Új Magyarország, 1991. május (1. évfolyam, 5-30. szám)

1991-05-02 / 5. szám

',1'' Kakukk! Lemondásra szólította fel az Antall­­kormányt Thürmer Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke. A szerdán Kazáron megtartott ünnepi gyűlésen a pártvezér kijelentette: a kormány becsapta az országot és 40 év óta nem látott romlást hozott rá. Thürmer nem először akarja detro­­nizálni a mostani hatalmat. Ő az, aki újra és újra, lemondásra, me­nekvésre szólítja fel az Antall-kabi­­netet. Természetesen egy demokratikus államrendben, egy bejegyzett párt­nak legitim vezetője azt­­ úgy nyi­latkozza, amit és ahogy a lelkiisme­­rete, valamint pártjának tagsága számára megenged. Nincs is a thürmeri refrénnel sem­miféle bajom. Sőt, már-már szóra­koztat. Mi több, egy régi moszkvai viccet juttat eszembe. E szerint a brezsnyevi időkben kakukkosóra­­pályázatot írtak ki arra, hogy ki tudja a nagy vezért a legméltóbban dicsérni. A harmadik díjat az a ma­sina nyerte el, amelyből az egész órakor kikukkantó kakukk ötször elrikoltotta: Brezsnyev... A máso­dik dijat az, amely hasonló csalafin­­taságggal hússzor kakukkolta a nagy ember nevét. Az első díjas faliórából egy kis Brezsnyev ugrott ki. Annyit rikkan­tott: kakukk. M. A. A hercegprímás hazatér (Folytatás az 1. oldalról) egyház vezetője. Látta az egyházat és a népet fenyegető veszélyeket. A vesztett háború után, amikor a meg­szállók a vallás, ezzel együtt az egy­ház megszüntetésére és a nemzet be­­hódoltatására törekedtek kemény kö­vetkezetességgel védte egyházát és nemzetét. Mindvégig igazi főpap volt, de a körülmények miatt a poli­tikai küzdelmekbe is be kellett kap­csolódnia. A hatalom azonban erő­sebb volt nála és eltávolította érseki székéből. Ő mégis vállalt minden kockázatot, még a börtön megaláz­tatásait és szenvedéseit is.­­ A kiállítás azért is fontos, mert Mindszenty József halála után fel­nőtt egy olyan nemzedék, amely szinte semmit sem tud, vagy pedig az elmúlt időszak ideológiája alapján csak félreértelmezve hallott róla, s csak olyant, ami hamis képet rajzolt életéről,­működéséről. I. évfolyam, 5. szám 1991. május 2., csütörtök BELFÖLD Beszélgetés a „nyomaveszett” Klapkával A szabadon engedett Rigó elrepült... Tagadhatatlan: három t­g­yvéd is megakad­yoztatott abban, hogy az április 25-én Hegyeshalomnál letartóztatott belga állampolgárságú Rigó Lászlóval beszéljenek. A sajnálatos — és semmiképpen sem jogsz­ű­ű eset különös magyarázatával szolgált legnagyobb napilapunk keddi száma. E magyarázat szerint maga a gya­­núsított utasította vissza az „önjelölt” ügyvédeket, mivel közülük kettő a Klapka­­ügyben érdekelt, a harmadik pedig az előző kettővel egyazon ügyvédi munkakö­zösségben dolgozik. Eltekintve attól, hogy e laza munkaszervezeti kapcsolatról a Gyorskocsi utcai őrizetes nemigen tudhatott, a magyarázat azért is különös, mert a gyanúsított — a sofőrje révén — éppen Klapka Györgytől kért jogi segítséget. Esti napilapunk keddi címlapsztorija szerint Klapka Györgynek nyoma veszett. Düsseldorfi irodájában hív­tam fel telefonon. — Önről azt olvastam, hogy nem lehet megtalálni. — Persze, hogy nem. Az Amazo­nas őserdejében bujkálok... — Állítólag a titkára sem tudta, hogy hova utazott. — Kérdezték volna a rendőrség­től! Tőlük kaptam engedélyt, hogy április 29-től május 6-ig külföldön intézhetem üzleti ügyeimet. — Elképzelhetőnek tartja, hogy az elmúlt hét csütörtökén letartóztatott Rigó László pénteken ne akarta vol­na látni a Klapka-ügyben érdekelt ügyvédeket? — Nem. Hiszen közvetve hozzám fordult, hogy gondoskodjam a jogi védelméről. — Csakhogy Rigó László másképp nyilatkozott. — Nyilván, mert különben