Új Magyar Szó, 2007. január (3. évfolyam, 1-21. szám)

2007-01-30 / 20. szám

TTL­áros ÖNKORMÁNYZAT 2007. JANUÁR 30., KEDD. Gimnáziumi campusra pályáztak - megnyalták Maros megyében egyedül Erdő­szentgyörgy pályáza­tát fogadták el egy gimnáziumi campus megépítésé­re. A másik négy pályázó nem tudott elegendő és kellően nyomós érvet felsorakoztatni ahhoz, hogy ők is nyertesek legyenek. Zés ■ BAKÓ Z­OLT­Á­N Valahol szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy az erdőszentgyörgyi iskola néhány épületét visszaigé­nyelték az örökösök. A bentlakást és az étkezdét kell visszaszolgáltatni a restitúciós törvény alapján, s még az iskolának otthont adó Rhédey­­palota is per alatt van. A gyerekek je­lenleg két váltásban, délelőtt és dél­után is tanulnak, mert a jelenlegi is­kolaépületek nem rendelkeznek megfelelő számú tanteremmel ah­hoz, hogy az oktatást délelőtt lehes­sen lebonyolítani. Ennél nyomó­sabb érv talán nem is lehetett arra, hogy a kisváros igényelje a kor­mánytámogatást egy iskolai komp­lexum megépítéséhez. Hogy Vásár­hely, Radnót, Szászrégen és Szász­bogács elől „halászták el” a szent­­györgyiek a lehetőséget - bocsána­tos bűn. Vagy talán a pályázatot el­bírálók józansága. De talán higy­­gyü­nk inkább ebben az utóbbi lehe­tőségben, bármennyire szokatlan is manapság a józan észérvekben bízni. Megszűnik a zsúfoltság Magyarosi Erzsébet iskolaigazgató sorolja, mi minden működik a két is­kolaépületben, ahol ezerkétszáz „nappalis” gyerek tanul: óvoda, nap­közi, elemi iskola, alsó tagozat, el­méleti líceum, szakközépiskola. Az­tán ott van még a felnőttképzés épí­tőipari, faipari és kereskedelmi dol­gozóknak. Ha a restitúció megtörté­nik, bentlakás és tanműhelyek nél­kül maradnak, ami nagy érvágás a Küküllő menti városka oktatásának. A megnyert pályázat valóságos jóté­teménynek számít. „Tantermeket, sportcsarnokot, tanműhelyeket, étkezdés bentlakást, szolgálati lakásokat alakítunk ki az iskolaközpontban. A polgármesteri hivatal megígérte, hogy területet ad a campus számára, úgyhogy ha ez elkészül, végre visszatérhetünk a délelőtti oktatásra, ami főként az al­sóbb osztályok tanulói számára je­lent felmérhetetlen előnyt” - ma­gyarázza a még csak tervekben kör­vonalazódó létesítmény előnyeit az igazgatónő. A pénz nem minden Arra a kérdésre, hogy miért fonto­sak a szolgálati lakások, pragmatikus válasszal érvel. Nagy a fluktuáció a tanügyi dolgozók körében, mert - különösen a fiatalok - nem rajonga­nak az ingázásért. De hát ki rajonga­­na azért, hogy hajnalban, esőben, hóban, fagyban autóbuszra várjon a városszélen, félórát-órát zötykölőd­­jön egy zsúfolt járgányon, s utána frissen, üdén lépjen a katedrára. Lakhatási lehetőség nemigen van a városban, s a legelhivatottabbak is hamar beleunnak az ingázásba, ami ugye teljességgel érthető. Havi két­száz lejt, a fizetésük jó részét buszra költik. S akkor a fáradtságról, a napi ide-oda utazás kényelmetlenségéről nem is beszéltünk. Ha viszont elké­szülnek a szolgálati lakások, helyben maradnak a tanerők. Ez pedig a munkájuk minőségén látszik majd meg legjobban. Igaz ugyan, hogy az ingázás költségeinek részleges meg­térítésébe besegít a Kis-Küküllő menti Társulás, de hát nem lehet mindent pénzzel mérni. Sőt, legke­vésbé azt, hogy a campus elkészülté­vel a szellemi élet jobbulása, pezsdü­­lése lesz a hozadék. Két város között, félúton Azzal is számolni kell, hogy Erdő­­szentgyörgy előbb-utóbb valódi vá­rossá növi ki magát. Most még a Vá­sárhely és Szováta közötti félúton szomorkodik bele az egyelőre a bi­zonytalanság ködébe vesző jövőbe. De pontosan ez a félúton állás hoz­za majd meg az ismertséget. Mert növekedni fog az idegenforgalom ebben a régióban, hiszen ugyanitt vezet el­­ az egyelőre még ramaty állapotban levő, de már korszerűsí­tésre betervezett­­ út az igazi Szé­kelyföld felé. A bözödújfalui tó mel­lett, Kőrispatakon keresztül Szé­kelyudvarhely vagy Korond irányá­ba. S akár akarják, akár nem a szent­­györgyiek, ez meghatározó lesz szá­mukra. De hát akarják, hogyne akarnák. S akkor majd Rhédey Claudiának, az angol királyi család egyik ősének, a mai kastély-iskola­épület hajdani lakójának vagy Bodor Péternek, a székely ezermesternek a nevelkedési helye nagyobb pontként kerül be az útikönyvekbe. Akkor pe­dig ehhez méltó iskolaközponttal is rendelkeznie kell, ahol a holnap ne­bulói a tegnap történetét is jobban tanulhatják. Magyarosi, Erzsébetnek nagy tervei vannak Az iskola visszaigényelt épületrésze, ahol a kantin működött Februártól otthonra lelnek Három évvel ezelőtt, 2004 februárjában ha­tározott a nyárádsze­­redai városi tanács arról, hogy létrehoznak egy idősotthont. Az építkezés tavaly októberben be is fejeződött, s néhány nap múlva, februárban mű­ködni kezd a létesítmény. Zés ■ b. z.