Új Magyar Szó, 2006. február (2. évfolyam, 21-40. szám)
2006-02-16 / 32. szám
______________________________________GAZDASÁG Új Magyar Szó IQ 2006. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK | | Isarescu: az infláció nem siklott ki A jegybank kormányzója nem lát okot az inflációs célkitűzések megváltoztatására Az idénre marad az öt százalékos inflációs célkitűzés, még akkor is, ha a jegybank tisztában van azzal, hogy a megengedett egy százaléknál nagyobb eltérés várható, jelentette be tegnap negyedéves inflációs értékelésében Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. A körülmények összejátszása miatt a tavalyi év „nagyon bonyolult” volt, és emiatt nem sikerült teljesíteni a 2005. évi 7,5 százalékos inflációs célkitűzés felső határát, a 8,5 százalékot sem, értékelte a tavalyi év jegybanki erőfeszítéseit a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója. Az eltérés csak 0,1 százalékos így nem lehet kudarcról beszélni, vélekedett Mugur Isarescu tegnapi sajtóértekezletén. Halmozódó okok A jegybank vezetője szerint nagy eredmény, hogy az átlagos éves infláció a 2004. évi 11,9 százalékról tavaly már 9 százalékra sülylyedt, sőt az alapvető termékekből összeállított kosár esetében már csak 5,6 százalék a korábbi 8,3 százalékhoz képest. Hogy az év végi infláció mégis 8,6 százalékra alakult, s ezzel, ha csak 0,1 százalékkal is, de túllépték a maximális tervezett értéket, a kormányzó a hatóságilag szabályozott árak váratlan módosításaival, az árvizek hatásával, a kereslet és a fogyasztás túl nagy arányú növekedésével, valamint egyes termékek konjunkturális drágulásával magyarázta. Kedvezőtlen hatású volt a tavaly a belső piacon a gyümölcs, zöldség és tojás túlzott drágulása, de valójában a behozott kőolaj és földgáz világpiaci árának nagymértékű növekedése valójában az infláció részleges és előre nem tervezhető importálását eredményezte. Fenntartani a tervezett szintet Bár tisztában vannak azzal, hogy főleg 2006 első negyedévében sem sikerül igazán pályán, vagyis a meghatározott keretek között tartani az inflációt, sőt az év végére is legfeljebb csak 0,5 százalékra közelíthető meg az 5 százalékos középértékű sáv felső széle (amely valójában 6 százalékot jelent), a BNR nem kívánja módosítani az inflációs célkitűzést. A sajtótájékoztatón bemutatott görbe szerint az idén az első negyedévben 9 százalék körüli infláció várható, a második negyedévben 8 százalékos, ami csak az év végére csökken le 6,5 százalékra. Mugur Isarescu közölte: tanulmányozták a tervezett pénzromlási ráta megemelését, ám arra a következtetésre jutottak, hogy az káros hatással lenne a gazdaságra és az inflációgerjesztő hatás érvényesülne. Éppen ezért igyekeznek továbbra is tartani magukat a tavaly meghatározott menetrendhez, igaz a pénzromlási görbe csak 2007 közepén tér vissza a tervezett sávba. A jegybank továbbra is fékezni kívánja a fogyasztást, ezt a célt szolgálja a napokban újra 8,5 százalékra emelt pénzügy-politikai kamatláb, a valutában való hitelezés visszaszorítása érdekében pedig a valutaeszköz-állomány 40 százalékára emelte a jegybank a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, amelyet ezek a BNR-nél kötelesek elhelyezni. A kormányzó a hitelpolitika további szigorítását is kilátásba helyezte, elismerve, hogy „ezek brutális eszközök, ám hatásosak”. K. L. I. Távozz tőlem, infláció! Mugur Isarescu a pénzromlás ellen küzd Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb befektetőt Ötmilliárd dollár értékű projektet jegyeztettek be az elmúlt öt évben az ARIS-nál A Külföldi Befektetések Románia Ügynökségének (ARIS) összesítése szerint tavaly év végéig mintegy ötmilliárd dollár értékű, egyenként egymillió dollárt meghaladó projekteket jegyeztek be az intézménynél, amelyek megvalósítása esetén a befektető különféle kedvezményeket vehet igénybe. Igaz, a Külföldi Befektetések Romániai Ügynöksége vezeti a legalább egymillió dollár értékű, kedvezményre jogosító befektetési projektek nyilvántartását, a 2001. évi 331-es törvény alapján nemcsak külföldi, hanem hazai befektetők is igénybe vehetik a kedvezményeket. Az alapfeltétel, hogy a befektetés értéke meghaladja az egymillió dollárt, illetve, hogy a beruházás a projekt bejegyzését követő harminc hónapon belül megvalósuljon. Szintén feltétel a befektetés legalább tíz évig való működtetése, valamint a kedvezményesen behozott termelési eszközök kétéves elidegenítési tilalma. Egyre népszerűbb a program A törvény 2001. évi hatályba lépésétől a tavalyi év végéig az ARIS összesen 445 projektet jegyzett be ötmilliárd dollár értékben, s ezek 70 százalékát külföldiek nyújtották be, aki 3,62 milliárd dollár értékű beruházásra vállaltak kötelezettséget. Az eddigi beruházási tervek közül 261 valósult már meg, 2,4 milliárd USD értékben. A legtöbb projekt tavaly érkezett az ügynökséghez, amikor is 1,8 milliárd dollár befektetésére vállaltak kötelezettséget, s ami meglepő, hogy a tavaly először közelített meg a zöldmezős beruházások értéke a már