Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01 / 127. szám
___________________Vi-»^\_|^* 0imrScTTA C/R17T TZOT r» 19%. JÚNIUS 1., SZOMBAT TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD iWMORmi. 3 A cseh miniszterelnök tudta, meddig mehet el ^ A második Klaus-kormány távlatai Folztatás az 1. oldalról Václav Klaus reformjai nem voltak olyan fájdalmasak a cseh átlagember számára, mint a magyar, vagy még inkább a lengyel jobboldali kormányok intézkedései, mi több, néhány kezdeményezése akár szociáldemokrata karakterűnek is ítélhető - mondta a tisztviselő. Majd így folytatta: a cseh kormányzat tisztában volt azzal, hogy az országlakosok egyáltalán nem ilyen mértékben lelkesednek a „vegytiszta kapitalizmusért" és a korlátlanul szabad piacért, mint azt miniszterelnökük szeretné. A kormányfő is tudta azonban, meddig mehet el egy olyan országban, ahol a közvélemény-kutatások szerint az állampolgárok közel kétharmada a szociális piacgazdaság hívének vallja magát. Hozzátehetjük: az egészségügyben felbukkant - s például a nemrégen lezajlott orvossztrájk A219936taönän0äapggetimisdkäamtäetäteH elsö választások során a cseh parlammtaisákáxának kéts záz mandátumát tölti be vokssávaal az ország minttgy r^tcmMió akiknek háromnegyede úgy nyik^kmott, ho^ az umáMmz járul Az MTI jelentése aztán a versengésbe indult tizenhat poltikai párt közül az 5 százlékos iarlamezői küszöböt mlószínűleg csak hat-hét lépi át, jen a szavazatok 25-31 százeékára számító, Václav János vezette Polgári Demokratikus Párttal (ODS), amelyet az előrejelezések szrint míkodátként követt mgd Miros Zemen Cseh Szociáldemokrata Pártja(CSSD), KSrük felül tízszázalékos eredmény vártátó az ODS eddigi társutasaitól a Polgári Demokratikus Szövetségtírt(ODA és a Keresztnydemokratyi Unió-Csehszdovák Néppárttól (KDU-CSU) által is jelzett - válság ellenére Csehországnak van a posztkommunista országok között a jogosultak számára legkedvezőbb társadalombiztosítása. Kérdés azonban, hogy meddig képes ezt fenntartani az államkassza. Ugyanez vonatkozik a lelkbérekre és az energiaárakra is, ahol egyelőre szintén a központi szabályozás érvényesül. E területeken tehát Prága nem mutathat fel szabad piacot, bár valószínű, hogy rövidesen sort kerít az ezt érintő reformokra is, amint valamiféle fájdalomcsillapító intézkedéssel tudja kísérni azt. A cseh gazdaság eddigi eredményei önmagukért beszélnek, mint ahogyan a hátralévő feladatok is. A gazdasági növekedés mintegy öt, a munkanélküliség alig 3 százalékos, a pénzromlás nyolc és kilenc százalék körül mozog, a hazai össztermék kétharmadát magánvállalatok állítják elő, s immár három éve sikerült megőrizniük a költségvetés egyensúlyát. Csehországot a volt kommunista blokk országai közül elsőként vették fel a legfejlettebb országok szervezetébe, az OECD-be, s nagy esélye van arra, hogy ugyancsak az élre kerüljön a NATO- és az EU-tagság tekintetében is. Nagy gondot okoz azonban a növekvő kereskedelmi hiány, ami ha tovább duzzad, a korona leértékeléséhez vezethet. Ezen a helyzeten sokak szerint a privatizáció gyors lezárásával, a cseh termékek világpiaci versenyképességének fokozásával lehet segíteni, ami viszont a most kormányra kerülőktől nehéz döntéseket követel majd. Szakértők előrejelzései szerint Klaus, ha megtarthatja a kormány Tudat, a választások után hamarosan meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy a társadalom, következő megmérettetéséig, elfelejtse a „sokkos" napokat ___________Szalai Attila Következetes magatartást várunk az EU-tól Horn Gyula tegnap dolgozószobájában fogadta Neil Kinnockot, az Európai Bizottság főbiztosát. A megbeszélésen - amelyről a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodája tájékoztatta a távirati irodát - az EU- politikus elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a