Uj Kelet, 1973. február (54. évfolyam, 7466-7489. szám)
1973-02-01 / 7466. szám
BÁRUCH KORÉN PORTRÉJA »A gyávák sokszor, a bátrak csak TIZENHAT MILIÓ FONT HIÁNYZIK A RADIO ÉS A TÉVÉ KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ Családja a múlt század derekán Marokkóból alistázott — Édesapja négy fiát a haza szolgálatára nevelte — Golda Méir miniszterelnök táviratban kondoleált a gyászoló családnak Báruch Kohén, az izraeli külügyi és biztonsági szolgálat tagja, aki Báruch Kohén erről a bátyjáról a múlt pénteken Madridban, kötelessége teljesítése közben hősi halált halt, egyike volt azoknak a névtelen harcosoknak, akik egész életüket — és gyakran a családi boldogságukat — hazájuknak szentelik, s még haláluk után is bizonyos fokig ismeretlenek maradnak. Ezek a szürke, névtelen hősök olyan feladatokat és megbízásokat hajtanak végre, amelyek természetüknél fogva nem tartoznak a nyilvánosságra, egyszer halnak meg. Százszázalékosan vonatkozik ez Báruch Kohénra, aki Mose Chánán Jisáj fedőnéven működött külföldön, barátai viszont Izráelben a ״ Számbo” becenévvel illették. ״ Igazi vérbeli harcos volt, aki 14 évi Szolgálati ideje alatt számtalanszor szembenézett a halállal és minden alkalommal legyőzte — kivéve az utolsót” — mondotta róla az egyik közeli barátja és munkatársa, akivel éveken át együtt dolgozott. Báruch Áser Kohén, akinek egész családja az országnak és biztonságának szentelte működése javarészét, 1935 január 17-én született Izraelben. Családja a múlt század derekán Marokkóból alisjázott, s nagyapja Ávráhám Kohén rabbi, aki már szintén Erec Jiszráelben született, a török uralom idején Haifa főrabbija volt. Édesapja, a ma 82 éves Chájim Slomó Kohén szintén Haifán él, és a város első kereskedői közé tartozik, anyja, a 75 éves Viktória pedig évtizedeken át tanítónő volt Haifán. A Kohén-család neve először az 1936 évi arab zavargások idején vált ismeretessé, mert ez volt az egyetlen zsidó család, amely vonakodott elhagyni a Hásomér utcában lévő házát, amely ki volt téve az arabok rendszeres támadásainak. „A Kohén-család nem adja be a derekát a terroristáknak” — mondotta annak idején Chájim Slomó Kohén a zsidók vezetőinek, akik kérték tőle, hogy az arab kilengések végéig változtasson lakást. Ebben a Hásomér utcai házban született Báruch Áser Kohén, s itt laknak szülei ma is, bár anyagi helyzetük lehetővé tenné számukra, hogy sokkal kényelmesebb és szebb lakást vásároljanak Haifa valamelyik divatos negyedében. Chájim Slomó Kohén minden gyermeke az útban lévő zsidó ország szolgálatában állott. A három nagy fia a negyvenes évek elején csatlakozott az Ecelhez, s mindhármukat letartóztatták az angolok különféle akciók során. Mindhárom Kohén-fiú bíróság elé, majd börtönbe került. 1947- ben a három testvér ״ véletlenül” a latruni angol internálótáborban találkozott. Báruch Kohén legidősebb bátyja, Jehuda 15 éves volt, amikor az angolok Amália Schiff nevű társnőjével együtt elfogták. Haifán, az Écel küldetésében „röplapbombát” robbantott. Jehuda Kohén csak 1948 május 14-én, Izrael állama fügetlensége kikiáltásának napján szabadult a latruni internálótáborból, ahol három évet töltött. Nyomban bevonult az Ávrahám Joffe tartalékos tábornok parancsnoksága alatt álló 13. különleges zászlóaljhoz, és három nappal a tűzszüneti egyezmény megkötése előtt hősi halált halt. nevezte el legidősebb fiát, aki 1965-ben született. Másik bátyja, aki szintén az Écel tagja volt. Méir Kohén ügyvéd, a Gáchál képviseletében a haifai városi tanács tagja. Diákévei alatt Báruch Kohén intenzíven sportolt, tagja volt a cserkész