Uj Kelet, 1967. február (48. évfolyam, 5633-5656. szám)

1967-02-01 / 5633. szám

Az Egyesült Államok ״ keres" a bevándorolt tudósokon A világ minden részéből áramlanak ak­adé״ mikusok Amerikába­­ Az Egyesült Államok 15 év alatt négymilliárd dollárt takarított meg a külföldi képzettségű akadémikusok révén Az akadémikusok jelsdája komoly problémát okoz Izrael­­nek, különösen most a gazdasági válság napjaiban. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy kizárólag Izrael az az or­­szág, amelyben ez a kérdés létezik. A valóság ugyanis az, hogy világjelenségről van szó, s a legtöbb olyan országból, a­­mely lehetőségeket biztosít akadémikusoknak, áramlanak az ilyen végzettségű szemé­­lyek az Egyesült Államokba. A gyakorlatban csak olyan országokban nem létezik ez a kivándorlás, ahonnan nem engedélyezik a polgárok szá­­mára, hogy szabad akaratuk­­ból elhagyhassák lakóhelyü­­ket. Az Egyesült Államok valósággal vonzza az akadé­­mikusokat a világ minden tájáról, mert kitűnő feltéte­­leket biztosít számukra. Hoz­závetőleges becslés szerint az Egyesült Államok 4 mil­­liárd dollárt takarított meg 1949 és 1964 között, oly mó­­don, hogy olyan kitűnően kép­zett munkaerőkhöz jutott, a­­kiknek taníttatásába semmit sem fektetett be. A kimutatást Gregory Henderson, az UNO oktatási intézetének egyik embere ké­­szítette, aki szintén amerikai állampolgár. Henderson, aki munkájának eredményét a New York Times-ban közöl­­te, hangsúlyozta, hogy nincs ugyan pontos jelentés azok­nak az akadémikusoknak a tevékenységéről, akik külföld­ről érkeztek az Egyesült Ál­­lamokba, de biztos abban, hogy tevékenységük pénzösz­szegben kifejezve, sokkal na­­gyobb annál, mint amennyit az Egyesült Államok 1949 és 1964 között külföldi államok segélyezésére fordított. A jel­zett időszakban 84.919 mér­­nök, orvos és más tudós ér­­kezett az Egyesült Álla­­mokba. Az amerikai Tudományos Akadémia most készít kimu­tatást az Angliából az Egye­­sült Államokba érkezett mun­kaerőkről és azok tevékeny­­ségéről, minthogy Anglia az az ország, amelyet legjobban érint ez a kivándorlási fo­­lyamat. Kiderült, hogy 1962- 1964 között 22 százalékkal emelkedett az angol beván­­dorlók száma az Egyesült Államokba. A bevándorlók ja­varésze mérnök. Figyelemre­­méltó jelenség még, hogy míg a többi nyugati országban a kivándorló akadémikus mun­­kaerők száma változatlan marad, Angliában állandóan emelkedik. Henderson szerint az Egye­­sült Államokban ma mintegy százezer „importált” tudós működik, ami még amerikai viszonylatban is jelentős szám. Nem érdektelen meg­­jegyezni, hogy a 43 Nobel­­díjjal kitüntetett amerikai tudós közül 16 külföldön vé­­gezte tanulmányait. Végezetül leszögezi Hen­­derson, hogy az a munkaér­­ték, amellyel az Egyesült Ál­­lamok a külföldi tudósok munkája révén gazdagodik, jóval több annál, mint amely­lyel az Egyesült Államok a különböző országok tudo­­mányágait segélyezi általá­­nos segélyprogram keretében. Hétezer telefonkérvényező visszavonta kérését Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). Hétezer tele­­fonkérvényező hatálytalaní­­totta telefonszerelés iránti folyamodványát. Ez mintegy 20 százalékát teszi ki azon kérvényezők számának, akik már értesítést kaptak, hogy a felszerelési díjakat befizet­­hetik. A szokatlanul nagy szám megütközést keltett a postaminisztériumban, ahol azt feltételezik, hogy a le­­mondások összefüggésben van­nak a telefonszerelési díjak felemelésével. Jiszráél Jesá­­jáhu postaügyi miniszter el­­rendelte a lemondásokkal kapcsolatos okok kivizsgálás­­át. Újvidéken megemlé­­keztek a zsidók elleni vérengzésekről Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától).