Új Magyarország, 1992. július (2. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
^/ frMAYYABflmAll interjú -NA segítség nem beavatkozás A hétfőn Ljubljanában megtartott nemzetközi menekültügyi értekezleten nem képviseltette magát Szerbia, az a volt jugoszláviai köztársaság, amelynek névadó nemzete a legnagyobb számú kisebbséget képezi a ma már nemzetközileg elismert Horvátország területén, Bosznia-Hercegovinában pedig egyike a három államalkotó nemzetnek. Közülük tízezrek menekültek a volt szövetségi állam más köztársaságaiba vagy külföldre. A népvándorlás egyik közvetlen kirobbantója, Szerbia, mindenkit, így Magyarországot is hibáztat beavatkozásért, meg nem értésért, de önbírálatot még nem gyakorolt. Ljubljanában Katona Tamással" a magyar küldöttség vezetőjével a magyar-szerb viszony egyes vetületeiről beszélgettünk. A délszláv válság egyik fő okának a nemzetközi közvélemény a rendezetlen nemzetek közötti, kisebbségi kérdést tekinti, amely aztán elősegítette a sovinizmus hullámát. A további konfliktusok megelőzését szolgálandó magyar kezdeményezés a kéksisakosok koszovói és vajdasági telepítését szorgalmazta, amit a szerb fél a belügyekbe való beavatkozásnak minősített. Mi volt tehát a szándék? Ez nagyon nehezen kezelhető és bonyolult dolog. Európának tulajdonképpen meg kell tanulni, hogy a békét megteremteni csapatokkal hallatlanul nehéz, ha egyáltalán lehetséges. Nem krízis stádiumban kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, hanem lehetőleg még konfliktus stádiumban, mert akkor még meg lehet előzni a dolgokat. Tehát az egyik feladata Európának igenis az, hogy azokon a területeken, ahol pillanatnyilag béke van, legfeljebb feszültségek jelentkeznek, ezt a békét fenn lehessen tartani. Ebből a szempontból, én ebben a javaslatban semmilyen Szerbia ellen irányulót nem látok, ellenkezőleg, egy olyan dologról van szó, amelyik mindenkinek, így Szerbiának is érdeke. Az, tudniillik, hogy ott ne fajuljanak el a dolgok, ahol még nincs igazán nagy gond. - Jovanovics szerb külügyminiszter nemrég egy lapunkban megjelentetett interjújában azzal vádolta Magyarországot, hogy a magyar fél kihasználja Szerbia jelenlegi nehézségeit és „nem viselkedik jó szomszédhoz méltóan". Mit szól ön ehhez? : - Én is ezt mondanám Jovanovics külügyminiszter helyében, csak nem lenne igazam. Mint azt az imént elmondtam, Magyarország hónapokon keresztül a saját zsebéből biztosította Szerbia számára az Európával való összeköttetéseket, mind a távközlésieket, mind a közlekedésieket. Minden szerb forgalom amely Európába irányult, Magyarországon keresztül ment. Közúton, sínen, levegőben egyaránt. Ezt tudatosan, szándékosan csináltuk, mert meg akartuk mutatni, hogy végre észrevevk: Magyarország gesztusát tesz Szerbiának. Nekünk Szerbiával a jó viszonyra kell törekednünk. Én nem véletlenül jártam a szerb egyház különböző ünnepein, Magyarország egyetlen szerb többségű falujában, a Csepel-szigeti Lóréven, hanem azért, mert meg akartam mutatni, hogy nekünk ugyanolyan drágák a magyarországi szerb lakosok, mint bármilyen más nemzetiség. Tudjuk, hogy ezek a sajátos kultúrájukkal, a népművészetükkel plusz értéket jelentenek Magyarország számára. Nem akarjuk, hogy beolvadjanak, azt szeretnénk, ha megtartanák az egyéniségüket, az identitásukat és természetesen, ugyanezt szeretnénk az ott élő magyarokkal kapcsolatban is. Jöjjünk végre rá, hogy ezek nem egymás ellen irányuló dolgok, nem egymást kizáró dolgok. Magyarország nem óhajt hasznot húzni Szerbia