Uj Kelet, 1974. október (55. évfolyam, 7970-7994. szám)

1974-10-02 / 7970. szám

ROTHSCHILD AKARJA Rabinovics pénzügyminisztert tájékoztatták Rothschild báró szándékáról, hogy bűnvádi eljá­­rást indítson Cur ellen. A báró azzal indokolja ezt az elhatáro­­zását, hogy Cur több esetben saját szakás­ jára nagyjelentőségű pénz­­ügyi tranzakcióról intézkedett anélkül, hogy kikérte volna az igazgatótanács jóváhagyását. Más vezető tényezők a Chevrá Lejiszráélben ugyancsak azon a véleményen vannak, hogy meg kell vizsgálni, vajon Cur az alap­szabályok szellemében járt-e el. Negatív esetben bíróság előtt kell felelősségre vonni. Amerikai zsidó körök élénk érdeklődéssel figyelik az esemé­­nyeket. Már a Bank Erec Jisz­­ráél—Britannia esete után attól tartottak, hogy potenciális ameri­­kai zsidó befektetők visszariad­­nak attól, hogy beruházásokat eszközöljenek Izraelben. Ugyan­­ezek a körök azt a véleményt hangoztatják, hogy a Chevra Le­­j iszráél kudarcával kapcsolatos hírek rossz kihatással lesznek az Egyesült Gyűjtőakcióra és a Függetlenségi Kölcsönakcióra is. Jehosua Rabinovics pénzügy­­miniszter a hét folyamán több nagyjelentőségű megbeszélést folytat: Amerikában zsidó gaz­­dasági körökkel e veszély kikü­­szöbölése, illetve lecsökkentése érdekében. A Chevra Lejiszráél igazgató­­tanácsának amerikai tagjai Pá­­rizsból visszatérve „vészgyűlést” tartottak és egyöntetűen azt mon­dották, hogy a legutóbbi fejle­­mények megdöbbentették őket.­­ Elhatározták, hogy neves amerikai ügyvédeket, va­lamint könyvszakértőket bíz׳ nak meg a részletek kideríté­­sével. Többek között azt kívánják meg­állapítani, hogy ki áll a Vaduz­­ban, Lichtenstein „mini-herceg­­ség” fővárosában bejegyzett vál­­lalatok mögött, amelyekbe Mi­­chael Cur a Chevrá Löjiszráél pénzét fektette. A vizsgálatot René Gütter, a Chevrá Löjisz­­ráél új igazgatócsoportjának el­­nöke vezeti, aki még mindig Eu­­rópában tartózkodik. Ugyanak­­kor lépéseket tettek dr. Rosen­­baum izraeli vagyonának lefog­­lalására. Micháél Cur, a Chevrá Lö­­jiszráél lemondatott vezérigazga­­tója azt mondotta, hogy maga sem tudta pontosan, milyen ösz­­szegeket, milyen társaságokba fektettek. Hozzáfűzte, hogy fő­­leg a jom­ kipuri háború után igen sok munka nehezedett vál­­laira és így nem volt képes részletesen követni a különböző befekte­­téseket. Végül, az igazgatótanács tagjai­­nak kérdéseire válaszolva ezt­­mondotta: — Vakon megbíztam Rosen­­baum Tiborban és könnyel­­műen jártam el ... A pénzügyminisztérium devi­­za-osztályának vezetői most azt vizsgálják, vajon a CÍM és a Petrokémiai Vállalat törvény­­ellenes módon fektette-e be va­­gyonát. A két cég felszerelés, illetve hajók vásárlására kap deviza-kiutalást, de ezt a devi­­zát nem használhatja befekte­­tésre. A CIM igazgatósága azt állít­­ja, hogy az International Credit Bankban és Rosenbaum Tibor cégeiben elhelyezett összegekre jó biztosítékokat­­kaptak. A CÍM nem volt hajlandó elárulni, mi­­lyen összegeket fektettek Rosen­­baum bankjába és vállalataiba és azt sem, hogy milyen garan­­ciákat kaptak. Hangsúlyozták azonban, hogy rövidlejáratú be­­tétekről van szó. A CÍM igaz­­gatósága azt is közölte, hogy a pénz elhelyezése a bankban az igazgatótanács