Új Magyar Szó, 2007. szeptember (3. évfolyam, 170-189. szám)
2007-09-03 / 170. szám
2007. szeptember 3., hétfőn Markó-Tőkés tandem? Stanik Bence Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az RMDSZEMNT- SZNT választási megállapodásáig, Markó Béla és Tőkés László szeptember 6-án, személyes találkozón dönt majd a kiegyezésről. A szervezetek munkacsoportjai negyedszer ültek össze a hétvégén Kolozsváron, ahol elvileg végleges formát kapott az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. A felek a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülése előtt alá kell írják a végleges változatot, mert a testület szeptember 8- i ülésén véglegesíti EP jelöltlistáját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke által vezetett tárgyaláson konkretizálták a Tőkés László számára felajánlott befutó helyet. Együtt a lista élén Az új elképzelés szerint első helyre Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. Péntek délelőtt a felek megállapodtak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról, és a támogatáspolitika, valamint a választási együttműködés alapelveiről is szó esett. Az EMNT-SZNT munkacsoportja váratlanul négy újabb dokumentumot nyújtott át a szövetségnek, az egyikben a hosszú távú partnerségre kérnek konkrét biztosítékokat, azonban az RMDSZ az utolsó, szeptemberi Markó-Tőkés csúcsra halasztotta a válaszadást. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke lapunknak elmondta, akkor lesz igazán pozitív üzenete a listának, ha nem a sorrendről, hanem Markó és Tőkés közös listavezetőségéről beszélünk. Toró szerint az lett volna igazán bölcs gesztus az RMDSZ részéről, ha elfogadta volna egy évvel ezelőtti javaslatát. „Most kényszer hatása alatt hozták ezt a döntést. Ha a most benyújtott garanciák nagy részét elfogadják - ezek 90 százaléka amúgy az RMDSZ programjában szerepel - elfogadható lenne számunkra a választási és általában a hoszszú távú együttműködés. A következő fél évben mindkét félnek azt kell majd bizonyítania, hogy fölül tudnak emelkedni az elmúlt évek vélt vagy valós sérelmein. Markó nem megy Brüsszelbe? Kelemen Hunor lapunknak azt nyilatkozta, komolytalanság lett volna azonnal reagálni az újabb feltételekre. „Azért halasztottuk el a válaszadást, mert bizonyos dolgokat számba kell venni. Olyanokat is kérnek, amiket nem lehet teljesíteni. Sok eleme van az ütemtervnek, ami az RMDSZ-nek vagy az SZKT-nak adna feladatot. Ezt nem lehet, mi sem adunk nekik feladatokat” - állapította meg az ügyvezető elnök. Toró T. Tibor azonban úgy gondolja, ha a határidők és garanciák jelentős részét a szövetség nem tartja be, az veszélyezteti Tőkés részvételét az RMDSZ listáján „De ez az ő személyes döntése lesz” - tette hozzá a lapunknak nyilatkozó Toró. Az EMEF jövőbeli szerepét Kelemen Hunor úgy látja, „olyan intézmény lesz, amelyben az erdélyi magyarság problémáiról az RMDSZ-nél szélesebb körben vitatkozunk majd, ahol más szervezetek is megszólalnak és konszenzusos határozatok születnek. Az már az RMDSZ dolga, hogy a saját döntéshozó testületeiben érvényesítse az EMEF- ben leszögezett elképzeléseket. Természetesen van erre szándék, a szövetség testületei elfogadják majd. Amennyiben megegyezünk, és Tőkés RMDSZ-listán indul, az egy olyan hosszú távú együttműködés kezdete lesz, ami fölöslegessé teszi a biztosítékokat és a garanciákat mert együtt fogunk készülni például a következő választásokra” - részletezte a politikus. Kelemen úgy ítélte, üzenetértékű, hogy Markó részt vesz az EP-listán, ami neki jelenti feltétlenül azt, hogy az RMDSZ elnöke Brüsszelben folytatná pályafutását. ◄ Az első lépések együtt? Szilágyi Zsolt és Kelemen Hunor Fotó: ifj Haáz Sándor TEKT: folytatni kell a tárgyalásokat Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság egységes jelöltlistával induljon az őszi EP választásokon - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsának (TEKT) hét végi, kolozsvári ülését követően. A területi elnökök azonban fontosnak tartják, hogy ezek a konzultációk a Szövetség programjába foglalt elvekkel összhangban történjenek. „Mindenki úgy vélekedett, hogy szükség van egy hasonló megegyezésre, de fontos a Szövetség politikájának további érvényesítése. Egy olyan partneri viszonyt