kelet-közép-európai társult országok tesznek az EU-hoz való csatlakozás érdekében. Méltatta a magyar kormánypolitikát, amely mélyreható reformok mellett kötelezte el magát, és rendkívül rövid idő alatt ért el eredményeket a gazdaság stabilizációja és az EU konform feltételek ktalakítása terén. Kinnock hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak az eddigieknél érzékelhetőbben kellene méltányolni ezt a teljesítményt, miután a szervezetnek is érdeke, hogy a csatlakozni kívánó ország oldjan a stabil demokrácia és a gazdasági növekedés követelményei együttesen érvényesüljenek Horn Gyula Magyarország felkészüléséről szólva kiemelte, hogy az EU-hoz fűződő viszonyban nemcsak a gazdasági megfontolásoknak, hanem a politika szempontoknak is nagy szerepet kell játszaniuk. Fontosnak mondta, hogy a lakosság, amely rendkívül nagy áldozatokat hoz Magyarország EU-konformitásainak eléréséért, érzékelhesse erőfeszítéseinek értelmét. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió kibővítésének eddigi folyamatában a szervezet alapok létrehozásával, konkrét támogatással járult hozzá a belépők mielőbbi felzárkózásához. E téren Horn Gyula a magyar erőfeszítések elismerésének jegyében következetes magatartást tartana szükségesnek az unió részéről. A Globe Europe Network konferenciája Nyitott parlamentek Magyarországon - mint Európa más országaiban is - felismerték, mennyire fontos, hogy a parlament nyitott legyen. Ez azt jelenti, hogy bármilyen törvény, határozat csak akkor tud a parlament szűrőjén sikeresen, jó tartalommal átjutni, ha a képviselők nemcsak állami, kormányzati szervektől, hanem civil szervezetektől is kapnak információkat. Ezt Baráth Etele (MSZP), a környezetvédelmi bizottság elnöke jelentette ki tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Globe Europe Network elnevezésű, parlamenti képviselőket tömörítő nemzetközi környezetvédelmi szervezet kétnapos budapesti konferenciájának utolsó napján rendeztek. Az értekezleten a parlamentek és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolat kérdéseiről folytattak vitát a résztvevők. Baráth Etele hangsúlyozta, hogy Magyarországon évek óta gyakorlattá vált, hogy a parlament „megnyitja önmagát" a nyilvánosság előtt. Erre példáként hozta fel a képviselő a parlamenti nyitott naplókat és általában a bizottsági ülések nyitottságát. A „nyitott és hatékony parlamentek" címmel meghirdetett programsorozat első eseménye volt a budapesti konferencia. Mint Baráth Etele elmondta: ezt követően minden ország parlamentje kidolgozza saját javaslatait. Ezeket a javaslatokat fogják összegezni, megvitatni végül egy újabb konferencián. Ilona Graenitz, az Európai Parlament képviselője a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a Globe-nak ugyan parlamenti képviselők a tagjai, mégis nem kormányzati szervezetnek tekintik. Mint mondta: ez a köztes állapot kiváló lehetőséget ad a szervezetnek arra, hogy mindkét irányba kifejthesse tevékenységét. (MTI) Új felvidéki püspök Erdélyi Géza hanvai lelkész személyében tegnaptól új püspöke van a szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak - jelentette az MTI. Az egyházban tavaly ősszel megkezdődött általános tisztújítás befejezése után a Révkomáromban ülésező új összetételű zsinat Erdélyi Gézát titkos szavazással választotta püspökké az eddigi egyházi vezető, Mikó Jenő helyett. Az 59 éves Erdélyi Géza a kelet-szlovákiai Abarán született és 1958-ban végzett a prágai Károly Egyetemen, ahol immár évek óta tanul. Erdélyi Géza a gömöri Hanván lelkész, abban a községben, ahol egyik elődje Tompa Mihály volt. Az új püspök ma is ugyanabban a kúriában él, ahol egykoron a költő, a parókia szomszédságában eltemetett Tompa Mihály élt. Göncz Árpád Párizsban Párizsba várják mára Göncz Árpádot. A magyar államfő