jóváhagyása nél-­ kül is megtehető. A CIM válla­­lat igazgatói annak a vélemé-­ nyüknek adtak kifejezést, hogy­­ a garanciák elegendők lesznek a veszteségek kiküszöbölésére. Közben Ákivá­nos Kneszet-képviselő (Likud) interpellációt nyújtott be a pénzügy-, valamint az igazságügyminiszterhez, amely­ben felvilágosítást kér arra néz­­ve, vajon a Chevra Lejiszráél­­külföldi befektetései ellentétben állnak־ e a vállalat alapszabályai­­ban lefektetett célkitűzéseivel. A képviselő másik kérdése arra vo­­natkozik, vajon az International Credit Bankban állami vállala­­tok, mint a CÍM és a Petróleum­­finomító pénzét is befektetették­­, és ha igen, akkor milyen meg­­fontolás alapján éppen ebbe a ban­kba. BÁRÓ BÍRÓSÁG ELÉ állíttatni curt Michael Cur: ״ Vakon megbíztam Rosenbaumban és könnyelmű voltam Edmond de Rothschild báró a hét elején felkért illetékes iz­­raeli tényezőket annak megállapítására, hogy lehetséges-e Micháél Cur bírósági felelősségrevonása azért, mert hanyag módon kezelte a vezetése alatt álló Chevrá Lejiszráél anyagi ügyvitelét. Jeho­­suá Rabinovics pénzügyminiszter, aki a Világbank évi konferen­­ciája alkalmából Washingtonban tartózkodik, vasárnap és hétfőn telefonon állandó kapcsolatot tartott fenn ebben az ügyben Jic­­h­ák Rabin miniszterelnökkel, továbbá a pénzügyminisztérium főtisztviselőivel. A legutóbbi jelentések arra vallanak, hogy a társaság veszteségei magasabbak, mint ahogy eddig hitték és 30— 40 millió dollárra rúgnak. A látogatók a börtönben maradtak Egy fiatalember és egy lány, aki a héten látogatóba jött egy ismerőshöz a haifai Kármel he­­gyen levő Dámon fegyintézetbe, végül maga is a börtönben ma­­radt. A két látogató által hozott, élelmiszert tartalmazó csomagban a börtönőrök négy ״ ujjú hasist találtak. A két látogatót azonnal letartóztatták és eljárást indítot­­tak ellenük. Arje Lévi tábornok a vezérkar ellátási osztályának parancsnoka Nechemja Káin tábornok leszerel A vezérkari főnök azonnali ha­­tállyal a budapesti születésű Árje Lévi dandártábornokot a vezér­­kar ellátási osztályának élére ne­­vezte ki és ebből az alkalomból tábornoki rangra emelte. Árje ■Lévi az ugyancsak magyarajkú Nechemja Káin tábornok helyé­­be kerül, aki leszerel a hadsereg kötelékéből és a jövőben a pri­­vát közgazdasági életben fog te­vékenykedni. Káin tábornok még a jom-ki­­puri háború előtti időben az el­­látási osztály parancsnoka volt és ebben a minőségben ő volt fe­­lelős azért, hogy a hadsereg meg­­kapja a szükséges fegyvert és lő­­szert. A háború idején ezzel kap­­csolatban számos bírálat érte. A 41­ éves Árje Lévi tábornok már kora miatt sem vehetett részt a felszabadító háborúban, nem tartozik a Pálmádi generációhoz. A hadseregben ugyszólván egész idejét a tüzérség kötelékében töl­­tötte és végül ennek a fegyver■ nemnek a parancsnoka lett. Né­­hány nappal a jom-kipuri háború előtt a vezérkar hadműveleti osz­­tálya parancsnokának helyettese lett és ezt a feladatot látta el né­hány héttel ezelőttig. Árje Lévi ma, október 2-án foglalja el új feladatkörét. A had­sereg ellátási osztályának új pa­­rancsnoka nős, egy fiú és egy lány apja. Legyünk büszkék a kiválóságainkra! Szeretnék hozzászólni Barzi­­lay István