Új Magyarország, 1991. május (1. évfolyam, 5-30. szám)
1991-05-02 / 5. szám
',1'' Kakukk! Lemondásra szólította fel az Antallkormányt Thürmer Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke. A szerdán Kazáron megtartott ünnepi gyűlésen a pártvezér kijelentette: a kormány becsapta az országot és 40 év óta nem látott romlást hozott rá. Thürmer nem először akarja detronizálni a mostani hatalmat. Ő az, aki újra és újra, lemondásra, menekvésre szólítja fel az Antall-kabinetet. Természetesen egy demokratikus államrendben, egy bejegyzett pártnak legitim vezetője azt úgy nyilatkozza, amit és ahogy a lelkiismerete, valamint pártjának tagsága számára megenged. Nincs is a thürmeri refrénnel semmiféle bajom. Sőt, már-már szórakoztat. Mi több, egy régi moszkvai viccet juttat eszembe. E szerint a brezsnyevi időkben kakukkosórapályázatot írtak ki arra, hogy ki tudja a nagy vezért a legméltóbban dicsérni. A harmadik díjat az a masina nyerte el, amelyből az egész órakor kikukkantó kakukk ötször elrikoltotta: Brezsnyev... A második dijat az, amely hasonló csalafintaságggal hússzor kakukkolta a nagy ember nevét. Az első díjas faliórából egy kis Brezsnyev ugrott ki. Annyit rikkantott: kakukk. M. A. A hercegprímás hazatér (Folytatás az 1. oldalról) egyház vezetője. Látta az egyházat és a népet fenyegető veszélyeket. A vesztett háború után, amikor a megszállók a vallás, ezzel együtt az egyház megszüntetésére és a nemzet behódoltatására törekedtek kemény következetességgel védte egyházát és nemzetét. Mindvégig igazi főpap volt, de a körülmények miatt a politikai küzdelmekbe is be kellett kapcsolódnia. A hatalom azonban erősebb volt nála és eltávolította érseki székéből. Ő mégis vállalt minden kockázatot, még a börtön megaláztatásait és szenvedéseit is. A kiállítás azért is fontos, mert Mindszenty József halála után felnőtt egy olyan nemzedék, amely szinte semmit sem tud, vagy pedig az elmúlt időszak ideológiája alapján csak félreértelmezve hallott róla, s csak olyant, ami hamis képet rajzolt életéről,működéséről. I. évfolyam, 5. szám 1991. május 2., csütörtök BELFÖLD Beszélgetés a „nyomaveszett” Klapkával A szabadon engedett Rigó elrepült... Tagadhatatlan: három tgyvéd is megakadyoztatott abban, hogy az április 25-én Hegyeshalomnál letartóztatott belga állampolgárságú Rigó Lászlóval beszéljenek. A sajnálatos — és semmiképpen sem jogszűű eset különös magyarázatával szolgált legnagyobb napilapunk keddi száma. E magyarázat szerint maga a gyanúsított utasította vissza az „önjelölt” ügyvédeket, mivel közülük kettő a Klapkaügyben érdekelt, a harmadik pedig az előző kettővel egyazon ügyvédi munkaközösségben dolgozik. Eltekintve attól, hogy e laza munkaszervezeti kapcsolatról a Gyorskocsi utcai őrizetes nemigen tudhatott, a magyarázat azért is különös, mert a gyanúsított — a sofőrje révén — éppen Klapka Györgytől kért jogi segítséget. Esti napilapunk keddi címlapsztorija szerint Klapka Györgynek nyoma veszett. Düsseldorfi irodájában hívtam fel telefonon. — Önről azt olvastam, hogy nem lehet megtalálni. — Persze, hogy nem. Az Amazonas őserdejében bujkálok... — Állítólag a titkára sem tudta, hogy hova utazott. — Kérdezték volna a rendőrségtől! Tőlük kaptam engedélyt, hogy április 29-től május 6-ig külföldön intézhetem üzleti ügyeimet. — Elképzelhetőnek tartja, hogy az elmúlt hét csütörtökén letartóztatott Rigó László pénteken ne akarta volna látni a Klapka-ügyben érdekelt ügyvédeket? — Nem. Hiszen közvetve hozzám fordult, hogy gondoskodjam a jogi védelméről. — Csakhogy Rigó László másképp nyilatkozott. — Nyilván, mert különben nem