Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

Az MSZP 300 ingatlant ingyen használ Szocialisták lakbér nélkül Fordítás az 1. oldalról A kiskereskedők védelmében Dávid Ibolya (MDF) elmondta: je­lenleg huszonnégy nagy bevá­sárlóközpont épül 730 ezer négy­zetméter alapterülettel - a von­záskörzetben mindenütt tönkre­­mennnek a kiskereskedők egy­részt a magas közterhek miatt, másrészt pedig azért, mert a tő­keerős nagyvállalkozók alájuk mennek az árakkal. Amint meg­szűnik a konkurencia, ismét min­den megdrágul. A kormány fél a korlátodtól, tétlenül nézi kö­rülbelül 300 ezer kiskereskedő tönkretételét. Jellemző példa a budaörsi bevásárlóközpont ese­te, a lalkosság által indatott per­ben a bíróság érvénytelennek nyilvánította az önkormányzat által kiadott engedélyeket, erre az MSZP-s polgármester csak annyit mondott: tévedett a bíró­ság­­ és az építkezés gyorsított ütemben folyik tovább. Bauer Ta­más (SZDSZ) szerint a piacgazda­ság velejárója, hogy egyesek meggazdagodnak, mások tönk­remennek. Folytatódott a nyugdíjreform vitája: a két kormánypárt képvi­selője továbbra is védték a javas­latot, és sürgették bevezetését, az ellenzék p­edig megfontolt, alapos vitát és sok módosítást tar­tott szükségesnek. A tét nagy: ha csak ősszel kerül sor a végszava­zásra, akkor nem lesz lehetőség a január elsejei bevezetésre, tehát nem a mostani kormányhoz közel állók alapítják majd meg a magán­nyu­gdíjpénz­tárakat. Kis Gyula (MDF) szerint a nyug­ellátási rendszer számban gondjából egyet sem old meg a reform, egyaránt hátrányos a mostani és későbbi nyugdíjasok számára. A gazdaság élénkítése sem várható az összegyűlő pénztől, mert az Európai Unió­ban szabad a tőkeáramlás, a leendő, főként külföldi tulajdo­nosok másutt fektetik majd be a magyar nyugdíja­sok pénzét. Szabó Tamás (MDNP) jelezte: el­vileg egyetértenek a nyugdíjre­formmal, de bevezetése szerin­tük is elkapkodott, még a szük­séges intézményh­­lózat kialakí­tására sincs elegendő idő. Hiába fizetnek majd a munkavállalók, ha a munkáltatók nem teszik ugyanezt; ezen a téren a büntető jogszabályok szigorítására lenne szükség. (Kaeffler) Emelkedő munkanélküliség Nincs esélyegyenlőség az oktatásban Az MDF egyetért a Szentszékkel kötendő megállapodás tényével, maga a szerződés azonban egyetlen változástól eltekintve semmi újat nem tartalmaz a tör­vényekben már megfogalmazot­takhoz képest - mondta tegnap Dobos Krisztina a párt sajtótájé­koztatóján. Emlékeztetett Horn Gyula hétfőn, a parlamentben na­­p­irend előtt elmondott szavaira: a kormány ugyanúgy fog elbánni (sic!) az egyházi intézményekkel, mint a Ságiakkal. Az 1993-as közoktatási törvényben szó van az egyenlő elbírálás elvéről, ame­lyet a jelenlegi kabinet követke­zetesen nem tart be. A képviselő asszony emlékeztetett arra, hogy már decemberben szóvá tette: a pedagógusoknak juttatott egy­szeri, tízezer forintos keresetká­egészítést az egyházi oktatók nem kapták meg - a helyzet ma is változatlan, mint ahogy a két katolikus egyetem és a főiskola továbbra is jóval kisebb normatív támogatást kap, mint a világi in­tézmények. Az 1991. évi XXXI. törvény rendelkezett az addig kért egy­házi ingatlanok visszaadásáról tíz éven belül. A Szentszékkel kötendő megállapodásban már húsz esztendő szerepel - volta­képp ez m­á a­­ változás. Kis Gyula, az MDF munkaügyi tanácsadója az „alkodmi munka­­vállalói könyv" küszöbönálló be­vezetéséről elmondta, hogy az erről intézkedő kormányrende­let értelmezhetetlen. A cél - a fe­ketegazdaság visszaszorítása - önmagában helyes, de a kor­mány szarkértői figyelmen kívül hagyták, hogy ma már nem na­ponta felfogadott napszámosok vannak, hanem szezonális mun­kavállalók (Például a vendéglátó­­iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben.) Őket vagy egyéni vállkozók vagy jogi személyiségű vállalkozások halmazzák - épp ez a két kör a kivétel a