Új Magyar Szó, 2005. november (1. évfolyam, 22-43. szám)

2005-11-01 / 22. szám

Tariceanu telefonált a Patriciu-ü­gyben ■ IS­Á­N ISTVÁN CSONGOR Robert Cazanciuc, belügyminisz­tériumi szóvivő a sajtónak nyilat­kozva kijelentette: Calin Po­­pescu-Tariceanu miniszterelnök felhívta Románia főügyészét, Ilie Botost Dinu Patriciu, a Rom­petrol társaság igazgatójának letartóztatásakor. Ezt tegnap a miniszterelnök is beismerte. El­mondta, felhívta a főügyészt, de kihangsúlyozta, hogy csupán arról akart meggyőződni, hogy az olajmágnás elleni eljárás tisztes­séges, és betartják a törvényt. Ilie Botos főügyész is beismer­te, hogy a miniszterelnök a Patriciu (képünkön jobbra) ellen felhozott vádakról tudakozódott tőle. Botos szerint ő a miniszter­­elnöknek elmondta, hogy csak a vizsgálatot vezető ügyész ismeri a részleteket. A bejelentés éppen akkor történt, amikor Elena Udrea, volt elnöki tanácsos egy televíziós műsorban azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy érdekcsoportok hatására sajtó­­kampányt rendelt el ellene, és közvetve Traian Basescu államel­nök ellen. Udrea többek között arról is beszélt, hogy Tariceanu felhívta az ügyészt Patriciu beidé­­zésének és letartóztatásának ügyé­ben, mert Patriciu egyike azon üzlet- és sajtóemberekből álló csoportnak, amely az elnök lejára­tására törekedik. A volt elnöki tanácsos szerint olyan további nevek is felmerültek, mint Peter Imre és Sorin Rosca Stanescu. Udrea egyébként le is mondott liberális párti tagságáról. Patriciut szeptember 2­7-2­8-án tartották fogva, szinte tizennyolc órán keresztül kihallgatták. Az üzletembert csalás és pénzmosás vádjával vették őrizetbe. Ki­­szabadulása után arról beszélt, hogy az eljárás alatt megsértették emberi méltóságában. ■ A demokraták felszámolnák a politikai migrációt A HU Törvénnyel szeretné megtiltani a helyi megválasztott tisztségviselők politikai migrációját a demokrata párt. A tegnap lezajlott állandó bizottsági ülésen a párt vezetősége arról döntött, hogy megszerzik a koalíciós partnerek támogatását a törvénytervezethez. Érvelésük szerint a helyi szintű politikai élet stabilizálásához nagy mértékben hozzájárulhat egy ilyen kezdemé­nyezés. A tervezet tartalmazna egy olyan kikötést, amelynek megfelelően az a megválasztott tisztségviselő, amely elhagyja az őt tisztségére javasoló politikai szervezetet, veszítse el hivatalát, utódja személyéről pedig az érin­tett párt döntsön. A koalíciós partnerek támogatását nehéz lesz megszerezni, mert Ioan Oltean, a demokraták alelnökének ez irányú törvényjavaslatát az ellenzék éppen a koalíciós partnerek segít­ségével buktatta meg. Ezért Oltean a napokban annak a véle­kedésének adott hangot, miszerint a Liberális Párt nem támogatja konzekvensen a politikai migráció elleni lépéseket. ■ Nem bízunk a 2007-es Európai Uniós csatlakozásban ■ G U J D Á­R GABRIELLA Az ország lakosságának nagy része nem hisz Románia 2007-es EU- csatlakozásában - derül ki a Közpolitikai Intézet által hétfőn nyilvánosságra hozott Gallup-fel­­mérésből. A megkérdezettek 25 százaléka gondolja azt, hogy Románia legha­marabb 2008-ban vagy 2009-ben válhat európai uniós tagállammá, 11 százaléka mondja azt, hogy erre 2010-ben kerülhet sor, míg 13 sze­rint a csatlakozásra egyáltalán nincs esély az elkövetkező öt évben. A megkérdezettek 41 százaléka szerint Románia csatlakozási folya­matának sikere elsősorban a gazda­sági reformoktól, 21 szerint az igazságügyi reformoktól függ. A román külpolitikát ebben a tekin­tetben csupán a megkérdezettek 9 százaléka tartja döntő fontosságú­nak. A csatlakozási dátum kitolásának fő okaként a megkérdezettek a bel­ügyi reformok késlekedését emlí­tik. A második akadályozó tényező az, hogy az EU országainak állam­polgárai ellenzik a bővítést. Szintén akadályt jelent az európai erők politikai akaratának és támo­gatásának hiánya, illetve az a tény, hogy Románia elsősorban az Amerikai Egyesült Államok felé irányzott külpolitikát folytat. Ugyanakkor a válaszolók 70 szá­zalékának jó, illetve nagyon jó véleménye van az Európai Unió­ról, amelyet más, Románia számá­ra fontos nemzetközi szervezetek (ENSZ, Az Emberi Jogok Európai Bírósága) mellett említenek. A megkérdezettek csupán 6 százaléka mondta azt, hogy soha ne­m hallott az Európai Unióról. A felmérést 2005. augusztus 29- szeptember 9 között, 1050 személy megkérdezésével végezték. ■ Vasile