háromnapos magánlátogatást tesz a francia fővárosban, ennek keretében találkozik Jacques Chirac francia államfővel, és átveszi a híres egyetem, a Sorbonne díszdoktori diplomáját. A magánlátogatás eredeti indokául ez utóbbi esemény szolgál: a magyar államfőt irodalmi tevékenysége - írói és műfordítói munkássága - elismeréséül tüntetik ki a megtisztelő címmel. Az ünnepélyes ceremóniára hétfőn kerül sor. Göncz Árpád közvetlenül ezt megelőzően találkozik a francia államfővel, aki ebédet ad tiszteletére: ez a tény - etóközben az út magánjellegűnek számít - jelzi, hogy a két ország között az elmúlt években valóban szívélyes és szoros kapcsolat alaakult ki. Jacques Chirac francia elnök egyébként már korábban meghívást kapott magyarországi látogatásra, és az MTI értesülései szerint erre valószínűleg még az idén ősszel sor kerül. Vajdasági tárgyalások Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tegnap Belgrádban találkozott a Szerbiai Polgári Szövetség elnökével, Veszna Pessiccsel, a Demokrata Párt elnökével, Zoran Djindjiccsel, valamint a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnökével. Vuk Draskoviccsal. Az SPO közleménye szerint a párt székházában tartott tanácskozáson a demokratikus politikai szervezetek választási együttműködésének lehetőségéről tárgyaltak. A megbeszélésen megállapodás született arról, hogy mind a négy párt részt vesz azon a június 22-i újvidéki kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a demokratikus Szerbiáról és a nemzetiségi kisebbségekről lesz szó. (MTI) A sajtó balfogásainap a kormány döntött: fél százalékkal emeli a nyugdíjakat, azaz ebben az évben összesen tizenkét és fél százalékos lesz a nyugdíjemelés mértéke. Emellett egy alkalommal háromezer forintot kapnak mindazok, akiknek a havi nyugdíjuk nem éri el a tizenhétezer forintot. Azt hinné az ember, hogy ezt tényként közli a sajtó, attól eggetlenül, hogy mi a véleménye róla. A televízió csütörtök esti híradója azonban csak a háromezer forintos kormányadományról számolt be, csakúgy, mint a rádió több híradása. A tegnapi napilapok ugyan megírták mind a két tényt, ám az erről szóló cikkeik címe egytől egyig a kisnyugdíjasokat segítő háromezres kormánytámogatást emelte ki. Kivéve bennünket, mi nem átallottuk a félszázalékos nyugdíjemelést hangsúlyozni, emellett természetesen nem hallgatva el beszámolónkban az egyszeri háromezer forintot sem. Látszólag nincs ebben semmi különös. Csakhogy a „szociálisan érzékeny" kormány a félszázalékos nyugdíjemeléssel nem ad, hanem elvesz. Mert az idei, várható huszonnégy-huszonöt százalékos infláció miatt a nyugdíjak értékvesztése fölöttébb számottevő, mintegy tizenkét-tizenhárom százaléknyi. S ez nem vethető össze az átlagbérekkel sem, amelyek ugyancsak csökentek, ám az amúgy is alacsony átlagnyugdíjak értékvesztése sokkal katasztrofálisabb következményekkel jár, mint a hozzájuk képest valamelyest némileg magasabb átlagfizetéseké. Háromezer forinttal mindezt különben is képtelenség feledtetni. Igazán szóra sem érdemes, hogy a mai árak mellett miféle nevetséges „kompenzációra"írja belőle. Pedig a sajtó nem mulasztotta el megemlíteni: a költségvetés ötmilliárd forintos áldozatába kerül a kisnyugdíjasok megsegítése. Vagyis félmilliárddal kevesebbe, mint az ugyancsak legutóbbi kormánydöntés szerint „stabilizálandó" - magyarán öt és fél milliárddal megtámogatandó - Mezőbanké A tegnapi hazai sajtóra ugyancsak jellemző: egyetlen kivétellel egyik napilap sem tartotta első oldalas hírnek a metrójegyek tekintélyes megdrágulását. Sőt, egyik-másik még azt sem érdemesítette tudtál adni: harmincöt forint lesz a hárommegállós szakaszjegy, nyolcvan az átszálló. Talán mondani sem kell, a kivétel ezúttal is az Új Magyarország. Pedig nem azért vagyunk ellenzékiek, mert a tények közlését alapkövetelménynek