­­ A jugoszlá­­viai Vajdaság fővárosában, Újvidéken is megemlékeztek a magyar megszálló csapa­­tok által ott 25 esztendővel ezelőtt végrehajtott véreng­­zésről. Mint emlékezetes, a helybeli zsidó lakosság nagy csoportját gyilkolták akkor meg magyar fasiszta tisztek parancsára. Az áldozatokat a jeges Dunapartra hurcolták és ott végezték ki. Január 22-én, vasárnap Újvidéken a Dunaparton összegyűlt tömeg előtt a városi tanács elnöke kegyelettel emlékezett meg a vérengzés áldozatairól, majd piros és fehér szegfűből font koszorút dobott a Dunába, oda ,ahol negyed évszázaddal azelőtt a vérengzés áldoza­­tait sodorta a jeges víz. Az évforduló alkalmából a ju­­goszláv sajtóban számos cikk jelent meg. A kommentáto­­rok a többi között hangsú­­lyozzák, hogy a Bácskában a törökök kiűzése óta élnek egy­más mellett szerbek, magya­­rok, zsidók, németek és más nemzetiségűek. Az újvidéki vérengzésnek — mondják a szerb nyelvű cikkek — az volt a célja, hogy a nemzeti gyű­­lölködés felszításával tegyék lehetetlenné az ott élő népek testvéri együttélését. Golomb­-bizottság• A kooperative tagok magas fizetése a fő oka a Dán jelenlegi helyzetének ötszázalékos viteldíj-emelést javasol a különbizottság . Az Egyed és a Dán igazgatói nem jelennek meg a bizottság előtt A Dán autóbusz-kooperativa helyzetének kivizsgálásával megbízott Golomb-bizottság befejezte munkáját és a közeli napokban, talán már ma, benyújtja jelentését a közlekedési miniszternek. A bizottság egyik tagja, Efrájim Ben Ardi, különvéleményt jelentett be. Ha 8 befejezi javaslatának ki­­dolgozását, a jelentés azonnal a miniszterhez kerül. A bizottság javaslatának lényege, hogy a kooperatíva­­tagok magas fizetése, amely átlagosan havi 1384 font, a fő oka a Dán jelenlegi súlyos helyzetének. A bizottság az­­ért javasolja, hogy szüntes­­sék meg a tőkebefektetésért folyósítandó havi járadékot, ami közel 400 fontot tesz ki. A Dán vezetősége máris reagált és úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó a jelen­­tésnek ezt a részét elfogad­­ni. A bizottság azt javasolja, hogy havonta folyósított jut­­tatás helyett a kooperatíva minden év elején nyújtson be költségvetési előirányzatot jó­­váhagyás céljából a közleke­­dési minisztériumnak. Ha be tudja bizonyítani, hogy a fo­­lyó évben mérlegét nyereség­­gel zárja, úgy ennek a nye­­reség­összegnek­ 60 százalé­­kát engedélyezik havi szét­­osztás céljára a tagok kö­­zött. Azt is javasolja a bizott­­ság, hogy a következő 3 év­­ben a nyereség 20 százalékát fordítsák az összegyűlt defi­­cit kiegyenlítésére. A bizott­­ság véleménye az, hogy az 1967/68-as pénzügyi évre a tagoknak folyósítandó nyere­­ség, illetve tőkebefektetési il­­leték ne legyen több 240 font­­nál. A kooperatíva deficitjének rendezésére a Golomb-bizott­­ság azt javasolja, hogy a kor­­mány folyósítson 8 millió font kamatmentes kölcsönt és a viteldíjakat ez év áprilisától kezdve 5 százalékkal emel­­jék. A Dánnak 3 év múlva kell megkezdeni a kölcsön törlesztését a fent jelzett mó­­don. Úgy tudják, hogy Ben Ár­­d­ fő ellenvetése az, hogy a bi­­zottság javaslatai nem képe­­sek megoldani a Dán problé­­máját, melynek az elmúlt hat év alatt összegyűlt ráfizeté­­se közel 35 millió font. Ezért a többségtől eltérően más jel­­legű javaslatokat dolgozott kel. Dávid Ásza, a Dán titkár­­ságának elnöke azt mondot­­ta, hogy miután a jelentést még nem nyújtották be hi­­vatalos formában, a társaság nem reagál arra, azonban semmiképp sem fogadhatja el azt a megoldást, hogy csök­kentsék a kooperatíva-tagok havi