Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-05 / 129. szám
Az MSZP 300 ingatlant ingyen használ Szocialisták lakbér nélkül Fordítás az 1. oldalról A kiskereskedők védelmében Dávid Ibolya (MDF) elmondta: jelenleg huszonnégy nagy bevásárlóközpont épül 730 ezer négyzetméter alapterülettel - a vonzáskörzetben mindenütt tönkremennnek a kiskereskedők egyrészt a magas közterhek miatt, másrészt pedig azért, mert a tőkeerős nagyvállalkozók alájuk mennek az árakkal. Amint megszűnik a konkurencia, ismét minden megdrágul. A kormány fél a korlátodtól, tétlenül nézi körülbelül 300 ezer kiskereskedő tönkretételét. Jellemző példa a budaörsi bevásárlóközpont esete, a lalkosság által indatott perben a bíróság érvénytelennek nyilvánította az önkormányzat által kiadott engedélyeket, erre az MSZP-s polgármester csak annyit mondott: tévedett a bíróság és az építkezés gyorsított ütemben folyik tovább. Bauer Tamás (SZDSZ) szerint a piacgazdaság velejárója, hogy egyesek meggazdagodnak, mások tönkremennek. Folytatódott a nyugdíjreform vitája: a két kormánypárt képviselője továbbra is védték a javaslatot, és sürgették bevezetését, az ellenzék pedig megfontolt, alapos vitát és sok módosítást tartott szükségesnek. A tét nagy: ha csak ősszel kerül sor a végszavazásra, akkor nem lesz lehetőség a január elsejei bevezetésre, tehát nem a mostani kormányhoz közel állók alapítják majd meg a magánnyugdíjpénztárakat. Kis Gyula (MDF) szerint a nyugellátási rendszer számban gondjából egyet sem old meg a reform, egyaránt hátrányos a mostani és későbbi nyugdíjasok számára. A gazdaság élénkítése sem várható az összegyűlő pénztől, mert az Európai Unióban szabad a tőkeáramlás, a leendő, főként külföldi tulajdonosok másutt fektetik majd be a magyar nyugdíjasok pénzét. Szabó Tamás (MDNP) jelezte: elvileg egyetértenek a nyugdíjreformmal, de bevezetése szerintük is elkapkodott, még a szükséges intézményhlózat kialakítására sincs elegendő idő. Hiába fizetnek majd a munkavállalók, ha a munkáltatók nem teszik ugyanezt; ezen a téren a büntető jogszabályok szigorítására lenne szükség. (Kaeffler) Emelkedő munkanélküliség Nincs esélyegyenlőség az oktatásban Az MDF egyetért a Szentszékkel kötendő megállapodás tényével, maga a szerződés azonban egyetlen változástól eltekintve semmi újat nem tartalmaz a törvényekben már megfogalmazottakhoz képest - mondta tegnap Dobos Krisztina a párt sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett Horn Gyula hétfőn, a parlamentben napirend előtt elmondott szavaira: a kormány ugyanúgy fog elbánni (sic!) az egyházi intézményekkel, mint a Ságiakkal. Az 1993-as közoktatási törvényben szó van az egyenlő elbírálás elvéről, amelyet a jelenlegi kabinet következetesen nem tart be. A képviselő asszony emlékeztetett arra, hogy már decemberben szóvá tette: a pedagógusoknak juttatott egyszeri, tízezer forintos keresetkáegészítést az egyházi oktatók nem kapták meg - a helyzet ma is változatlan, mint ahogy a két katolikus egyetem és a főiskola továbbra is jóval kisebb normatív támogatást kap, mint a világi intézmények. Az 1991. évi XXXI. törvény rendelkezett az addig kért egyházi ingatlanok visszaadásáról tíz éven belül. A Szentszékkel kötendő megállapodásban már húsz esztendő szerepel - voltaképp ez má a változás. Kis Gyula, az MDF munkaügyi tanácsadója az „alkodmi munkavállalói könyv" küszöbönálló bevezetéséről elmondta, hogy az erről intézkedő kormányrendelet értelmezhetetlen. A cél - a feketegazdaság visszaszorítása - önmagában helyes, de a kormány szarkértői figyelmen kívül hagyták, hogy ma már nem naponta felfogadott napszámosok vannak, hanem szezonális munkavállalók (Például a vendéglátóiparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben.) Őket vagy egyéni vállkozók vagy jogi személyiségű vállalkozások halmazzák - épp