engedték volna ki. — Hogyhogy kiengedték? A rendőrség még hétfőn sem nyitott utat hozzá az ügyvédnek. — Nem is tudott volna, mert Rigó László szombat óta Brüsszelben van. — Brüsszelben?! Honnan tudja? — Onnan hívott fel telefonon és elmesélte, hogy mi történt. — Mit mondott? — Azt, hogy levetkőztették meztelenre, és sokévi börtönnel fenyegették, amennyiben nem működik együtt a rendőrséggel. Ügyvédet kért, mire bemutattak neki egy alakot, aki azonban ugyancsak arról győzködte, hogy tegyen valomást, amokor kiszabadul. Megtette, kiengedték. Minderről csütörtökön este hajlandó nyilatkozni a Magyar Televíziónak. Az Ablaknak. — Ezért hazajön? — Dehogy! Nickelsdorfban várja a stábot. Lapzártakor — május elsején — Rigó László megfenyegetéséről, meztelenre vetkőztetéséről a Belügyminisztérium sajtótitkárságától próbáltunk nyilatkozathoz jutni: nem vették fel a kagylót. Az esetre holnapi számunkban visszatérünk. Aczél Gábor Rotary-elnök Budapesten Egynapos villámlátogatást tett Budapesten a Nemzetközi Rotary klubhálózat brazil elnöke, Pablo V. Costa, abból az alkalomból, hogy átadja az újjáéledő magyar Rotary-mozgalom négy új klubjának az úgynevezett Charterokmányokat és kézfogással erősítse meg az eddigi jelöltek tagságát. Az ünnepélyes ceremónia előtt Costa urat fogadta Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A nemzetközi Rotary-mozgalom — amelyet humanitárius célokkal 1905- ben alapított meg Paul Harris — ma már 35 országra terjed ki, s több mint egymillió tagot számlál. „Nem is igazán magyarok... .. Sajnálatosan erősödött a menekültekkel szembeni előítélet Alighanem a két legérdekesebb és legnagyobb vitát kavaró előadás hangzott el kedden azon a nemzetközi menekültügyi szemináriumon, amit a BM Menekültügyi Hivatala és a parlament emberjogi bizottsága szervezett. Dr. Nagy Boldizsár a magyar menekültügyi szabályozás kérdéseiről beszélve a magyar jogon belüli ellentmondásokat fejtette fel. Egy példát említve: a genfi menekültügyi konvenció menekültnek tekinti a megadott társadalmi csoporthoz való tartozás miatt üldözötteket, a magyar alkotmány azonban nem tud ilyenekről... Dr. Tóth Judit, a BM Menekültügyi Hivatal helyettes vezetője a kormányzat felelősségéről szólt és ismertette a közeljövő kilátásait érintő téziseit. Külön kiemelte a kormányzati menekültpolitika nyilvánosságának fontosságát, szorgalmazta, az itt letelepültek társadalmi beilleszkedésének segítését és a várható menekülthullámmal kapcsolatban a megelőzés szükségességét. A vitában felszólaló F. Vankó Ildikó (ELTE adjunktus) ehhez kapcsolódóan felvetette, hogy az értékrendjében elbizonytalanodó magyar társadalomban nőtt a menekültekkel szembeni előítéletes magatartásúak száma. Sajnos, az utóbb elmondottak valóságos voltát csak megerősítik azok az adatok, amelyeket Závecz Tibor közvélemény-kutató szakembertől kaptunk. Az 1000 fős reprezentatív mintára elvégzett vizsgálat szerint 1989-ről 1990-re negatív irányba mozdult el a magyar származású erdélyi menekültek lakossági megítélése. Míg 1989-ben a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet azzal, hogy a menekültek szerencsétlenek, ezért segíteni kell rajtuk, addig 1990-re ez az arány 68 százalékra csökkent. Ugyanakkor a „nem is igazán magyarok” vagy a „felesznek mindent” irracionális kijelentésekkel egyetértők aránya a vizsgált időszakban a kétszeresére emelkedett. Mindezek önvizsgálatra késztető figyelmeztető jelek... • Borsi József :-----------------------— Szent Flórián szomorú éve • • Ötezerszer tévesen riasztottak Százkilencvenhét haláleset, több mint 1,1 miliárd forintnyi