Új Magyar Szó, 2007. július (3. évfolyam, 125-146. szám)
2007-07-10 / 131. szám
2007. július 10., kedd ! Növelnék a turizmus súlyát Húsz év alatt a vendéglátóipar súlya a nemzetgazdaságban a jelenlegi 3,5 százalékos szintről 6,9 százalékra bővülhet, áll a tegnap bemutatott Országos Turizmusfejlesztési Terv következtetéseiben. Králik Lóránd___________________ Hangsúlyosabb marketingre és országimázsépítésre lesz szükség, amenynyiben Románia valóban ki akarja aknázni a turisztikai potenciálját, vonta le a következtetést az Országos Turizmusfejlesztési Terv (Master Plan) kapcsán Lucia Morariu államtitkár, bejelentve, hogy a közeljövőben létre szeretnék hozni az Országos Turisztikai Szervezetet. „Az Országos Turizmusfejlesztési Terv valóban tartalmazza az Országos Turisztikai Szervezet létrehozását. Ez a szervezet több feladatot venne át a minisztériumtól, elsősorban a turisztikai marketinghez kötődőeket. A turizmussal foglalkozó intézmény létrehozására azonban egy törvényre is szükség lesz. Egyelőre azonban meg kell határozni, hogy milyen lesz a szervezet jellege. Azt szeretnénk, ha a turisztikában érdekelt valamennyi nagyobb egyesület képviselve legyen ebben. Az ágazati érdekvédelmi szervezetek azt javasolják, hogy az intézményt egy tíztagú vezetőtanács irányítsa, s ebben a területi képviselet elve valósuljon meg. Ez azonban még nincs teljesen kikristályosodva” - nyilatkozta lapunknak Talpas János, az Országos Fejlesztési és Kutató Intézet (OFKI) vezérigazgatója. Az általa vezetett intézet egyébként komoly szerepet játszott a terv előkészítésében: a húszéves programot összeállító Turisztikai Világszervezet szakembereinek rendelkezésére bocsátva tanulmányait, illetve a létező és hozzáférhető statisztikai adatokat. Talpas János azt is kifejtette, hogy a jövőben az OFKI venné át a turizmus statisztikai nyilvántartását, és a gazdasági kimutatásokat összegezné, ez azonban szerinte elég nehéz lesz, mert a statisztikai problémákat rendezni kellene, hogy az intézet szakemberei nyomon tudják követni a növekedéseket vagy csökkenéseket az idegenforgalom területén. Az Országos Turizmusfejlesztési Terv szerint egyébként a tavaly még 6,037 millió főre becsült külföldi turisták száma húsz év alatt 2,5- szeresére, vagyis 15,48 millióra nő. A becslések szerint 2026-ban a külföldiek nyolcszor több pénzt költenek el majd Romániában, mint jelenleg, vagyis mintegy 7,7 milliárd eurót, míg a belföldi turizmus forgalma négyszeresére, 8,3 milliárd euróra emelkedik. Ehhez azonban javítani kell a mintegy 4710, összesen 281 ezer ágyat kínáló szálláshely-foglaltsági mutatóin. Jelenleg a gyógyturisztikai szálláshelyek kihasználtsága a legjobb 53 százalékkal, míg a tengerparti szállodák kihasználtsága 45, a hegyi szálláshelyeké 22, a Duna-deltában 27, a városi szállodáké és panzióké pedig 31 százalékos. A tervben az is szerepel, hogy a szálláshelyek nagy része gyengébb minőségű, 70 százaléka kétcsillagos vagy annál gyengébb besorolású, míg a szálláshelyeknek mintegy fele csak a nyári szezonban üzemel, hiszen a tengerparton található. Az Országos Turizmusfejlesztési Tervet bemutató Harsh Varma, a Turisztikai Világszervezet egyik részlegének igazgatója arról is beszélt, hogy Románia számára kedvező lehet az is, hogy Európa a legkedveltebb célpont a világturizmusban, 54,3 százalékos piaci részesedéssel, évi 457 millió turistával. A tavaly a világ turisztikai piaca 700 milliárd dollárt tett ki, s ebből a dél-európai országoknak 147 milliárd, a közép-európaiaknak 89, míg az észak-európaiaknak 52 milliárd dollár bevételük származott. ◄ Bemutatták a húsz évre vonatkozó Országos Idegenforgalom-fejlesztési Tervet Fotó: Rompres Beindult a kárpótlási folyamat Először a Transelectrica-részvényeket választó károsultak jutnak a pénzükhöz K. L. I. Tizennyolc kárpótlásra jogosult személy kapta meg tegnap Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminisztertől a Transelectricarészvények birtoklásáról szóló igazolást, amelyeket még a 2001. évi 10-es számú törvény alapján igényeltek viszsza nem szolgáltatható ingatlanaikért. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter szerint jól jártak azok, akik a 2001. évi 10-es számú törvény alapján természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanaikért cserébe a felkínált állami tulajdonú vállalatok értékpapírjai közül a Transelectrica áramszállító nagyvállalat részvényeit választották. Ezek a részvények ugyanis most mintegy 50 százalékkal érnek többet a Bukaresti Értéktőzsdén, mint ahogy azt a kisajátított javak ellenértékeként az állam elszámolta. A részvénykonverziónál ugyanis a tőzsdei bevezetés első hat hónapjának átlagos árfolyamát számították, ami 31,54 lej volt részvényenként, míg a részvények tegnap a piacon 46,5 lejért cseréltek gazdát. „Gratulálok azoknak, akik a Transelectrica részvényeit választották, akkor, amikor a cég még nem volt a tőzsdén jegyezve, s így nem lehetett tudni a piaci értékét” - fejtette ki a miniszter. Tény, hogy az áramszállító nagyvállalat részvényeire 2004 nyara és 2005 júliusa között feliratkozó 700 személy jobban járt, mint azok, akik a szintén ebben az időszakban felajánlott bányavállalatokat vagy a még tőzsdei jegyzés előtt álló Transgaz gázszállító részvényeit választották, arról a 180 ezer kárpótlandó személyről nem is beszélve, akik a 2005. évi 247-es számú törvény alapján majd a Proprietatea Alaptól várják a megváltást, ám az ingatlanukat véglegesen elveszítő személyek mégsem lehetnek maradéktalanul boldogok. Az ingatlanok értéke ugyanis az utolsó, 2003- 2004. évi felértékeléshez képest nem 50, hanem 100-200 százalékkal gyarapodott. A kárpótlandó hétszáz személy egyébként a 732 millió lej alaptőkéjű vállalat 5 százalékos részvénypakettjét kapják meg az év végéig. Az első 18 kárpótolt hárommillió lej értékű részvénycsomagot kapott tegnap a bukaresti tőzsdepalotában, amit gyakorlatilag akár már a jövő héten értékesíthetnek is. Ezzel a piacra kerülő nagy mennyiségű részvénnyel magyarázható, hogy tegnap már a Transelectrica-részvények árfolyama másfél százalékkal csökkent, s 46,5 lejen zárt, annak ellenére, hogy a nagyvállalat pénzügyi mutatói - tőzsdei összehasonlításban is - kifejezetten jónak mondhatók. Az állam a kárpótlás után 71,5 százalékos részvénypakettet birtokol majd, míg a szintén kárpótlásra létrejött Proprietatea Alap 13,5 százalékos csomaggal rendelkezik. ◄ HIRDETÉS Uffa ctiUuf* [gy a«« n kit A KOLOZSVÁRI REPOLOTER nid?007 10-12 AUGUST 2007 MR . VU| A KÁBÍTÓSZER ELLENI ZENEI festival ^ * m/lyie/fiM* nncfiWisîi n«i&ntn F~ wckfia fj ':r *^*j MEDIA TAMODATOK '"*^1 mintm «*« PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (július 9.) m&sssi Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,1231 + 0,0019 dollár (USD) 2,2916 -0,0039 100 forint (HUF) 1,2718 + 0,0065 gramm arany 48,3894 + 0,5700 Szebeni Árutőzsde EUR szeptember 3,1830 Bukaresti Értéktőzsde . .......... BÉT-index 10053,50 + 0,43% Forgalom ■ 71,05 mil. RON 22,75 mil. EUR Top 5 részvények Transilvania Bank Kolozsvár 0,8700 RON 0,00% Román Fejlesztési Bank BRD 27,10000 RON + -1,81% SIF5 Craiova 4,3500 RON + 0,69% SIF2 Brassó 2,7200 R0N + 1,49% Broker Kolozsvár 3,8000 R0N ...é... -0,52% Jegybanki alapkamat június 7,25% GAZDASÁG 17 Ásványvízvásár „ szeptemberben Ősszel ásványvízvásárt szándékszik szervezni a térség településeivel közösen a Kovászna megyei önkormányzat Háromszéken. Az Aquarius elnevezésű kísérleti program keretében, szeptember elsejei iránydátummal megtartják az Ásványvíz Ünnepét Sepsiszentgyörgyön. A rendezvény célja a térségmarketing, környezeti nevelés, tájékoztatás és szabadidőtöltés. A megyei tanács partnerei azok a települési önkormányzatok lennének, melyek területén ásványvízforrások találhatók. Albert Zoltán programvezető szerint a vásáron ásványvízkóstolókra, szakelőadásokra, palack- és címkekiállításra lehet számítani a fúvószenekarok, néptáncosok és gyermektáncosok fellépése mellett. Háromszéken 300 körül mozog az ásványvízforrások száma, de állapotukról és hozamukról harminc évvel ezelőtt készült felmérés. Százmilliárd euró felé Románia külkereskedelmi forgalma a jövő évben először lépheti át a 100 milliárd eurót, jelentette ki az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja keretében a Fekete-tenger-melléki Regionális Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Projekt bukaresti bemutatóján Winkler Gyula kereskedelmi államtitkár. A korábban miniszterként is a kereskedelemért felelő RMDSZ-es politikus úgy vélekedett, hogy Románia jelenleg nem használja ki teljesen a kereskedelmi lehetőségeket a térségbeli tíz országgal, de jövőre ez a helyzet is gyökeresen megváltozhat. Már a jövőről tárgyalnak Az Állami Vagyonértékesítő Hatóság még meg sem hirdette hivatalosan a Salrom sóbányászati vállalat privatizációját, a sóbányák szakszervezete már a legesélyesebbnek tűnő potenciális vásárlóval, az osztrák Salmin cég vezetőivel tárgyal. Az ausztriai vállalat kereskedelmi igazgatója bukaresti látogatásán jelezte, hogy amenynyiben ők vásárolják meg Románia egyetlen sóbányászati cégét, akkor a következő három évben 60 millió eurót hajlandóak fejlesztésekre fordítani. A potenciális befektető arra is garanciát adott, hogy amennyiben többségi tulajdonosokká válnak, egy 10 százalékos részvénypakettet juttatnak az alkalmazottak által létrehozandó alapnak. A Salrom dolgozóinak egyharmada, 700 személy a jelenlegi 2100 munkavállaló közül még a magánosítási folyamat lezárása előtt távozik, s számukra a szakszervezet fejenként 40 ezer fejes végkielégítést alkudott ki.