Új Magyarország, 1994. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
IV. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM II 1994. ÁPRILIS 1., FENTEK tudósítás Ma nyújtjuk át csatlakozási kérelmünket Elsőként Európához (Folytatás az 1. oldalról) Görögország ez év január elsején vette át az EU soros elnöki posztját. Az EU tagjai félévenként, rotációs alapon váltják egymást az elnöki funkcióban. Miután tavaly ősszel a baloldali irányzatú Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a parlamenti választások után átvette a hatalmat, bizonyos fenntartások támadtak Brüsszelben. Az első három hónap azonban csak kisebb feszültségekkel telt el. Ezeknek fő oka: Athén változatlanul kitart álláspontja mellett, hogy az egykori Jugoszlávia köztársasága, Macedónia ne használja ezt az elnevezést és a macedón szimbólumokat - többek között a tizenhat ágú csillagot -, mert ezek a görög kultúrához kötődnek, és magukban rejtik a területi igény lehetőségét. Többek között e témák is szóba kerültek Ion Iliescu román elnök itteni tárgyalásain. A román elnököt vendéglátóján, Konsztantin Karamanlisz elnökön kívül fogadta Andreasz Papandreu miniszterelnök is. A kiadott sajtóközlemény szerint Iliescu úgy vélekedett, hogy Szkopjénak fel kellene hagynia a macedón szimbólumok és elnevezések használatával. Bennfentes athéni körök azonban tudni vélik, hogy Iliescu a tárgyalások alatt nem annyira a macedón kérdést, hanem hazájának az EU-hoz való viszonyát helyezte előtérbe. Nem valószínű azonban, hogyAthén vállalná Románia „menedzselését" Brüsszelben, hiszen Bukarest megítélése kérdéses az EU főhadiszállásán, ezenkívül Görögország nem akarja újabb konfliktusokkal terhelni kapcsolatait Brüsszellel. A diplomáciai naptár szerint a magyar külügyminisztert az elképzelések alapján rövidesen követi a lengyel diplomácia vezetője, aki a volt szocialista országok közül másodikként adja át hazája Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. Ma mindenesetre Jeszenszky Géza külügyminiszter teszi meg ezt a lépést a kelet-közép-európai országok közül elsőként. G. Fehér Péter Milliós tüntetés Macedóniáért és ellene A görögországi Szalonikiben példátlan méretű tüntetés volt tegnap amiatt, hogy az Európai Unió nyomást gyakorol Athénra a Macedónia elleni kereskedelmi blokád feloldása érdekében. Különböző becslések szerint másfél-kétmillió ember vett részt a demonstrációban, amelyre az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és több európai országból is érkeztek delegációk. Görögország hat héttel ezelőtt vehetett be kereskedelmi blokádot Macedónia ellen, megtiltva számára a szaloniki kikötő használatát, amelyen keresztül Macedónia kereskedelmének és olaj utánpótlásának 80 százaléka bonyolódott. Athén azt szeretné elérni, hogy Macedónia változtassa meg elnevezését, alkotmányát és zászlaját, továbbá szavatolja, hogy nincsenek területi igényei Görögország Macedónia elnevezésű tartományával szemben, ahol 2,5 millió görögországi macedón él. Az EU e héten a kereskedelmi blokád feloldására szólította fel Athént, s kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben Görögországot a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé idézik. Oroszország rendezné tartozásait (Folytatás az 1. oldalról) A plenáris tárgyaláson a két kormányfőn kívül magyar részről Jeszenszky Géza külügyminiszter, Kádár Béla külgazdasági, Schamschula György közlekedési és Latorcai János ipari miniszter vett részt. Az orosz küldöttségben Vlagyimir Bulgak távközlési, Oleg Davidov külgazdasági, Vitalij Mihajlov atomenergetikai miniszter, valamint Andrej Vavilov