mozgalomnak, sőt egyidőben a Hapoél Haifa labdarúgó csapatában is játszott. Mielőtt 1952-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra, Érn Chárod és Bét Hásitá kibucokban dolgozott és tanult. A Nábál keretében szolgált, altiszti tanfolyamot végzett és részt vett számos kommandó- és büntető-akcióban, közöttük Kibijeben. Később a negevi Réim kibucba került, s itt találkozott ismét későbbi feleségével, Nurittal, akit már katonai szolgálata kezdetén megismert a hadseregben. Hamarosan összeházasodtak, Haifára költöztek, és a ma 37 éves Nurit különböző mezőgazdasági vállalatoknál titkárnőként dolgozott. Báruch Kohén kitűnően beszélt arabul, angolul és franciául, és így hamarosan a biztonsági szolgálathoz került. Nyelvtudását 1959-től kezdve, számos megbizatás során felhasználták. Többízben központi feladat végrehajtását bízták rá és valamennyi küldetését felettesei legnagyobb megelégedésére, tökéletesen végrehajtotta. 1963-ban kivált az izraeli titkosszolgálatból és elhatározta, „csendes polgári életbe” kezd. A Szochnut gálibi körzetében kapott vezető beosztást, de öt hónapi munka után otthagyta a Szochnutot, mert túlságosan unalmasnak és egyhangúnak találta a tisztviselői munkát. Ismét a külügyi és államvédelmi szolgálatba állott. Báruch és Nurit Kohén négy gyermekével együtt mintegy három évvel ezelőtt hivatalos megbízatásban külföldre utazott és szolgálati ideje javarészét Belgiumban töltötte. Hivatalos küldetései hosszabb időre eltávolították családi otthonából és gyakran csak kéthetenként sikerült rövid látogatásra hazajönnie Haifán élő családjához.Mintegy két évvel ezelőtt Báruch Kohént ismét Európába küldték, s ezúttal is magával vitte feleségét és gyermekeit. A múlt hónapban rövid látogatást tett Izraelben. Az illetékesek által kiadott hivatalos közlemény ezekkel a szavakkal zárul: 1959״-től egészen halála napjáig a legmesszebbmenő hűséggel szolgálta hazáját a külügyi és a biztonsági szolgálatok kötelékében. 1970 július 15-től 1972 december 31-ig Izráel brüszszeli nagykövetségén teljesített szolgálatot. Gyilkosok golyója terítette le Madridban. Felesége, négy gyermeke, édesapja és anyja, valamint négy fivére gyászolja. Legyen emléke áldott.” A megdöbbentő gyilkosságot követő napon Nurit Kohén visszatért Izráelbe, s igyekezett úgy viselkedni, mintha mi sem történt volna Madridban. Fegyelmezte magát, s gyakran vigasztalta azokat az ismerőseit is, akik tudtak férjének tragikus haláláról. Nurit Kohén többízben meglátogatta a gálib Ájelet Hásádár kibucban élő apját, Benjámin Curt, akit néhány nappal ezelőtt szívrohammal vittek a csáti állami kórházba. Férje tragédiájának hírét titkolta nagybeteg édesapja előtt, akivel végül is — orvos jelenlétében — maga közölte a Hieb-hírt. Az özvegyet és családját ezernyi apró figyelmességgel árasztja el környezete. A barátok, az ismerősök és a fegyvertársak egymásnak adják a kilincset, és vezető személyiségek, mint Golda Méir miniszterelnök, táviratot küldtek a családnak. Egyik közeli munkatársa ezt mondotta Báruch Kohénról: ״ Szokatlanul bátor, merész és vakmerő, szívós ember volt. Gyakran hangoztatta kedvenc mondását: A gyávák többször meghalnak, de a bátrak csak egyszer. Ez volt életének és működésének a mottója, a vezérfonala. A mosoly soha nem tűnt el az arcáról, még a megpróbáltatás legnehezebb perceiben sem.” Nyaraljunk Izraelb! A legutóbbi napokban három barátommal beszélgettem azonos témáról. Mindhárman eltöltöttek néhány napot Tibériáson, Szolomban és Ejláton, arra számítva, hogy a téli szezonban jobb lesz a kiszolgálás, mint nyáron. Tele voltak