Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-03-06 / 10. szám
1943. MÁRCIUS 6. ,IÜ.MAGYRORSZIGI. A kriptától a könyvpiacig — A Penguin könyvek karrierje — Tizenhárom évvel ezelőtt 10 könyv jelent meg az angol könyvpiacon. Maguk a könyvek az olvasóközönségnek régi ismerősei voltak, csak áruk és alakjuk volt újszerű. Vászon helyett papírba voltak kötve, mindössze hat pennybe kerültek. A «woodworthi« rendelés Ha Allen Lang, a kiadványok szülőatyja, tanácsot kért volna akárkitől, aki járatos a könyvszakmában, bizonyára hozzá sem kezd vállalkozásához. De ő nem törődött a más véleményével: még az sem riasztotta meg, hogy amikor 1933 nyarán megrendelésekért sorra járta Anglia és Skócia legnagyobb könyvkereskedéseit, a könyvkereskedők nem nagyon bíztak tervében. Hazatérve körútjáról, felkereste aztán SWoolworthot, Anglia legnagyobb áruházának tulajdonosát, aki végül, próbaképpen mégis feladta rendelését. Ez egyáltalán nem volt «Wooyworth-i» méretű ugyan, de a többihez képest mégis fejedelminek tűnt. De az angol közönség, — minden jóslás ellenére — elragadtatással fogadta a könyveket. Kassza az üres sírban Néhány hónappal később megjelent a második tíz kötetből álló sorozat is. Ezen felbátorodva alapította meg a három Lane testvér a Penguin Books Ltd. céget. Miután azonban az új cég nem igen volt bővében a pénznek, úgy rendezkedett be, ahogy tudott. Első rakásuk, üzletüi és irodájuk az Euston Rodd-i Szentháromság templom kriptájában volt. A könyveket csúzdán szállították le a raktárba, a csúzda temetőből indult. A csomagokat villamos emelő hozta fel a mélyből, ez volt az egyetlen modern darab a kriptában, mert különben ha fáztak, ócska petróleum kályhákkal fűtöttek, üzleti könyveiket és a készpénzt pedig esténként két üresen álló sírba zárták. A Penguin palotába költözik , 1937 elején azonban már a Great Portland Street egyikk házának két padlásszobájában találjuk az irodát, ahonnan aztán ugyanez, év végén diadalmasan vonulnak be a Bath Roadon építtetett hatalmas új házba. Ebben az időben már túl voltak századik kiadványukon is, melyek között ott találjuk Huxley «Crome Yellovy»-ját (Nyár a kastélyban) Sinclair Lewis «Mantrap»ját és Lidiel Hart, a neves publicista híres könyvét: «Foch, Man of Orleans». Ezek a könyvek még «drága» korukban is sikert arattak, hat pennyért pedig mindenki megvette őket. Shaw a fasizmusról Még 1936-ban a Lane testvérek megismerkedtekV. E. Williams-sal a Brit Népművelési Intézet titkárával ,és H. L. Beals-al a London School of Economics tanárával. Az ő tanácsukra szánták rá magukat egy új sorozat megindítására, mely nem csupán szórakoztatni akart, mint a Penguinek, hanem határozott nevelő iránya volt. Az új sorozat a Pelican nevet kapta, első kötete pedig Shaw híres az Intelligent Woman’ s Guide to Socialism, Capitalism, Sovietism and Fascism-ja I volt. A fasizmusról szóló részt Shaw, külön Lane-ék részére írta hozzá a könyvhöz. A nemzetközi helyzet kiéleződésével aztán Lane-ék egyre fokozottabb súlyt fektettek az angol k közvélemény politikai nevelésére. Penguin, Pelican és a többi Most a Penguin Books Ltd. 13 éves, 1200 kiadott könyvének több mint fele közönséges» Penguin, mintegy ISO Pelican (tudományos nevelő célzatú) és ugyanannyi Penguin Special politikai iratok). Szerzőik között ott találjuk Lashi professzort, Hugh Daltont, a volt pénzügyminisztert és H. G. Wellst. Megjelent néhány King Penguin is. Ezek a német Insel-Verlag kiadványainak mintájára, szépen és bőségesen illusztrált könyvek. Ixgmerészebb vállalkozásuk a « Stodern festők» c. sorozat, mely tökéletes reprodukciók segítségével az új európai festészetet mutatja be, a legjelesebb kritikusok bevezetésével. S mindezt fél koronáért, a világ legképestesebb országában, Angliában. illetve nemcsak Angliában. A Penguinek és társaik ma már Egyiptomban, Ausztráiában és Kanadában jelennek meg, angol, francia, olasz és arab nyelven. Mindez