Új Könyvek, 1966 (3. évfolyam, 1-13. szám)
1966 / 12. szám
A szerzőről legutóbb Mit bír az ember c. kötete kapcsán szóltunk (U. K. 650831). Összegyűjtött munkái, amelyek írói működésének 50. évében látnak napvilágot, egy megpróbáltatásokban, tragikus sorsfordulatokban bővelkedő életút tanulságaival szolgálnak. Az írások műfaji skálája — bár a szerző újságírási, műfordítási tevékenységét nem foglalják magukban — a kisregénytől a filmforgatókönyvig, a novellától a versig, új vagy legalább is ritkán művelt műfajokig, az esszé-regényig és a regényes életrajzig terjed. A szerző alkotói egyéniségéhez leginkább a kisregény, az esszé-regény, a regényes memoár áll közel. Végsőkig sűrített novellái ,is legtöbbször tömör kisregények, Írásainak fő témája az ember és a történelem viszonya, az ember helytállása a nagy (társadalmi) és kicsiny (egyéni) meghatározottságok között. Az emberi tartás szép, pozitív példáit hordozzák mind az oktalan megalázást, az internáló táborok embertelen világát belülről ábrázoló novellái, kisregényei (Kicsi, mérges öregúr; Elejétől végéig; Nefelejcs; Norilszk kettő; Énekesek), mind az egyszerű emberek próbákban gazdag életének sokrétű megközelítése (pl. Oldás és kötés, amelyből jelentős film is készült, vagy a szerzőhöz oly közelálló Igéző c. novella.) Lengyel nem passzív tanúja a történelemnek. A társadalmi változások, a munkásmozgalom főáramában élt, amely cselekvésre éppoly sok lehetőséget adott, mint a tapasztalásra. Nála emberközelibben, szókimondóbban még nem írtak a Magyar Tanácsköztársaság társadalmi és szellemi előkészítéséről, a forradalmi munkásmozgalom új szakaszának születéséről. Az önéletírás, a naplók hangján szól e korról a Visegrádi utca; a szerző életével helyenként összefolyva, máshol attól messze kerülve regény módján közvetíti a Prenn Ferenc hányatott élete. A gyakori személyes hangvétel sohasem jelenti az egyedi szempontok eluralkodását, mint ahogy az írásain végigvonuló forradalmi meggyőződés sem szól az irodalomtól idegen vulgarizálás hangján. A szerző — épp azért, mert élte világnézetét és nemcsak tanulta — e világnézet nehezebben hozzáférhető problémáira is keresi a választ. A Lánchíd építőiről, a két Clarkról és Széchényiről szóló regényes esszéje nemcsak műfajában, de Széchenyi alakjának sokoldalú megrajzolásában is figyelemre méltó irodalmi tett. A gyűjteményes kiadás minden közművelődési könyvtárban törzsanyag. NAGY László (1925—) Arccal a tengernek. Versek. 1944—1965. (111. Kondor Béla.) Bp. 1966, Szépirod. Kiadó, Egyet. ny. 369., 1 t. 25 cm. -7.— 35.— Ft 894.511—14 Nagy A József Attila- és Kossuth-díjas költő és műfordító költészete újabb irodalmunk kivételes értéke. Juhász Ferenccel és Simon Istvánnal együtt, a tehetséges parasztfiúk háború utáni első nemzedékével került fel Budapestre. 1956-ig négy verskötetét és egy fordításkötetét adták ki. Gyűjteményes kötete a Deres majális 1957-ben, bolgár fordításkötete Sólymok vére címmel 1960-ban jelent meg. Új válogatott gyűjteménye a tavaly kiadott Himnusz minden időben c. kötet (U. K. 651416) anyagát is magában foglalja. Lírájának — első olvasásra — legfeltűnőbb erénye kifejezésmódjának természetessége, képeinek érzékletes volta. Indulása idején a népköltészet derűje, életszeretete ihlette, költői világa azonban már akkor is félreismerhetetlenül egyéni volt: személyesebb, feszültebb, töményebb a népköltészetnél. Később — 1951 táján — megrendült hite, mellyel maga 661031. N 24 A., B. I.