Új Magyar Szemle, 1921/2
1921 / 1. szám - Ferdinandy Gejza: Van-e szükség Felsőházra?
VAN-E SZÜKSÉG FELSŐHÁZRA. Arra a kérdésre, várjon van-e szükség felsőházra, a választ csak konkrét államra lehet megadni. Mert felsőházra csak ott van és lehet szükség, hol a társadalom egyes osztályainak politikai szerepe és súlya és az alkotmány alapgondolata ezt megkívánja. Hiszen vannak alkotmányok, melyek az egykamara-rendszerre vannak alapítva s már maga ez a tény is mutatja, hogy felsőházra nem mindenütt van szükség, mert az egykamarás törvényhozó szervek is működnek anélkül, hogy ebből az állami életre nagyobb zavar származnék. Viszont hiba volna csupán azért, mert nem mindenütt van szükség felsőházra, azt a következtetést levonni, hogy felsőházra sehol sincsen szükség. Éppen ezért a fentebbi kérdésre a választ csak in concreto adhatjuk meg: Van-e felsőházra szükség Magyarországon ? Mielőtt azonban erre a kérdésre megfelelnénk, meg kell állapítanunk általános elveket, hogy hol és milyen alkotmányú és minő társadalmi tagozattal bíró államban van szükség felsőházra? Ez a kérdés rendszerint válságos, forradalmi, vagy legalább is oly időkben szokott fölmerülni, amikor az állam társadalmi szerkezetében nagy rázkódások vannak. Rendes, nyugodt, békés időkben ezt a kérdést nem szokták bolygatni. És látjuk is, hogy ahol az állam történeti múltja csak legkevésbé is megokolttá teszi, ott vannak is felsőházak, ellenben ahol más alapon történt a törvényhozó szerv megszerveződése, ott megmaradtak az egykamaránál s nem igyekeznek felsőház szervezésével a törvényhozást nehézkesebbé tenni. Bár az igyekezet mindenütt megvan arra, ahol az államfőnek törvényszentesítési joga nincsen, vagy a törvényhozó szerv megalakítására és működésére jelentékeny befolyás nem illeti, hogy a törvényhozó testületnek zsarnoksága ellen védelmet keressenek. Monarchiákban és szövetségekben tehát a kétkamara-rendszer dívik, ellenben tiszta demokráciákban, mint például Svájc, a referendum intézményében keresik a korrektívumot. Az államfő befolyásában a törvényhozásra és a felsőházban a választott egykamara zsarnoksága ellen fölfelé, a referendum intézményében, valamint az alkotmányozásnak a közönséges törvényhozástól való elválasztásában ellenben lefelé keresik ezt a korrektívumot. Ez az egész különbség. De általában érzik min-ÚJ MAGYAR SZEMLE, 1921 ÁPRILIS. 1