szorult helyzetéből. Magyarország azt szeretné, ha Szerbia elszigeteltsége véget érne. Kovács László Fotó: Kékesdy Károly Antall József és Szabad György felszólalása Aggodalmainkra nem figyelt a világ (Folytatás az 1. oldalról) A nyári ülésszak keddi, második napjának délelőttjén felszólalt Szabad György,a magyar Országgyűlés elnöke, aki gesztusértékűnek nevezte azt a megtiszteltetést, hogy a Strasbourgban működő Európa Tanács éppen Budapestet választotta mostani kihelyezett ülésszakának színhelyéül. Szabad György szerint az Európa Tanács növekvő hatékonyságát annak köszönheti, hogy nem ismer diszkriminációt, viszont tud diszkriminálni, azaz képes különbséget tenni jog és erőszak, demokrácia és diktatúra, egypártinak nevezett „demokratizmus" és parlamentáris pluralizmus között. Ha a testület következetes, akkor csak azokat fogadja be tagjai közé, s engedi szóhoz jutni, akik az erőszakon alapuló hegemónia helyett a békét, a fegyverek helyett a tárgyalásokat tekintik magukénak, tárgyalófél tehát csakis az lehet, aki demokratikus parlamenttől kapja megbízatását - hangsúlyozta a magyar törvényhozás elnöke. Történelmi légkör A tegnap délelőtti ülésen - amelynek elnöki tisztét Miguel Angel Martinez látta el - felszólalt Antall József miniszterelnök. A magyar kormányfő mindenekelőtt emlékeztette a közgyűlés résztvevőit arra a történelmi atmoszférára, amelyet a magyar Országgyűlés épülete sugároz, s utalt arra a tényre, hogy egy rendkívül kényes földrajzi térségben elhelyezkedő ország törvényhozási épülete ad otthont a mostani tanácskozásnak. Charles de Gaulle-t idézve a magyar kormányfő kijelentette: a nagy francia politikus annak idején nyilván nem földrajzórát kívánt tartani, amikor megállapította, hogy Európa határai az Uraiig terjednek. Európa nem mondhat le a keleti felén élő nemzetekről, hiszen ezzel éppen saját legjobb hagyományaival kerülne szembe. Európát történelme során mindig is saját belső dialektikája, megújhodási képessége mentette meg a tespedéstől, a megkövültség állapotától. A mai Európának egyfelől számolnia kell a nyugat-európai szellemiség és a bizánci kultúra folyamatos egymásra hatásával, ugyanakkor szembe kell néznie a egyfajta megújhodó ortodoxiával is. Mindemellett tanúi lehetünk annak a folyamatnak, amely az iszlám kulturális hagyományokat próbálja egyesíteni a nyugat-európai megújhodással, a modern civilizációval. Európa szigetként soha nem volt elzárta, hiszen az eurázsiai térség részeként lényegében a népvándorlások kora óta, a kelet-nyugati mozgás következtében, ha akart volna se tudott volna elzárkózni a többiektől - mondotta Antall József. Másik oldalról a tranzatlantizmus, az atlanti térségben való gondolkodás megteremtette azokat a dimenziókat, amelyek az Atlanti-óceánt bizonyos értelemben „beltengerré" változtatták, s ennek konkrét intézményesített megjelenése - sok évszázados történelmi folyamatok összegzéseként - éppen a NATO-főparancsnokság megjelenése volt. A harmadik kísérlet Antall József megköszönte Martinez közgyűlési elnök országunkat illető dicsérő szavait, s örömmel nyugtázta, hogy az átalakulás, ami országunkban végbement, elismerésre talált. Hozzátette, hogy az emberi és a kisebbségi jogok kérdése egyetlen országnak sem lehet belügye, olyannyira nem, hogy a nemzetközi szervezeteknek az emberi jogi, a kisebbségi és a nemzeti önrendelkezési kérdésekben, adott esetben szankcionális szerepet is be kell tölteniük. Nehéz megválaszolni azt a kérdést, - mondta a miniszterelnök - vajon