Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

___________________Vi-»^\_|^* 0­imrScTTA C/R17T TZOT r» 19%. JÚNIUS 1., SZOMBAT TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD iWMORmi. 3 A cseh miniszterelnök tudta, meddig mehet el­­ ^ A második Klaus-kormány távlatai Fol­ztatás az 1. oldalról Václav Klaus reformjai nem vol­­­­tak olyan fájdalmasak a cseh át­lagember számára, mint a ma­gyar, vagy még inkább a lengyel jobboldali kormányok intézke­dései, mi több, néhány kezdemé­nyezése akár szociáldemokrata karakterűnek is ítélhető - mond­ta a tisztviselő. Majd így folytat­ta: a cseh kormányzat tisztában volt azzal, hogy az országlako­sok egyáltalán nem ilyen mér­tékben lelkesednek a „vegytiszta kapitalizmusért" és a korlátlanul szabad piacért, mint azt minisz­terelnökük szeretné. A kormány­fő is tudta azonban, meddig me­het el egy olyan országban, ahol a közvélemény-kutatások sze­rint az állampolgárok közel két­harmada a szociális piacgazda­ság hívének vallja magát. Hozzátehetjük: az egészség­ügyben felbukkant - s például a nemrégen lezajlott orvossztrájk A219936taönän0äapggetimisdkäamtäetäteH elsö választások során a cseh parlammtaisákáxának kéts záz mandátumát tölti be vokssávaal az ország minttgy r^tcmMió akiknek három­negyede úgy nyik^kmott, ho^ az umáMmz járul Az MTI jelen­tése aztán a versengésbe indult tizenhat poltikai párt közül az 5 százlékos iarlamezői küszöböt mlószínűleg csak hat-hét lépi át, jen a szavazatok 25-31 százeékára számító, Václav János ve­zette Polgári Demokratikus Párttal (ODS), amelyet az előrejelezé­­sek szrint míkodátként követt mgd Miros Zemen Cseh Szociálde­­mokrata Pártja(CSSD), KSr­ük felül tízszázalékos eredmény várt­á­­tó az ODS eddigi társutasaitól a Polgári Demokratikus Szövetség­­tírt(ODA és a Keresztnydemokratyi Unió-Csehszdovák Néppárttól (KDU-CSU) által is jelzett - válság ellenére Csehországnak van a posztkom­munista országok között a jogo­sultak számára legkedvezőbb társadalombiztosítása. Kérdés azonban, hogy meddig képes ezt fenntartani az államkassza. Ugyanez vonatkozik a lelkbérek­­re és az energiaárakra is, ahol egyelőre szintén a központi sza­bályozás érvényesül. E területe­ken tehát Prága nem mutathat fel szabad piacot, bár valószínű, hogy rövidesen sort kerít az ezt érintő reformokra is, amint vala­miféle fájdalomcsillapító intéz­kedéssel tudja kísérni azt. A cseh gazdaság eddigi ered­ményei önmagukért beszélnek, mint ahogyan a hátralévő fel­adatok is. A gazdasági növeke­dés mintegy öt, a munkanélkü­liség alig 3 százalékos, a pénz­romlás nyolc és kilenc százalék körül mozog, a hazai össztermék kétharmadát magánvállalatok állítják elő, s immár három éve sikerült megőrizniük a költség­­vetés egyensúlyát. Csehországot a volt kommunista blokk orszá­gai közül elsőként vették fel a legfejlettebb országok szerveze­tébe, az OECD-be, s nagy esélye van arra, hogy ugyancsak az élre kerüljön a NATO- és az EU-tag­­ság tekintetében is. Nagy gon­dot okoz azonban a növek­vő ke­reskedelmi hiány, ami ha tovább duzzad, a korona leértékelésé­hez vezethet. Ezen a helyzeten sokak szerint a privatizáció gyors lezárásával, a cseh termé­kek világpiaci versenyképességé­nek fokozásával lehet segíteni, ami viszont a most kormányra ke­rülőktől nehéz döntéseket követel majd. Szakértők előrejelzései sze­rint Klaus, ha megtarthatja a kor­­mány Tudat, a választások után hamarosan meghozza a szüksé­ges intézkedéseket, hogy a társa­dalom, következő megméretteté­séig, elfelejtse a „sokkos" napokat ___________Szalai Attila Következetes magatartást várunk az EU-tól Horn Gyula tegnap dolgozószo­bájában fogadta Neil Kinnockot, az Európai Bizottság főbiztosát. A megbeszélésen - amelyről a Miniszterelnöki Hivatal Kom­munikációs és Sajtóirodája tájé­koztatta a távirati irodát - az EU- politikus elismeréssel szólt azok­ról az