kárérték: ez a szomorú mérlege annak a 23 ezer tűzesetnek, amely az ország területén tavaly történt Aggasztó, hogy a korábbi évekhez viszonyítva kétszeresére nőtt az ismeretlen, és csaknem másfélszeresére a szándékosan okozott tűzesetek száma. A most elkészült összesítőből kiderül, hogy az 1900-es 960 gyújtogatás közül a legnagyobb Békés megyében, Elek községben volt. Májusban, a helyi termelőszövetkezet melléküzemágának 600 négyzetméter alapterületű raktárában keletkezett a tűz, ahol csiszolópapírt, textíliát, gumiárut, műanyag félkésztermékeket és egyéb segédanyagokat tároltak. A keletkezési ok megállapítására szakértő kirendelésére és a Bűnügyi Technikai Intézet bevonására is szükség volt. A rendőrség az ügyben a nyomozást megszüntette. A kár értéke 76 millió forint. A múlt esztendő — a nagyon kevés csapadékból következően — az erdő- és avartüzek gyakorisága miatt emlékezetes éve marad a tűzoltóságnak. A tavaszi és nyári időszakban az összes esetnek mintegy a fele a természetben következett be. Az elektromos áram csaknem két és félezerszer adott munkát a tűzoltóknak. A leggyakrabban a helytelenül szereltberendezés, a hőt sugárzó készülékhez közel elhelyezett éghető anyag, valamint a gondatlanság volt a kiváltó ok. Különösen nagy kárt okozott a júniusi, kecskeméti csárdatűz: teljesen a lángok martaléka lett az Alsócsalános u. 3. sz. alatti vendéglő. A konyhai személyzet eltávozott, de az olajsütőt bekapcsolt állapotban felejtették. A feszültség viszszakapcsolása után a felügyelet nélkül maradt készülék megtette a magáét. A tűzkár 20 millió forintnyi volt. Veszélyeztetett helyek a mezőgazdasági épületek is. Nyírtelek-Görögszálláson például egy raktárépületMindezek után örvendetesnek mondható, hogy a korábbi évekhez képest stagnált az ágyban történő cigarettázásból, az éghető környezetben eldobott csikk nyomán keletkező tüzek száma. A teljesebb képhez t£urtozóan nehezítette a tűzoltók munkáját, hogyben szabályalanul dolgoztak a az elmúlt évi 31 ezer kivonulás kőgyorsdarabolóval s a szikra a közelzül ötezer-négyszáz esetben téves ésben levő állati tápot meggyújtotta, félrevezető volt a riasztás. A veszteség 23 millió forint volt. B. L. Gönci Árpád a szakszervezetekről Göncz Árpád május 1-jén, a munkások évszázados ünnepén intézett üzenetet a dolgozókhoz. A tegnapi majálison felolvasott levelében egyebek között hangsúlyozta: „Hazánknak ma a társadalomépítés szinte valamennyi más kívánalmát megelőző létérdeke a szakszervezetek együttműködése, az eredményes társadalmi érdekegyeztetés munkavállalói alapjának megteremtése. A feladat sürgős, a szakszervezetek tagságának érdeke azonos. Meggyőződésem, hogy ezt valamenynyi szakszervezet fölismeri, s ha fölismerte, azt is föl kell ismernie, hogy egymás közötti vitáik rendezése nem tűr herlasztást.” Az elnök a továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a vállalatoknál egyazon törvényi védelemnek kell megilletnie valamennyi szakszervezet helyi képviselőjét. „Jogos követelésük, hogy a sorsukat, szociális helyzetüket meghatározó törvények ■megalkotása során hangjukat hallathassák és meghallgatást nyerjenek. Göncz Árpád végezetül leszögezte: a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés kulcsa a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleti szerveinek felelős párbeszéde, amelyet az elnök magán- és közemberként minden erejével támogat. zur Nicsak! Rendszerváltás címmel a minap Eörsi István író adott elő Csornán. Micsoda véletlen: éppen a Vörös Hadsereg útján, éppen a rendőrség hajdani épületében. Micsoda véletlen: az SZDSZ éppen a korábban „persona non gratának” kikiáltott MSZP-vel tartott közös rendezvényt a rendszerváltásról. Nicsak! Vörös jelek a Hadak útján? M. S. különválasztották az Országos Rendőr-főkapitányság átszervezésével a bűnügyi és a közbiztonsági szolgálatot. A belügyminiszter a bűnügyi főigazgatóság élére Kacziba Antal ezredest nevezte ki. E szolgálathoz tartozik a bűnügyi, a vizsgálati és a bűnmegelőzési egységek irányítása. A közbiztonsági főigazgató Túrós András vezérőrnagy lett, aki a közrendvédelemért, közlekedési szolgálatért és az igazgatásrendészetért felel. Az ORFK létszáma viszont 30 százalékkal csökken, de munkanélküliségtől senkinek sem kell tartania, mert a területi rendőri szerveknél bőven van szabad státus. SOMOGY csatlakozni szeretne a világkiállítás budapesti rendezvényeihez. A megyei önkormányzat vállalja önálló programok kidolgozását és ezek részeként számos infrastrukturális fejlesztést tervez. Elképzeléseikben kiemelt szerepet kapna a Balaton térsége. VÍZHIÁNYOS területté vált a Szigetköz, s amennyiben a sürgető beavatkozás elmarad, katasztrofális károk keletkezhetnek a térség ökológiai értékeiben. A Mosoni-Duna vízpótlása és az Alsó-Szigetköz szennyvíztisztításának megoldása a legsürgetőbb feladat — hangoztatták a Miniszterelnöki Hivaló Dunai Vízlépcső Titkárságának és a szigetközi önkormányzatok vezetőinek közös eszmecseréjén. A BIBLIAI SZÖVETSÉG 1989. május 1-jén alakult Budapesten. A protestáns egyesület elsősorban a református, evangélikus, baptista esházak tagjait tömöríti. Jelentőségét növeli az a tény, hogy a hétszáz tagú országos szervezetből százhúszan lelkészek. Elsőrendű céljuknak tekintik a Biblia isteni tekintélyének hangsúlyozását és — ezen az alapon állva — az egyház lelki építésének munkálását. A szövetség szerdán országos konferenciát tartott több mint ötszáz résztvevő előtt, a pasaréti református templomban. Az igét dr. Hegedűs Lóránt református püspök hirdette, kiemelve: „A politikai időszerűségbe nem fér bele a bibliai igeszerűség, de a bibliai igeszerűségbe belefér a politikai időszerűség. Mindez a pártok felett áll”. B. J. cserkészeket avattak Budapest XVI. kerületében. A két éve megalakult Kalazanti Szt. József cserkészcsapat ökumenikus ünnepségén Istennek, a hazának és embertársainknak szeretete, szolgálata volt a vezérgondolat. Hitet tettek amellett, hogy embert próbáló jelenünkben az önzetlenség és a segítőkészség irányítja cselekedeteiket, leállította a távfűtést kedden délelőtt a Fővárosi Távfűtő Művek. Ha azonban a következő három napban 12 fok átlaghőmérséklet alatti előrejelzés érkezik a meteorológiától, újra befűtik a kazánokat. A BALATONI VIHARJELZŐ szolgálat május 1-jén megkezdte működését. A siófoki obszervatórium szeptember 30-ig látja el feladatát. Júliustól kötelező biztosítási díjak A Pénzügyminisztérium Állami Biztosításfelügyelete kialakította a július 1-jétől december 31-ig szóló kötelező biztosítási díjakat. Ez az egyes gépjárműfajtákra nő, a követkeszemélygépkocsik: 850 köbcentiméter alatt 2658,— Ft 851—1150 köbcentiméterig 3834,—Ft 1151—1500 köbcentiméterig 1501—2000 köbcentiméterig 5316,— Ft 2000 köbcentiméter fölött 6138,— Ft motorkerékpárok: 150 köbcentiméter alatt 198,— Ft 151—350 köbcentiméterig 342,— Ft 350 köbcentiméter fölött 1044,— Ft autóbuszok: 10—19 férőhely között 5196,— Ft 20—79 férőhely között 5940,- Ft 80 férőhely fölött 6222,— Ft tehergépkocsik: 2 tonna teherbírás alatt 4908,— Ft 2—6 tonna között 6676,— Ft 6 tonna teherbírás fölött 7416,— Ft mezőgazdasági vontatók 378,— Ft lassú járművek 264,— Ft segédmotoros kerékpárok 126,— Ft 4182,— Ft