szükségszerű volt-e, hogy a térségünk 1945 és 47 után egyértelműen a szovjet tömb monolitikus részévé váljon, majd a forradalmi kísérletek sorra elbukjanak. Ám legalább ennyire nehéz napjainknak az a kérdése: vajon megtörtént, befejeződött-e térségünk harmadik nagy átalakulási kísérlete. Megtapasztalva a nagy változások kezdetén az illúzió, később pedig a csalódottság élményeit, a miniszterelnök döntő fontosságúnak tartotta, hogy legyen erőnk győzelemre vinni a mostani kétségkívül legtöbb eséllyel kecsegtető, ám változatlanul többesélyes folyamatot. Annál is inkább szükség van erre az erőre, mert a térségünkben Magyarországon talán kevésbé, mint a környező országokban, vagy a volt Szovjetunió területén - tagadhatatlanul fennáll a dezintegrálódás veszélye. A demokráciára törekvő politikai erőkkel szemben ugyanis az alkotmányjogilag, közjogilag és politikailag is ellenőrizetlen hadseregek és a hozzájuk kapcsolódó erők változatlanul súlyos veszedelmet jelentenek. Közép- Európa mindig is veszélyeknek kitett zóna volt, ám semmiképpen sem perifériája Európának, itt ugyanis a politikai, katonai erővonalak teljes egészükben jelen vannak. A térség birtoklása, illetve önállóságának, függetlenségének kérdése nem csak közép-európai, hanem egyúttal világpolitikai kérdés is. Az európai integráció a szovjet hatalmi tömb jelenléte miatt, a folyamatos veszélyérzet következtében elmúlt évtizedekben kohéziós erőt jelentett, s ez a veszélyérzet elősegítette az európai egységet. Ám miután a térség megszabadult a Varsói Szerződéstől, félő, hogy Európa nem érzi eléggé az összetartozás és a szolidaritás fontosságát. Ügyelni kell arra, hogy a régi nagyhatalmi, középhatalmi, vagy ha úgy tetszik, nacionalista hatalmi reflexek ne lehessenek úrrá az új Európában, s ne fordíthassák egymással szembe a civilizációt megteremtő kis és nagy országokat. Délután Catherine Lalumiére főtitkár ismertette az ENSZ Biztonsági Tanácsának táviratát. Eszerint az ENSZ főtitkára felhatalmazta a kéksisakosokat, hogy Szarajevóban úgynevezett humanitárius hadműveletet hajtsanak végre. Ez lényegében a segélyszállítmányok biztosítását jelenti a város repülőterén. Amennyiben a harcoló felek nem teszik ezt lehetővé, akkor a BT további intézkedéseket fog hozni. A főtitkárasszony szóbeli kiegészítése szerint arról lenne szó, hogy a segélyszállítmányok mellé fegyveres kíséretet adnának. A távirat ismertetését követően, a volt Jugoszlávia krízishelyzetéről szóló jelentés vitájában, szinte valamennyi felszólaló szóvá tette az Európa Tanács, az egyes kormányok és pártok felelősségét Szégyenletes, hogy hónapokig latolgattuk a megfelelő intézkedések meghozatalát - mondta az egyik hozzászóló. M. Gerhard Reddemann, a jelentés elkészítője pedig maga ismerte el, hogy az Európa Tanács már fél évvel ezelőtt is megtehetett volna bizonyos lépéseket, és akkor nem lett volna annyi áldozata a boszniai polgárháborúnak. Elhangzott az is, nagyra értékelik, hogy Horvátország, Szlovénia és Magyarország befogadta a menekülteket Ezek az országok azonban már telítődtek - utaltak rá többen is -, ezért Nyugat-Európának is meg kell nyitnia határait Támogatást kapott az az elgondolás is, hogy a jugoszláviai válság háborús bűnöseivel szemben nemzetközi büntetőbíróságnak kellene eljárnia. Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlamentben fogadta az Európa Tanács és a budapesti tanácskozásra érkezett delegációk vezetőit. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése keddi ülésnapjának végén határozatot fogadott el a Csehszlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban végbemenő migrációs folyamatokkal, az országok közötti vándormozgásokkal kapcsolatban. A határozat alapjául szolgáló jelentést Szelényi Zsuzsa, a Fidesz parlamenti képviselője terjesztette a tanácskozás elé. A határozat hangsúlyozza, hogy a nevezett három országból az elmúlt időszakban nemcsak sokan vándoroltak ki, hanem ezek az államok befogadó országokká is váltak. Az új kettős szerephez hiányzik azonban a kiépített intézményrendszer. A közgyűlés ezért felhívja a három országot, hogy alakítsanak ki átfogó migrációs politikát, kezdeményezzenek tárgyalásokat és megállapodásokat a szomszédos országokkal a nem szabályos bevándorlók visszaengedésére, a kulturális együttműködésre vonatkozóan, és dolgozzanak ki egy olyan vészhelyzettervet, amelyet egy tömeges bevándorlóáradat esetén alkalmazhatnak, az Európa Tanács tagállamai pedig vállaljanak részt e menedékkeresők ellátásában, segítsék a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlesztését, lássák el gyorssegéllyel a katasztrófa sújtotta országokat, valamint adják át a migrációs folyamatokkal kapcsolatos tapasztalataikat A miniszterek tanácsának a határozat előírja: hozzanak létre vészjelző rendszert, amely képes előre jelezni egy esetleges tömeges bevándorlási hullámot, illetve fontolják meg, hogy a szociális fejlesztési alapból munkahelyeket teremtsenek a hátrányos helyzetű régiókban. Támogassák a kisebbségi jogok védelmét Európa országaiban, és szorgalmazzák a kisebbségi jogokat körülhatároló egyezmény kimunkálását Új vasfüggöny? Ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök a legnagyobb hibának azt nevezte, hogy a preventív külpolitika és biztonságpolitika helyett a nyugati világ évtizedek óta úgynevezett követő külpolitikát folytat. A szabad országok a parlamentáris rendszerek belső szerkezetük következményeként is inkább defenzív politikát gyakoroltak, s ritkán fordult elő, hogy a preventív politika lehetőségeivel élve időben cselekedtek volna. A miniszterelnök egyértelműen a délszláv helyzetre utalt, mondván, hogy Magyarország korábbi aggodalmaira nem figyelt kellőképpen a világ, s ezért maradt el az átgondolt, kellően időzített fellépés. Nem improvizáló, s nem belpolitikai indíttatású lépésekre van szükség, hanem a nemzetközi szervezetek jól átgondolt politikájára, legyen szó akár az embargóról, akár bizonyos szankciók életbe léptetéséről. A miniszterelnök végezetül figyelmeztetett a gazdasági-szociális vasfüggöny kialakulásának veszélyeire. A különböző katonai tömbök egyensúlyban tartásával a korábbi izolált gazdaságok kezelhetők voltak - mint megtapasztaltuk: olyan módon, hogy a mi térségünkben másképp éltek a népek, mint a világ boldogabbik felén - ám azzal, hogy a vasfüggöny leomlott, a világ egységes gazdasági szerkezetének megteremtése nélkülözhetetlen szükségletté vált. Nem lehet jóléti társadalmat, virágzó gazdaságot felépíteni és fenntartani Európa nyugati felében, vagy az atlanti térségben, ha a közép-kelet-európai térség szegény marad - fejezte be felszólalását a magyar miniszterelnök. Erdélyi András Miniszterelnökünk vezeti a magyar delegációt az EBEÉ-csúcsértekezleten A demokrácia a kisebbségek garanciája&■ Magyarország reméli, hogy az Európai Közösség soron következő brit elnöksége idején megtörténik a társulási szerződések ratifikálása, így a szerződés egésze 1993. január elsejével életbe léphet - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője. A