Új Magyar Szó, 2007. szeptember (3. évfolyam, 170-189. szám)

2007-09-03 / 170. szám

2007. szeptember 3., hétfő­n Markó-Tőkés tandem? Stanik Bence Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az RMDSZ­­EMNT- SZNT választási megálla­podásáig, Markó Béla és Tőkés László szeptember 6-án, személyes találkozón dönt majd a kiegyezés­ről. A szervezetek munkacsoport­jai negyedszer ültek össze a hétvé­gén Kolozsváron, ahol elvileg vég­leges formát kapott az a dokumen­tum, amely az együttműködés fel­tételeit tartalmazza. A felek a Szö­vetségi Képviselők Tanácsa ülése előtt alá kell írják a végleges válto­zatot, mert a testület szeptember 8- i ülésén véglegesíti EP jelöltlistáját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügy­vezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke által vezetett tárgyaláson konkretizálták a Tőkés László szá­mára felajánlott befutó helyet. Együtt a lista élén Az új elképzelés szerint első helyre Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. Péntek délelőtt a felek megálla­podtak az Erdélyi Magyar Egyez­tető Fórum (EMEF) létrehozásá­ról, és a támogatáspolitika, vala­mint a választási együttműködés alapelveiről is szó esett. Az EMNT-SZNT munkacsoportja váratlanul négy újabb dokumentu­mot nyújtott át a szövetségnek, az egyikben a hosszú távú partner­ségre kérnek konkrét biztosítéko­kat, azonban az RMDSZ az utol­só, szeptemberi Markó-Tőkés csúcsra halasztotta a válaszadást. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnö­ke lapunknak elmondta, akkor lesz igazán pozitív üzenete a listá­nak, ha nem a sorrendről, hanem Markó és Tőkés közös listavezető­ségéről beszélünk. Toró szerint az lett volna igazán bölcs gesztus az RMDSZ részéről, ha elfogadta volna egy évvel ezelőtti javaslatát. „Most kényszer hatása alatt hoz­ták ezt a döntést. Ha a most be­nyújtott garanciák nagy részét elfo­gadják - ezek 90 százaléka amúgy az RMDSZ programjában szere­pel - elfogadható lenne számunk­ra a választási és általában a hosz­szú távú együttműködés. A követ­kező fél évben mindkét félnek azt kell majd bizonyítania, hogy fölül tudnak emelkedni az elmúlt évek vélt vagy valós sérelmein. Markó nem megy Brüsszelbe? Kelemen Hunor lapunknak azt nyilatkozta, komolytalanság lett volna azonnal reagálni az újabb feltételekre. „Azért halasztottuk el a válaszadást, mert bizonyos dol­gokat számba kell venni. Olyano­kat is kérnek, amiket nem lehet tel­jesíteni. Sok eleme van az ütem­tervnek, ami az RMDSZ-nek vagy az SZKT-nak adna feladatot. Ezt nem lehet, mi sem adunk nekik fel­adatokat” - állapította meg az ügy­vezető elnök. Toró T. Tibor azon­ban úgy gondolja, ha a határidők és garanciák jelentős részét a szö­vetség nem tartja be, az veszélyez­teti Tőkés részvételét az RMDSZ listáján „De ez az ő személyes dön­tése lesz” - tette hozzá a lapunk­nak nyilatkozó Toró. Az EMEF jövőbeli szerepét Kelemen Hunor úgy látja, „olyan intézmény lesz, amelyben az erdélyi magyarság problémáiról az RMDSZ-nél szé­lesebb körben vitatkozunk majd, ahol más szervezetek is megszólal­nak és konszenzusos határozatok születnek. Az már az RMDSZ dol­ga, hogy a saját döntéshozó testü­leteiben érvényesítse az EMEF- ben leszögezett elképzeléseket. Ter­mészetesen van erre