erőfeszítésekről, amelye­ket a kelet-közép-európai társult országok tesznek az EU-hoz való csatlakozás érdekében. Méltatta a magyar kormánypolitikát, amely mélyreható reformok mel­lett kötelezte el m­agát, és rendkí­vül rövid idő alatt ért el eredmé­nyeket a gazdaság stabilizációja és az EU konform feltételek kt­­alakítása terén. Kinnock hangsú­lyozta, hogy az Európai Uniónak az eddigieknél érzékelhetőbben kellene méltányolni ezt a teljesít­ményt, miután a szervezetnek is érdeke, hogy a csatlakozni kívá­nó ország oldjan a stabil demok­rácia és a gazdasági növekedés követelményei együttesen érvé­nyesüljenek Horn Gyula Magyarország felkészüléséről szólva kiemelte, hogy az EU-hoz fűződő vi­szonyban nemcsak a gazdasági megfontolásoknak, hanem a po­­litika szempontoknak is nagy szerepet kell játszaniuk. Fontos­nak mondta, hogy a lakosság, amely rendkívül nagy áldozato­kat hoz Magyarország EU-kon­­formitásainak eléréséért, érzé­kelhesse erőfeszítéseinek értel­mét. A miniszterelnök emlékez­tetett arra, hogy az Európai Unió kibővítésének eddigi folyamatá­ban a szervezet alapok létreho­zásával, konkrét támogatással járult hozzá a belépők mielőbbi felzárkózásához. E téren Horn Gyula a magyar erőfeszítések el­ismerésének jegyében követke­zetes magatartást tartana szük­ségesnek az unió részéről. A Globe Europe Network konferenciája Nyitott parlamentek Magyarországon - mint Európa más országaiban is - felismerték, mennyire fontos, hogy a parla­ment nyitott legyen. Ez azt jelen­ti, hogy bármilyen törvény, hatá­rozat csak akkor tud a parlament szűrőjén sikeresen, jó tartalom­mal átjutni, ha a képviselők nem­csak állami, kormányzati szer­vektől, hanem civil szervezetek­től is kapnak információkat. Ezt Baráth Etele (MSZP), a környezet­védelmi bizottság elnöke jelen­tette ki tegnap azon a sajtótájé­koztatón, amelyet a Globe Europe Network elnevezésű, parlamenti képviselőket tömörítő nemzet­közi környezetvédelmi szerve­zet kétnapos budapesti konfe­renciájának utolsó napján ren­deztek. Az értekezleten a parla­mentek és a társadalmi szerveze­tek közötti kapcsolat kérdéseiről folytattak vitát a résztvevők. Ba­ráth Etele hangsúlyozta, hogy Magyarországon évek óta gya­korlattá vált, hogy a parlament „megnyitja önmagát" a nyilvá­nosság előtt. Erre példá­ként hoz­ta fel a képviselő a parlamenti nyitott naplókat és általában a bi­zottsági ülések nyitottságát. A „nyitott és hatékony parla­mentek" címmel meghirdetett programsorozat első eseménye volt a budapesti konferencia. Mint Baráth Etele elmondta: ezt követően minden ország parla­mentje kidolgozza saját javasla­tait. Ezeket a javaslatokat fogják összegezni, megvitatni végül egy újabb konferencián. Ilona Graenitz, az Európai Parlament képviselője a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a Globe-nak ugyan parlamenti képviselők a tagjai, mégis nem kormányzati szervezetnek te­kintik. Mint mondta: ez a köztes állapot kiváló lehetőséget ad a szervezetnek arra, hogy mind­két irányba kifejthesse tevé­kenységét. (MTI) Új felvidéki püspök Erdélyi Géza hanvai lelkész sze­mélyében tegnaptól új püsp­öke van a szlovákiai Református Ke­resztyén Egyháznak - jelentette az MTI. Az egyházban tavaly ősszel megkezdődött általános tisztújítás befejezése után a Rév­­komáromban ülésező új összeté­telű zsinat Erdélyi Gézát titkos szavazással választotta püspök­ké az eddigi egyházi vezető, Mi­­kó Jenő helyett. Az 59 éves Erdélyi Géza a ke­let-szlovákiai Abarán született és 1958-ban végzett a prágai Károly Egyetemen, ahol immár évek óta tanul. Erdélyi Géza a gömöri Hanván lelkész, abban a község­ben, ahol egyik elődje Tompa Mi­hály volt. Az új püspök ma is ugyanabban a kúriában él, ahol egykoron a költő, a parókia szomszédságában eltemetett Tompa Mihály élt. Göncz Árpád Párizsban Párizsba várják mára Göncz Ár­pádot. A magyar államfő három­napos magánlátogatást