legutóbbi, „A különb­­ség könyv és könyv között” cí­­mű cikkéhez. A világ általában szereti ki­­sajátítani a zsidó nép legnagyobb­jait és kevés szó esik arról, hogy Einstein, Salk professzor és a többiek a zsidó nép fiai voltak. Legyünk büszkék a kiválósá­­gainkra és hirdessük más népek körében, hogy a magunkénak valljuk őket. Capucci érsek mindent tagad szemérmetlenül és olyan bánás­­módot követel, amely méltó a rangjához. Nem jár neki olyan bánásmód, mert amit csinált az is összeférhetetlen az érseki méltósággal. Szerintem nem kell Capucci­­val kesztyűs kézzel bánni. Ve­­gyünk példát Amerikáról. Nixon valamivel magasabb méltóságot viselt, hiszen Amerika elnöke Arab szomszédaink is felhasz­­nálják a zsidó tudósok felfedezé­­seinek gyümölcseit. Arról most ne essék szó, hogy az arab né­­pek eddig jóval kevesebbet ad­­tak a világnak nálunk, de hang­­súlyozzuk ki, hogy a zsidó ered­­ményeket ők is felhasználják. Ha ezt gyakran a szemükbe mondjuk, talán jobb belátásra bírjuk őket velünk szemben. Baumann Pál, Petách-Tikva volt. Mégsem bántak vele kesz­­tyűs kézzel. Mi is bántunk úgy Capucci­­val, ahogy megérdemli. A mi számunkra ő nem érsek, hanem arab terrorista. Ő mondott le az érseki rangjáról azzal, hogy rob­­banóanyaggal tömte meg az autó­ját. Az érsek ezzel önmagát deg­­radálta le. Shapiro Seindel, Ludd, Sikrn Chábád Kesztyűs kéz nélkül Visszavonulás — csak béke ellenében! Félreértésekre adhat okot a békét kötnek velünk, minap megjelent levelem, ezért Béke ellenében lehet csak szó szeretném világosan leszögezni visszavonulásról. Addig helyez­­az álláspontomat. Felfogásom kedjünk várakozási álláspontra, szerint csak akkor szabad visz­ Lanczer József, Tel-Aviv, szavonulnunk, ha az arabok Áb­ád Háám 120 Az államelnök hitvese a Hadasszában Nina Kocir asszony, az állam­­elnök felesége az ünnep előtt lá­­togatást tett a jeruzsálemi Hadasz­sza kórház gyermekgyógyászati osztályán, ahol ünnepi ajándéko­­kat, könyveket és zászlócskákat osztott ki a kórházban ápolt gyer­mekeknek. Az államelnök fele­­sége meglátogatta a Hadasszában lábadozó sebesült katonákat is. LULAV ÉS ETROG VÁSÁRLÁS GALILI SIKER­SZTORI A tíz éves Kármiel­ ­Kármiel, az alsó-gálili fejlesz­tési város vasárnap este impo­­záns „hang- és fényjátékkal” és egy figyelemreméltó ipari kiállí­­tással ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. A kormány üdvözletét Chájim Bár Lév ipar- és kereskedelemügyi miniszter tolmácsolta. Ezt megelőzően Baruch Wan­­ger, a helyhatósági tanács dina­­mikus elnöke, aki nyolcadik éve tölti be posztját, sajtókonferen­­cián ismertette a város első év­­tizedének történetét, elért ered­­ményeit és nagyszabású terveit. Annak ellenére, hogy a fejlő­dést a hatvanas évek közepén a ״ mitun”, 67-ben a hatnapos, 73-ban pedig a jom-kipuri há­­ború lelassította. Kármielnek nem kell szégyenkeznie: a fiatal város — és a fiatalok városa — egyike az ország legsikerültebb fejlesztési településeinek. Puskalövésnyi távolságra a ba­­rátságtalan Mádzsál - Kram községtől, félúton Akkó és Csát között, a manapság 8000 lelket számláló, gyors ütemben épülő, kellemes klimáju Kármiert, elöl­­járói a „Gália gyöngye”ként hir­­detik. Sziklás talaján bulldózerek serénykednek