Új Magyar Szó, 2011. március (7. évfolyam, 41-63. szám)
2011-03-01 / 41. szám
4ÚMSZ HÁTTÉR Kongresszusi kulisszák Feszültségoldó hatásuk volt az RMDSZ elmúlt hét végén, Nagyváradon tartott kongresszusán azoknak az apró bakiknak, elszólásoknak, amelyek ilyenkor elő szoktak jönni, és amelyekre évek múltán is emlékeznek a résztvevők. A közvélekedés szerint a kiválóan megszervezett rendezvényt folyosói közjátékok és kiszivárgott kulisszatitkok is színesítették. ÚMSZ-összeállítás ► Már a himnuszok felcsendülését tréfás megjegyzések, epés kommentárok követték a túlzsúfolt sajtószobában. A magyar himnusznak egy olyan változatát játszották be szalagról, amelyben volt énekhang is; a román himnuszt és az Örömódát csak zenekar játszotta. Végül „műsoron kívül” következett a „ráadás”, a „székely férfikórus” előadása. A meghívott román politikusok, köztük Emil Boc miniszterelnök rezzenéstelen arccal hallgatták végig a Székely himnuszt. A „Maroknyi székely...”-t két évvel ezelőtt, a kolozsvári RMDSZ-kongreszszuson - akkor még Traian Băsescu államfő társaságában - már megismerhette az „öklömnyi kormányfő”... A szónokok bakijai általános derültséget váltottak ki a teremben. Hajdú Gábor, a Csíkszeredai RMDSZ-szervezet elnöke például Markó Béla egyik gyermekverséből akart idézni beszéde elején, ám belesült a szavalásba. „Én vagyok a kötéltáncos” - kezdte lendületesen a szónok, majd zavart csend következett. „Én vagyok a kötéltáncos” - mondta második nekifutásra is, de ismét elakadt az első sornál. Ekkor már Markó Béla is hangosan nevetett, ami vélhetően biztatólag hatott a szónokra, mert harmadik nekifutásra sikerült elszavalnia a versszakaszt. Hajdú becsületére legyen mondva, nem írott szöveget olvasott fel, mint a felszólaló küldöttek többsége. Megmosolyogtató felszólalása volt Budai Richárdnak is. A bukaresti szervezet elnöke híres arról, hogy bármiről képes pátosszal, komor arccal beszélni. Egy 2008-as kampányrendezvényen Budai így kezdte beszédét: „Az Atyaúristen...” A résztvevőkben egy pillanatra meg is fagyott a vér, hogy aztán a hatásszünetet követő folytatás („... legyen veletek”) után fellélegezzenek. A fővárosi szervezet vezetője ezúttal az RMDSZ leköszönő elnökét búcsúztatta a szónoki emelvényről. „Köszönjük Markó Bélának mindazt, amit a magyar nemzetért tett” - mondta könnybe lábadt szemmel Budai, amit a sajtóteremben ülők nem bírtak ki nevetés nélkül. Takács elérzékenyülése. A sajtósok fogadásokat kötöttek, hogy Takács el tudja-e mondani a Markót méltató beszédét pityergés nélkül. Az egyik meghívott megjegyezte: „Ez még belefér. Akkor lenne nagyobb baj, ha a saját búcsúztatásán érzékenyülne el.” A dohányosok előnyben voltak nem dohányzó kollegáikkal szemben, mert az élesebb fülűek a szakszervezeti palota lépcsőin „füstölgő” küldöttek beszélgetéseiből kulisszatitkokat tudhattak meg. Például azt, hogy Eckstein-Kovács Péter előre lefoglalta a termet és megrendelte a pezsgőt is a győzelmi ünneplésre, ám arra végül csak alig húsz szabadelvű ment el szombat este. A győztest, Kelemen Hunort nem ott, hanem a Moszkva nevű kocsmában ünnepelhették: a zsúfolt nagyváradi mulató vendégei soha láttak anynyi minisztert, államtitkárt, szenátort egy lakáson. A szervezők rengeteg dicséretet kaptak, Kovács Péter kongresszusi biztosról az ülést vezető Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester meg