Új Magyar Szó, 2007. július (3. évfolyam, 125-146. szám)

2007-07-10 / 131. szám

2007. július 10., kedd ! Növelnék a turizmus súlyát Húsz év alatt a vendéglátóipar súlya a nemzet­­gazdaságban a je­lenlegi 3,5 száza­lékos szintről 6,9 százalékra bővül­het, áll a tegnap bemutatott Orszá­gos Turizmusfej­lesztési Terv kö­­­­vetkeztetéseiben. Králik Lóránd___________________ Hangsúlyosabb marke­tingre és országimázs­­építésre lesz szükség, ameny­­nyiben Románia valóban ki akarja aknázni a turisztikai potenciálját, vonta le a követ­keztetést az Országos Turiz­musfejlesztési Terv (Master Plan) kapcsán Lucia Morariu államtitkár, bejelentve, hogy a közeljövőben létre szeret­nék hozni az Országos Tu­risztikai Szervezetet. „Az Or­szágos Turizmusfejlesztési Terv valóban tartalmazza az Országos Turisztikai Szerve­zet létrehozását. Ez a szerve­zet több feladatot venne át a minisztériumtól, elsősorban a turisztikai marketinghez kötődőeket. A turizmussal foglalkozó intézmény létre­hozására azonban egy tör­vényre is szükség lesz. Egy­előre azonban meg kell hatá­rozni, hogy milyen lesz a szervezet jellege. Azt szeret­nénk, ha a turisztikában ér­dekelt valamennyi nagyobb egyesület képviselve legyen ebben. Az ágazati érdekvé­delmi szervezetek azt javasol­ják, hogy az intézményt egy tíztagú vezetőtanács irányít­sa, s ebben a területi képvise­let elve valósuljon meg. Ez azonban még nincs teljesen kikristályosodva” - nyilat­kozta lapunknak Talpas Já­nos, az Országos Fejlesztési és Kutató Intézet (OFKI) ve­zérigazgatója. Az általa veze­tett intézet egyébként komoly szerepet játszott a terv előké­szítésében: a húszéves prog­ramot összeállító Turisztikai Világszervezet szakemberei­nek rendelkezésére bocsátva tanulmányait, illetve a létező és hozzáférhető statisztikai adatokat. Talpas János azt is kifejtette, hogy a jövőben az OFKI venné át a turizmus statisztikai nyilvántartását, és a gazdasági kimutatásokat összegezné, ez azonban sze­rinte elég nehéz lesz, mert a statisztikai problémákat ren­dezni kellene, hogy az intézet szakemberei nyomon tudják követni a növekedéseket vagy csökkenéseket az idegenfor­galom területén. Az Országos Turizmusfej­lesztési Terv szerint egyéb­ként a tavaly még 6,037 millió főre becsült külföldi turisták száma húsz év alatt 2,5- szeresére, vagyis 15,48 millió­ra nő. A becslések szerint 2026-ban a külföldiek nyolc­szor több pénzt költenek el majd Romániában, mint je­lenleg, vagyis mintegy 7,7 milliárd eurót, míg a belföldi turizmus forgalma négyszere­sére, 8,3 milliárd euróra emel­­­kedik. Ehhez azonban javíta­ni kell a mintegy 4710, össze­sen 281 ezer ágyat kínáló szálláshely-foglaltsági muta­tóin. Jelenleg a gyógytu­­risztikai szálláshelyek kihasz­náltsága a legjobb 53 száza­lékkal, míg a tengerparti szál­lodák kihasználtsága 45, a hegyi szálláshelyeké 22, a Duna-deltában 27, a városi szállodáké és panzióké pedig 31 százalékos. A tervben az is szerepel, hogy a szálláshelyek nagy része gyengébb minősé­gű, 70 százaléka kétcsillagos vagy annál gyengébb besoro­lású, míg a szálláshelyeknek mintegy fele csak a nyári sze­zonban üzemel, hiszen a ten­gerparton található. Az Országos Turizmusfej­lesztési Tervet bemutató Harsh Varma, a Turisztikai Világszervezet