s mintegy 1500 lakásegység van épülőfélben — ebből 300 befejezési stádiumban az ultramodern tervezésű déli negyedben, amelynek befásítása már megkezdődött. Ugyanott, további ezer lakásegység építke­­zési munkálatainak megkezdé­­sét a jövő évre tervezik. Hacsak valami rendkívüli közbe nem jön ,a hetvenes évek végéig Kármiel lakosságának létszáma eléri a 18.000־ et — reméli Wan­­ger polgármester. A jelenlegi lakosság 60 szá­­zaléka javarészt askenázi álék­­ból, 40 százaléka veterán izrae­­liekből, illetve bennszülöttekből­­ tevődik össze. Karmielben nin­­csenek nyomornegyedek, a társa­dalmi légkör egészséges és az elkerülhetetlen kezdeti nehézsé­­gek miatt aránylag csak kevesen hagyták el a várost, amelynek jóhírét a letelepedő élék világ­­szerte propagálják. Kármiel prosperáló kereske­­delmi központtal, sportpályával és csarnokkal, uszodával, ifjúsá­­gi és .,aranykor’’־ klubbal stb. rendelkezik. Az egymástól távol­­eső városnegyedeket jó úthálózat köti össze. Wanger közölte, hogy a kormány mintegy 20 millió fontot fektetett be a középüle­­tek hálózatának kifejlesztésébe (közöttük egy 20,000 vonalas telefonközpont) és a hatalmas városi park első szakaszának kiképzése (50 dunámon) előre­­haladott stádiumban van. De a kármieli siker­sztori alap­vető tényezője a keleti iparne­­gyed, amelynek 25 nagyobb vál­­lalata (fém-, plasztik-, textil-, bőr-, élelmiszer-, vegyi és faipari üzemek) jelenleg 1080 munkást foglalkoztat. A különböző szol­­gáltatások mintegy 500 család­­fő megélhetését biztosítják, míg további néhány száz bármieli dol­gozó megfelelő helyi elhelyezke­dési lehetőség híján, a városon kívül,, főleg Haifán keresi ke­­nyerét. Ezt a problémát — a további megélhetési lehetőségek terem­­tését — az épülőfélben lévő, 25 ezer négyzetmétert felölelő ,,Kir­ját Hátáászijá” új városnegyed lesz hivatva megoldani. Az itt épülő vagy tervezett iparvállala­­tok (konfekció, formaika, csőve­­zeték, villamossági cikkek, elek­­tronika, stb.) teljes üzemeltetés esetén, mintegy 1500 szakember számára nyújtanak majd elhe­­lyezkedési lehetőséget. Kármiert a sikárügyi minisz­­térium építette fel, de van ״ ma­­szek” negyede is — egy szerény villanegyed, amelynek telkeit a jövőben bízó ״ őslakók” a hatva­­nas években és potom árakor vásárolták. A telkeket azonban a vevőknek záros határidőn be­­lül kell beépíteni és spekulációs célokra nem használhatók fel Értesülésünk szerint, a villane■ gyedben egy svájci érdekeltség egy modern motel-komplexum felépítését tervezi, amelynek meg­valósításával bármiel rákerülhet a nemzetközi turisztika térképé­­re is. Cádok miniszter Tokióba utazott. ״ IZRAEL NEHÉZ KÜZDELEM ELŐTT ÁLL AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ÜLÉSÉN״ Az ünnep előtt Tokióba uta­­zott Chájim Cádok igazságügymi­­niszter, aki­­az izraeli parlamentá­­ris küldöttség vezetője lesz a ja­­pán fővárosban ma, szerdán meg­nyíló Interparlamentáris Unió­­ülésszakon. Cádok miniszter, el­­utazása előtt, annak a vélemé­­nyének adott kifejezést, hogy az izraeli küldöttségnek ezúttal igen nehéz dolga lesz, hogy elhárítsa az arabok és szimpatizánsaik ré­­széről Izrael ellen irányított kon­­centerális támadást. Cádok elmondta még, hogy