha többé. Nincs szükségem közvetí­­tőre, papra, gyóntatóra, én magam, magamtól gyónok. Istenem, vétettem ellened, bocsásd meg, többet nem te­­szem és megbánásom feljut ád Ádlóséi­ Elokeb­á, egé­­szen az Isten trónjáig. Hogy biztatnak mindent?­­föl, hogy idézik a szép pél­­dázatokat, hogy megnyugtas­sanak, hogy a megtérés ös­­vényére vezessenek. Ha el­­küldi a férj a feleségét és elmegy tőle s más férfié lesz, vajon visszaveszi-e még? Te elpártoltál tőlem, térj meg és visszafogadlak. Évezredek óta várjuk a Messiást. Testvér, akarod, hogy a Messiás megjöjjön? Térj meg, térjünk meg, fo­­gadjuk meg egész szívünk-­ kel, hogy ezentúl jók le­­­szünk, akkor megjön a Mes­­siás. Erről I. Jochánán biz■ tesit bennünket a próféta szavaival: „És jön Cion szá­­mára megváltó és a bűntől megtérök számára Jákob­­ban, úgymond az örökké­­való”. Mikor jön Cion szá­­mára a megváltó? Mi a fel­­tétele, hogy jöjjön? Ha Já­­kob megtér a bűneitől. De milyen bűnt old fel a megtérés? Bizonyára csak a tévedésből, az akaratlanul elkövetett bűnöket. Nem, minden bűnt, ha szándéko­­san, ha tudatosan, ha kész­­akarva követtem el, akkor is. Rés Lákis mondja: Mi­­lyen nagy is a megtérés ere­­je, a tudatosan elkövetett bűnöket tévedésnek veszik, amint írva van: ״ Térj meg Izráel az örökkévalóhoz, a te Istenedhez, mert elbotlátt­­tál bűnöd által.” Botlásnak tekintik hát, amelyet akara­­tomon kívül követtem el. A gonosz is megtérhet, csak meg kell bánnia a bű­­neit, a gonoszságát, írj ben­­nünket az élet könyvébe, könyörögjük ma az ítélke­­zés napján. De mit kell ten­­nem, hogy az Isten beírjon az élet könyvébe? Meg kell térjek. Gonosz voltam, nem szegtem a kenyeremből a szegénynek, nem segítettem •* uj elét, se pénzzel, se szí. irta: Löwenkopf Kálmán vés szóval, rnem neveltta*» jóra a gyermekemet, mert megfogadom, hogy szakitól a múlttal, megjavulok, ak­­kor az Isten meghosszabbít­­ja az éveimet. ״ S midőn megtér a gonosz az ő gonosz­ságától és jogot és igazsá­­got cselekszik, azok álttó­ élni fog.” A megtérés szándéka azon­ban még nem elég, tettekkel kell bebizonyítanom. Ha az Isten elé lépek és bűnbocsá­­natért esedezem, tényekkel kell könyörgésemet alátá­­masztanom: ״ Vigyetek ma­­gatokkal dolgokat — de vár rím —, így térjetek meg az Örökkévalóhoz.” Be kell té­­nyekkel bizonyítanom, hogy a javulás ösvényére léptem. A fogadkozás maga csak puszta szó. De mit jelent az megtér­­ni? Hol és hogyan kezdjük? R. Jehuda megmondja. Hi­­hetetlenül könnyű az egész. Csak erősnek kell lennem, szilárdnak az elhatározá­­somban. Ha megkörnyékez a bűn, a rossz, a gonoszság egyszer, kétszer és nem en­gedek a csábítónak, ellent­­állok neki, akkor már meg­tértem, akkor már nyugod­­tan állhatok a Bíró elé, nyert ügyem van, boldog lehetek. ״ Boldog, kinek meg van bocsátva a büntet­­te, eltakarva a vétke.” De ha már nyakig me­­g,ültem a bűnbe, ha a fertő már teljesen ellepett, ha a gonosz már egészen hatal­­mába kerített, akkor mit tegyek? Remélhetek-e még? Igen, nyugtat meg a Talmud. A megtérés az ilyennek is egit, megvál­­toztatja a végzetet, még ak­kor is, ha már az ítélet el­­hangzott. De mond a Tal­­mud másutt egyebet is: A jámborok legjámborabbja sem kerülhet a túlvilágon arra a helyre, ahova a meg­­tértek jutnak. De mit mondjunk, hogyan­­ adjuk tudtára az Istennek a megtérési szándékunkat? A vélemények megoszlanak. I Ráv szerint a következő­­ szavakkal kell az Úr elé já­­rulnom: Csak Te ismered a világ titkait és minden élő lénynek legbensőbb rejte-­keit, átkutatod