panasszal, s azt mondották, hogy súlyos bajok vannak a kiszolgálás körül. Azt hiszem fatális hibát követ el minden hoteltulajdonos, ha nem igyekszik a legjobb kiszolgálást nyújtani a téli vendégeke n, vagy külföldön nek, mert ezzel hangulatot teremt az izraeli nyaralás ellen. Aki látja, hogy milyen alapvető hibák vannak nálunk a kiszolgálás körül, az a nyári hónapokban — hacsak teheti — külföldön nyaral. Ezt akarják a szállodások? Miért nem tudják úgy ellátni a vendégeket, hogy eszükbe se jusson nyáron a külföldi utazás. Biedermann Judit, Haifa k AkiS Tóhoz NINCS OK A PESSZIMIZMUSRA A vietnámi béke megkötése után a pesszimizmus hangulata uralkodott el egyes izraeli körökben. Véleményem szerint ez teljesen indokolatlan. Naivság lenne azt feltételezni, hogy az amerikaiaknak eddig nem volt idejük a közelkeleti probléma alapos intézésére, mert ■Vietnám teljesen lefoglalta őket, s most, hogy több idejük lesz, olyan álláspontot alakítanak ki, ami kedvezőtlen Izrael számára. Még az is lehet, hogy az ellenkezője az igaz. Izrael és Amerika között igen jó a kapcsolat, vezetőink állandóan informálják az amerikai kormányzat élén álló személyiségeket — Golda Méir látogatása által a legmagasabb szinten valósul meg rövidesen ez a tájékoztatás, — tehát bátran gondolhatunk arra, hogy a vietnámi háború befejezése után több időt szakíthatnak az amerikai vezetők az igazságos izraeli álláspont tanulmányozására. A vietnámi háború befejezése mindenképpen kedvező helyzetet teremt Izrael számára, mert bizonyságul szolgál, hogy egy ilyen elmérgesedett és nagyon sokáig tartó háborút is fel lehet számolni tárgyalások útján. Bár az arab vezetők tanulnának ebből a példából. Hollaender Vilmos, Tel-Aviv, King George 32 Újítások a katonák felszerelése terén írt rohamsisakot kapnak katonáink A műanyagból készült rohamsisak nagyobb védelmet nyújt a más hadseregek által használt sisakoknál — A takarók helyett hálózsákkal szerelik fel a katonákat — A hadsereg szigorúan ellenőrzi az átvett élelmiszert és felszerelési tárgyakat A hadsereg felszerelési és ellátó alakulata újfajta rohamsisakot készített nylonból és szintetikus Üvegrostokból. Az új rohamsisaktípust hosszas kísérletezés után állították elő és a különféle ballisztikus és minőségi kísérletek során remekül megállta a helyét. Bebizonyosodott, hogy felülmúlja az amerikai, az orosz és a NATO tagállamainak hadseregei által használt rohamsisakot. A speciális izraeli gyártmányú rohamsisakot és a katonák más személyi felszerelési új tárgyait bemutatták a katonai tudósítóknak. Az ellátó és felszerelési alakulat által már szolgálatba állított, vagy pedig a kísérletek előrehaladott stádiumában álló fontos felszerelési tárgyak a következők: Minden katona párnával ellátott hálózsákot kap az eddigi 4-5 takaró helyett. A hálózsák alsó, matracul szolgáló része tűz- és vízálló. Az első hálózsákokat már kiosztották a Goláni-hadosztály katonái között. Új, 12 rétegből álló repesz és golyóálló mellényt készítettek ugyancsak ballisztikus nylonból. Az új védőmellény sokkal ellenállóbb, mint az előzőek és súlya mindössze 4,2 kiló. Bemutatták még a 4-5 személyes összehajtható és néhány másodperc alatt felállítható tábori sátort is, amelynek ponyváját ötletesen megszerkesztett aluminiumvázra feszítették ki. A sátor súlya 22 kiló. A katonaiatokról sem feledkeztek meg a hadsereg ellátó egységeiben. A katonalányok új félcipőt kapnak, amely a jelenleginél csinosabb szabású, jobb bőrből készül és vulkanizált gumitalpa van. Ezen kívül a divatnak megfelelően a bizonyos egységeknél szolgáló katonalányokat alul szélesebb