az Interparlamentáris Unió munká­­jában jelenleg 74 állam képvise­­lőháza vesz részt és ezek közül csak 23 olyan állam, amelynek parlamentje több mint egy párt képviselőiből áll,­­akiket szabad választásokon választanak meg. Ugyanúgy, mint az UNO-ban — mondotta — az Interparlamentá­­ris unióban is a tagok legna­­gyobb része olyan államokat kép­­visel, amelyekben nincs különb­­ség a parlament és a kormányzat között. Attól kell tartani tehát, hogy ezen az ülésszakon is nagy szótöbbséggel Izrael-ellenes hatá­­rozatokat fogadnak el. (Aba Even volt külügyminisz­­ter egyszer azt mondotta, hogy ha az arabok olyan határozati javas­­latot nyújtanak be az UNO-hoz, amely szerint a Föld nem kerek, hanem lapos és hogy a Bibliát tu­­lajdonképpen Muh­ammed írta,­ akkor is automatikusan elnyerik a 80 szavazatot az UNO 135 tag­­állama közül, tehát a szükséges többséget —­­a szerk.). Cádok miniszter vasárnap uta­­zott el Mose Kármel képviselővel együtt, hogy csatlakozzon a kül­­döttség már ottlévő tagjaihoz. Cá­­dok és Kármel útközben rövid szünetet tartottak Bangkokban, Thaiföld fővárosában, ahol részt­­vettek a képviselőház ülésén és udvariassági látogatást tettek dr. Tamaszaknál. Thaiföld miniszter­elnök­­en 1-1 CÁDOK Nehéz küzdelem Letartóztattak egy férjes asszonyt, mert nem jelentkezett katonai szolgálatra A katonai és a polgári rendőr­ség közegei vasárnap este letar­­tóztattak egy 20 éves, férjezett ásdodi asszonyt, Ávivá Smáját, mert nem jelentkezett katonai szolgálatra. Az asszony szeptem­­ber 2-án kapta meg a behívót és ezért nem jelentkezett, mert egy hónappal korábban férjhez ment. Férje, Élijáhu Smnájá, tartalé­­kos főtörzsőrmester elmondotta, hogy felesége befejezte az óvónő­­tanfolyamot, de nem kapott ál­­lást. Augusztusban léptek házas­ságra és kérték az asszony fel­­­mentését a katonai szolgálat alól, azzal az indokolással, hogy már férjezett és vallásos család gyer­­meke. A férj szerint mindenhol elutasították a kérést és nem ka­­pott választ a levélre, amelyet másfél hónappal ezelőtt a had­­ügyminiszterhez intézett ebben az ügyben. Az utóbbi hetekben több­ször keresték katonai rendőrök, de nem volt otthon, amíg végül letartóztatták az asszonyt. Szerény ünnepség keretében Várossá nyilvánították Kirját Smonát Az utolsó pillanatban elhatá­­rozták, hogy nem rendeznek tűzi­­játékot, noha megtették az ehhez szükséges technikai előkészülete­­ket. Az ünnepélyes szertartást a Bét Edelstein nevű kultúrotthon­­ban rendezték, a községi, illetve­­ most már városi tanács diszülése keretében. Ennek során Slomo Hillél bel­­ügyminiszter felolvasta elődje dr. Joszéf Burg dekrétumát a várossá nyilvánításról és rövid beszédé­­ben hangsúlyozta, hogy Kirját Smoná azért kapta meg ezt a meg­tiszteltetést, mert lakosai hősies­­ségről és nagy akaraterőről tettek tanúságot a többször ismétlődő terrorista lánkadások közepette. ״ Kirját­ Smoná létezése és virág­­zása a legmegfelelőbb válaszunk a terrorszervezeteknek és az arab haderőknek, amelyek minden áron meg akarják akadályozni a Kirját Smonához hasonló város­­kák fejlődését” — mondotta. Azt is felfedte a miniszter, hogy a 17 ezer lakosú városkát 1970 óta 29 alkalommal támad­­ták meg a terroristák. Kirját­ Smoná első polgármesterévé az eddigi tanácselnököt, Ávráhám Álom­t választották meg a koalí­­ció 9 tagjának szavazatával 4 el­­lenében. A kirját-smonái vérengzés ál­­dozatai családtagjainak kérése ér­­telmében igen szerény keretek kö­zött ünnepelték meg vasárnap es­­te a felső-gálik­ elé városkában, Kirját-Smoná municipális státu­­szának megváltoztatását. Kirját- Smonát várossá nyilvánították. A terrorról, az új, szenzációs gazdasági fejleményekről, vala­­mint a jeridáról szólnak az ünnep előtti héber lapok vezér­­cikkei. A ד ב ת D­Á VÁR azt írja, hogy sajnos éppen az ünnepek idején volt alkalmunk ta­­lálkozni a terror úgyszólván minden megnyilvánulásával. A jelek szerint jól koordinált akcióról van szó, amelynek kétségkívül köze van ahhoz a tényhez, hogy George Chábás­ szélsőséges szervezete kivált a PFSz-ből. Az illetékes izraeli szervek egyik legfőbb kötelessége most annak kiderítése, mily mértékben van része a jordániai hatósá­­goknak a pontosan négy éve csendes határvidéken történt újabb fellángolásban. Ennek megfelelően fogunk reagálni majd. Másrészt foganatosítani kell a szükséges preventív jellegű in­­tézkedéseket. Az ebből eredő terheket igazságosan kell felosz­­tani. Nem lehet minden munkát kizárólag a hadseregre hárítani. A biztonság fenntartása Izrael minden egyes polgárának köte­­lessége. Erélyes intézkedéseket követel az רמשמה-לע . ÁL HÁMISMÁR *** a legújabb gazdasági krach-al kapcsolatban, amely dr. Rosenbaum Tibor gazdsági konszernjével áll összefüggésben. A lap véleménye szerint a közönségnek jogában áll megtudni, hogy kit terhel a felelősség, ha igaznak bizonyulnak azok a hírek, hogy ebből ki­­folyólag újra sokmillió dollárra rugó veszteség érte az izraeli nemzetgazdaságot. Az a tény, hogy Michael Curt lemondatták tisztségeiről, mit­­sem enyhít az eset súlyos voltán. Nem szabad elfelejteni, hogy annak idején azzal indokolták Cur,­a volt pénzügyminisztériumi főtisztviselő kinevezését, hogy éppen az ő személye biztosítja az állam érdekeinek maximális megvédését. Mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy ezt a csúnya ügyet elködö­­sítsék. A jeliházás sajnálatos jelenségének szentelt vezércikkét a JERUSALEM POST amely megállapítja, hogy tulajdonképpen nincs semmi új abban a Szápir által ismertetett tényben, hogy évente 8000 ember költö­­zik el Izraelből. A második és a harmadik alista idejében az élők körülbelül egyharmada nem volt képes megbarátkozni az izraeli élettel és elhagyta az országot. Csak dr. Herzl kijelentését idéz­­hetjük, aki egyszer azt írta ezzel a jelenséggel kapcsolatban, hogy „Azokat veszítjük el, akik nem képeznek veszteséget.” Kétségtelen, hogy az izraeli életbe való beilleszkedés nehézsé­­gekkel jár, sőt néha fájdalmas. Voltak azonban olyan emberek, méghozzá szép számmal, akik irreális fogalmakat alkottak ma­­guknak Izraelről a lisjárásuk előtt és aztán csalódtak. A kelet­­európai elők körében pedig volt sok olyan elem, aki eleve „ugró­­deszkának” tekintette Izraelt. Nem kell sajnálni azokat, akik el­­hagyják az országot, de kétségtelen, hogy az olék befogadása kö­­rüli adminisztratív és más eljárások is sok kívánnivalót hagynak maguk ,után. 1974. X.2 UJ KELET 3

Next