bensőnk min­den zugát és megvizsgálod a sziveket és a veséket. Élet­ed nem marad rejtve sem­­m­i és nem lehet eltakarni , szemed elől semmit. Bár Hámenuná a követ­­kezőt ajánlja: ״ Istenem, mi­­előtt megteremtődtem vol­­na, semmi sem voltam, most meg, hogy meg vagyok te­­remtve, olyan vagyok, mint­­ha nem is lennék. Por va­­gyok életemben, annál in­­kább halálom után. Itt állok előtted pirulva, szégyenkez­­ve. Legyen a Te akaratod, örökkévaló Istenem és Atyá­im Istene, hogy többé ne vétkezzem, amit meg már eddig ellened elkövettem, tö­röld el be irgalmaddal, de ne fájdalmak és ne gyötrő betegségek által. ״ Jóságos és egyenes az örökkévaló, azért útbaigazít­ja a vétkeseket.” Mi a vét­­kes büntetése? — tették fel a kérdést a bölcsességnek. — A vétekeseket üldözi a vétkük — felelte a bölcses­­ség. A gonoszság, amit el­­követnek, az üldözi őket. Fö­lösleges őket külön büntet­­ni, a büntetés mintegy el van rejtve a bűnben. Meg­­kérdezték a próféciát. — A vétkező lélek haljon meg — válaszolta a prófécia. Utá­­na megkérdezték a Tant — Hozzon áldozatot és engesz­­telést talál — felelte a Tan. Megkérdezték a Szentet, di­­csértessék: Mi a vétkes bün­tetése? Szólott az Úr. Tér­­jen meg és megbocsáttatik neki, amint hogy meg va­­gyok­ írva. ״ Útba igazítja a vétkeseket, hogy megtérje­­nek. Jóm hádin, ítélkezés nap­­ja. Uram, Teremtem, Bi­­rám, itt állok előtted, be­­vallom, vétkeztem, de foga­­dom, megtérek. GIVON J. LAJOS (GÜMSBERG) A MAYER CHEMICAL INDUSTRIES Plastics és Maypren osztály képviselője üzletfeleinek a kül- és belföldön élő ro­­konoknak, barátoknak, jó ismerősöknek n­n/UI At n ■ az ״ OLGA” fodrász-szalon bIVUN ULKA tulajdonosnője Rámát-Chén. KEDVES VEVŐINEK küldik szivélyes jókívánságaikat az új esztendőhöz הנש הבוט תכרובמו BESSY KEZIMUNKASZALON RÁMÁT-G.4N, Jahalom­ u. 5., kíván kedves vevőinek BOLDOG ÚJÉVET és közli, hogy a KÖTÉSI OKTATÁST ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁST Schwartz Edith vette át, aki sokéves szakmábeli tapasztalatával áll a hölgyek rendelkezésére. Fonalak nagy választékban. Kötöttholmik mérték után. DONATH PENZIÓ, NATANJA (ezelőtt King Dávid szálló) • MELECH DAVID •UTCA 4. TELEFON 2830 • TENGERPARTON • 3ךש boldog, békés újesztendőt kíván kedves vendégeinek, barátainak. A penzió egész éven át üzemben Tuv־ Táám étterem, Baé-Erik Rabbi Akiba-u. 72. kíván evőinek, vevőinek, rokonainak és ismerőseinek הנש הבוט תכרובמו Boldog újévet 1 ־ *t és üdítő alvást­­ kívánunk Izráel népének mm/AV/m. A CSÚCSTALÁLKOZÓ PSZICHOLÓGIÁJA Az orosz miniszterelnök amerikai látogatása leg­­élénkebb bizonyítéka an­­nak, mily nagy szerepet játszik korunk világpoliti­­kájában a pszichológiai té­­nyező. Mi sem jellemzőbb erre, mint az a figyelem és érdeklődés, mellyel Chrus­­csev hangulatainak rezdü­­léseit kísérte a világsajtó és a nemzetközi diplomácia. Minden mosolya és dühkitö­­rése eseményszámba ment. Derűjének és haragjának csapongásai tanulmány anyagául szolgáltak a meg­­figyelők számára. Korunk jellegzetes vonása ez a különös kíváncsiság, amely nem „amerikai” je­­lenség csupán. Már hogyne volna kiváncsi nemzedé- I künk közvéleménye arra, hogy milyen lélek lakozik ׳ a mai ״ nagyok”-ban és kü­­­­lönösen abban a férfiúban, ן aki az egész szovjet­ tömb teljhatalmú ura. Egyre tu- I datosabbá válik az a ko­­ן rántsem megnyugtató ér­­­­zés, amit Bertrand R­u­s­­­sel, az angolok jeles filo­­zófusa néhány évvel ezelőtt így fejezett ki: Vannak pil­­lanatok, amikor Dulles emésztésétől