kell kialakítanunk, amelyben egyik fél sem mond le programjáról, célkitűzéseiről, de megpróbáljuk azonosítani közös céljainkat” - fogalmazott Markó. A TEKT ülésének napirendjén szerepelt a szeptember 8-án sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsa, a szeptember 22-re tervezett önkormányzati képviselők találkozója, valamint az európai parlamenti választásokra való felkészülés. Vezet az elnök és a PD BT. Továbbra is a Demokrata Pártra (PD) szavaznának a legtöbben, ha most lennének a parlamenti választások, és Traian Băsescu még mindig a legnépszerűbb politikus - derül ki a Szociológiai és Brandkutató Társaság (CCSB) legutóbbi felméréséből. A PD a szavazatok 35 százalékát szerezné meg, a liberálisok a második legfontosabb politikai erőként 18 százalékra számíthatnának, és egy százalékkal előznék meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD). A parlamenti bejutás küszöbét további két politikai tömörülés érné el: az Új Nemzedék Pártja (PNG) és a Nagy-Románia Párt (PRM) a szavazók 9, illetve 5 százalékának bizalmát élvezi. Az RMDSZ, a Konzervatív Párttal együtt 4-4, a Liberális Demokrata Párt (PSD) pedig 3 százalékra számíthat. A sorrend némileg változik az EP-választások esetében: az élen itt is a PD áll, 34 százalékkal, a PSD viszont 19 százalékkal a második, a Nemzeti Liberális Párt pedig a harmadik helyre csúszik vissza, 17 százalékkal. A sorban a PNG és a PRM következik 8 és 5 százalékkal. A 4-4 százalékot összesítő RMDSZ és a Konzervatív Párt az európai fórumban sem képviseltethetné magát, akárcsak a 3 százalékos PSD. A választók 57 százalékát elsősorban a parlamenti választások érdeklik és csak 52 százalék tartja fontosabbnak az európai parlamenti voksolást, a megkérdezettek 73 százaléka tud arról, hogy idén rendezik meg a szavazást az európai fórumba. A lakosság 86 százaléka tartja jónak Románia uniós betagolódását. A politikusok rangsorában az 58 százalékot elérő államfőt a PNG elnöke, Gigi Becali követi 35 százalékkal, 4 százalékkal többel, mint a harmadik helyezett, a szociáldemokrata Sorin Oprescu. Theodor Stolojan 30 százalékra számíthat ugyanannyira, mint Mona Muscă, őket szorosan követi 28 százalékával Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő, a PD és a PSD elnöke, Emil Boc és Mircea Geoană 2 százalékkal marad le mögötte. Életszínvonalával a megkérdezettek 5 százaléka nagyon, 45 százaléka elégedett, 29 és 18 százalék viszont úgy érzi, hogy eléggé roszszul, illetve nagyon rosszul él. A lakosság derűlátó a jövőt illetően is, a mintacsoport tagjainak közel fele szerint Románia jó irányba halad, mindössze 36 százaléka van ellenkező véleményen. ◄ Alkotmányt módosítana. Folytatás a az 1. oldalról „Amikor a jogkörök nincsenek nagyon világosan elhatárolva, vagy - és ez még súlyosabb - az alaptörvényt egyesek kényük-kedvük szerint értelmezik, a kisiklásokat és a konfliktusokat magától értetődően nem lehet elkerülni. Ez történt az elmúlt két és fél esztendőben Romániában, aláásva a legfontosabb állami intézmények működését, és zavart keltve az állampolgárok és az EU tagországainak szintjén” - mutatott rá Tăriceanu. A liberális pártelnök az államfőt ért vádak felsorolásával tette egyértelművé - anélkül azonban, hogy megnevezte volna Traian Băsescut -, melyik megoldás felé hajlik. „Autoritárius beütésekről” beszélt, illetve annak a mentalitásnak a továbbéltetéséről, amely szerint a „nép atyjának őrködnie kell a nemzet fölött”. Tăriceanu szerint ez arra utal, hogy a kommunista gondolkodásmódot Románia csak részben hagyta maga mögött a diktatúra bukásakor. Arra a kérdésre, hogy a liberálisoknak lesz-e államfőjelöltjük a két év múlva esedékes elnökválasztáson, Tăriceanu azt választotta: nem hiszi, hogy „ezzel különösebben kell foglalkozni”. A Demokrata Párt (PD) ezzel szemben az elnöki köztársaság mellett foglalt állást. Emil Boc pártelnök sérelmezte, hogy az alkotmány korlátozott hatalmat biztosít az államfőnek, „noha ő a leglegitimebb politikus, hisz a nép közvetlenül választja”. Boc szerint az államfőnek kell vezetnie a kormányt, és fel kellene hatalmazni, hogy feloszlathassa a parlamentet „mint Franciaországban”. ” Mégsem kampányolhat Băsescu? A kormány felelősséget vállal a parlamentben az új