is jegyezte: aki olyan jól végzi a dolgát, mint Kovács a kongresszusszervezést, azt kockáztatja, hogy örökké azt fogja csinálni. Aligha örülne az ügyvezető alelnök, volt ifjúsági vezető egy ilyen „örökös” megbízatásnak, hisz köztudomású, hogy főtitkári babérokra pályázik, és nem kongresszusi biztosként szeretné megöregedni... Amit azért sokan szóvá tettek: a szombati „ebéd”. Az idézőjel kétszeresen is jogos, hisz egyrészt már délután 5 óra is elmúlt, mire bejelentették az ebédszünetet - igaz, addigra már a küldöttek java elfogyasztotta a kék színű „egyfejes pungába” csomagolt háromféle szendvicset. És miért a második idézőjel? A szendvicsek minősége a tej-kifli program keretében osztogatott iskolai tízóraiéval sem nagyon ért fel. Egyébként az ebédszünetet az ülésvezető 45 percesről 15 percesre rövidítette, amikor kiderült: igazából csak a prezídiumban ülők maradtak éhkoppon. Panasza lehetett az infrastruktúrára az Erdély TV helyszínről, élőben közvetítő stábjának is. Miközben zajlott az élő műsor, többször is áramszünet szakította meg az adást. Remélhetőleg nem unták meg a nézők a képernyőre többször is kiírt üzenetet: „A hiba nem az Ön készülékében van.” Sovány vigasz... Új Magyar Szóból sohasem elég. Főleg, ha ingyen van... Mivel a legutóbbi SZKT-n terjesztési osztályunk felsült, hiszen félóra alatt elkapkodták a marosvásárhelyi kultúrpalotába vitt száz darabot, ezúttal úgy gondoltuk, annyit viszünk ki Nagyváradra, hogy biztosan elég legyen. A 750 darabbal azonban ugyanúgy jártunk, mint a vásárhelyi százzal: az újságok alig egy óra leforgása alatt elkeltek, a friss sajtóra éhezőknek pedig be kellett érniük a regisztrációs asztalnál még a kongreszszuszárás után is halmokban álló Krónikával. Igaz, a kelendőséghez kellett az a két csinos hoszteszlány is, akiktől az érkező küldöttek átvehették az ÚMSZ lapszámait... ◄ Új Magyar Szóból sohasem elég... Percek alatt elfogyott a 750 darab kell egy kis áramszünet... Meghívott újságírók az ETV élő adásában Ünnepi RMDSZ-habostorta. Kinek jut majd a nagyobb szelet? Tájkép csata után. Az egyik jelölt, aki gyűrötten került ki a harcból www.maszol.ro , 2011. március 1., kedd Munkáltatópárti munkatörvénykönyv? A munkatörvénykönyv munkáltatói hatásköröket bővítő módosításai és kiegészítései érthető módon váltották ki a szakszervezetek ellenállását. Bogdán Tibor______________ A kormány befejezte a munkatörvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó jogszabálytervezetét, a dokumentumot pedig megküldte a parlamentnek, amely kijelöli majd kormányzati felelősségvállalással történő elfogadásának időpontját. Az ellenzék készül az ezzel kapcsolatos bizalmatlansági indítvány benyújtására. Próbaidő, kihelyezés A módosítások és kiegészítések a munkatörvénykönyv fontos kitételeit érintik, így az alkalmazott képességeinek ellenőrzésére megszabott időtartamot. Ennek értelmében a munkaköri készségek felmérésére a végrehajtó személyzet esetében legtöbb 45, a vezetői tisztségeket betöltő személyek számára pedig legfeljebb 120 naptári napot állapíthatnak meg az egyéni munkaszerződésben, a jelenlegi 30, illetve 90 helyett. Törölték a kitételt, miszerint a munkáltató próbaidőre maximum három személyt alkalmazhat egymás után ugyanarra a tisztségre. Bővül a munkáltatói hatáskör a kiegészítések nyomán azáltal, hogy a jövőben a munkaadó megszabhatja az egyéni