jövedelmét, mert ez a munkafeltételek rosszabbítá­­sát jelenti, amelyre még nem volt példa az országban. Az Egyed és Dán autóbusz­­kooperatívák vezetősége nem jelenik meg a Hisztadrut fe­­gyelmi bírósága előtt, amely eljárást indított ellenük, mert nem folyósították a szakszer­vezet által megítélt fizetés­­pótlékot a béralkalmazottak­­nak. Mint ismeretes, a két autóbusz-kooperatíva vezető­­sége következetesen elutasí­­totta a Hisztadrut központi bizottságának követelését a fizetésemelés folyósítását ille­­tőleg. A Hisztadrut erre meg­szakította a kapcsolatot a két kooperatíva igazgatósá­­gával és úgy döntött, hogy fegyelmi eljárást indít elle­­nük, amely a Hisztadrutból való kizárással végződhet. A vádiratot néhány nappal ezelőtt nyújtották be a Hisz­­tadrut bíróságához, amely felszólította a vádlottként szereplő két igazgatóságot, hogy 14 napon belül nyújtsa be a védőiratot. A két igazgatóság, amely azonos álláspontot foglal el ebben a kérdésben, úgy hatá­­rozott, hogy nem tesz eleget a felszólításnak és bojkottál­­ja a tárgyalást, mert az sze­­rintük ellentétben áll a Hisz­­tadrut alapszabályaival.­­ A központi bizottság nem emelhet vádat ellenünk, mert erre csak az ellenőrző bizottság hivatott. Ügyvé­­deink fogják benyújtani ide­­vonatkozó ellenvetésünket a bíróságnak — mondották. Ez a magatartás oda ve­­zethet, hogy még jobban el­­mélyülnek az ellentétek a két kooperatíva és a Hisztadrut vezetősége között. Politika az iskola falai között GIMNÁZIUMI BOTRÁNY ESKOL-KARIKATÚRA MIATT Négy nyolcadikos diák ízléstelen tréfája Az „Eskol viccek”, melyek az utóbbi hetekben elárasz­­tották az országot, éreztetik kétes értékű hatásukat az iskolákban is. Az elmúlt na­­pokban kínos botrány pat­tant ki a ramat-bhéni Bloch gimnáziumban, egy durva karikatúra miatt. Egy reg­­gel az iskola hirdetőtáblá­­ján­­—■ melyen általában a diákok elveszett holmijukat keresik, vagy a különböző ifjúsági mozgalmak tevékeny­ségével kapcsolatos hirdet­­mények jelennek meg — durva Eskol-karikatúra volt látható. Az iskola igazgatója nem volt hajlandó felvilágosítást adni, vagy megmutatni az érdeklődő újságíróknak a raj­zot, csak annyit mondott: Az ügy nem tartozik a saj­­tóra. Ennek ellenére kiderült, hogy durva, felelőtlen és íz­­léstelen rajz került a hirdető táblára. Az iskolaigazgató elhatá­­rozta, hogy erélyes lépése­­ket tesz és azonnal vizsgá­­latot indított. Kiderült, hogy négy nyolcadikos diák közös „munkája” volt a rajz. A diákokat tíz napra kitiltot­­ták az iskolából. Ezzel azon­­ban nem zárult le az ügy, amely eljutott a körzeti tan­­felügyelőhöz. Az iskola igazgatósága elhatározta, hogy széleskörű felvilágosító tevékenységbe kezd az üggyel kapcsolat­­ban. ״ Elmagyaráztuk diák­­jainknak, — mondotta az igazgatóhelyettes, — hogy miniszterelnök sehol a vilá­­gon nem lehet durva, sértő élcelődések céltáblája. Az a magas feladat, amelyet be­­tölt, minden polgárt arra kö­telez, hogy illő tiszteletben részesítse. Ami minket illet — foly­­tatta — nem ellenőrizzük az olyan karikatúrákat, a­­melyek görbetükörként ad­­ják vissza mindazt, ami az országban történik. Ennek feltétele azonban: egészsé­ges, ízléses humor. Néhány osztályban a diákok tekinté­­lyes újságokból kivágott, si­­került karikatúrákat ra­­gasztottak a falra s ez ellen nem tiltakoztunk. A négy nyolcadikos diák egyébként elbukott az első érettségi vizsgán. Az igaz­­gatóság úgy határozott, hogy az ügy nyomában az osz­­tályfőnöki óra keretében fel­­hívják a növendékek figyel­­mét arra, melyek a köteles­­ségei és jogai az ország jö­­vendő állampolgárainak. A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA Előadások kezdete: 4.30-7.15-9.15 ALLENBY: Párizs ég? ARMON DAVID: Mondo Cane BEN? JEHUDA: Egy férfi és egy nő CAFON: Hawaii CHEN: Beau Geste CINERAMA: A csodálatos Oroszország GAT: Az utolsó a legkedvesebb GORDON: A Biblia ESZTER: A­z aranyember HÓD: Nem érdemes idegeskedni MAXIM: Egy kék folt MUGRABI: Az elszakadt függöny OPHIR: A feleségemmel — nem ORION: Jönnek az oroszok PEER: Doktor Zsivágó SDEROT: Háború és béke TCHELET: Botrány a felsőbb körökben TEL-A­VIV: A kék Mai VARON: Ringó dalai BAT-JAM OREN: Johann Strauss élete SAVYON: A kém, aki visszatért a hidegből BAT-JÁM: Emberünk Afrikában Fondorlat, ami nem fog sikerülni­­ (DAVAR, a Hisztadrut lapja). — Szirial 'j L ■ 1 kiküldöttei nem nagyon okos taktikáról­­ mw n 1 tesznek tanúbizonyságot, amidőn a vég­re évek után összeült közös fegyverszüneti bizottság prog­­ramjába a semlegesített zónák jogállásának a kérdését is be akarják csempészni. Ez a taktikájuk annál kevésbé sike­­rülhet, mert Izrael semmiképpen se fog beleegyezni olyan kérdések előráncigálásába, amelyek ellen eleve tiltakozását jelentette be. Ezenkívül a szíriaiak taktikája célt fog tévesz­­teni más tekintetben is, hiszen a tárgyalásokban való rész­­vételükkel egyrészt az UNO főtitkár felé akartak gesztust tenni és ezenkívül a világ előtt is, mint nagyvonalú, objek­­tív politikusok szerettek volna bemutatkozni. A fegyverszüneti vegyesbizottság abszolút körülhatá­­rolt programmal és céllal ült össze, hogy kiutat találjon ab­­ból a viszályból, amely a határmenti földek minden évben való megdolgozásából ered. Ebben különbözött a most összes­ülő fegyverszüneti bizottság a régi ülésektől, amelyek ép­­pen azért szakadtak meg évek előtt, mert a szíriaiak az általuk most előrángatott semlegesített zóna jogállását pró­­bálták állandóan firtatni. Lehet, hogy Damaszkusz meg­­bánta az U Tantnak adott ígéretet, az is lehet, hogy a szí­­riai kormányon belül is ellentétek állanak fenn, ez azonban kizárólag csak rájuk tartozik. Mi semmiképpen sem járu­­lunk hozzá olyan témának a mellékajtón való becsempé­­szésére, amelyet a főbejáraton nem engedtünk behozni. , A megszokott módszerek a jó klitamunka akadályozói ■*— 11- IZjxAi (LÄMERCHAV, az Ab­dut Háávodá lap• ידזזרמד ja). — A szükség országaiból éveken ke• v ,...ה ו resztül áramló tömegalijja bizonyos mód­­szereket teremtett meg ezeknek az alijjáknak a befogadá­­sára és a tömegeknek az országban való elhelyezésére. Ez az alijja most majdnem teljesen megszűnt. A most elkez­­dődő, úgynevezett jóléti országokból jövő alijják befoga­­dására új módszerekre és eszközökre van szükségünk. A családok egyesítése keretében is nagyobb szabású alisjára van kilátásunk, s bár az etekintetben számba jöhető tö­­megek nem éppen jóléti országokból jönnek, mégis a tőlünk merőben eltérő életmódhoz szokott tömegek befogadása és az országban való begyökerezése érdekében feltétlenül új rendszert kell bevezetnünk az alijja és a klita munkája te­­rén. Az ilyen olékkal való érintkezésünk után arra a meg­­győződésre kell jutnunk, hogy ezek az új eszközök és mód­­szerek nálunk még nem születtek meg. A négy faj, amit az uj oléknak nagylelkűen rendelkezésére bocsátunk, még nem biztosítja számukra sem a kenyeret, sem az ország életébe való elhelyezkedésüket. A zsidó államtól éveken keresztül elszakadva, nagyré­­szük annak gazdasági és társadalmi helyzetéről és igazi életéről tulajdonképpen semmit sem tud. Ide kell számíta­­nunk még a nyelvbeli nehézségeket, és az életvitel tekinte­­tében eltérő szokásokat is.