szándék, a szövetség testületei elfogadják majd. Amennyiben megegyezünk, és Tőkés RMDSZ-listán indul, az egy olyan hosszú távú együttmű­ködés kezdete lesz, ami fölösleges­sé teszi a biztosítékokat és a garan­ciákat mert együtt fogunk készülni például a következő választások­ra” - részletezte a politikus. Kele­men úgy ítélte, üzenetértékű, hogy Markó részt vesz az EP-listán, ami neki jelenti feltétlenül azt, hogy az RMDSZ elnöke Brüsszelben foly­tatná pályafutását. ◄ Az első lépések együtt? Szilágyi Zsolt és Kelemen Hunor Fotó: ifj Haáz Sándor TEKT: folytatni kell a tárgyalásokat Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szer­vezetek képviselőivel való tárgyalásokat, annak ér­dekében, hogy az erdélyi magyarság egységes je­löltlistával induljon az őszi EP választásokon - fo­galmazott Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsának (TEKT) hét végi, kolozsvári ülését követően. A te­rületi elnökök azonban fontosnak tartják, hogy ezek a konzultációk a Szövetség programjába fog­lalt elvekkel összhangban történjenek. „Mindenki úgy vélekedett, hogy szükség van egy hasonló meg­egyezésre, de fontos a Szövetség politikájának to­vábbi érvényesítése. Egy olyan partneri viszonyt kell kialakítanunk, amelyben egyik fél sem mond le programjáról, célkitűzéseiről, de megpróbáljuk azonosítani közös céljainkat” - fogalmazott Markó. A TEKT ülésének napirendjén szerepelt a szeptember 8-án sorra kerülő Szövetségi Képvise­lők Tanácsa, a szeptember 22-re tervezett önkor­mányzati képviselők találkozója, valamint az euró­pai parlamenti választásokra való felkészülés. Vezet az elnök és a PD BT. Továbbra is a Demokrata Párt­ra (PD) szavaznának a legtöb­ben, ha most lennének a parlamen­ti választások, és Traian Băsescu még mindig a legnépszerűbb politi­kus - derül ki a Szociológiai és Brandkutató Társaság (CCSB) leg­utóbbi felméréséből. A PD a szava­zatok 35 százalékát szerezné meg, a liberálisok a második legfonto­sabb politikai erőként 18 százalék­ra számíthatnának, és egy száza­lékkal előznék meg a Szociálde­mokrata Pártot (PSD). A parla­menti bejutás küszöbét további két politikai tömörülés érné el: az Új Nemzedék Pártja (PNG) és a Nagy-Románia Párt (PRM) a sza­vazók 9, illetve 5 százalékának bi­zalmát élvezi. Az RMDSZ, a Kon­zervatív Párttal együtt 4-4, a Libe­rális Demokrata Párt (PSD) pedig 3 százalékra számíthat. A sorrend némileg változik az EP-választások esetében: az élen itt is a PD áll, 34 százalékkal, a PSD viszont 19 százalékkal a második, a Nemzeti Liberális Párt pedig a harmadik helyre csúszik vissza, 17 százalékkal. A sorban a PNG és a PRM következik 8 és 5 százalék­kal. A 4-4 százalékot összesítő RMDSZ és a Konzervatív Párt az európai fórumban sem képviseltet­hetné magát, akárcsak a 3 százalé­kos PSD. A választók 57 százalé­kát elsősorban a parlamenti válasz­tások érdeklik és csak 52 százalék tartja fontosabbnak az európai par­lamenti voksolást, a megkérdezet­tek 73 százaléka tud arról, hogy idén rendezik meg a szavazást az európai fórumba. A lakosság 86 százaléka tartja jónak Románia uniós betagolódását. A politikusok rangsorában az 58 százalékot elérő államfőt a PNG elnöke, Gigi Becali követi 35 száza­lékkal, 4 százalékkal többel, mint a harmadik helyezett, a