nem engedték volna ki. — Hogyhogy kiengedték? A rend­őrség még hétfőn sem nyitott utat hozzá az ügyvédnek. — Nem is tudott volna, mert Rigó László szom­bat óta Brüsszelben van. — Brüsszelben?! Honnan tudja? — Onnan hívott fel telefonon és elmesélte, hogy mi történt. — Mit mondott? — Azt, hogy levetkőztették mez­telenre, és sokévi börtönnel fenye­gették, amennyiben nem működik együtt a rendőrséggel. Ügyvédet kért, mire bemutattak neki egy ala­kot, aki azonban ugyancsak arról győzködte, hogy tegyen valomást, amokor kiszabadul. Megtette, kienged­ték. Minderről csütörtökön este haj­landó nyilatkozni a Magyar Televí­ziónak. Az Ablaknak. — Ezért hazajön? — Dehogy! Nickelsdorfban várja a stábot. Lapzártakor — május elsején — Rigó László megfenyegetéséről, mez­­telenre vetkőztetéséről a Belügymi­nisztérium sajtótitkárságától próbál­tunk nyilatkozathoz jutni: nem vet­ték fel a kagylót. Az esetre holnapi számunkban visszatérünk. Aczél Gábor Rotary-elnök Budapesten Egynapos villámlátogatást tett Buda­pesten a Nemzetközi Rotary klubháló­zat brazil elnöke, Pablo V. Costa, ab­ból az alkalomból, hogy átadja az új­jáéledő magyar Rotary-mozgalom négy új klubjának az úgynevezett Charter­okmányokat és kézfogással erősítse meg az eddigi jelöltek tagságát. Az ün­nepélyes ceremónia előtt Costa urat fo­gadta Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A nemzetközi Rotary-mozgalom — amelyet humanitárius célokkal 1905- ben alapított meg Paul Harris — ma már 35 országra terjed ki, s több mint egymillió tagot számlál. „Nem is igazán magyarok... .. Sajnálatosan erősödött a menekültekkel szembeni előítélet Alighanem a két legérdekesebb és legnagyobb vitát kavaró előadás hangzott el kedden azon a nemzet­közi menekültügyi szemináriumon, amit a BM Menekültügyi Hivatala és a parlament emberjogi bizottsága szervezett. Dr. Nagy Boldizsár a ma­gyar menekültügyi szabályozás kér­déseiről beszélve a magyar jogon belüli ellentmondásokat fejtette fel. E­gy példát említve: a genfi mene­kültügyi konvenció menekültnek te­kinti a megadott társadalmi csoport­hoz való tartozás miatt üldözötteket, a magyar alkotmány azonban nem tud ilyenekről... Dr. Tóth Judit, a BM Menekült­­ügyi Hivatal helyettes vezetője a kormányzat felelősségéről szólt és ismertette a közeljövő kilátásait érintő téziseit. Külön kiemelte a kormányzati menekültpolitika nyil­vánosságának fontosságát, szorgal­mazta, az itt letelepültek társadalmi beilleszkedésének segítését és a vár­ható menekülthullámmal kapcsolat­ban a megelőzés szükségességét. A vitában felszólaló F. Vankó Ildikó (ELTE adjunktus) ehhez kapcsolódó­an felvetette, hogy az értékrendjé­ben elbizonytalanodó magyar tár­sadalomban nőtt a menekültekkel szembeni előítéletes magatartásúak száma. Sajnos, az utóbb elmondottak valóságos voltát csak megerősítik azok az adatok, amelyeket Závecz Tibor közvélemény-kutató szakem­bertől kaptunk. Az 1000 fős repre­zentatív mintára elvégzett vizsgálat szerint 1989-ről 1990-re negatív irányba mozdult el a magyar szár­mazású erdélyi menekültek lakossá­gi megítélése. Míg 1989-ben a meg­kérdezettek 85 százaléka értett egyet azzal, hogy a menekültek szerencsét­lenek, ezért segíteni kell rajtuk, ad­dig 1990-re ez az arány 68 százalék­ra csökkent. Ugyanakkor a „nem is igazán magyarok” vagy a „felesznek mindent” irracionális kijelentésekkel egyetértők aránya a vizsgált idő­szakban a kétszeresére emelkedett. Mindezek önvizsgálatra késztető fi­gyelmeztető jelek... • Borsi József :-----------------------— Szent Flórián szomorú éve • • Ötezerszer tévesen riasztottak Százkilencvenhét haláleset, több mint 1,1 miliárd forintnyi kárérték: ez