egyik részle­gének igazgatója arról is be­szélt, hogy Románia számá­ra kedvező lehet az is, hogy Európa a legkedveltebb cél­pont a világturizmusban, 54,3 százalékos piaci részese­déssel, évi 457 millió turistá­val. A tavaly a világ turiszti­kai piaca 700 milliárd dollárt tett ki, s ebből a dél-európai országoknak 147 milliárd, a közép-európaiaknak 89, míg az észak-európaiaknak 52 milliárd dollár bevételük származott. ◄ Bemutatták a húsz évre vonatkozó Országos Idegenforgalom-fejlesztési Tervet Fotó: Rompres Beindult a kárpótlási folyamat Először a Transelectrica-részvényeket választó károsultak jutnak a pénzükhöz K. L. I. Tizennyolc kárpótlásra jogosult személy kapta meg tegnap Varujan Vosga­­nian gazdasági és pénzügy­­minisztertől a Transelectrica­­részvények birtoklásáról szó­ló igazolást, amelyeket még a 2001. évi 10-es számú tör­vény alapján igényeltek visz­­sza nem szolgáltatható ingat­lanaikért. Varujan Vosganian gazda­sági és pénzügyminiszter sze­rint jól jártak azok, akik a 2001. évi 10-es számú törvény alapján természetben vissza nem szolgáltatható ingatla­naikért cserébe a felkínált ál­lami tulajdonú vállalatok ér­tékpapírjai közül a Transe­­lectrica áramszállító nagyvál­lalat részvényeit választották. Ezek a részvények ugyanis most mintegy 50 százalékkal érnek többet a Bukaresti Ér­téktőzsdén, mint ahogy azt a kisajátított javak ellenértéke­ként az állam elszámolta. A részvénykonverziónál ugyan­is a tőzsdei bevezetés első hat hónapjának átlagos árfolya­mát számították, ami 31,54 lej volt részvényenként, míg a részvények tegnap a piacon 46,5 lejért cseréltek gazdát. „Gratulálok azoknak, akik a Transelectrica részvényeit választották, akkor, amikor a cég még nem volt a tőzsdén jegyezve, s így nem lehetett tudni a piaci értékét” - fejtet­te ki a miniszter. Tény, hogy az áramszállító nagyvállalat részvényeire 2004 nyara és 2005 júliusa között feliratko­zó 700 személy jobban járt, mint azok, akik a szintén eb­ben az időszakban felajánlott bányavállalatokat vagy a még tőzsdei jegyzés előtt álló Transgaz gázszállító részvé­nyeit választották, arról a 180 ezer kárpótlandó személyről nem is beszélve, akik a 2005. évi 247-es számú törvény alapján majd a Proprietatea Alaptól várják a megváltást, ám az ingatlanukat véglege­sen elveszítő személyek még­sem lehetnek maradéktalanul boldogok. Az ingatlanok ér­téke ugyanis az utolsó, 2003- 2004. évi felértékeléshez ké­pest nem 50, hanem 100-200 százalékkal gyarapodott. A kárpótlandó hétszáz sze­mély egyébként a 732 millió lej alaptőkéjű vállalat 5 szá­zalékos részvénypakettjét kapják meg az év végéig. Az első 18 kárpótolt hárommil­lió lej értékű részvénycsoma­got kapott tegnap a bukaresti tőzsdepalotában, amit gya­korlatilag akár már a jövő hé­ten értékesíthetnek is. Ezzel a piacra kerülő nagy mennyi­ségű részvénnyel magyaráz­ható, hogy tegnap már a Transelectrica-részvények ár­folyama másfél százalékkal csökkent, s 46,5 lejen zárt, annak ellenére, hogy a nagy­­vállalat pénzügyi mutatói - tőzsdei összehasonlításban is - kifejezetten jónak mondha­tók. Az állam a kárpótlás után 71,5 százalékos rész­vénypakettet birtokol majd, míg a szintén kárpótlásra lét­rejött Proprietatea Alap 13,5 százalékos