ez a két kör a kivétel a kormányrendelet hatálya alól. Kis Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy - rrenden sikerpropagandával ellentétben - emelkedik a tényleges munkanélküliek száma: a felmérések szerint havonta több mint húszezren kerülnek ki már a jövedelempótló támogatásra jogosultak köréből is, mert nem tudják a szükséges minimális óraszámot ledolgozni H.A. Arccal 2000 felé Az MSZOSZ újra a hatalomba szavaztathatja magát Az MSZP képviselői a hat parlamenti párt egységes ellenkezése dacára kedd este megszavazták a társadalombiztosítási önkormány , zatok igazgatásáról szóló törvényt , amely szerint most, egyszeri alkadalommal nem választás, hanem delegálás alapján jön létre a két új,48- ’ 48 tagú irányító testület. Lapunk kérdésére Kis Gyula, az előző ciklus munkaügyi minisztere, jelenleg az MDF munkaügyi szakértője elmondta: az MSZP jól érzékelhetően felismerte, hogy a választásokat elveszíti a szavazókörzetekben, ezért az MSZOSZ segítségével a munkahelyeket vette célba. Az új törvénnyel konzerválták a volt állampárti szakszervezeti tömörülés, a SZOT utódaként működő mai testület vezetőinek hatalmát - cserében az MSZOSZ beleegyezett a munkavállalók nagy része számára hátrányos új nyugdíjtörvény elfogadásaiba. Ma az emberek számára a munkanélküliség jelenti a legnagyobb fenyegetést: vagy állásuk elvesztésétől félnek, vagy attól, hogy sehol nem alkalmazzák őket. A munkahelyek kétharmadán van jelen valamelyik, az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezet - a munkások tudják, hogy az elbocsátandók körének meghatározásánál megjelenik a véleményük. A mindennapokban már ez a félelem is ott bujkál. Soron következő lépésként Kiss Péter munkaügyi miniszter annak bevezetését szorgalmazza, hogy a kollektív szerződéseket ne helyben, hanem ágazati szinten kössék majd meg, és ezek hatálya később kiterjedtz összes szervvre - ezzel ismét az MSZOSZ erősödik, mert a felsőbb szinten ez a legjobban szervezett erő (negrven év gyekorlata vl mögöttük). Az Érdekegyeztető Tanácsban sem tud majd senki érdemben fellépni ellenük, mert a közelmúltban az MSZOSZ kezdeményezésére átalakították a szavazási rendszert: a munkavállalói oldalon az egykori SZOT önmaga nyolc szavazattal rendelkezik - például a Munkástmácsok mindössze eggyel. Az MSZP jól lát jól, ha a munkavállalókat nem tudja kézben tartani, menthetetlenül elbukik. A következő szakszervezeti választás az új jogszabály szerint 2000-ben lesz. (haef) Kijátszott alkotóművészek A kormány robbantani akarja a MAOE-t Folytatás az 1. oldalról Mint Kádár János Miklóstól, a MAOE elnökétől megtudtuk, a közalapítvány hosszú ideje működési zavarokkal küszködik, nem megfelelő a struktúrája, és a rendszeres anomáliák miatt lemondtak a kurátorok is. Az új tervezet szerint e posztokra az alapító - azaz a magyar állam - delegál majd szakértőket Az alkotóművészeti egyesület ugyanakkor csak véleményezési jogot kapna - egyebek között a vagyonnal kapcsolatos kérdések tárgyalásánál is. Ezzel az elnök szerint elveszíthetik a részesedésüket, ráadásul jogszerűtlen az eredeti okirat megváltoztatása, így a kedvezményezetti kör kibővítése. Kádár János Miklós úgy látja: egyesületük feladata az, hogy érvényesítse a hatezres alkotóművész-tagság érdekeit. A kormány elé kerülő tervezet látszólag bővíti, de Védójában éppen hogy szűkíti az érintettek eddigi lehetőségeit. Ha mindenkinek jár, akkor igazából senkinek sem - vélekedett az elnök. Jó lehet az intézkedés ugyanakkor arra, hogy a beleszólási jog megvonásával megszüntesse a MAOE érdekérvényesítő szerepét. Alkalmas a tervezet arra is, hogy a sok jelentkező közül az elbírálók azokat részesítsék előnyben, akik a felsőbb kapcsolatokkal rendelkeznek. A MAOE hiába javasolta, hogy egy köztestületet hozzanak létre, és a vagyon kezelésével bízzák meg az egyesületet. (k.o.) BELFÖLD 1997. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Zsebbevágó negyvenmilliárd A közbiztonsági mutatók javulásáról szóló híreket kampányfogásnak minősítették a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-frkciójának képviselői a Városházán tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Weszelovszky Zoltán, a közgyűlés közbiztonsági és városvédelmi bizottságának tagja elmondta: mivel a hírek és a tapasztalatok között nagy ez eltérés, fontosnak tartották tételesen összevetni az utóbbi három év első negyedévi adatait. A fővárosi képviselő rámutatott: a BRFK tavalyi és idei első negyedévi bűnügyi statisztikai adatokból ítélve 1995 és 1996 között javult a felderített bűncselekmények számszerű mutatója, azóta ellenben a legtöbb bűncselekmény, különösen a lakosságot legjobban irritálók kategóriájában romlás tapasztalható. A rablások száma 54 százalékkal emelkedett, s a gépjárművekkel kapcsolatos összes bűncselekmény-kategória mennyiségi mutatói rosszabbodtak, mindenekelőtt a lopások sokasodtak számottevően. A BRFK munkaterhelése egyre nagyobb, ezzel együtt folyamatosan rosszabbodik a nyomozás eredményessége, főképp a felderített bűncselekmények, a befejezett nyomozások és a gépjárművekkel kapcsolatos ügyek számát tekintve. A képviselők megállapították, a javulás érdekében még több és még átgondoltabb, mindenoldalú erőfeszítésre van szükség. A Fővárosi Vízművek Rt. privatizációs szerződéséről Lakner Zoltán, a szociális és lakásügyi bizottság tagja kifejtette: már a vízművek átalakítása is törvénytelen lépés volt, hiszen a főváros vezetése a nem forgalomkeltes vízművagyont forgalomképesként vitte be az rt.-be. A magyar államtól a főváros vízellátási kötelezettséggel kapta meg a vízműveket, tehát nem forgalomképes a vagyon. Az intézkedést a Legfőbb Ügyészség az ÁSZ vizsgálatát követően is törvénytelennek minősítette, így az átalakulással kezdeményezett jogsértés nem évül el. Az önkormányzat a törvénytelenséget megtetézte azzal, hogy külföldi érdekeltségekbe 50 százaléknál nagyobb hányadot juttatott. Ezzel megsértette a versenytörvényt, mert a természetes monopóliumú cégek tulajdoni vagy rendelkezési többbségbe adása nem lehetséges, és a versenyhivatal engedélye nélkül nem érvényes. Állampolgári feljelentés alapján a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya ez ügyet áttette a Fővárosi Főügyészsghez, ahol folydatják a nyomozást A jogszerűtlen körülményekről mind a fővárosi, mind a külföldi tulajdonosokat tájékoztatták. Mivelhogy a Fővárosi Vízművek Rt. magánosítása törvénytelen volt, a képviselők elengedhetetlennek tatják, hogy a közgyűlés többpárti eseti bizottsággal vizsgáltassa ki a vízművek teljes gazdálkodását, beleértve a lakossági áremelkedések alakulását is. A fővárosi vízdíjemelések összességükben több mint háromszorosan haladták meg az infláció mértékét. A politikai okokból folyamatosan erőltetett, túlzott mértékű áremelések csaknem 40 milliárd forint többletköltségbe hajszolták Budapest lakosságát, a főváros plgárait sújtó sorozatos Demszlécsomagok közül ez volt eddig a legnagyobb. (patay) FOTÓ: NAGY BÉLA Politikai akciózás Óbudán Gyanús önkormányzati szövetség Budapest harmadik kerületének ellenzéki képviselői nemrég váratlan felkérést kaptak a testület MSZP-SZDSZ-koalíciójától. A levél (amely az egyik napilapban is megjelent) lényege: ez ellenzék is támogassa a kerületvezetést, attól virul majd Óbuda és vidéke... A felkérésre az ellenzék nyilatkozattal válaszolt. Ebből idézünk: „Az MSZP és az SZDSZ különutas-tárgyalások alapján álapodott meg. A többi párt már a különmegállapodás után, utólag kapta a feltárő levelet. Ez a tény a felkérést formálissá, hiteltelenné teszi, egy látszategyeztetés hamis illúzióját kelti. Úgy tűnik, valódi célja