a szo­morú mérlege annak a 23 ezer tűzesetnek, amely az ország területén tavaly tör­tént Aggasztó, hogy a korábbi évekhez viszonyítva kétszeresére nőtt az ismeret­len, és csaknem másfélszeresére a szándékosan okozott tűzesetek száma. A most elkészült összesítőből kide­rül, hogy az 1900-es 960 gyújtogatás közül a legnagyobb Békés megyében, Elek községben volt. Májusban, a he­lyi termelőszövetkezet melléküzem­­ágának 600 négyzetméter alapterüle­tű raktárában keletkezett a tűz, ahol csiszolópapírt, textíliát, gumiárut, műanyag félkésztermékeket és egyéb segédanyagokat tároltak. A keletke­zési ok megállapítására szakértő ki­rendelésére és a Bűnügyi Technikai Intézet bevonására is szükség volt. A rendőrség az ügyben a nyomozást megszüntette. A kár értéke 76 mil­lió forint. A múlt esztendő — a nagyon ke­vés csapadékból következően — az erdő- és avartüzek gyakorisága miatt emlékezetes éve marad a tűzoltóság­nak. A tavaszi és nyári időszakban az összes esetnek mintegy a fele a természetben következett be. Az elektromos áram csaknem két és fél­­ezerszer adott munkát a tűzoltók­nak. A leggyakrabban a helytelenül szerelt­­berendezés, a hőt sugárzó ké­szülékhez közel elhelyezett éghető anyag, valamint a gondatlanság volt a kiváltó ok. Különösen nagy kárt okozott a júniusi, kecskeméti csárda­tűz: teljesen a lángok martaléka lett az Alsócsalános u. 3. sz. alatti ven­déglő. A konyhai személyzet eltávo­­­zott, de az olajsütőt bekapcsolt álla­potban felejtették. A feszültség visz­­szakapcsolása után a felügyelet nél­kül maradt készülék megtette a ma­gáét. A tűzkár 20 millió forintnyi volt. Veszélyeztetett helyek a mezőgaz­dasági épületek is. Nyírtelek-Görög­­szálláson például egy raktárépület­Mindezek után örvendetesnek mondható, hogy a korábbi évekhez képest stagnált az ágyban történő cigarettázásból, az éghető környezet­ben eldobott csikk nyomán keletke­ző tüzek száma. A teljesebb képhez t£urtozóan ne­hezítette a tűzoltók munkáját, hogy­ben szabályalanul dolgoztak a az elmúlt évi 31 ezer kivonulás kő­­gyorsdarabolóval s a szikra a közel­­zül ötezer-négyszáz esetben téves és­ben levő állati tápot meggyújtotta, félrevezető volt a riasztás. A veszteség 23 millió forint volt. B. L. Gönci Árpád a szakszervezetekről Göncz Árpád május 1-jén, a mun­kások évszázados ünnepén intézett üzenetet a dolgozókhoz. A tegnapi majálison felolvasott le­velében egyebek között hangsúlyoz­ta: „Hazánknak ma a társadalom­építés szinte valamennyi más kívá­nalmát megelőző létérdeke a szak­­szervezetek együttműködése, az ered­ményes társadalmi érdekegyeztetés munkavállalói alapjának megterem­tése. A feladat sürgős, a szakszerve­zetek tagságának érdeke azonos. Meggyőződésem, hogy ezt valameny­­nyi szakszervezet fölismeri, s ha föl­ismerte, azt is föl kell ismernie, hogy egymás közötti vitáik rendezé­se nem tűr herlasztást.” Az elnök a továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a vállalatoknál egyazon törvényi védelemnek kell megilletnie valamennyi szakszerve­zet helyi képviselőjét. „Jogos köve­telésük, hogy a sorsukat, szociális helyzetüket meghatározó törvények ■megalkotása során hangjukat hallat­hassák és meghallgatást nyerjenek. Göncz Árpád végezetül leszögezte: a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés kulcsa a munkaadók és munkavál­lalók érdekképviseleti szerveinek fe­lelős párbeszéde, amelyet az elnök magán- és közemberként minden erejével támogat. zur Nicsak! Rendszerváltás címmel a minap Eör­­si István író adott elő Csornán. Micsoda véletlen: éppen a Vörös Hadsereg útján, éppen a rendőrség hajdani épületében. Micsoda véletlen: az SZDSZ éppen a korábban „persona