szárú nadrágokkal látták el. A katonák a jelenlegi nehéz bakancsok helyett mindössze 30 deka súlyú cipőt kapnak. A jelentős súlycsökkentést egy újfajta vulkanizált műanyagból készített talp bevezetésével érték el. Az új katona-bakancs újítása az, hogy sebesülés esetén egyetlen mozdulattal el lehet távolítani a fűzőt. Az egészségügyi alakulatokat olyan hordágyakkal szerelték fel, amelyen már rajta van a várátömlesztésnél, vagy az infúziós beavatkozásnál szükséges tartószerkezet. Eddig ugyanis a plazmát, vagy az infúziós anyagot tartalmazó plasztikzacskót mindig egy katona tartotta a kezében, aki kénytelen volt a hordágyon szállított beteg mellett menni. Az új hordágyon szíjak is vannak, amelyekkel a nehéz terepen a hordágyhoz kötik a sebesültet. Az ejtőernyősök a jelenleginél sokkal nagyobb ejtőernyőt kapnak, amely lényegesen csökkenti a zuhanás sebességét és így a talajérés okozta ütődést. A hadsereg élelmezési osztálya rendkívüli fontosságot tulajdonít az élelmiszerek minőségének és frisseségének. A katonai laboratóriumokban az ellátók által szállított minden élelmiszer-fajtát nemcsak kóstoló próbának, hanem vegyi vizsgálatnak vetnek alá. A szigorú egészségügyi ellenőrzés intézkedések nyomán ma már egyetlen izraeli húsfeldolgozó vállalat sem hajlandó a hadseregnek szállítani. Ezért az ellátó alakulatok parancsnoksága saját üzemet létesített, ahol az importált és a hazai forrásból származó hússzükséglet 40 százalékát dolgozzák fel. Jelenleg az a helyzet, hogy a hadsereg ellenőrző alakulatai a leszállított élelmiszerek 5 százalékát, a különféle textilholmiknak pedig 7 százalékát nem veszi át, vagy a vizsgálat után visszaküldi a gyárosnak. Gyakran megtörténik, hogy a hadsereg által át nem vett áru a polgári fogyasztói piacra kerül. A plasztik-készítményeknek a 12 százalékát, a cipőknek pedig a 4 százalékát nem veszi át a hadsereg központi ellátó alakulata. Jugoszláv népi együttes Izraelben Rövidesen Izráelbe látogat a jugoszláv Kolo népitánc és folklór együttes, amely a jugoszláv kultuszminisztérium művészcsoportjaként járja a világot. A Kolo 1957-ben már járt egyszer Izráelben és a Héjdál Hátárbutban megrendezett fellépése során meghódította a közönséget. A lakosság és a sajtó melegen fogadta a jugoszláv népművészeket, akiket ez a baráti légkör nem zavart abban, hogy Belgrádba való hazatérésük után gyalázzák Izraelt. Az állam jubileumi ünnepségeinek keretében ismét hazánkba látogat a 70 táncosból és 13 zenészből álló csoport, amelynek művészeti vezetője Dragomir Bukovics, éveken át a társulat szólistája volt. A bemutatkozó előadás március 5-én a tel-avivi Héjdál Hátárbutban lesz. .׳ • .... . ״ . . ........... .ÉfftIÉÉÜÜ Felelőtlen fiatalok Hosszabb ideje figyelem, hogy miért olyan veszélyes nálunk a hétvégi közlekedés. Nem iitok messze az igazságtól, ha a fő a volán mögött okok között megemlítem a következőt: Hétvégén nagyon sok apa adja kölcsön a kocsiját a fiának, aki rendelkezik ugyan hajtási jogosítvánnyal, de nem rendelkezik a gépkocsivezetéshez szükséges érettséggel, felelősséggel. Ezek a fiatalok eszeveszetten hajtanak és súlyosan veszélyeztetik a közúti biztonságot. Jó lenne, ha az autós papák a slusszkulccsal együtt némi felelősségtudatot is átadnának csemetéiknek. Drexler Jochanan, Tel-Aviv Bné Mose 16 A Rádió• és Tévéhatóság vezérigazgatója Smuel Álmog követeli a Kneszet pénzügyi bizottsága határozatának végrehajtását. Az arabok is fizessenek illetéket — A közvetítési idő kényszercsökkentésével fenyegetőzik a vezérigazgató — Elektromos készülékkel kutatják az engedély nélküli tévékészülékeket