pénzügyminiszter-helyettes és Szergej Krilov külügyminiszter-helyettes foglalt helyet. A konzultáción elhangzottakat Herman János külügyi szóvivő foglalta össze. Mint mondta, főként a gazdasági kontaktusokra összpontosították figyelmüket. A két kormányfő egyetértett abban, hog mielőbb le kell zárni a múltból még visszamaradt, nyitott kérdéseket, majd a figyelmet a gazdasági kapcsolatok gyors, hatékony fellendítésére kell fordítani. Az orosz adósságokról mindkét félnek az az álláspontja, hogy ezt a kérdést is mielőbb rendezni kell. A tárgyaláson a fennálló 850-900 millió dolláros tartozás rendezésének több módozata is szóba került, például megemlítették annak lehetőségét, hogy magyar vállalkozók, vállalatok tulajdonhoz jussanak Oroszországban, részt vegyenek az ottani privatizációban. Szóba került az úgynevezett nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások igénybevételének, illetve gépipari szállításoknak a lehetősége is. Az esetleges újabb fegyvervásárlás is felvetődött, bár a magyar fél a hangsúlyt inkább az adósság rendezésének olyan módozataira helyezi, amelyek elősegíthetik a gazdasági kapcsolatok élénkítését. Herman János szerint remény van arra, hogy még a ma befejeződő látogatás alkalmával megállapodást írnak alá az orosz adósság rendezéséről. Abban máris egyetértett a két kormányfő, hogy az adósság rendezésében korszerű piacgazdasági megoldásokat célszerű alkalmazni, ami egyben a gazdasági kapcsolatok élénkítésére is jótékonyan hatna. A kormányfők egyébként megelégedéssel nyugtázták, hogy megállt a két ország közötti kereskedelem visszaesése. Csernomirgyin utalt arra: Magyarország jelenleg a hetedik helyet foglalja el Oroszország külföldi gazdasági partnereinek sorában, s Moszkva arra számít, hogy Magyarország előbbre lép ebben a rangsorban. A tárgyalásokon a magyarorosz alapszerződés ügyével is foglalkoztak. Viktor Csernomirgyin szerint most jó esély van arra, hogy az új törvényhozás megerősítse az alapszerződést. (l. i. b.) Az orosz vendéget tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen elhangzottakat összefoglalva Faragó András elnöki szóvivő elmondta: a magyar államfő hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint javítható a magyar-orosz gazdaságikereskedelmi kapcsolatok színvonala. Noha a magyar gazdaság a nyugati kontaktusok kiépítését tekinti elsődlegesnek, Budapest nem feledkezhet meg a kelet-európai, ezen belül az Orosz Föderációhoz fűződő kapcsolatok bővítéséről sem. Az államfővel folytatott megbeszélés után az orosz kormányfő megkoszorúzta a szovjet katonák Szabadság téri emlékművét, majd a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Az orosz kormányfő ma a magyar gazdasági és pénzügyi élet képviselőivel találkozik. A tervek szerint délután számos dokumentumot írnak alá a Parlamentben. Némelyik megállapodás szövegén még a látogatás ideje alatt is dolgoznak a szakértők. (MTI) Román javaslat magyar politikusoknak Legyen vízumkényszer Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke, tegnap a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatban azt javasolta, hogy a román külügyminisztérium vezesse be a vízumkötelezettséget a magyar állampolgárok birtokában lévő diplomáciai útlevelekre, hogy „azokat, akik még nem értették meg eléggé, mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött, megtanítsuk erre". Nastase állásfoglalása előtt a román külügyi szóvivő szerdán közölte: arra kérték a magyar külügyminisztériumot, tisztázza, mi a jellege annak a látogatásnak, amelyet Entz Géza, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke tesz