az MSZPSZDSZ helyi együttműködés későn jött gondolatának érvényesíteni lehet. Ahogy a megállapodásból is kitűnik, a szavazótöbbség elérése volt itt a legfontosabb cél. Ezt figyelembe véve, a polgári pártok részvétele az együttműködésben csupán az MSZP és az SZDSZ döntéseit tüntetné fel egyeztetett többpárti döntésekként, mintegy legcilizálva azokat. Megítélésünk szerint ez a koalíció országos szinten nem vált be olyan mértékben, hogy a helyi politikában - alig egy évvel a választások előtt - lemásolását okvetlenül legalizálni kellene. Sértő az MSZP-SZDSZ-megállapodás újságban közölt indoklása is. A lakosság érdekeiről és a törvények betartásáról beszél mint kitűzött célról. A helyi SZDSZ-képviselők oldaláról jelenleg meggondolatlanságnak tartjuk a törvényekhez valló viszony emlegetést. Ezen túlmenően úgy fest a dolog, mintha most az MSZP és az SZDSZ hirtelen védeni kezdené a lakosság érdekeit. Vagyis, mintha a többi párt és vezető nem ezt tenné folyamatosan, holott az igazság az, hogy a vI. kerületi önkormányzat sokaik által elismerten egyike a legjobban működő kerületi önkormányzatoknak. Akkor hát kik és mi ellen irányul egy ilyen összetákolt megállapodás? Ismereteink szerint a helyi ügyek intézésére, irányítására, a lakosság képviseletére választották, ezzel bízták meg a választók az önkormányzatot. Az egyeztetések helye és fóruma - nézetünk szerint - az önkormányzati testület, a bizottságok és a Városháza. Mi szükség arra, hogy valamennyi párt külön megállapodást kössön? Hiszen erre való maga az önkormányzat. Mindezek felvetése az irányátottság, a pilitikai akciózás gyanúját keltik fel, a vázolt konstrukció számunkra ezért nem fogadható el..." Sehol a területfejlesztési koncepció Teljes gázzal nyomulnak az oroszok? Elképzelhető, hogy a Gazprom orosz mamutcég, ha nem is közvetlenül, de érdekcsoportjait is mozgósítva a Mol-részvény-kibocsátás során megszerezte azt a 25 plusz 1 százalékot, amekkora tulajdonkoncentrációt már tilt a privatizációs előírás - így a Nemzeti Szövetség értesülése. Balaton Péter soros elnök azt is állította, hogy a Mal Rt. igazgatótanácsának tizenegy tagja az elnökkel és a vezérigazgatóval együtt csak tiszteletdíjként utóbb összesen 20 és egynegyed millió forintot vett föl. A Nemzeti Szövetség tegnapi tájékoztatóján elhangzott: a kormányzat vétkes abban, hogy mindössze négyszázaléknyd csomagot osztottak szét hazai befektetők között, s hogy mélyen áron alul hozták forglomba a részvényeket (3800 helyett 3000 forintos áron). Balaton Péter megállapítása szerint a teljes magyar kőolaj- és földgázbeszerzés, illetve -fogyasztás ki lesz szolgáltatva az oroszoknak, ami homlokegyenest ellenkezik az európai csatlakozás gyakorlati megvalósításával. Szentgyörgyvölgyi Péter, a szövetség elnökségi tagja - úgy is, mint az FKGP önkormányzati kabinetjének vezetője, fővárosi kisgazda képviselő - a budapesti városvezetés által tervezett további, teljes körűnek szánt közmű-magánosítás miatt kongatta meg a vészharangot. Meggyőződése, hogy ennek a lakosság nagyfokú kiszolgáltatottsága, az árak gáttalan elszabadulása lesz a következménye, amellett, hogy a következő helyhatósági választás győztese szükségszerűen tehetetlennek bizonyul majd. Sürgette, hogy a Fővárosi Közgyűlés tartson népszavazást e kérdésben, hiszen az állampolgárok alapvető jogairól van szó. Továbbá hiányolta Szentgyörgyvölgyi az országos területfejlesztési koncepciót, annál is inkább, mert „az idevágó intézményrendszert már létrehozó, pénzt is osztanak, de mire?" Úgy vélekedett, egy ilyen koncepciónak a vidék felzárkózását kell elősegítenie, ezért a tervezett céltámogatási rendszerben rögzíteni illene, hogy az alapfeladatok elvégzéséért pályázó, gyakorlatilag nincstelen kis önkormányzatoknak nem szükséges saját anyagifedezet-részt fölmutatniuk .