tesz a francia fővárosban, ennek kere­tében találkozik Jacques Chirac francia államfővel, és átveszi a híres egyetem, a Sorbonne dísz­doktori diplomáját. A magánlá­togatás eredeti indokául ez utóbbi esemény szolgál: a ma­gyar államfőt irodalmi tevé­kenysége - írói és műfordítói munkássága - elismeréséül tün­tetik ki a megtisztelő címmel. Az ünnepélyes ceremóniára hétfőn kerül sor. Göncz Árpád közvet­lenül ezt megelőzően találkozik a francia államfővel, aki ebédet ad tiszteletére: ez a tény - etó­­közben az út magánjellegűnek számít - jelzi, hogy a két ország között az elmúlt években való­ban szívélyes és szoros kapcsolat alaakult ki. Jacques Chirac francia elnök egyébként már korábban meghí­vást kapott magya­rországi láto­gatásra, és az MTI értesülései szerint erre valószínűleg még az idén ősszel sor kerül. Vajdasági tárgyalások Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke teg­nap Belgrádban találkozott a Szerbiai Polgári Szövetség elnö­kével, Veszna Pessiccsel, a De­mokrata Párt elnökével, Zoran Djindjiccsel, valamint a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnökével. Vuk Draskoviccsal. Az SPO közleménye szerint a párt székházában tartott tanácskozá­son a demokratikus politikai szervezetek választási együtt­működésének lehetőségéről tár­gyaltak. A megbeszélésen meg­állapodás született arról, hogy mind a négy párt részt­ vesz azon a június 22-i újvidéki kerekasz­­tal-beszélgetésen, amelyen a de­mokratikus Szerbiáról és a nem­zetiségi kisebbségekről lesz szó. (MTI) A sajtó bal­fogásai­­nap a kormány döntött: fél százalékkal emeli a nyugdíjakat, azaz ebben az évben összesen tizenkét és fél százalékos lesz a nyugdíjemelés mértéke. Emellett egy alkalommal háromezer fo­rintot kapnak mindazok, akiknek a havi nyugdíjuk nem éri el a tizenhétezer forintot. Azt hinné az ember, hogy ezt tényként közli a sajtó, attól eg­­getlenül, hogy mi a véleménye róla. A televízió csütörtök esti hír­adója azonban csak a háromezer forintos kormányadományról számolt be, csakúgy, mint a rádió több híradása. A tegnapi na­pilapok ugyan megírták mind a két tényt, ám az erről szóló cik­keik címe egytől egyig a kisnyugdíjasokat segítő háromezres kor­mánytámogatást emelte ki. Kivéve bennünket, mi nem átallottuk a félszázalékos nyugdíj­­emelést hangsúlyozni, emellett természetesen nem hallgatva el be­számolónkban az egyszeri háromezer forintot sem. Látszólag nincs ebben semmi különös. Csakhogy a „szociálisan érzékeny" kormány a félszázalékos nyugdíjemeléssel nem ad, hanem elvesz. Mert az idei, várható huszonnégy-huszonöt százalékos infláció miatt a nyugdíjak értékvesztése fölöttébb számottevő, mintegy ti­­zenkét-tizenhárom százaléknyi. S ez nem vethető össze az átlag­bérekkel sem, amelyek ugyancsak csök­­entek, ám az amúgy is ala­csony átlagnyugdíjak értékvesztése sokkal katasztrofálisabb kö­vetkezményekkel jár, mint a hozzájuk képest valamelyest némileg magasabb átlagfizetéseké. Háromezer forinttal mindezt különben is képtelenség feledtetni. Igazán szóra sem érdemes, hogy a mai árak mellett miféle nevet­séges „kompenzációra"írja belőle. Pedig a sajtó nem mulasztotta el megemlíteni: a költségvetés ötmilliárd forintos áldozatába kerül a kisnyugdíjasok megsegítése. Vagyis félmilliárddal kevesebbe, mint az ugyancsak legutóbbi kormánydöntés szerint „stabilizálandó" - magyarán öt és fél milliárddal megtámogatandó - Mezőbanké A tegnapi hazai sajtóra ugyancsak jellemző: egyetlen kivétellel egyik napilap sem tartotta első oldalas hírnek a metrójegyek te­kintélyes megdrágulását. Sőt, egyik-másik még azt sem érdeme­sítette tudtál adni: harmincöt forint lesz a hárommegállós sza­kaszjegy, nyolcvan az átszálló. Talán mondani sem kell, a kivétel ezúttal is az Új Magyaror­szág. Pedig nem azért vagyunk ellenzékiek, mert a tények közlését alapkövetelménynek tekintjük. Bárha alapos a