Új Magyar Szemle, 1921/2

1921 / 1. szám - Ferdinandy Gejza: Van-e szükség Felsőházra?

­VAN-E SZÜKSÉG FELSŐHÁZRA. Arra a kérdésre, várjon van-e szükség­ felsőházra, a választ csak konkrét államra lehet megadni. Mert felsőházra csak ott van és lehet szükség, hol a társadalom eg­­yes osztályainak politikai szerepe és súlya és az alkotmány alapgondolata ezt megkívánja. Hiszen vannak alkotmányok, melyek az egykamara-rendszerre vannak alapítva s már maga ez a tény is mutatja, hogy felső­házra nem mindenütt van szükség, mert az egykamarás törvény­hozó szervek is működnek anélkül, hogy ebből az állami életre nagyobb zavar származnék. Viszont hiba volna csupán azért, mert nem mindenütt van szükség felsőházra, azt a következtetést levonni, hogy felsőházra sehol sincsen szükség. Éppen ezért a fentebbi kérdésre a választ csak in concreto adhatjuk meg: Van-e felsőházra szükség Magyar­­országon ? Mielőtt azonban erre a kérdésre megfelelnénk, meg kell állapítanunk általános elveket, hogy hol és milyen alkotmányú és minő társadalmi tagozattal bíró államban van szükség felsőházra? Ez a kérdés rendszerint válságos, forradalmi, vagy legalább is oly időkben szokott fölmerülni, amikor az állam társadalmi szerkezetében nagy rázkódások vannak. Rendes, nyugodt, békés időkben ezt a kérdést nem szokták bolygatni. És látjuk is, hogy ahol az állam történeti múltja csak legkevésbé is megokolttá teszi, ott vannak is felsőházak, ellenben ahol más alapon történt a törvényhozó szerv megszerveződése, ott megmaradtak az egy­­kamaránál s nem igyekeznek felsőház szervezésével a törvény­­hozást nehézkesebbé tenni. Bár az igyekezet mindenütt megvan arra, ahol az államfőnek törvényszentesítési joga nincsen, vagy a törvényhozó szerv megalakítására és működésére jelentékeny be­folyás nem illeti, hogy a törvényhozó testületnek zsarnoksága ellen védelmet keressenek. Monarchiákban és szövetségekben tehát a kétkamara-rendszer dívik, ellenben tiszta demokráciákban, mint például Svájc, a referendum intézményében keresik a korrektí­­vumot. Az államfő befolyásában a törvényhozásra és a felsőház­ban a választott egykamara zsarnoksága ellen fölfelé, a referen­dum intézményében, valamint az alkotmányozásnak a közönséges törvényhozástól való elválasztásában ellenben lefelé keresik ezt a korrektívumot. Ez az egész különbség. De általában érzik min-ÚJ MAGYAR SZEMLE, 1921 ÁPRILIS. 1

Next