teljesítménycélokat és meghatározhatja azok megvalósítási kritériumait. A törvényalkotó szerint mindez hozzájárul az alkalmazott szakértelmének növekedéséhez, tapasztalatai elmélyítéséhez. Változnak az alkalmazott kihelyezési körülményei is. A kihelyezést továbbra is legtöbb 60 napos időszakra lehet elrendelni, ám míg a jelenleg érvényes szabályozás ennek meghosszabbítását csupán egyetlen, legtöbb 60 napos újabb időszakra engedélyezi, addig a jövőben a kihelyezés kéthavonként megújíthatóvá válik - igaz, kizárólag az alkalmazott beleegyezésével. Kényszervakáció, kollektív elbocsátások Újabb munkáltatói jogkört jelent az, hogy a tevékenység gazdasági, műszaki, strukturális vagy egyéb hasonló okokból történő, 30 napot meghaladó beszüntetése esetén az ötnapos munkahét négynaposra korlátozható, arányos bércsökkentés kíséretében. Az intézkedés a kiváltó ok megszűntéig fenntartható. Ha pedig objektív okokból évi 15 napot meg nem haladó időtartamra szükségesnek mutatkozik a tevékenység csökkentése vagy megszakítása, a munkaadó erre az időszakra fizetés nélküli szabadságra küldheti alkalmazottjait, az egység szintjén reprezentatív szakszervezet előzetes tájékoztatását követően. A kollektív elbocsátásoknál a fő szempont az alkalmazotti teljesítőképesség, a kitűzött feladatok megvalósítási foka lesz a legfőbb kritérium, a szociális szempontokat pedig az azonos eredményt felmutatók rangsorolásánál veszik csupán figyelembe. Az új munkatörvénykönyvből kikerül a tiltás, miszerint a kollektív elbocsátást elrendelő munkáltató kilenc hónapon át nem töltheti be a megüresedett munkahelyeket. A törvényalkotó szerint ugyanis az egyrészt korlátozza a vállalkozó fejlesztési elképzeléseit, másrészt csökkenti az elfoglalható munkahelyek számát. Emellett a meghatározott időszakra megkötött egyéni munkaszerződések maximális időtartama egy év helyett a jövőben három esztendő lesz. Szakszervezeti ellenállás A munkatörvénykönyv munkáltatói hatásköröket bővítő módosításai és kiegészítései érthető módon váltották ki a szakszervezetek ellenállását. Az érdekvédelmiek ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy a munkaadó szabja meg az egyéni teljesítménykritériumokat, úgy értékelve, hogy ez számos lehetőséget nyújt a munkáltatói visszaélésre. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkaadó akár oly módon is kijelölheti e kritériumokat, hogy azoknak az alkalmazott ne tudjon megfelelni, és szakmai alkalmatlanság ürügyén könnyűszerrel elbocsátható legyen. Elutasítják azt a kitételt is, amely lehetővé teszi a kihelyezés többszöri, két-két hónapos meghosszabbítását, mivel a kormány által javasolt formában a munkaadó iyen esetekben nem kötelezhető az intézkedés által érintett alkalmazottnak különjuttatást fizetni. Úgyszintén károsnak tartják a munkavállaló szempontjából a munkahét egyoldalú lerövidítését és az ezzel együtt járó arányos bércsökkentést, amivel szintén viszszaélhet a vállalkozó, kifogásolják a kollektív elbocsátásokat szabályozó rendelkezést és elutasítják a meghatározott időtartamra szóló munkaszerződés felső időhatárának három évre történő felemelését, az ilyen típusú szerződések korlátlan számú meghosszabbításának lehetőségét, hiszen a munkaadó könnyen általánosíthatja ezt a rendszert. Az érdekvédelmiek álláspontjukat sorozatos sztrájkakciókkal, tiltakozó megmozdulásokkal kívánják érvényesíteni. ◄