A Rádió és Tévéhatóság ez idei költségvetéséből 16 millió font hiányzik ahhoz, hogy az adásokat és a műsort a jelenlegi keretben fenntartsuk és folytassuk, anélkül, hogy a legkisebb formában is javítanánk ezen a fontos közszolgáltatáson. Követeljük a kormánytól, hogy nyomban hajtsa végre a Kneszet pénzügyi bizottságának határozatát, miszerint Judeában, Somronban és a gázai sávban élő arab lakosok is kötelesek rádió és tévé-illetéket fizetni. Azt is követeljük, hogy ne a hatóság, hanem az illetékes minisztériumok fedezzék azoknak a szociális eseteknek és rokkantaknak engedély díját, akik ma nem fizetnek illetéket — ezt közölte Smuél Álmog a Rádió és Tévéhatóság igazgatója a Jeruzsálemben megtartott sajtófogadáson. Álmog azt fejtegette, hogy a kormány, illetve a pénzügyminisztérium súlyos hibát követ el a költségvetés elkészítésekor, amikor azt hiszi, hogy a rádió és a tévé kizárólag a szokásos bevételeiből, az állam minden segítsége nélkül képes adminisztrálni magát és fenntartani a jelenlegi műsorpolitikáját. Állítása szerint ígéretet kapott a pénzügyminisztériumtól, hogy amíg nem vezetik be a reklámot a televízióban is, a minisztérium fogja kárpótolni az ebből származó veszteségekért a Rádió és Tévéhatóságot. Álmog fejtegette, hogy a kormány támogatása nélkül kénytelenek lesznek az adásokat csökkenteni. ״ A rádió és a tévé arabnyelvű műsorának rendkívül nagy politikai fontossága van és ezért elképzelhetetlen, hogy ne akadjon olyan minisztérium, amely hajlandó a Rádió és Tévéhatóság segítségére lenni ezeknek az adásoknak a pénzelésében” — mondotta, majd hozzátette, hogy az izraeli arab lakosság az illeték megfizetése által, a kormány pedig a hozzájárulása révén csak WMMMMMMUSBMMUMMMMJtMMMMMMMMMMMMá évi 2,5 millió fonttal járul hozzá a rádió és tévé arab adásaihoz. Ha a kormány nem emeli a támogatását, akkor nemcsak az adásokat leszünk kénytelenek csökkenteni, hanem a rádió, tévé dolgozóainak számát is — mondotta Álmos, majd hozzátette, hogy már a jelenlegi szűkös költségvetési keretben sem tudják száz százalékosan kihasználni a rendelkezésükre álló munkaerőt. A Rádió és Tévéhatóság igazgatója ezen a sajtófogadáson a sajtót is bírálta, amely szerinte élet-halál harcot folytat a reklámadások bevezetése ellen a televízióban. Álmog szerint a lapok gyakran szűkereskedelmi okok miatt alaptalanul becsmérlik és kritizálják a rádiót és a tévét, s annak dolgozóit. Jesájáhu Tádmor, a tévé igazgatója kerülő után beismerte, hogy a tévében rejtett munkanélküliség van ״ azonban nem olyan nagy, mint ahogy azt a riválisok igyekeznek feltüntetni”. Csak Mose Chovár, a rádió igazgatója volt az, aki a sajtófogadáson kereken elutasította a rádió ellen emelt különféle bírálatokat és kifogásokat. Slomo Gán, a hatóság főmérnöke bejelentette, hogy valószínűleg már a közeljövőben üzembe helyezik azt az elektronikus berendezést és felszerelést, amelynek segítségével remélik, hogy megtalálják a jogtalanul, tehát az illeték megfizetése nélkül tartott tévékészülékeket. Izrael és a Közöspiac kapcsolatáról, az újabb robbanóborítékhullámról és a tűzszüneti szerződés utáni Vietnámról írnak a reggeli héber lapok vezércikkírói. Aba Even Brüsszelben parafálta az Izrael és a Közöspiac közötti első megállapodást, amely lényegében és gyakorlatilag új fejezetet nyit meg az izraeli nemzetgazdaság történetében. Ez a megállapodás lényegében az utolsó figyelmeztetés az izraeli üzletemberek és a kereskedelmi élet irányítói számára, mielőtt kezdetét veszi azoknak a védővámoknak a csökkentése, amelyek ma nemcsak a legmagasabbak a világon, hanem