Blaga: Románia fokozza a korrupcióellenes harcot ■ H D R V Al H llllu­ „Az országos korrupcióellenes ügyosztály (DGA) célja, hogy 2007-re a belügyminisztérium korrupciómentes területté váljon, valamint kötelessége a román tár­sadalmat megtisztítani ettől a jelenségtől” - mondta Vasile Blaga belügyminiszter (képünkön) a hiva­tal tegnapi megalakulásakor. Az ügyosztály külföldi (brit és spa­nyol) szakmai segítséggel a bel­ügyminisztériumon belüli korrup­ció ellen veszi fel a harcot, egyfaj­ta belső ellenőrző szervként. A megnyitón részt vettek Calin Popescu Tariceanu miniszterel­nök, Vasile Blaga belügyminiszter, Anca Boagiu EU integrációs miniszter és Quinton Mark Quayle, Nagy-Britannia romániai nagykövete. Az együttműködő intézményeket Steve Foster (Lon­doni Városi Rendőrség), valamint Peter Storr, a brit belügyminisz­térium részéről és Marina Juez Golvez, a spanyol rendőrség főnöke képviselte. „Románia 2007-ig igenis be tudja hozni tizenöt éves lemaradását, mind a korrupció megfékezésében, mind pedig az országhatárok biztonsága tekintetében, ahogy azt a többi, nemrég csatlakozott ország is megtette annak idején” - jelentet­te ki az UMSZ kérdésére Vasile Blaga. A miniszter arról is beszá­molt, hogy a belügyminisztérium 100 milliárd régi lejt költött a hivatal beindítására, és ez egy fon­tos lépés a korrupcióellenes harc­ban. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a korrupció elleni harcot nevezte meg a siker kulcsa­ként az EU integrációs folya­matban: „Ez a harc a Belügymi­nisztérium reformját jelenti, azaz hogy működésében most már a törvény játssza a döntő szerepet.” Quinton Quayle brit nagykö­vet szerint az országjelentés sze­rint a korrupció kelti a legtöbb aggodalmat, ezért a DGA létre­hozása a legmegfelelőbb pilla­natban történt. ■ Új Magyar Szó I­II 2005. NOVEMBER 1., KEDD I . HÍREK Újabb madárinfluenzás esetek Madárinfluenzás e­seteket jelez­tek a Duna-parti Vadul Oii (Ca­­larasi megye) helységben, vala­mint Vaslui megyében a Prut partján. A vírust két vadonélő szárnyasban fedezték fel. Ghe­­orghe Flutur mezőgazdasági miniszter tegnap elmondta, an­nak ellenére, hogy a vírus törzse biztosan LI5-ÖS, egyelőre nem rendelték el a karantént, és nem is küldték el a mintákat felül­vizsgálatra külföldre. Boc: Nem lesz kormányátalakítás „Nem lesznek személyi változ­tatások a kormányban” - mond­ta Emil Boc demokrata pártel­nök tegnap, a D.A. Szövetség egyeztetőtanácsi ülése után. A sajtóban felröppent hírek sze­rint a szövetséget alkotó két párt elcserélne néhány minisz­tériumot, úgy, hogy a demokraták kapják a védelmi tárcát, a liberálisok pedig az oktatást. A héten Calin Popescu-Tariceanu is cáfolta a kormányátalakításról szóló híreket, kifejtve, hogy csupán az integrációs minisztérium nevé­nek európai ügyek minisztériu­mára való változtatásán gondol­kodnak. Finanszírozás, problémamentesen Folytatás az 1. oldalról Hozzátette: az RMDSZ idejé­ben minden adományáról elszámolt, és a hivatalos köz­lönyben meg is jelentette az adományokat; a számvevőszéki ellenőrzések azonban a pártok érdekében történnek, ezért semmiképpen nem kell fellépni a hivatal ellen; az RMDSZ belátja az átvilágítások célját, és készséggel veti alá magát ezek­nek. Barta Margit, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gaz­dasági igazgatója mindezt a következőkkel egészítette ki: az RMDSZ számvetése rendben volt, az egyetlen felmerült problémának az bizonyult, hogy a párt a 2003-2004-es időszakra a támogatókról nem teljes listát közölt, erre a szám­vevőszék felhívta a figyelmet, és a szövetség még a vizsgálat ideje alatt korrigálta a hibát. Takács Csaba arra a kérdésre, hogy a szűkös támogatások ellenére miként lehetett ered­ményes az RMDSZ tavalyi többfrontos választási kampá­nya, kifejtette: az RMDSZ nem csupán a választási kampány­ban, hanem programszerűen, állandóan „az emberek között van”, és üzenetével, körültekin­tően kidolgozott programjával maga mellé tudta állítani a civil szervezeteket, az értelmiség­­és az egyházak nagy rés­zét is. A készülő pártfinanszírozási tör­vényről az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélekedett, annak az EU normarendszeréhez kell igazodnia, és kiegyensúlyozott­nak kell lennie, hogy ne kény­­szerítsen kiskapuk keresésére, ugyanakkor ne biztosítson egy­oldalú esélyt azoknak, akik mögött erős érdekcsoportok állnak. ■

Next