csomaggal ren­delkezik. ◄ HIRDETÉS Uffa ctiUuf* [gy a«« n kit A KOLOZSVÁRI REPOLOTER nid?007 10-12 AUGUST 2007 MR . VU| A KÁBÍTÓSZER ELLENI ZENE­I festival ^ * m/lyie/fiM* nncfiWisîi n«i&ntn F~ wckfia fj '­­:r *^*j MEDIA TAMODATOK '"*^1 mintm «*« PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (július 9.) m&sssi Valutaárfolyam (BNR) euró (EUR) 3,1231 + 0,0019 dollár (USD) 2,2916 -0,0039 100 forint (HUF) 1,2718 + 0,0065­­ gramm arany 48,3894 + 0,5700 Szebeni Árutőzsde EUR szeptember 3,1830 Bukaresti Értéktőzsde . .­......... BÉT-index 10053,50 + 0,43% Forgalom ■ 71,05 mil. RON 22,75 mil. EUR Top 5 részvények Transilvania Bank Kolozsvár 0,8700 RON 0,00% Román Fejlesztési Bank­ BRD 27,10000 RON + -1,81% SIF5 Craiova 4,3500 RON + 0,69% SIF2 Brassó 2,7200 R0N + 1,49% Broker Kolozsvár 3,8000 R0N ...é... -0,52% Jegybanki alapkamat június 7,25% GAZDASÁG 17 Ásványvízvásár „ szeptemberben Ősszel ásványvízvásárt szándékszik szervezni a tér­ség településeivel közösen a Kovászna megyei önkor­mányzat Háromszéken. Az Aquarius elnevezésű kísérle­ti program keretében, szep­tember elsejei iránydátum­mal megtartják az Ásvány­víz Ünnepét Sepsiszentgyör­­gyön. A rendezvény célja a térségmarketing, környezeti nevelés, tájékoztatás és sza­badidőtöltés. A megyei ta­nács partnerei azok a tele­pülési önkormányzatok len­nének, melyek területén ás­ványvízforrások találhatók. Albert Zoltán programveze­tő szerint a vásáron ásvány­vízkóstolókra, szakelőadá­sokra, palack- és címkekiál­lításra lehet számítani a fú­vószenekarok, néptáncosok és gyermek­táncosok fellépé­se mellett. Háromszéken 300 körül mozog az ásvány­vízforrások száma, de álla­potukról és hozamukról har­minc évvel ezelőtt készült felmérés. Százmilliárd euró felé Románia külkereskedelmi forgalma a jövő évben elő­ször lépheti át a 100 milliárd eurót, jelentette ki az Egye­sült Nemzetek Fejlesztési Programja keretében a Feke­­te-tenger-melléki Regionális Befektetésösztönzési és Ke­reskedelemfejlesztési Projekt bukaresti bemutatóján Winkler Gyula kereskedel­mi államtitkár. A korábban miniszterként is a kereske­delemért felelő RMDSZ-es politikus úgy vélekedett, hogy Románia jelenleg nem használja ki teljesen a keres­kedelmi lehetőségeket a tér­ségbeli tíz országgal, de jö­vőre ez a helyzet is gyökere­sen megváltozhat. Már a jövőről tárgyalnak Az Állami Vagyonértékesí­tő Hatóság még meg sem hirdette hivatalosan a Sal­­rom sóbányászati vállalat privatizációját, a sóbányák szakszervezete már a leg­esélyesebbnek tűnő potenci­ális vásárlóval, az osztrák Salmin cég vezetőivel tár­gyal. Az ausztriai vállalat­­ kereskedelmi igazgatója bu­karesti látogatásán jelezte, hogy amenynyiben ők vásá­rolják meg Románia egyet­len sóbányászati cégét, ak­kor a következő három év­ben 60 millió eurót hajlan­dóak fejlesztésekre fordíta­ni. A potenciális befektető arra is garanciát adott, hogy amennyiben többségi tulajdonosokká válnak, egy 10 százalékos részvénypa­kettet juttatnak az alkalma­zottak által létrehozandó alapnak. A Salrom dolgo­zóinak egyharmada, 700 személy a jelenlegi 2100 munkavállaló közül még a magánosítási folyamat lezá­rása előtt távozik, s szá­mukra a szakszervezet fe­jenként 40 ezer fejes végki­elégítést alkudott ki.

Next