azt bizonyítja, hogy a könyvkiadás is lehet «üzlet», ha valaki olcsón, jó könyveket hoz forgalomba ... s.y A VILÁGHELYZETRŐL belgrádi, prágai, bukaresti, párisi, bécsi, londoni, római stb. külön tudósítói útján pontos jelentést ad a SZABAD NÉP tökéletes világhírszolgálata. A HAZAI ESEMÉNYEIK eleven tükre a Szabad Nép. Tudósításai, cikkei irányt mutatnak. Előfizetési ára: havi 12,5 forint. "Adóhivatal-Budapest, Vill., József körút 5. eCBU&Qali CL cHexkuth&k&k Az albérlők nevében A dolgozó emberek számkivetettei, az albérlők nevében kérem, szóljon nekikünkben néhány szót az illetékesek előtt. Este, mikor munkából fáradtan hazatérünk, soha nem tudjuk mi vár ránk, nem tudjuk mikor tesz ki bennünket a szobaasszony az utcára. A főbérlők lakását nem lehetmondani, de az albérlőkre és ágyrajárókra nincs paragrafus. Nem foglalkozhatna valaki azzal a gondoattal, hogy a kiskeresetű, családtalan munkások részére minden nagyobb várótlan munkásszállót rendezzenek be? Esetileg többet is, ha a helyzet úgy kívánná. Kaphatnánk így egy-egy tszta kis szobát, vagy nagyobb közöt hálóteremben egy tiszta ágyat és egy bezárható szekrényt s nem függne állandóan fejünk felett a hajléktalanság réme. Másik indítványom volna, hogy a nehéz munkát végző dolgozók részére vezessék be a fürdőkben a hármas osztású műszakot, legyen nyitva éjjel is legalább egy gőzfürdő, sok szegény ember áldaná akkor ezeket a nagyszerű intézményeket, amelyek jótéteményeiben így nem részesülhet. Kérjük Szerkesztő Urat, emelje fel szavát érdekünkben, mert így bizonyosan meghallják azok te akikre tartozik. Egy ágyrajáró nehéz testi munkás. „Mi lesz a vidéki színházakkal?" Tisztelt Szerkesztő Úr! Az U. M. febr. 21 -i számában megjelent Bujdosó Gyula fenti című cikke. Ehhez kell hozzászólnom: A Színművészeti Főiskolán az 1945/46-os tanév óta folyik rendezőképzés. A felszabadulás után Hont Ferenc főigazgató — maga is rendező lévén — átérezte a rendező-képzés fontosságát és elhatározta ennek a fakultásnak a létesítését. Azóta már Három évfolyam tanul és jövőre kikerül első friss, a népi halizmus művészi eszméjével áthatott rendezőnemzedék. Azonban nemcsak rendezők, hanem dramaturgok és általában színházi világ minden posztjára alkatmas fiatalok fognak kikerülni, mert a főiskolai képzés mindezekre súlyt helyez. A gyakorlati oktatás is jó mederben folyik, mert a hallgatók vizsgaelőadások rendezését végzik, természetesen tanári felügyelet mellett. Azonkívül a Nemzeti Színházban és a Madách-színházban mint beosztott segédrendezők működnek. Csodálkozom, hogy a cikkíró megemlíti az Országos Dramaturgiai Tanácsadót, ugyanakkor viszont nem tudja, hogy ez a Szerv a Színművészeti Főiskolán működik és Kárpáti Aurél elnök vezetésével éppen rendezőképzős hallgatók dolgozn.ak Irenre. Végeredmény-Íren egyetértek a cikkíróval, csak cikkének erre a hiányosságára óhajtottam felhívni a figyelmet. És ezt a hiányosságot, nem lehet egyik napról a másikra pótolni, mert rendezőt szülni senki sem tud: évekig tartó keserves munkával jár, míg valakit «rá lehet szabadítani» egy színházra. Hollós Róbert az Orsz. Magy. Színművészeti Főiskola rendezőképző tanszakának hallgatója. Somerset Maugham feljegyzéseiből: Férfiak és nők csatája A jó asszony mindig úgy tesz, mintha nem tudna azokról az apró dolgokról, melyeket férje el akar titkolni előle. Ez a házassági illemtan elemi szabálya. * A férfiaknál gyakori a hálaérzet, ha nem követel áldozatot tőlük. Ha azt hiszik önök, hogy a szabad szerelem csupa merő mulatság, nagyon tévednek. Higyjék el nekem, hogy nincs még egy szórakozás, amit annyira túlbecsültek volna, mint ezt. Akármilyen szerény is egy férfi, nehezen érti meg, hogy a nő, aki valaha szerette őt, már nem szereti. Elméletben bűbájos az ártatlanság, de gyakorlatban a tapasztalat a hasznos. A nők majd meghalnak azért, hogy férjhez mehessenek, mindegy hogy fiatalok-e vagy öregek, alacsonyak, vagy