gyanúnk, vannak, akik épp ezt nem tudják megbocsátani. Veszprémi Miklós Válságos állapotok a beregszászi járásban összeomlás fenyegeti Kárpátalja magyarlakta beregszászi járásá­nak gazdaságát. A leghalvá­nyabb remény sincs arra, hogy sikerül akár csak fékezni a terme­lés meredek visszaesését. A járás ipara az első negyedévben 23 százalékkal termelt kevesebbet az időarányos tavalyinál - jelen­tette az Ungváron megjelenő Kárpáti Igész Szó legfrissebb szá­ma. A lap szerint különösen az élelmiszeriparban nagy a vissza­esés, így vajból 83, egyéb tejter­mékekből közel 70, húsból 32, lisztből pedig 42 százalékkal állí­tottak elő kevesebbet, mint ta­ Vody. Ipotri üzemekből már csak mutatóba működik néhány a já­rásban, s érmék arányában csök­ken a foglalkoztatás. A nyomor, a munkanélküliség és a nyugdí­jak elmaradása miatt ijesztően zsugorodik a lakosság fogyasztá­sa. Az újságban közölt adatokból kiderül, hogy burgonyából pél­dául 64, sajtból 53, kolbászfélesé­gekből 46, míg húsból, halból, margarinból és cukorból csak­nem 30-30 százalékkal vásárol­tak kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az iparhoz hasonlóan padlón van a járás mezőgazdasága is. A kollektív gazdaságokban leglát­ványosabban a szarvasmarha-ál­lomány apad. A beregszászi vaj­­gyárnak nyersanyag híján már nincs mit feldolgoznia. Az élel­miszerek és a mezőgazdasági termékek zömét Magyarország­ról importálják. A piacokon szin­te kizárólag magyar burgonyát és káposztát árusítanak. (MTI) tu Felgyorsulhat a magyar csatlakozás az észak-atlanti szervezetbe., - 1) Ti. XT A ex­pól­o Útjára indult a NATO-expressz^1*^^— Végh Ferenc vezérőrnagy, a vezérkari főnök első helyettese és Mécs civil ellenőrzése is NATO-tagsági követelmény Megkezdődött NATO-csatlako­­zásunk - legalábbis azon a kü­­lönvonaton, amely a Manfred Wörner Alapítvány programja keretében tegnap a hajmáskéri lőtérre szállította a „NATO-exp­­ressz" résztvevőit: politikusok (köztük Keleti György honvédel­mi miniszter), parlamenti képvi­selők, NATO-törzstisztek és új­ságírók csapatát, akik már a vo­naton két konferencián vehettek részt. A vonat elején a NATO-kom­­patib­itást tárgyalták többek közt Gyarmati István nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára és Póda Jenő országgyűlési képviselő részvé­telével. A vonat utolsó kocsijá­ban ezalatt „A NATO a közvéle­ményben" címmel folyt vita FOTÓ: TÓTH GYULA Szent-Iványi István külügyi ál­lamtitkár és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, valamint az új­ságírók hozzászólásaival. Mécs Imre, a parlament honvédelmi bizottságának elnöke a fórumon közölte: a testület levélben for­dul Horn Gyulához, amelyben ja­vasolják, hogy a kormány ebben az évben még ne döntsön a harci repülők vásárlásáról. A hajmáskéri repülőtéren a rendezvény tiszteletére az IFOR-erők amerikai harci heli­kopterei is megjelentek. A dél­utáni órákban a Bakony Harci Helikopter Ezred tartott bemu­tatót, ezt követően a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok fórumával ért véget a rendez­vény. A nemzetközi fórumon részt vett Manfred Wömer özvegye, El­sie Wömer, Ivan Aboimov orosz nagykövet és Mécs Imre is. A rendezvény előestéjén e­z USA- beli útjáról visszaérkező Mécs Imre beszámolt arról is, hogy a honvédelmi bizottság küldöttsé­ge a Pentagonban folytatott megbeszélésen úgy érzékelte: „az USA-adminisztráció meg­győződése", hogy az első ország­csoportra vonatozó NATO-kibő­­vítés 1999-ig megtörténik, és en­nek a (körülbelül három-négy országot magába foglaló) cso­portnak Magyarország is tagja lesz. Érnnek talán kevésbé örültek az Alba Kör résztvevői, akik a különvonat indulásakor transz­parensekkel tüntettek a Nyugati pályaudvaron, hárman pedig odaláncolták magukat a vonat előtti sínekhez - mintegy ne­gyedórával késleltetve ezzel az indulást. Udvardy Zoltán Imre készül a vonatra. A hadsereg

Next