kormányrendelet hatá­lya alól. Kis Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy - rrenden siker­­propagandával ellentétben - emelkedik a tényleges munkanél­küliek száma: a felmérések szerint havonta több mint húszezren ke­rülnek ki már a jövedelempótló támogatásra jogosultak köréből is, mert nem tudják a szükséges mi­nimális óraszámot ledolgozni H.A. Arccal 2000 felé Az MSZOSZ újra a hatalomba szavaztathatja magát Az MSZP képviselői a hat parla­menti párt egységes ellenkezése dacára kedd este megszavazták a társadalombiztosítási önkormány­ , zatok igazgatásáról szóló törvényt ,­­ amely szerint most, egyszeri alka­­d­a­lomm­al nem választás, hanem de­­­­legálás alapján jön létre a két új,48- ’ 48 tagú irányító testület. Lapunk kérdésére Kis Gyula, az előző ciklus munkaügyi mi­nisztere, jelenleg az MDF mun­kaügyi szakértője elmondta: az MSZP jól érzékelhetően felis­merte, hogy a választásokat el­veszíti a szavazókörzetekben, ezért az MSZOSZ segítségével a munkahelyeket vette célba. Az új törvénnyel konzerválták a volt állampárti szakszervezeti tömörülés, a SZOT utódaként működő mai testület vezetőinek hatalmát - cserében az MSZOSZ beleegyezett a munkavállalók nagy része számára hátrányos új nyugdíjtörvény elfogadásaiba. Ma az emberek számára a munkanélküliség jelenti a legna­gyobb fenyegetést: vagy állásuk elvesztésétől félnek, vagy attól, hogy sehol nem alkalmazzák őket. A munkahelyek kétharma­dán van jelen valam­elyik, az MSZOSZ-hez tartozó szakszer­vezet - a munkások tudják, hogy az elbocsátandók körének meg­határozásánál megjelenik a véle­ményük. A mindennapokban már ez a félelem is ott bujkál. Soron következő lépésként Kiss Péter munkaügyi miniszter annak bevezetését szorgalmaz­za, hogy a kollektív szerződése­ket ne helyben, hanem ágazati szinten kössék majd meg, és ezek hatálya később kiterjed­t­z összes szervvre - ezzel ismét az MSZOSZ erősödik, mert a fel­sőbb szinten ez a legjobban szer­vezett erő (neg­rven év gye­kor­­lata vl mögöttük). Az Érdekegyeztető Tanácsban sem tud majd sen­ki érdemben fellépni ellenük, mert a közel­múltban az MSZOSZ kezdemé­nyezésére átalakították a szava­zási rendszert: a munkavállalói oldalon az egykori SZOT önma­ga nyolc szavazattal rendelkezik - például a Munkástmácsok mindössze eggyel. Az MSZP jól lát jól, ha a munka­­vállalókat nem tudja kézben tar­tani, menthetetlenül elbukik. A következő szakszervezeti vá­lasztás az új jogszabály szerint 2000-ben lesz. (haef) Kijátszott alkotóművészek A kormány robbantani akarja a MAOE-t Folytatás az 1. oldalról Mint Kádár János Miklóstól, a MAOE elnökétől megtudtuk, a közala­pítvány hosszú ideje működési zavarokkal küszködik, nem megfelelő a struktúrája, és a rendszeres anomáliák miatt le­mondtak a kurátorok is. Az új tervezet szerint e posztokra az alapító - azaz a magyar állam - delegál majd szakértőket Az al­kotóművészeti egyesület ugyan­akkor csak véleményezési jogot kapna - egyebek között a va­gyonnal kapcsolatos kérdések tárgyalásánál is. Ezzel az elnök szerint elveszíthetik a részesedé­süket, ráadásul jogszerűtlen az eredeti okirat megváltoztatása, így a kedvezményezetti kör ki­bővítése. Kádár János Miklós úgy látja: egyesületük feladata az, hogy érvényesítse a hatezres alkotó­művész-tagság érdekeit. A kor­mány elé kerülő tervezet látszó­lag bővíti, de Védójában éppen hogy szűkíti az érintettek eddigi lehetőségeit. Ha mindenkinek jár, akkor igazából senkinek sem - vélekedett az elnök. Jó lehet az intézkedés ugyanakkor arra, hogy a beleszólási jog megvoná­sával megszüntesse a MAOE ér­dekérvényesítő szerepét. Alkal­mas a tervezet arra is, hogy a sok jelentkező közül az elbírálók azokat részesítsék előnyben, akik a felsőbb kapcsolatokkal rendelkeznek. A MAOE hiába javasolta, hogy egy köztestületet hozza­nak létre, és a vagyon kezelésé­vel bízzák meg az egyesületet. (k.o.) BELFÖLD 1997. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Zsebbevágó negyvenmilliárd A közbiztonsági mutatók javulá­sáról szóló híreket kampányfo­­gásna­k minősítették a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-fr­­kciójá­­nak képviselői a Városházán teg­nap megtartott sajtótájékozta­tón. Weszelovszky Zoltán, a köz­gyűlés közbiztonsági és városvé­delmi bizottságának tagja el­mondta: mivel a hírek és a ta­pasztalatok között nagy e­z elté­rés, fontosnak tartották tételesen összevetni az utóbbi három év el­ső negyedévi adatait. A fővárosi képviselő rámuta­tott: a BRFK tavalyi és idei első negyedévi bűnügyi statisztikai adatok­ból ítélve 1995 és 1996 kö­zött javult a felderített bűncse­lekmények számszerű mutatója, azóta ellenben a legtöbb bűncse­lekmény, különösen a lakossá­got legjobban irritálók kategóri­ájában romlás tapasztalható. A rablások száma 54 százalékkal emelkedett, s a gépjárművekkel kap­csolatos összes bűncselek­mény-kategória mennyiségi mutatói rosszabbodtak, minde­nekelőtt a lopások sokasodtak számottevően. A BRFK munka­terhelése egyre nagyobb, ezzel együtt folya­matosan rosszabbo­dik a nyomozás eredményessé­ge, főképp a felderített bűncse­lekmények, a befejezett nyomo­zások és a gépjárművekkel kap­csolatos ügyek számát tekintve. A képviselők megállapították, a javulás érdekében még több és még átgondoltabb, mindenolda­lú erőfeszítésre van szükség. A Fővárosi Vízművek Rt. pri­vatizációs szerződéséről Lakner Zoltán, a szociális és lakásügyi bi­zottság tagja kifejtette: már a vízművek átalakítása is törvény­telen lépés volt, hiszen a főváros vezetése a nem forgalomkeltes vízművagyont forgalomkép­es­ként vitte be az rt.-be. A magyar államtól a főváros vízellátási kö­telezettséggel kapta meg a víz­műveket, tehát nem forgalom­­képes a vagyon. Az intézkedést a Legfőbb Ügyészség az ÁSZ vizsgálatát követően is törvény­telennek minősítette, így az át­alakulással kezdeményezett jog­sértés nem évül el. Az önkor­mányzat a törvénytelenséget megtetézte azzal, hogy külföldi érdekeltségekbe 50 százaléknál nagyobb hányadot juttatott. Ez­zel megsértette a versenytör­vényt, mert a természetes mono­­póliumú cégek tulajdoni vagy ren­delkezési többbségbe adása nem le­hetséges, és a versenyhivatal enge­délye nélkül nem érvényes. Állampolgári feljelentés alap­ján a Legfőbb Ügyészség nyomo­zásfelügyeleti főosztálya e­z ügyet áttette a Fővárosi Főügyészsg­­hez, ahol folydatják a nyomozást A jogszerűtlen körülményekről mind a fővárosi, mind a külföldi tulajdonosok­at tájékoztatták. Mivelhogy a Fővárosi Vízmű­vek Rt. magánosítása törvényte­len volt, a képviselők elengedhe­tetlennek tatják, hogy a köz­gyűlés többpárti eseti bizottság­gal vizsgáltassa ki a vízművek teljes gazdálkodását, beleértve a lakossági áremelkedések alaku­lását is. A fővárosi vízdíjemelé­sek összességükben több mint háromszorosan haladták meg az infláció mértékét. A politikai okokból folyamatosan erőltetett, túlzott mértékű áremelések csaknem 40 milliárd forint több­letköltségbe hajszolták Buda­pest lakosságát, a főváros p­­lgá­­rait sújtó sorozatos Demszlé­­csomagok közül ez volt eddig a legnagyobb. (patay) FOTÓ: NAGY BÉLA Politikai akciózás Óbudán Gyanús önkormányzati szövetség Budapest harmadik kerületének ellenzéki képviselői nemrég vá­ratlan felkérést kaptak a testület MSZP-SZDSZ-koalíciójától. A levél (amely az egyik napilapban is megjelent) lényege: e­z ellenzék is támogassa a kerületvezetést, at­tól virul majd Óbuda és vidéke... A felkérésre az ellenzék nyilat­kozattal válaszolt. Ebből idé­zünk: „Az MSZP és a­z SZDSZ különutas-tárgyalások alapján álap­odott meg. A többi párt már a különmegállapodás után, utó­lag kapta a feltárő levelet. Ez a tény a felkérést formálissá, hitel­telenné teszi, egy látszategyezte­tés hamis illúzióját kelti. Úgy tű­nik, valódi célja az MSZP­­SZDSZ helyi