függ a világ­­béke. Azokban, akik a hatalom ormán állnak nem csökken­­nek, hanem halmozódnak a lelkigátlások, komplexumok és viharok. S szinte úgy tű­­nik, hogy a nagy világtöm­­bök hatalmi versengése el­­ért egy fokot, melynek ve­­szélyeit már csak „pszicho­­lógiai” kezelés háríthatja el a világ feje felől. ★ Azok a nyugati államfér­­fiak, akik a Kremlben jár­­tak az utóbbi esztendő so­­rán, arra a csaknem egy­­öntetű konklúzióra jutot­­tak, hogy tenni kell valamit Chruscsev hiúságának meg­­nyugtatására, mert sok ve­­szély rejlik benne a túlzott önbizalommal párosuló ala­­csonyabbrendűségi komp­­lexumok és sérelmek miatt, amelyeket a Nyugattal kap­­csolatban érez. Eisenhower elnököt a ber­­lini válság és a genfi kon­­ferencia meddősége indítot­­ta arra, hogy meghívja Wa­­shingtonba Chruscsevet. De más indítékok is vezettek ebben a merész elhatározás­­ban. Az amerikai elnök és tanácsadói abból a feltevés­­ből indultak ki, hogy az orosz miniszterelnök köz­­vetlen, s­z­e­m­é­l­y­es imp­­ressziói Amerika hatalmá­­ról és gazdasági jólétéről nagyobb és döntőbb befo­­lyást gyakorolhatnak rá, mint helyetteseinek és kö­­veteinek jelentései. Chrus­­csev azonban úgy indult er­­re az útra, mint aki eleve feltette magában, hogy nem hagyja magát impresszio­­nálni. Ezt jelentette az az előzetes közlése, hogy nem óhajtja látni az Egyesült Államok katonai és atom­­üzemeit, még akkor sem, ha erre invitációt kap. A szovjet miniszterelnök­­nek is meg voltak a maga pszichológiai számításai és indítékai az amerikai láto­­gatással. Ő is impressziót — akart kelteni — nem annyira az amerikai állam­­férfiak, mint inkább az amerikai nép lelkében. Vagyis: pszichológiai had­­járat volt ez a látogatás mindkét részről. Annak el­­lenére, hogy mind az orosz vendég, mind az amerikai vendéglátók tisztában vol­­tak azzal, hogy nem elegen­­dők az impressziók — konk­­rétumok is kellenek a nem­­zetközi és tömbközi béke előmozdítása terén. Mit értek el tehát a ta­­lálkozó felek a látogatás tíz napja alatt? Elsősorban új reményeket ébresztettek mind az amerikai, mind az orosz s mind a világköz­­véleményben. E remények, írta: Danzig Hill és kötelező súlya alatt zajlot­­tak le a washingtoni tár­­gyalások. ★ Nehéz megállapítani e pillanatban, hogy milyen benyomásokkal és tanulsá­­gokkal hagyta el Chruscsev és családja az Egyesült Ál­­lamokat. Minden bizonnyal sok mindent láttak, ami Amerika „előnyeit” dombo­­rítja ki gazdasági, techni­­kai és társadalmi téren. De mindabból, amit Chruscsev vendéglátóinak fülébe hal­­latott, arra kell következ­­tetnünk, hogy csak foko­­zódott benne az Ameriká­­val való versengés akarata, az a törekvés, hogy utol­­érje és túl is szárnyalja az amerikai termelés és jólét fokát. Feltételezhetően az a felismerés is megerősö­­dött benne, hogy érdemes és kívánatos békében élni és együttműködni az Egye­­sült Államokkal. A fogadtatás, melyben különböző helyeken és cent­rumokban részesítették az amerikaiak az orosz ven­­déget, meglehetősen „ve­­gyes” volt. Ellenszenv és rokonszenv megnyilatkozá­­sai váltakoztak benne. Az amerikai kisember és kö­­zéppolgár érzelmeinek spon­tán és leplezetlen kifejezé­­sei voltak ezek. Egyfelől: a kommunizmus és minden néven nevezendő zsarnok­­ság elvetését érzékeltették olykor udvariatlan form­á­­ban és a demokratikus sza­­badsághoz való szenvedé­­lyes ragaszkodásuknak ad­­tak erőteljes hangot Chrus­­csev előtt. Az ilyen talál­­kozások során nem egy­­szer megsértődött és ha­­ragra lobbant a