szociálde­mokrata Sorin Oprescu. Theodor Stolojan 30 százalékra számíthat­­ ugyanannyira, mint Mona Muscă, őket szorosan követi 28 százaléká­val Călin Popescu-Tăriceanu kor­mányfő, a PD és a PSD elnöke, Emil Boc és Mircea Geoană 2 szá­zalékkal marad le mögötte. Életszínvonalával a megkérde­zettek 5 százaléka nagyon, 45 szá­zaléka elégedett, 29 és 18 százalék viszont úgy érzi, hogy eléggé rosz­­szul, illetve nagyon rosszul él. A la­kosság derűlátó a jövőt illetően is, a mintacsoport tagjainak közel fele szerint Románia jó irányba halad, mindössze 36 százaléka van ellen­kező véleményen. ◄ Alkotmányt módosítana. Folytatás a az 1. oldalról „Amikor a jogkörök nincsenek na­gyon világosan elhatárolva, vagy - és ez még súlyosabb - az alaptör­vényt egyesek kényük-kedvük sze­rint értelmezik, a kisiklásokat és a konfliktusokat magától értetődően nem lehet elkerülni. Ez történt az elmúlt két és fél esztendőben Ro­mániában, aláásva a legfontosabb állami intézmények működését, és zavart keltve az állampolgárok és az EU tagországainak szintjén” - mutatott rá Tăriceanu. A liberális pártelnök az államfőt ért vádak felsorolásával tette egyér­telművé - anélkül azonban, hogy megnevezte volna Traian Băsescut -, melyik megoldás felé hajlik. „Autoritárius beütésekről” beszélt, illetve annak a mentalitásnak a to­vábbél­tetéséről, amely szerint a „nép atyjának őrködnie kell a nem­zet fölött”. Tăriceanu szerint ez ar­ra utal, hogy a kommunista gon­dolkodásmódot­ Románia csak részben hagyta maga mögött a dik­tatúra bukásakor. Arra a kérdésre, hogy a liberálisoknak lesz-e állam­főjelöltjük a két év múlva esedékes elnökválasztáson, Tăriceanu azt választotta: nem hiszi, hogy „ezzel különösebben kell foglalkozni”. A Demokrata Párt (PD) ezzel szemben az elnöki köztársaság mellett foglalt állást. Emil Boc pártelnök sérelmezte, hogy az al­kotmány korlátozott hatalmat biz­tosít az államfőnek, „noha ő a leg­­legitimebb politikus, hisz a nép közvetlenül választja”. Boc szerint az államfőnek kell vezetnie a kor­mányt, és fel kellene hatalmazni, hogy feloszlathassa a parlamentet­­ „mint Franciaországban”. ” Mégsem kampányolhat Băsescu? A kormány felelősséget vállal a parlamentben az új választási tör­vényért, ha a parlament nem fogadja el időben a jogszabályt - je­lentette ki a miniszterelnök. Călin Popescu-Tăriceanu az államfő „fenyegetésére” reagált, miszerint referendumot ír ki, amennyi­ben október 25-ig nem lesz kihirdetve a névre szóló szavazásról szóló törvény. A pártok képviselői szerint az államfő célja lehető­vé tenni, hogy nyíltan támogathassa pártját a népszavazással egy időben rendezendő európai választáson. Amennyiben a kormány felelősséget vállal a törvényért, a referendum okafogyottá válik. AKTUÁLIS 13 Közel- és távoljövő Sorsdöntő hét elé néz a romániai­­ magyarság (politikai képvisele­te), miután a pénteki egyeztetés során a,feleknek "­az ■­ RMDSZ, valamint az EMNT és az SZNT munka-­­ csoportjainak — ha igaz, sike­rült eljutni az együttműködés­re vonatkozó dokumentumok végleges formájához. Belátha­tó, hogy a belső pluralizmus új szakaszához érkeztünk, egy hétre pedig azért van szükség, mert a dokumentum leg­véglegesebb formáját még alá kell írnia Markó Bélának és Tőkés Lászlónak, legké­sőbb