non gratának” kikiáltott MSZP-vel tartott közös rendezvényt a rendszerváltásról. Nicsak! Vörös jelek a Hadak út­ján? M. S. különválasztották az Országos Rendőr-főkapitányság átszervezésével a bűnügyi és a közbiztonsági szolgála­tot. A belügyminiszter a bűnügyi fő­­igazgatóság élére Kacziba Antal ezre­dest nevezte ki. E szolgálathoz tartozik a bűnügyi, a vizsgálati és a bűnmeg­előzési egységek irányítása. A közbiz­tonsági főigazgató Túrós András vezér­őrnagy lett, aki a közrendvédelemért, közlekedési szolgálatért és az igazgatás­­rendészetért felel. Az ORFK létszáma viszont 30 százalékkal csökken, de munkanélküliségtől senkinek sem kell tartania, mert a területi rendőri szer­veknél bőven van szabad státus. SOMOGY csatlakozni szeretne a világ­­kiállítás budapesti rendezvényeihez. A megyei önkormányzat vállalja önálló programok kidolgozását és ezek része­ként számos infrastrukturális fejlesz­tést tervez. Elképzeléseikben kiemelt szerepet kapna a Balaton térsége. VÍZHIÁNYOS területté vált a Sziget­köz, s amennyiben a sürgető beavat­kozás elmarad, katasztrofális károk ke­letkezhetnek a térség ökológiai értékei­ben. A Mosoni-Duna vízpótlása és az Alsó-Szigetköz szennyvíztisztításának megoldása a legsürgetőbb feladat — hangoztatták a Miniszterelnöki­ Hivaló Dunai Vízlépcső Titkárságának és a szigetközi önkormányzatok vezetőinek közös eszmecseréjén. A BIBLIAI SZÖVETSÉG 1989. május 1-jén alakult Budapesten. A protestáns egyesület elsősorban a református, evangélikus, baptista esházak tagjait tömöríti. Jelentőségét növeli az a tény, h­ogy a hétszáz tagú országos szervezet­ből százhúszan lelkészek. Elsőrendű cél­juknak tekintik a Biblia isteni tekinté­lyének hangsúlyozását és — ezen az alapon állva — az egyház lelki építésé­nek munkálását. A szövetség szerdán országos konferenciát tartott több mint ötszáz résztvevő előtt, a pasaréti refor­mátus templomban. Az igét dr. Hege­dűs Lóránt református püspök hirdet­te, kiemelve: „A politikai időszerűség­be nem fér bele a bibliai igeszerűség, de a bibliai igeszerűségbe belefér a po­litikai időszerűség. Mindez a pártok fe­lett áll”. B. J. cserkészeket avattak Buda­pest XVI. kerületében. A két éve meg­alakult Kalazanti Szt. József cserkész­­csapat ökumenikus ünnepségén Isten­nek, a hazának és embertársainknak szeretete, szolgálata volt a vezérgondo­lat. Hitet tettek amellett, hogy embert próbáló jelenünkben az önzetlenség és a segítőkészség irányítja cselekedetei­ket, leállította a távfűtést kedden délelőtt a Fővárosi Távfűtő Művek. Ha azonban a következő három napban 12 fok átlaghőmérséklet alatti előrejel­zés érkezik a meteorológiától, újra be­­fűtik a kazánokat. A BALATONI VIHARJELZŐ szol­gálat május 1-jén megkezdte működé­sét. A siófoki obszervatórium szeptem­ber 30-ig látja el feladatát. Júliustól kötelező biztosítási díjak A Pénzügyminisztérium Állami Biz­­tosításfelü­gyelete kialakította a júli­us 1-jétől december 31-ig szóló kö­telező biztosítási díjakat. Ez az egyes gépjárműfajtákra nő, a követke­személygépkocsik: 850 köbcentiméter alatt 2658,— Ft 851—1150 köbcentiméterig 3834,—Ft 1151—1500 köbcentiméterig 1501—2000 köbcentiméterig 5316,— Ft 2000 köbcentiméter fölött 6138,— Ft motorkerékpárok: 150 köbcentiméter alatt 198,— Ft 151—350 köbcentiméterig 342,— Ft 350 köbcentiméter fölött 1044,— Ft autóbuszok: 10—19 férőhely között 5196,— Ft 20—79 férőhely között 5940,- Ft 80 férőhely fölött 6222,— Ft tehergépkocsik:­­ 2 tonna teherbírás alatt 4908,— Ft 2—6 tonna között 6676,— Ft 6 tonna teherbírás fölött 7416,— Ft mezőgazdasági vontatók 378,— Ft lassú járművek 264,— Ft segédmotoros kerékpárok 126,— Ft 4182,— Ft

Next