biztonságot nyújtanak az izraeli gyárosoknak — írja a רבד DÁVÁR A Hisztadrut lapja figyelmezteti a gazdasági életünk különböző tényezőit, hogy már most készüljenek fel ezekre a napokra, amelyeknek — a magas védővámok megszüntetése miatt — katasztrófális kihatása lesz bizonyos ipari vállalatokra, de az adottságok miatt elkerülhetetlen ez a helyzet. Az új megállapodás a gyakorlatban azt jelenti, hogy Izrael átmenetileg zavartalanul folytathatja kereskedelmi kapcsolatait a Közös piac három új tagállamával, amelyek 1973 január 1-én csatlakoztak az ״ alapító társakhoz”. De már figyelmeztettek bennünket, hogy 2—3 hónapon belül megkezdődnek az érdembevágó tárgyalások a Közös piac és Izrael, valamint a Piac és még néhány más Földközi-tengeri állam között. Ezek a tárgyalások már a végleges elrendezésre irányulnak. A végleges megállapodások aláírása után fokozatosan eltűnnek a védővámok és az izraeli piac megnyílik a nyugateurópai országok ipari termékei előtt és ugyanakkor az izraeli ipari és mezőgazdasági cikkeket is vámmentesen lehet árusítani a Közös piac tagállamaiban. Anglia az izraeli termékek egyik legnagyobb felvevő piaca, január 1-én csatlakozott az Európai Közöspiachoz, ami bizonyos nehézségek elé állítja az izraeli exportot. Ennek első jelei megnyilvánultak, amikor Aba Even az általa aláírt jegyzőkönyv részleteiről és összegezéséről tárgyalt Brüsszelben — írja a HACOFE A tárgyalások során ezúttal Anglia áll azoknak az országoknak az élén, amelyek messzemenő, lényegbe vágó változtatásokat követeltek a Közös piac tagállamai és a Földközi-tengeri országok —־ beleértve Izraelt — között. Érdekes módon ezúttal Anglia akadékoskodott és Franciaország volt az, amely megértést tanúsított Izrael problémái iránt, bár még nem is olyan régen Párizs volt, amely igyekezte elgáncsolni az Izrael és a Közös piac kapcsolatait. A terroristák által Törökországban feladott 11 robbanóboríték időben történt megtalálása bizonyítja, hogy milyen fontossága van a nagyközönség éberségének — írja az vvvvvwwvvvvwvvvwvvvwvvww Ügyeletes orvosi szolgálat Rechovoton Mától kezdve életbe lép az éjszakai ügyeletes orvosi szolgálat Rechvoton. Az ügyeletes orvos minden este 8 órától reggel 7-ig a Mágén Dávid Adám központjában tartózkodik. Azok, akik a rendelőjében keresik fel az orvost, 10 font honoráriumot kötelesek fizetni, míg az orvos kiszállási díja 20—25 font. Azok, akik nem a Kupát Cholim tagjai, 40 fontot kötelesek fizetni az éjszakai ügyeletes szolgálatért, a hisztadruti Kupát Cholim tagjainak viszont megtérítik az általuk fizetett összeg 75 százalékát. 'twin'* AL HAMISMÁR A sikeres óvatossági rendszabályok azonban még fokozottabb éberséget követelnek, mert azok a „hősök”, akik gyanútlan és ártatlan izraeli polgárok címére adnak fel miniatűr pokolgépeket, bizonyára már keresik azt az eljárást, amellyel sikerül a hatóságok és a nagyközönség éberségét kijátszani. A robbanóborítékok „automatikusan” figyelmeztetnek bennünket, hogy teljes erővel folyik a terroristák és az arab terrorizmus elleni harc. Izrael valamennyi határa mentén viszonylagos csend honol, csak a terroristák folytatják a háborúskodást. Igaz, az arab országok vezetői háborúról szajkóznak hangos kardcsörtetés közepette. A gyakorlatban azonban csend és nyugalom van határaink térségében. Figyelemre méltó, hogy a háborús fenyegetések közepette is fokozódik bizonyos arab országok — elsősorban Egyiptom és Jordánia — körében a kijózanodás, amely nem a fegyveres katonai összecsapásban, hanem a békés elrendezésben látja a számukra kedvező sikeres megoldást. / 1973. II. 1 UJ KELF.T 3