diplomata azt is bejelentette: Antall József miniszterelnök vezeti a helsinki EBEÉ-csúcstalálkozón résztvevő magyar delegációt. A tájékoztatón az Európai Közösség állam- és kormányfőinek a napokban befejeződött lisszaboni csúcsértekezletével kapcsolatban Herman János azt hangoztatta, hogy magyar megítélés szerint a találkozó hitet tett az uniós egyezményekben már rögzített elvek megvalósítása mellett. A dán népszavazás eredménye miatti kételyek ellenére az EK-tagállamok a maastrichti szerződés megmentése és megerősítése érdekében foglaltak állást. A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Tanács elnevezésű csúcsértekezlet megszilárdította az EK azon szándékát, hogy fejlessze kapcsolatait a kelet-közép-európai országokkal, ugyanakkor összességében emelte az új tagokkal szembeni követelményeket. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóját Helsinkiben rendezik meg július 9-10-én. A magyar küldöttséget vezető Antall József miniszterelnök kétoldalú megbeszéléseket is folytat majd a finn fővárosban. A tervek szerint találkozik a finn, a csehszlovák és a horvát elnökkel, valamint más vezető politikusokkal. Jelenleg a záródokumentum pontjait szövegezik a szakértők. A Helsinkiben most is folyó utótalálkozón a megállapodás körvonalai rajzolódtak ki a Nemzeti Kisebbségi Főbiztos intézményének létrehozásáról. Az aktuális politikai kérdésekről, mint például a délszláv, a moldovai és a karabahi válságról, az állam- és kormányfők valószínűleg külön nyilatkozatot fogadnak el. Herman János arról is tájékoztatott, hogy az EBEÉ tagállamok vezető tisztségviselőinek tanácskozásán - amelyen egyébként Kis-Jugoszlávia képviselői nem vettek részt - az olasz küldött beszámolt a dél-tiroli kisebbségvédelmi megállapodásról, amely egy hosszú olasz-osztrák vitát zárt le. Magyarország melegen üdvözölte a megállapodást, amely példa értékű lehet Európa más államai számára is, és amely azt bizonyítja: a demokrácia a nemzeti kisebbségek védelmének legjobb garanciája. A külügyi szóvivő említést tett a magyar-román kapcsolatok több aktuális eseményéről is. Bukarestben június 29. és július 1. között folynak szakértői megbeszélések, amelyeknek célja, hogy orvosolják az utóbbi egy-két évben ugrásszerűen megnövekedett illegális emigrációból fakadó problémákat. Herman János szerint a köznyelvben tolonctárgyalásnak nevezett konzultáció semmiféle következménnyel nem jár a turizmusra, rokonlátogatásokra és minden más, legális célú utazásra. Július 2-án Aradon, román kezdeményezésre külügyi államtitkári szintű magyar-román megbeszélés lesz a Jugoszlávia-ellenes ENSZ szankciók ügyében, amelyen Teodor Melescanu vendége Martonyi János lesz. A magyar fél felveti a battonyai és méhkeréki ideiglenes határátkelőhelyek időben történő megnyitásának kérdését is - mondotta a szóvivő, aki azt is bejelentette: Chisinauban, a Moldovai Köztársaság fővárosában megnyílik hazánk nagykövetsége. A külügyminiszter Nagy József tanácsost, aki korábban Bukarestben dolgozott a nagykövetségen, bízta meg a külképviselet vezetésével, ideiglenes ügyvivői minőségben. A moldovai konfliktusról szólva Herman János leszögezte, hazánk a békés, tárgyalásos rendezés híve és fontosnak tartja az emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségi jogokat. Budapesti megítélés szerint az igazságos megoldást elősegítené egy olyan nemzetközi konferencia, amelyen az érdekeltek mellett részt vennének a szomszédos országok és a nagyhatalmak képviselői is. (dal)