Romániában. Entz Géza az MTI tudósítójának kérdésére még Adrian Nastase nyilatkozatának közzététele előtt elmondta, hogy - éppen a félreértések elkerülése végett - a román külügyminisztériumot előre tájékoztatta a magyar fél a látogatás teljes programjáról. A látogatás annyiban volt magánjellegű, hogy nem a román állam volt a meghívó, ám ugyanakkor az RMDSZ hivatalos meghívására ejtették meg. Adrian Nastase véleménye szerint Entz Géza magánszemélyként csak turistaprogramot bonyolíthatna le, nem adhatna át kitüntetéseket, nem vehetne részt politikai találkozókon, hogyha pedig ez a programja, ilyesmire csak hivatalos látogatás keretében, a román hatóságok közreműködésével kerülhet sor. Magyarországon választási kampány folyik, ezt nem szabad kiterjeszteni Romániára - mondotta Nastase. ----------------Ám- Osztrák fellélegzés, tanulság Bécsi tudósítónktól: Ausztria megbízottja végre aláírhatta az ország belépéséről az EU-val a hónap elején kötött, s a tizenkét tagállam kormánya által most jóváhagyott megállapodást, és a brüsszeli hírre fellélegezhetett az osztrák politikai közvélemény, de a háromhetes huzavonát Bécsben intő jelnek is tekintik. Az Európai Minisztertanácson belüli vétójog ügyében született „ioanninai kompromisszum" nem oldotta meg, csak elnapolta a válságot - mutatnak rá a bécsi lapok. Az ekörül kirobbant vihar csak előjátéka volt a Közösség intézményi rendszeréről 1996-ban esedékes vitának, amelyre Ausztriának a maga területén tisztázásra váró kérdések megoldásával kell felkészülnie. Mindenekelőtt egy világos külpolitikai koncepció kidolgozásával, annak eldöntésével: mennyiben támogatja majd Bécs az Európa Parlament szerepének felértékelését, s mennyiben a regionális politikáét. Nehéz leckét ad fel a csatlakozás az alkományjogászoknak is. „A hazai jogrendszerbe való, eddig példátlan beavatkozásról van szó. Valóságos jogi szűzföld feltörése vár ránk" - állapította meg az alkotmánybíróság elnöke. „Ausztria szuverenitásának négyötödét le kell adnunk Brüszszelnek" - véli a parlament alkotmányjogi bizottságának szakértője. Az osztrák alkotmánybíróság „monopóliuma" megszűnik, hatáskörét az Európai Törvényszékkel megosztva gyakorolja majd. Vitatott az osztrák „örökös semlegesség" jövője is. Fischer parlamenti elnök szerint a lényegben nem lesz változás: Ausztria területén továbbra sem állomásozhatnak idegen csapatok, s az ország nem vesz részt más államok háborús összeütközéseiben. A Zöldek vezére ezzel szemben úgy látja: Bécs az EU- tagsággal „gyakorlatilag feladja semlegességét". A csatlakozás ausztriai előkészítésének törvényhozási menetrendje lényegében kész: a parlament illetékes bizottságai április 18. és 26. között vitatják meg az alkotmány „EU-belépési cikkelyét", 27-én hallgatják meg a kormány e tárgyú jelentését, majd május 5-én (amennyiben az Európa Parlament előző nap jóváhagyja a csatlakozási egyezményeket) a törvényhozás döntést hoz a népszavazás megtartásáról, amelyre június 12-én vagy 19-én kerül sor. Többségi támogatás esetén az ország - ha akkor a Közösség kibővítését a tizenkét EU-tagállam parlamentje is ratifikálja - 1995. január 1-jével az Unió tagja lesz. Az út odáig, bécsi megfigyelők szerint, korántsem tekinthető simának. Nagy kérdés, meglesz-e a szükséges többség az Európa Parlamentben, amelynek újraválasztását éppen a kritikus időszakban előkészítő kampány a képviselők egy részét megakadályozhatja a sorsdöntő szavazáson való részvételben, mások pedig - akár a kibővítéssel, akár az EU-vezetéssel szembeni ellenérzésből - nemmel is szavazhatnak. Biztosra az ausztriai népszavazáson sem mehetnek a