szovjet bi­­rodalom vezetője. Az effaj­­ta kitörések nem járultak hozzá tekintélyének és sze­­retetreméltóságának öreg­­bítéséhez. De tanulságos próbatétel is volt számára minden ilyen összecsapás: először találta szembe ma­­gát olyan közvéleménnyel, mely merően különbözik az orosztól, nem hátrál meg előtte és nemcsak kemé­­nyen, de korlátlan szabad­­sággal (olykor szabadosság­gal) képviseli álláspontját. Másfelől: sok amerikai lelkében őszinte rokonszen­­vet ébresztett Chruscsev populáris jelleme és maga­­tartása: az egykori paraszt és bányamunkás, aki hatal­­mas birodalom élén áll most. Ezen a síkon nem lebecsülendő sikereket köny­velhetett el a szovjet mi­­niszterelnök. S számára láthatóan nagy örömöt élvezetet jelentettek a nap­ban forgó sikerek. Ezekben a pillanatokban végtelen, szívélyes és jóságos volt és sok amerikai polgár t­u­dott meggyőzni arról, hogy jó szándékok vezetik, 038■ tén törekszik békére és ifií létre. ★ Mindebből az következik hogy az amerikai látoga­­tás lélektani mérlege meg­­lehetősen kiegyensúlyozot• A vendég és a vendéglátói egyaránt találtak benne elégtételt és uj gondolásd•­kat ébresztő elemeket.­­ lelki hatások és szellé«• mozzanatok értéke azonban a politikai tárgyalások e­­ed­ményétől függ. Nagystílű eredményeke nem árul el a közös zárói nyilatkozat. Sőt, Eisenho­­wer moszkvai látogatásá­­nak őszről tavaszra való elnapolása némi csalódés és becsapottság érzetét ü­­k­közi az amerikai vezetők részéről, azt az érzést, hogyy az oroszok megint propaa­ganda-célra használták a naivitásukat és nem nyugt­­ázták azt megfelelő politi­­kai engedményekkel. (Bár az impressziót nem ködiöt sítheti el Chruscsev a mai közlése, hogy Eisenhower unokái döntötték el a moszk­­vai látogatás tavaszi kW* pontját.) Másfelől azonban taga* hatatlan atmoszféra-vált!«׳ zás állott be a két nagy* hatalom és vezetőinek vi­­szonyában. Biztató jelnek könyvelhető el a berlifé kérdésben való tárgyaláson újrafelvétele, nem kevésbé a leszerelés ügyének el*■ térbe állítása mindkét ·• részéről. ״ Jobb megértés’*' ről szól a zárónyilatkoza• és a hozzáfűzött autent*• kus kommentár. Ez az «1׳ vont meghatározás a kö•* vélemény megnyugtatására irányul, de alapul is szol­­gálhat lassú, fokozatos ekV• menetelre a tömbközi­s­szony normalizálása utja•. Javulás várható az Eg,*• sült Államok és a Szovje*■ unió kétoldali relációiba*^ míg a kilátásba helyei«•! csúcskonferencia (a w•׳• shingtoni és moszkvai W• togatások között) elsőso*׳ ban az európai szövetség»• seknek szól Washington részéről és azt az aggály• kívánja eloszlatni, hogy a világ kéthatalmi vezető» előtt áll. A csúcskonferencia 90*- ja és esélye azonban a B­e­lin körüli tárgyalások ered­­ményétől és talán még n*•״ gyobb mértékben: Chiu•» csev kínai látogatásának kimenetelétől függ. Vég­re meg lábbátra tegnap megjelent ros­hásánál 10 oldalas számát. Nagy nyereménypályázatunk 1—5. sz. szelvénye és a sorsolásra vonatkozó részletek ebben a számban találhatók. Ára változatlanul 300 pluza!­­ Mindenütt kapható. ROKONOKNAK, BARÁTOK­­NAK ÉS ISMERŐSÖKNEK EZÚTON KIVAN BOLDOG, EGÉSZSÉGES ÉS BÉKÉS ÚJ­­ESZTENDŐT הבית* המיתחו הבוט Salamon Mihály és felesége הנש הבוס kíván vevőkörének, isme­­rőseinek és barátainak: GRÜN KÁRPITOS és paplankészítő Tel-Aviv, Pinsker­ u. 5• ROTHSCHILD SANYI ÉS CSALÁDJA cukorka-, csokoládé-üzlet BNÉ-BRAK, AKIBA 57. Naponta frissen pörkölt kávé, botnim és garinim KIVAN TESTVÉREINEK, ROKONAINAK, BARATAI­­NAK ES VEVŐINEK הנש הבוס 1959 X2 L1 Kelet |

Next