magasak, szőkék, vagy barnák mind férjhez akar menni. Nem a férfit kívánják, hanem a házasságot. Sir GALAHAD ! • Az író, az asszony és az európai emléke Svájcból jött a hír, hogy meghalt Sir Galahad, ez a rendkívül jelentékeny és élénk tehetségű, nagyon művelt és nagyon tehetséges író, akinek műveit nálunk is sokan olvasták, de csak a legkevesebben tudták róla, hogy nő volt, Eckstein professzornak, a bécsi kultúrtörténésznek felesége. E házasság bizonyos fokig önvallomás volt; művében a kultúrtörténész, vagy még inkább kultúrdiagnoszta szerepe legalább ugyanolyan fontos mint az íróé. E kettős szempontú alkotó kritikája a világról, az emberekről, a különböző korokról, Európáról és eszményeinkről gyakran volt gúnyos és gyakran volt keserű is, mert gyűlölte a kicsinyességet és idegesítette minden olyan törekvés, mely a dolgok és gondolatok összhangja ellen irányult. «Die Regelschnitte Gottes» (Isten gömbszeretei) című regényében arról írt például, hogy egy műveltség által meg nem fertőzött ázsiai ember hogyan látja az európai kultúra fonákságait, egy másik művében pedig Dosztojevszkij művészetével szállt el későredett vitába. Majdnem természetes, hogy e lélek történelmi ideálja csak a Földközi-tenger verőfényében fürdő világ lehetett, Platón Görögországa, a Reconquista, a renaissance vagy a trubadúrok korának teljessége. Az is természetes, hogy ez a harcias és vakmerő szellemű nő lelke mélyén rettentő félelmekben élt állandóan, — féltette Európát, a szellem függetlenségét és a szabad gondolatot. Sir Galahad szellemét azonban e kulturális, történelmi és szellemi állásfoglalások mellett még egy igen fontos tényező határozta meg. Noha, mint említettük, különösen nálunk nagyon sokan nem tudták róla, hogy a kerekasztal legendáit idéző álneve mögött asszony rejtőzik, mégis, talán ő volt az egyetlen korunk rengeteg kis- és közepes tehetségű nő írója között, aki teljesen pozitív szintézist tudott alkotni egy magasrendű szellemi magatartás és saját nemének elhatárolt adottságai között. «Mutter und Amazonen» (Anyák és amazonok) című nagy művében magát a kétféle női magatartás problémáját fejtegette s a női problémának szentelte — legalább is részijén — nálunk legtöbbet olvasott művét, a «Bizánc«-ot is, melyben nemcsak a keletrómai birodalom porfirral arannyal és elefántcsonttal ékes életének bonyolult szépségeit és szertartásait elevenítette meg, hanem hosszan és behatóan taglalta a császárnék szerepén keresztül maguknak a nőknek helyzetét is. E könyvekből minden egyéb mellett azonban az is kiviláglik, hogy Sáp Galahad a szellem és igazság mellett a szépség siarcosa is van, pacifista és érett európai szellem, aki még csak a gondolatát sem tűrhette el annak, hogy az emberiség bármiféle cél érdekében egymás gyilkolására vállalkozzék. Pedig nem volt gyáva, a német náciuralommal éles ellentétbe került és azoknak sorába tartozott, akiknek Hitler elöl Svájcban kellett menedéket keresniük maguknak. Itt írta maga is emigránsként utolsó könyvét Poichard Wagner zürichi emigráns-éveiről és itt tervezett még igen sok mindent, amit már nem valósíthatott meg, mert feltűnően magas, karcsú alakja mindörökre eltűnt abból a világból, melyet minden gúny harciasság és keserű aggodalom mellett is annyira szeretett. Gyárfás-Nadler Pálma PIERRE DE RONSARD (1524-1585) Negyvenhetedik szonett Legyőzted szívemet, tiéd ezért e drága Folyandár lombja mind, lásd, árad és szalad Falakra, fákra föl, indát indának ad. Körökre kört ível s bolyong ezernyi ága. Tiéd örökre már e szép repkény virága. Jó volna, mint e lomb, míg száll az éj s a nap, Föléd hajloni így, vágyaktól lankatag S szép tested oszlopát karomba fonni, drága. Mondd, lesz-e még idő az árnyas ég alatt, Hol minden fű színét kigyújtja majd a hajnal S a sok madár csivog, egy enyhe s tiszta nap. Csókolni ajkadat félig lezárt ajakkal S mesélni kínjaim, míg két karom szabad ölelni hókarod s melled