szeptember 6-ig csütörtökig, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptember 8-i marosvásárhelyi üléséig véglegesíteni kell és ott meg kell szavazni az RMDSZ - vagy a közös, mindenképpen a magyar -jelöltlistát. A fenti mondatokban a bizonytalanságok, fel­tételességek jelezhetnek még némi szuszpan­­szot; járt már úgy az RMDSZ, hogy friss szö­vetségeseinek első dolga volt megszegniük az ígéretüket (lásd az államelnök és a Demokra­ta Párt esetét a kisebbségi törvénnyel), de most remélhetőleg ez az áttörést jelentő közös projekt kívülről nem fúrható meg. Sorsdöntő hét következik, és teljesen felesleges azt latolgatni már, hogy ki engedett többet, ki nyert és ki veszített többet. A kompromisz­­szumok lényege éppen az, hogy az addig nulla összegű­nek tekintett­ játszmákat át­alakítják olyan helyzetté, amiben mindenki nyerhet. Hozzátartozik az okos kompromisz­­szumokhoz az is, hogy utánuk már nem „ki­fizetődő" a másik felet tovább gyalázni, ke­resni vagy fenntartani vele a konfliktust. Az RMDSZ-re tett befeketítő Tőkés-nyilatkoza­tokról Markó engedékenyen azt mondta (nem pont így): a püspök úr csak kihasznál­ta az utolsó alkalmat negativizmusának és radikalizmusának kiélésére. Ez rendben is van, nem sokat árthat már az ilyesmivel a püspök úr a közös ügynek - ám ha Brüsszel­ben azt fogja majd mondani, hogy egy kom­munista jellegű pártnak köszönhetően van ő ott, elég furcsán néznek majd rá. Sorsdöntő hét következik a közeljövő és a tá­volabbi jövő szempontjából is. Elnézve a ro­mán pártok europarlamenti választások előt­ti célkitűzéseit, optimizmusát, itt olyasmi körvonalazódik, hogy Románia százötven százalékban teljesíti a bejutási tervet. Mi a választóinkat nem áltathatjuk, éppen mivel egységesek vagyunk (leszünk). De Markóval és Tőkéssel az élen teljesen reálissá válhat egy harmadik bejutó hely - és akkor tét annak a személynek is a felelősségteljes kijelölése, sőt, a nem kizárható visszalépés esetén szerephez juthat a negyedik helyezett. Ha már találga­tunk, Nagy Zsolt nem hagyható ki, hiszen már megnyert egy tisztességes versenyt, de ott vannak a többiek is, rátermett fiatalok. A fontos az, hogy immár együttgondolkodva se felejtsék a„ Jelek ”, hogy Brüsszelbe a leg­jobb ajánlólevelet nem az érzelmek és a sérel­mek, hanem az értelem és a felkészültség je­lenti, így alapozható meg a távolabbi jövő is. Ágoston Hugó Román lapszemle Országos statisztikák szerint a román állampolgárok háromnegyede nem vaká­ciózik. Amíg az EU országaiban átlago­san 2000 eurót költ egy személy nyaralás­ra, addig nálunk ez az átlag 400 euró. (Cotidianul) A Danone joghurtos botrány után a Greenpeace aktivistái kampányba kezdtek a genetikailag módosított élelmi­szerek forgalmazása ellen. Máris a jog­hurtból származó bevételek csökkenéséről panaszkodnak a tejfeldolgozók. (Eveni­mentul zilei) Elkezdődött a tanszerhajsza. A tanszercsomag minimum 500 fejébe ke­rül a gyerekét első osztályba indító szülő­nek. (Adevărul) Traian Băsescu lánya, Elena Băsescu a hétvégén egy mamaiai diszkóban a fiatal szociáldemokratákkal (TSD) bulizott. (Adevárulfáránt városban a rendőrök nem mindennapi esetet fedez­tek fel: egy férfi majdnem egy éve anyja holtteste mellett élt a lakásában. (Ziarul)

Next