______________________________ Miért is kell egy Nyárád menti kis­városnak ilyen otthon, amikor köz­tudott, hogy a város meg a környék­beli települések is inkább falusi jelle­gűek, olyan közösségek, ahol az idő­sek gondozását hagyományszerűen inkább a gyerekeik, a fiatalabb hoz­zátartozók látják el? - tevődik fel a maga természetességében a nem szőrszálhasogató, még csak akadé­koskodásnak sem nevezhető kérdés. Dászkel László polgármester és Nagy Zsigmond jegyző azon nyom­ban eloszlatják a kételyeket. A jegyző szerint Nyárádszereda lakosságának 17 százaléka 65 év fö­lötti - s ez a legutóbbi népszámlálás adata, tehát pontos. A környező te­lepüléseken pedig ennél sokkal rosszabb a helyzet. Nyárádgálfalván 26, Csíkfalván 32, Havadon pedig 43 százalék a 65 év fölöttiek rész­aránya, így már valamivel világo­sabbá válik, miért is van szükség a térség központjában az idősek ott­honára. Új otthon, új berendezés Pályázattal sikerült pénzt szerezni az építkezéshez, s ebben partner volt a megyei tanács meg a Rhemedium Alapítvány. Ha a pályázat nem nye­rő, akkor ma Nyárádszeredának nem lenne idősotthona. Mert az ön­rész meg az integrációs tárca hozzá­járulása összesen egynegyedét tette ki a költségeknek És akkor még nem is számoltuk a berendezéshez szükséges összegeket. Mert úgy ol­dották meg a közbeszerzéssel, hogy mindenből a lehető legjobb kerül­jön ide, s a lehetőségekhez mérten a legkedvezőbb árakon. A szobákban három ágy van, mindenkinek külön-külön szekré­nye, egy tévékészülék a minden szobához járó fürdőszobában zu­hanyzófülke áll a beutaltak rendel­kezésére. A társalgóban külön tele­vízió, no meg a szabadidő eltöltésé­hez szükséges eszközök-játékok vár­ják az idős embereket. Az otthon épületét - s ez a lehetőségek kény­szerítő hatása alatt történt - hozzá­ragasztották a városi kórház épüle­téhez. Bár háziorvosa lesz az ott­honnak, valamint egészségügyi kö­zépkádere, ápolója, nem elhanya­golható előny a kórház közelsége. Mint ahogyan az sem, hogy az itt la­kók napközben a városka néhány lé­pésre levő központi parkjában sétál­gathatnak, találkozhatnak a helybe­liekkel. Már érkeztek kérések Ottjártunk­g már beérkeztek az első felvételi kérések. A város vezetői szerint­­ a polgármesteri hivatal és a helyi tanács működteti majd az in­gyárádszeredában huszonegy házi gondozót tartanak nyil­ván, akik különböző rokkant­sági fokozatú személyeket lát­nak el, biztosítják számukra a felügyeletet, végzik a házi­munkát, bevásárlást, egyszóval segítik élhetővé tenni az életet számukra. A gondozók ezért fizetést kapnak, munkaköny­vük van, s az otthoni gondo­zást a nyugdíj megállapítása­kor beszámítják a pontozásba.­tézményt - jelentős túljelentkezés lesz a megnyitás előtt. Még akkor is, ha első látásra egy kicsit borsosnak tűnik az ellátásért befizetendő ösz­­szeg. Mert havi 500 lejt kell fizetnie annak, aki itt képzeli el a békés, bol­dog öregkort. És a tervek szerint ez nem úgy fog működni, hogy a be­utaltnak elveszik a nyugdíját. Jelent­kezéskor igazolni kell a jövedelmet, be kell mutatni egy ajánlást a jelen­legi háziorvostól, de ott kell lennie egy hozzátartozónak is, aki vállalja, hogy havonta befizeti a díjat. Hogy aztán a beutalttal miként egyezik meg a hozzátartozó a nyugdíj tekin­tetében, hogy hozzájárul-e a nyug­díjas is, vagy a költségeket kizárólag a hozzátartozó állja, ez már minden­kinek a saját szuverén döntése. Arra a kérdésre, hogy az eddig beérkezett kérések alapján honnan fog kikerülni a lakók nagy része, még hozzávetőleges választ sem tu­dott adni a város jegyzője. „Azt tud­juk, hogy eddig Marosvásárhelyről, Csíkfalváról és Székelyudvarhelyről érkeztek kérések, de egyáltalán nem biztos, hogy holnap már nem lesz­nek más Nyárád menti falvakból ér­kezett igények is” - mondta Nagy Zsigmond. Azt pedig, hogy ki lehet majd az otthon lakója, egy független bizottság bírálja el, a benyújtott irat­csomók és a hozzátartozók vállalásai alapján. Tágas előcsarnok egészíti ki a kétágyas szobákat

Next