rózsáit, angyal? » SZEGZÁRDY-CSENGERY JÓZSEF fordítása. c«mer jó»... heti FIL A patológia filmje, vagy a film patológiája? A héten mind a három bemutató angol film volt. A képek érdekesen illusztrálták az angol film erényeit és gyöngéit. PANOPTIKUM a cinje az egyik «lélektani» filmnek, amely elmeséli egy, sőt ,két, a végén azonban kiderül, hogy három különös művészietek kissé patologikus és nem kissé érthetetlen szerelmi történetét. A rendezés az angol ízlés egyik kedvenc műfaját, bűnügyi szalonfilmet csinált a történetből, de láthatóan igyekezett mértéket tartani. Mindez azonban nem használt, a film rossz, a történettel, a feldolgozással és közepen színészeivel együtt. A filmhez tartozó «különös» lényekhez nyugodtan hozzászámíthatjuk a készítőit, a forgalombahozóit és az önök krónikását, aki restelte a közepén abbahagyni és ezért végignézte az egész zöldséget. HETEDIK FÁTYOL különösképpen ugyanezzel a problémával foglalkozik, néhány sajátságos művészlélek patológiába forduló szerelmével. Még a keret is hasonló, itt is a befejezés előtt kezdődik a filmés a történetet itt is visszatekintve mesélik el. De míg az előző darabban a történet gyilkosságba fordul, itt az idegorvos veszi át a detektív szerepét és happy endet teremt. Az olvasó már ismeri véleményünket az efféle «pszichológiai» film hazugságairól, hiba volna azonban ezzel napirendre is térni fölötte. Mindennek ellenére az egész történet hangszerelése olyan ízléses, a rendezése nem úttörő, de annyi jó példát mutathatna a még eddig sem jutott magyar filmnek és a színészek játéka a közben elsőszámú világsztárrá nőtt James Masonnal az élen olyan finom, hogy semmiképpen sem haszontalan időtöltés megnézni. A DZSUNGEL KÖNYVE gyerekkorunk kedves regényéből született. A három Korda készítette és Rózsa''Miklós írta a szép zenét hozzá. Kipling könyve filmen is gyerekeknek való. Sajtiéi, a felnőtt a gyönyörű színes felvételek mögött is túlságosan gyakorlott szemmel látja a vágási trükköket, a ragyogó kopírozásokat és a különféle technikai fogások sorozatát. Mire az ember felnő, a pénz problémáját sem látja olyan egyszerűnek, mint a filmtörténet szemlélteti. Kis emberkék azonban bizonyára szívesen felejtkeznek bele a százszínű őserdő állatainak és csodálatos növényeinek szívszorítóan szép mesevilágába és talán megérinti őket valami annak a rombolásnak a szelleméből is, amit a pénz és pénzéhség bizonyos viszonyok között magából kilehet. Megjelent a Magyar Művészet centenáris száma A Szinyei Merge Társaság képzőművészeti folyóirata, a Magyar Művészet a centenárium alkalmával dupla terjedelmű ünnepi számot adott ki. 1948 és az 1948 művészetének stílusairól Lyka Károly, Bernáth Aurél, Farkas Zoltán és Kopp Jenő cikkei, gazdag reprodukciós anyag kíséretében nyújtanak beszámolót. Füst Milán, Pátzay Pál Genthon István tanulmányai, valamint gazdag múzeumi és kiállítási rovatok beszámolói és két színes műmellékét teszik változatossá a számot. A folyóiratot Bernáth Aurél szerkeszti. Március 4, 7 és 11-én 3 órakor ÜGETŐ Elsőrendű rövid zongorát veszek csak priváttól „Azonnali készpénzfizetés“ jeligére kérem az ajánlatokat a híiadóhivatalbe nekünk a Ferenc V„ Sztálin-tér 2 Vászon, gellérismű, kelengye szaküzlet Heti kis hirdetések Lemezek, lemezjátszók flyizmus Hangulat lámpát ? Márkás dísztárgyát ? Porcelán üvegser-fleet ? Antik bútorteríttit ? c„k „Öcca$iátá£" Egyeteron. 7 Mechanikai játékokat vásároljunk stein Dzubötör Kecskeméti u. 9. Tel.: 3800. Stern István kötött , szövöttáru nagykereskedő. Budapest, VT., Anker-köz 3. Arany János-utca 18. Szőnyeg olcsó árúsitása Ungár Király-u. 14 és Rákócai-út 43 lÜGGÖNYÖKI KÉZIMUNKÁK, FONALAK UI/Kr Deák F.-u. 191 UTICV? Tel.: 181-0281 TELEKTMI Telefonrendelés : 300-333 Kisörssy XIII., Vésónica 6 Csillárok és Világítás r.-L Erzsébet-krt 41 portruházattól AMERIKAI átlátszó-, Lódenkabát port ruházat Bajcsy Zsláns KkV út 13 Andrássy-út sarok