együttműködés ké­sőn jött gondolatának érvénye­síteni lehet. Ahogy a megállapo­dásból is kitűnik, a szavazótöbb­ség elérése volt itt a legfontosabb cél. Ezt figyelembe véve, a p­ol­gári pártok részvétele az együtt­működésben csupán az MSZP és az SZDSZ döntéseit tüntetné fel egyeztetett többpárti dönté­sekként, mintegy legcilizálva a­zokat. Megítélésünk szerint ez a koalíció országos szinten nem vált be olyan mértékben, hogy a helyi politikában - alig egy évvel a választások előtt - lemásolását okvetlenül legalizálni kellene. Sértő az MSZP-SZDSZ-meg­­állapodás újságban közölt in­doklása is. A lakosság érdekeiről és a törvények betartásáról be­szél mint kitűzött célról. A helyi SZDSZ-képviselők oldaláról je­lenleg meggondolatlanságnak tartjuk a törvényekhez valló vi­szony emlegetést. Ezen túlme­nően úgy fest a dolog, mintha most az MSZP és az SZDSZ hir­telen védeni kezdené a lakosság érdekeit. Vagyis, mintha a többi párt és vezető nem ezt tenné fo­lyamatosan, holott az igazság az, hogy a vI. kerületi önkormány­zat sokaik által elismerten egyike a legjobban működő kerületi ön­­kormányzatoknak. Akkor hát kik és mi ellen irányul egy ilyen összetákolt megállapodás? Ismereteink szerint a helyi ügyek intézésére, irányítására, a lakosság képviseletére választot­ták, ezzel bízták meg a választók az önkormányzatot. Az egyezte­tések helye és fóruma - néze­tünk szerint - az önkormányzati testület, a bizottságok és a Vá­rosháza. Mi szükség arra, hogy valamennyi párt külön megálla­podást kössön? Hiszen erre való maga az önkormányzat. Mindezek felvetése az irányá­­tottság, a p­ilitikai akciózás gya­núját keltik fel, a vázolt konst­rukció számunkra ezért nem fo­gadható el..." Sehol a területfejlesztési koncepció Teljes gázzal nyomulnak az oroszok? Elképzelhető, hogy a Gazprom orosz mamutcég, ha nem is közvetlenül, de érdekcsoportjait is mozgósítva a Mol-rész­­vény-kibocsátás során megszerezte azt a 25 plusz 1 száza­lékot, amekkora tulajdonkoncentrációt már tilt a privatizá­ciós előírás - így a Nemzeti Szövetség értesülése. Balaton Péter soros elnök azt is ál­lította, hogy a Mal Rt. igazgatóta­nácsának tizenegy tagja az el­nökkel és a vezérigazgatóval együtt csak tiszteletdíjként utóbb összesen 20 és egynegyed millió forintot vett föl. A Nemzeti Szö­vetség tegnapi tájékoztatóján el­hangzott: a kormányzat vétkes abban, hogy mindössze négy­­százaléknyd csomagot osztottak szét hazai befektetők között, s hogy mélyen áron alul hozták forglomba a részvényeket (3800 helyett 3000 forintos áron). Bala­ton Péter megállapítása szerint a teljes magyar kőolaj- és földgáz­beszerzés, illetve -fogyasztás ki lesz szolgáltatva az oroszoknak, ami hom­lokegyenest ellenkezik az európai csatlakozás gyakorlati megvalósításával. Szentgyörgyvölgyi Péter, a szö­vetség elnökségi tagja - úgy is, mint az FKGP önkormányzati kabinetjének vezetője, fővárosi kisgazda képviselő - a budapesti városvezetés által tervezett to­vábbi, teljes körűnek szánt köz­mű-magánosítás miatt kongatta meg a vészharangot. Meggyőző­dése, hogy ennek a lakosság nagyfokú kiszolgáltatottsága, az árak gáttalan elszabadulása lesz a következménye, amellett, hogy a következő helyhatósági választás győztese szükségsze­rűen tehetetlennek bizonyul majd. Sürgette, hogy a Fővárosi Közgyűlés tartson népszavazást e kérdésben, hiszen az állampol­gárok alapvető jogairól van szó. Továbbá hiányolta Szent­györgyvölgyi az országos terü­letfejlesztési koncepciót, annál is inkább, mert „az idevágó intéz­ményrendszert már létrehozó, pénzt is osztanak, de mire?" Úgy vélekedett, egy ilyen koncepció­nak a vidék felzárkózását kell elő­segítenie, ezért a tervezett céltá­mogatási rendszerben rögzíteni illene, hogy az alapfeladatok el­végzéséért pályázó, gyakorlatilag nincstelen kis önkormányzatok­nak nem szükséges saját anyagi­­fedezet-részt fölmutatniuk­ ­.­

Next