tekintjük. Bárha alapos a gyanúnk, vannak, akik épp ezt nem tudják megbocsátani. Veszprémi Miklós Válságos állapotok a beregszászi járásban összeomlás fenyegeti Kárpátalja magyarlakta beregszászi járásának gazdaságát. A leghalványabb remény sincs arra, hogy sikerül akár csak fékezni a termelés meredek visszaesését. A járás ipara az első negyedévben 23 százalékkal termelt kevesebbet az időarányos tavalyinál - jelentette az Ungváron megjelenő Kárpáti Igész Szó legfrissebb száma. A lap szerint különösen az élelmiszeriparban nagy a visszaesés, így vajból 83, egyéb tejtermékekből közel 70, húsból 32, lisztből pedig 42 százalékkal állítottak elő kevesebbet, mint ta Vody. Ipotri üzemekből már csak mutatóba működik néhány a járásban, s érmék arányában csökken a foglalkoztatás. A nyomor, a munkanélküliség és a nyugdíjak elmaradása miatt ijesztően zsugorodik a lakosság fogyasztása. Az újságban közölt adatokból kiderül, hogy burgonyából például 64, sajtból 53, kolbászféleségekből 46, míg húsból, halból, margarinból és cukorból csaknem 30-30 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az iparhoz hasonlóan padlón van a járás mezőgazdasága is. A kollektív gazdaságokban leglátványosabban a szarvasmarha-állomány apad. A beregszászi vajgyárnak nyersanyag híján már nincs mit feldolgoznia. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek zömét Magyarországról importálják. A piacokon szinte kizárólag magyar burgonyát és káposztát árusítanak. (MTI) tu Felgyorsulhat a magyar csatlakozás az észak-atlanti szervezetbe., - 1) Ti. XT A expólo Útjára indult a NATO-expressz^1*^^— Végh Ferenc vezérőrnagy, a vezérkari főnök első helyettese és Mécs civil ellenőrzése is NATO-tagsági követelmény Megkezdődött NATO-csatlakozásunk - legalábbis azon a különvonaton, amely a Manfred Wörner Alapítvány programja keretében tegnap a hajmáskéri lőtérre szállította a „NATO-expressz" résztvevőit: politikusok (köztük Keleti György honvédelmi miniszter), parlamenti képviselők, NATO-törzstisztek és újságírók csapatát, akik már a vonaton két konferencián vehettek részt. A vonat elején a NATO-kompatibitást tárgyalták többek közt Gyarmati István nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára és Póda Jenő országgyűlési képviselő részvételével. A vonat utolsó kocsijában ezalatt „A NATO a közvéleményben" címmel folyt vita FOTÓ: TÓTH GYULA Szent-Iványi István külügyi államtitkár és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, valamint az újságírók hozzászólásaival. Mécs Imre, a parlament honvédelmi bizottságának elnöke a fórumon közölte: a testület levélben fordul Horn Gyulához, amelyben javasolják, hogy a kormány ebben az évben még ne döntsön a harci repülők vásárlásáról. A hajmáskéri repülőtéren a rendezvény tiszteletére az IFOR-erők amerikai harci helikopterei is megjelentek. A délutáni órákban a Bakony Harci Helikopter Ezred tartott bemutatót, ezt követően a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok fórumával ért véget a rendezvény. A nemzetközi fórumon részt vett Manfred Wömer özvegye, Elsie Wömer, Ivan Aboimov orosz nagykövet és Mécs Imre is. A rendezvény előestéjén ez USA- beli útjáról visszaérkező Mécs Imre beszámolt arról is, hogy a honvédelmi bizottság küldöttsége a Pentagonban folytatott megbeszélésen úgy érzékelte: „az USA-adminisztráció meggyőződése", hogy az első országcsoportra vonatozó NATO-kibővítés 1999-ig megtörténik, és ennek a (körülbelül három-négy országot magába foglaló) csoportnak Magyarország is tagja lesz. Érnnek talán kevésbé örültek az Alba Kör résztvevői, akik a különvonat indulásakor transzparensekkel tüntettek a Nyugati pályaudvaron, hárman pedig odaláncolták magukat a vonat előtti sínekhez - mintegy negyedórával késleltetve ezzel az indulást. Udvardy Zoltán Imre készül a vonatra. A hadsereg