belépés hívei, jóllehet a felmérések szerint több lesz az igenlő szavazat. erényi György Leszámolás a washingtoni egyezmény után Zágrábi tudósítónktól A washingtoni egyezmény - amely az addigi, Bosznia feldarabolására irányuló horvát politika végét jelentette - heves leszámoláshoz vezetett Zágrábban. Paradox módon az ügy első áldozata Josip Mamik, aki a kormánypárton belül azelőtt is a feldarabolás ellen foglalt állást. „Vétkessége" első pillantásra megállapítható: a hibás politika felelőseinek megnevezését követelte, ahelyett, hogy elfogadta volna a hivatalos álláspontot, amely szerint Washingtonban megerősíttetett az addigi politika helyessége. „Az egyik oldalon félmillió HDK-tag (a kormánypárt - a szerk megj.) áll, a másikon ő (Manolic) egymaga" - jelentette be sajtótájékoztatóján Jure Radic, a Horvát Demokrata Közösség főtitkára, ezáltal bizonyítva, hogy a párton belül nincs nézeteltérés, törés a kérdésben. Maga Manolic úgy vélekedett, hogy a vele való leszámolás a washingtoni egyezménnyel szemben álló háborús uszítóknak tett engedmény. Az összetűzés oka tehát világos. De nem lehetett volna békésebben megoldani? - teszik föl a kérdést a zágrábi megfigyelők, azon töprengve hangosan, miért döntött Franjo Tudjman elnök úgy, hogy politikailag lehetetlenné teszi azt az államférfit, aki nemrégen még legközelebbi munkatársának számított, és aki voltaképpen megnyerte neki a '90-es választásokat. A rögtön meg is adott feleletek különbözőek, de többségükben következményként nem zárják ki a parlamenti válságot, az előrehozott választásokat. Manolic egyébként Gojko Busak véderőminisztert nevezte meg az eddigi, jelenleg elhibázottnak nevezett, Bosznia felosztására törekvő politka legfőbb felelőseként. Susak azon kívül, hogy a hadsereg vezetője, egyúttal a dél-boszniai Hercegovinában született, pillanatnyilag Horvátországban politizáló, befolyásos, többségükben keményvonalasnak számító horvát államférfiak lobbyjának vezéregyénisége is. Hogy mindeközben mi Tudjman elnök álláspontja? A megfigyelők szemtelenebbje az ő és Susak családja között fennálló gazdasági kapcsolat jelentőségére figyelmeztet, az elnök egyik fia ugyanis a hadsereg szállítója volt egy ideig, és az elnök leánygyermekének vállalata is a hadsereg üzletfele. A legalapvetőbb dolog azonban az, hogy az eddigi politika felelőseinek sorát maga Tudjman elnök vezeti, hiszen ő vezette azt, így ő tárgyalt Milosevics szerb elnökkel is - és erre is Manolic hívta fel a figyelmet. Az is igaz ugyanakkor, hogy Tudjman mindeddig sikeresen megőrizte a viszonylagos egyensúlyt pártjának „baloldala" és „héjái" között. És arra a kérdésre, hogy mi lesz most, a megfigyelők két lehetséges választ emlegetnek: az egy vélemény szerint folytatódik a kormánypárt baloldalával való leszámolás, a másik szerint Tudjman megpróbálja továbbra is megőrizni az egyensúlyt. Milan Gavrovic Gorazsde nehéz napjai Brit nagykövetség nyílik Szarajevóban A bosnyákok tegnap több mint tízezer katonával nagyszabású offenzívát indítottak a keletboszniai szerb állások ellen. A szerb tüzérség pedig ismét lőtte Gorazsdét, amely számára a háború két évvel ezelőtti kezdete óta a szerdai volt a legnehezebb nap - legalább 15 ember meghalt és 40 megsebesült. A szerbek tüzérségi tüzet zúdítottak egy másik kelet-boszniai muzulmán enklávéra, Zsepára is. Az Egyesült Államok szerdán jelezte, hogy nem áll módjában elfogadni azt a határozattervezetet, mely kiszélesítené az ENSZ mandátumát a volt Jugoszlávia területén, lehetővé téve további mintegy tízezer kéksisakos küldését a térségbe. Az amerikai ENSZ-képviselet 30 napos halasztást kért, hogy megvizsgálhassa a határozat elfogadása esetén jelentkező esetleges súlyos pénzügyi kihatásokat, melyek ellenkezést váltanának ki a kongresszusban - jelezte egy európai diplomata. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár korábban több mint nyolcezer katonát kért Szarajevó demilitarizálására és a közép-boszniai tűzszünet betartatására, és az UNPROFOR szerint további 2-3 ezer kéksisakosra volna szükség a horvátok és a krajinai szerbek szerdán aláírt tűzszüneti egyezményének ellenőrzésére. A brit kormány viszont tegnap közölte az ENSZ-szel, hogy további 4000 katonát bocsát rendelkezésre békefenntartó feladatokra szerte a világon. A tényleges bevetésekhez természetesen alkalmi ENSZ-határozatokra lesz szükség. A BBC kommentátora jelentős fejleménynek nevezte a bejelentést a brit katonapolitikában, ahhoz képest, hogy néhány hónapja Londonban még inkább azon gondolkodtak erősen, nem kellene-e tavasszal kivonni például a volt Jugoszláviából az ENSZ- katonákat. A brit jelenlét erősítésének másik jele, hogy Londonban csütörtökön azt is bejelentették: áprilisban nagykövetséget nyitnak a boszniai fővárosban, Szarajevóban. Charles Redman, az amerikai elnöknek a volt Jugoszlávia ügyeivel foglalkozó különmegbízottja tegnap Faléban találkozott Radovan Karadzsiccsal, a boszniai szerbek vezetőjével - jelentette a belgrádi rádió közlése alapján a dpa. Redman és Karadzsics a muzulmán-horvát föderáció létrehozásáról szóló egyezmény és a föderáció alkotmányának elfogadása nyomán előállott új helyzetről tárgyalt. (MTI) Tudósítónktól: Szó sem lehet róla, hogy a volt szocialista országok afféle ütközőövezetet alkossanak a NATO és Oroszország között. Mint ahogy arról sem, hogy a szélsőségektől fenyegetett, zilált Moszkva vétójogot kapjon, amikor például a visegrádi országok európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásáról kell dönteni. Ezek az országok szuverén demokráciák, joguk van határozni sorsukról. Szó sincs tehát egy újabb Jaltáról, mint azt egyik-másik amerikai lap láttatja. E szokatlanul határozott kijelentések Párizsban hangzottak el, tegnap délelőtt, azon a népes sajtóreggelin, amelyet a magyar és a lengyel nagykövetség rendezett hazánk külképviseletében. A fő téma természetesen a két ország EU-csatlakozási kérelmének bejelentése volt, de ezt az alkalmat használta fel Pierre Lellouche, a kormányzó RPR szóvivője, hogy fenti nyilatkozatával eloszlasson minden kétséget: a franciák az Európai Unió kibővítése mellett tették le a voksot, még akkor is, ha a már létező közösségnek is sokasodnaka gondjai. Szávai János magyar és Jerzy Lukaszewski lengyel nagykövet egyaránt utalt arra, hogy a két ország nem várja ölbe tett kézzel a teljes jogú csatlakozás pillanatát: folyamatban van a gazdasági, kereskedelmi és jogrendszer európai normákhoz igazítása. A NATO-val kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Lukaszewski kijelentette: a lengyel közvélemény csalódással fogadta, hogy a nyugati hatalmak a teljes jogú tagság helyett csupán a Partnerség a békéért elnevezésű programot ajánlották fel, s hozzátette: Oroszországnak nem kellene félnie a NATO-tól, hiszen az ottani demokratikus erőknek éppen az állna érdekükben, hogy a lehető legközelebb kerüljön hozzájuk e demokratikus, hatékony szervezet. A francia külügyminisztérium egyik jelenlévő főosztályvezetője megerősítette, hogy Franciaország csatlakozik ahhoz a német kezdeményezéshez, amely szerint a magyarok meg a lengyelek részesüljenek megkülönböztetett eljárásban a teljes jogú uniótagság eléréséig. D.J. MSNHMRRM Unióreggeli a párizsi követségen