­­ Mindezt tekintetbe kell venni a számunkra olyan becses alista érkezése esetében. Nem mondjuk, hogy valamilyen különleges melegágyban elszi­­getelve a külvitágtól kell őket tartanunk, mert az izraeli élet valóságával összetalálkozva később ez még számukra nagyobb csalódást jelentene. De bizonyos, hogy az eddig so­­kat kifogásolt adminisztráció gyökeres átállításával min­­denképpen individuális eljárásra van szükség a várvavárt új ak­n­a-tömeg­ek kezelésénél. ,1 Törvénnyel kell betiltani a missziók működését ___ (HACOFE, a Vallásos Nemzeti Párt lap­­ja). — A gazdasági nehézségek, amelyek­­ az országra rászakadtak, általában a kis keresetű rétegek és különösen a munkanélküli tömegek ne­­héz helyzete nagymértékben fokozta az országban működő misszionáriusok aktivitását. Tevékenységük olyan elága­­zóvá lett, hogy ma már a zsidó élet minden területére ki­­terjed. Meglátogatják a kórházban fekvő egyedülálló bete­­geket, a munka nélkül maradt ember rossz helyzetben lévő családját, egyes helyeken nyíltan megmondják, mit óhajta­­nak, más helyeken, mint „zsidó messiáshivők” jelentkeznek, de olyan esetről is tudunk már, ahol rabbiknak adták ki magukat. Csak ájtatos előadásukból tűnt ki a végén, hogy, nem egészen a Mózes hitének megfelelő gondolatokat pro­pagálják. Szorgos tevékenységet fejtenek ki a nehéz helyzetbe került új élé tömegek körében is, miközben nemcsak a Tanách könyveit osztogatják közöttük, hanem még héber leckék adására, sőt külön alpánok megrendezésére is vál­­lalkoznak. Nem beszélve a kivándorlásra való csábításról. Mindezt egyetlen céltól vezettetve: vagy hogy a bennük még meglévő zsidó érzést végleg kiöljék, vagy hogy a zsi­­dóságról nagyon kevés fogalommal rendelkező olékat az ál­­taluk megfogalmazott „zsidósággal” traktálják. A vallásos zsidó tömegek természetesen kellőképpen fel vannak vér­­tezve a missziók minden fajtájú próbálgatásaival szemben, sajnos ugyanezt nem lehet elmondani a minden zsidó tudat nélkül az országba érkezett tömegekről és ugyanúgy a rossz anyagi helyzet miatt a kétségbeesett és a reményte­­lenség szélére jutott emberekről sem. Itt az ideje, hogy a missziók kútmérgező munkája ellen a Kneszet megfelelő szigorú törvényt alkosson. ע . Az ״ Ampái” 25 éves fennállása alkalmából (AL HAMISMAR, a Mápám lapja). — A eseményei és saját gondjaink 8.10 közepette is szabad néhány percet szen­­telni az „Ampái” fennállása 25. évfordulójának. Megalapí­­tása még a háború éveiben történt, azóta hatalmas össze­­geket fektettek be az Ampái körül csoportosult külföldi befektetők, különösen egyes hisztadruti, de más komoly iz­­raeli vállalatokba is. A befektető vállalat külföldi megbízot­­tai, akik jelenleg az országban tartózkodnak, nagy megelé­­gedéssel vehetik tudomásul, hogy áldozatkészségük és fá­­radozásuk meghozta az eredményt és a felemelő tudatot is, hogy a befektetők pénzét a leghasznosabb és legszer­özebb vállalatokba fektették be, amellyel nagy segítséget nyúj­­tottak a Hisztadrutnak és magának az államnak is. Éppen az ország mostani gazdasági mélypontja bizo­­nyítja be számukra a befektetések helyes voltát és azt, hogy minden Izraelbe hozott fülér az ország elsőrangú és életfontosságú céljait szolgálta. Tevékenységükkel Izrael előrehaladását és fejlődését szolgálták és reméljük, hogy ezt fogják cselekedni ezután is. Az általuk életrehívott vál­­lalkozások prosperitása arról kell meggyőzze őket, hogy eddigi tevékenységüket fokozva még több befektetőt nyer­­jenek meg Izraelnek abból a célból, hogy hasznos fejlesztő munkájukat éppen az ország gazdasági megsegítése érde­­kében az eddiginél is nagyobb területen fejtsék ki.

Next