meglévő befektetések fejlesztést célzó beruházásokét, vagyis 908 millió dollárnyi greenfieldtípusú projektre vállaltak kezességet a vállalkozók. Egyre több a nagyberuházás is, vagyis a tízmillió dollárt meghaladó projekt. Jelenleg hat tervezet értéke haladja meg a 100 millió dollárt, tizenöté pedig 50-100 millió dollár közötti, míg a 10-50 milliót beruházók száma 101. Ami az ágazatokat illeti, a legnagyobb értékű projekteket a telekommunikációs vállalkozások nyújtották be, összesen 1,16 milliárd dollár értékben, de sok nagybefektetőt vonz a faipar (652 millió USD), a szolgáltatási szektor (613 millió USD), a kereskedelem (476 millió USD), az energetikai ipar (431 millió USD) és a járműipar (401 millió USD). Honnan és hová? Az egymillió dollárt meghaladó beruházási projektek mindössze 30 százalékát nyújtották be hazai vállalatok. A külföldiek közül legaktívabbak a hollandok, akik már 1,15 milliárd dollárnyi projekttel jelentkeztek az ARIS-nál, míg az osztrák vállalkozók 668 millió dollárra, a franciák pedig 404 millióra vállaltak kötelezettséget. Ami a befektetések helyét illeti, a régiók versenyében továbbra is a főváros a legvonzóbb a helyi és külföldi vállalkozók számára, Bukarestben és Ilfov megyében 246 nagyberuházás zajlott, vagy zajlik, 3,15 milliárd dollár értékben, ami a teljes összeg 61 százalékát jelenti. Második helyen áll a Középrégió 75 projekttel és 749 millió dollárral, harmadik pedig a Déli Régió 448 millió dollárral, 34 jóváhagyott beruházási tervvel. Ideiglenes és tartós kedvezmények A 2001-ben megszületett jogszabály az adótörvénykönyv életbe lépésével, illetve az uniós csatalakozás miatt némileg módosul, ám a befektetők számára így is vonzó. Csak az idén, december 31 -ig vehető igénybe az a 20 százalékos költségleírási kedvezmény, amely a beruházás értékére vonatkozik, és az üzembe helyezés időpontjában érvényesíthető. A termelésre használt gépek és berendezések azonban meghatározott feltételekkel áfamentesek, sőt az új gépek vámmentesek is. Az áfamentesség olyan nyersanyagok és fogyóeszközök importjára is kiterjedhet, amelyekből Romániában egyáltalán nem, vagy csak keveset, a piaci szükségletet nem kielégítő mennyiséget termelnek. A gépek esetében gyorsított amortizáció vehető igénybe, illetve a pénzügyi veszteségek öt éven belül leírhatóak az adózás előtti eredményből. A törvény lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi tanácsok is további kedvezményeket biztosíthassanak a befektetőknek, a területadó például a közvetlen befektetések esetében a beruházás üzembe helyezéséig csökkenthető vagy elengedhető. HAMÉS HÍREK A Romgazt is megvásárolnák „A MOL Rt. 2006-ban újabb akvizíciókra készül: 2006-ban növelni kívánja részesedését a horvátországi INA-ban, részt kíván venni a romániai Romgaz privatizációjában és részesedést vásárolna a pakisztáni PPL-ben - jelentette be Mosonyi György, a MOL Rt. vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. „A MOL növekedési stratégiájának alapja az akvizíció, a cégcsoport figyeli a szerbiai privatizációs lehetőségeket is” - fűzte hozzá a magyar olajipari cégcsoport vezetője. A határközelség előnye ötödik helyen áll az országban Arad megye a külföldi tőkével működő cégek számát illetően. A kereskedelmi és iparkamara kamara nyilvántartása szerint a tavalyi évben 406 ilyen céget jegyeztek be. Arad megyében összesen 3200 külföldi tőkével működő céget tartanak nyilván. Ennél több csak Bukarestben, Temes, Kolozs és Konstanca megyékben működik. Megvásárolnák a vásárhelyi kábelgyárat A marosvásárhelyi Romcab kábelgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról tárgyal a holland Draka kábelgyártó nagyvállalat a Paneuro-csoport tulajdonosaival. A Prosszer Zoltán által birtokolt Paneurónál, de a Romcabnál is a tavaly nyáron átszervezési eljárást indítottak, a két vállalat fizetési nehézségei miatt. Bogos: jó pályázatokra van szükség Tegnap Aradon a strukturális alapok nyújtotta lehetőségekről önkormányzati köztisztviselőkkel és gazdasági szakemberekkel folytatott megbeszélést Bogos Zsolt, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. „Ezek a pénzalapok a csatlakozást követően azonnal elérhetők, és segítségükkel a helyi önkormányzatok számos infrastrukturális gondjukat megoldhatják. Ehhez arra van szükség, hogy kellő időben felkészítsük szakembereinket e pályázatok megírására” - mondta a megbeszélés után Horváth Levente alprefektus. „A strukturális alapok azt a célt szolgálják, hogy az Európai Unióba belépő államok csökkenthessék lemaradásaikat. Ilyen értelemben Románia a 2007-2013-as időszakban a felzárkóztatásra szánt uniós alapokból 17 milliárd eurót kap. Az aradiaknak is fel kell készülniük arra, hogy hatékonyan használják fel ezeket a pénzalapokat. A strukturális alapok kedvezményezettjei önkormányzatok, cégek, kutatóintézetek, egyetemek lehetnek” - nyilatkozta a megbeszélés után az OMSZ-nek Bogos Zsolt, aki megtekintette az Expo Arad két kiállítási csarnokát magában foglaló ipari parkot is. Puskel Péter