választási törvényért, ha a parlament nem fogadja el időben a jogszabályt - jelentette ki a miniszterelnök. Călin Popescu-Tăriceanu az államfő „fenyegetésére” reagált, miszerint referendumot ír ki, amennyiben október 25-ig nem lesz kihirdetve a névre szóló szavazásról szóló törvény. A pártok képviselői szerint az államfő célja lehetővé tenni, hogy nyíltan támogathassa pártját a népszavazással egy időben rendezendő európai választáson. Amennyiben a kormány felelősséget vállal a törvényért, a referendum okafogyottá válik. AKTUÁLIS 13 Közel- és távoljövő Sorsdöntő hét elé néz a romániai magyarság (politikai képviselete), miután a pénteki egyeztetés során a,feleknek "az ■ RMDSZ, valamint az EMNT és az SZNT munka- csoportjainak — ha igaz, sikerült eljutni az együttműködésre vonatkozó dokumentumok végleges formájához. Belátható, hogy a belső pluralizmus új szakaszához érkeztünk, egy hétre pedig azért van szükség, mert a dokumentum legvéglegesebb formáját még alá kell írnia Markó Bélának és Tőkés Lászlónak, legkésőbb szeptember 6-ig csütörtökig, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptember 8-i marosvásárhelyi üléséig véglegesíteni kell és ott meg kell szavazni az RMDSZ - vagy a közös, mindenképpen a magyar -jelöltlistát. A fenti mondatokban a bizonytalanságok, feltételességek jelezhetnek még némi szuszpanszot; járt már úgy az RMDSZ, hogy friss szövetségeseinek első dolga volt megszegniük az ígéretüket (lásd az államelnök és a Demokrata Párt esetét a kisebbségi törvénnyel), de most remélhetőleg ez az áttörést jelentő közös projekt kívülről nem fúrható meg. Sorsdöntő hét következik, és teljesen felesleges azt latolgatni már, hogy ki engedett többet, ki nyert és ki veszített többet. A kompromiszszumok lényege éppen az, hogy az addig nulla összegűnek tekintett játszmákat átalakítják olyan helyzetté, amiben mindenki nyerhet. Hozzátartozik az okos kompromiszszumokhoz az is, hogy utánuk már nem „kifizetődő" a másik felet tovább gyalázni, keresni vagy fenntartani vele a konfliktust. Az RMDSZ-re tett befeketítő Tőkés-nyilatkozatokról Markó engedékenyen azt mondta (nem pont így): a püspök úr csak kihasználta az utolsó alkalmat negativizmusának és radikalizmusának kiélésére. Ez rendben is van, nem sokat árthat már az ilyesmivel a püspök úr a közös ügynek - ám ha Brüsszelben azt fogja majd mondani, hogy egy kommunista jellegű pártnak köszönhetően van ő ott, elég furcsán néznek majd rá. Sorsdöntő hét következik a közeljövő és a távolabbi jövő szempontjából is. Elnézve a román pártok europarlamenti választások előtti célkitűzéseit, optimizmusát, itt olyasmi körvonalazódik, hogy Románia százötven százalékban teljesíti a bejutási tervet. Mi a választóinkat nem áltathatjuk, éppen mivel egységesek vagyunk (leszünk). De Markóval és Tőkéssel az élen teljesen reálissá válhat egy harmadik bejutó hely - és akkor tét annak a személynek is a felelősségteljes kijelölése, sőt, a nem kizárható visszalépés esetén szerephez juthat a negyedik helyezett. Ha már találgatunk, Nagy Zsolt nem hagyható ki, hiszen már megnyert egy tisztességes versenyt, de ott vannak a többiek is, rátermett fiatalok. A fontos az, hogy immár együttgondolkodva se felejtsék a„ Jelek ”, hogy Brüsszelbe a legjobb ajánlólevelet nem az érzelmek és a sérelmek, hanem az értelem és a felkészültség jelenti, így alapozható meg a távolabbi jövő is. Ágoston Hugó Román lapszemle Országos statisztikák szerint a román állampolgárok háromnegyede nem vakációzik. Amíg az EU országaiban átlagosan 2000 eurót költ egy személy nyaralásra, addig nálunk ez az átlag 400 euró. (Cotidianul) A Danone joghurtos botrány után a Greenpeace aktivistái kampányba kezdtek a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazása ellen. Máris a joghurtból származó bevételek csökkenéséről panaszkodnak a tejfeldolgozók. (Evenimentul zilei) Elkezdődött a tanszerhajsza. A tanszercsomag minimum 500 fejébe kerül a gyerekét első osztályba indító szülőnek. (Adevărul) Traian Băsescu lánya, Elena Băsescu a hétvégén egy mamaiai diszkóban a fiatal szociáldemokratákkal (TSD) bulizott. (Adevárulfáránt városban a rendőrök nem mindennapi esetet fedeztek fel: egy férfi majdnem egy éve anyja holtteste mellett élt a lakásában. (Ziarul)