Uj Magyarság, 1943. július (10. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-04 / 148. szám
VASÁRNAP, 1943 JÚLIUS – Kicsi,de pompás hangú a — plPJilla is kiszorsgora ti * jaui'as,, hangozás HiiPOPiSSi hangszergyár Buidapest, B8áKocsi@i ?1. sz. Bornemisza Géza látogatása a Hunniában A Hunnia-film gyárban új film forgatását kezdte meg a napokban a Művelődés-film. A forgatókönyvet Bányi Adorján ,,Kicsi kocsi, nagy kocsi” című regényéből Fánczél Lajos írta. Az érdekes és fordulatos meséjű film címe: ,,Multi”. Egy fiatal mérnök kis kocájáról és arról az Alfa Rómeóról szól a történet, amelyet a mérnök édesanyja rendel titokban Milánóból. A gyönyörű kocsit az olasz vállalat egy magyar származású mérnöknője hozza el Budapestre. A fiatalok sok érdekes viszontagság után természetesen megtalálják egymást. A mérnöknét Pilseczi Irén, a mérnököt Szilassy László, apját Csortos Gyula játssza, rajtuk kívül Túra Ida, Berki Lili és Latabár Kálmán a főbb szereplők. Érdekessége a filmnek, hogy egy olasz portás néhány mondatos szerepében maga a rendező, Ráthonyi Ákos is játszik benne. A zeneszerző új név: Lőrinc...,/ Pál, aki egyébként szintén mérnök. A Hunnia zuglói műtermében megjelent Bornemisza Géza miniszter is s végignézte Pelsőcsy Iréjt,. és Szilassy László egyik nagy jelenetének fotografálását. A felvételik után a miniszter elismerését fejezte ki a színészek, valamint a rendező előtt. Szavillai borbély: Falcon! Rossini vígoperája július 0. péntek, Föv. Képtárban, közr.: Szabó Ilonka, Hámory, Angyal Nagy, Littasy, Komáromi, Solymosy. Jegyek elővételben Harmóniánál. * Kóréh Endre nagysikerű vendégszereplése Bécsben. Bécsből jelentik: Kóréh Endre, az Operaház tagja, a bécsi állami opera meghívására pénteken este nagy sikerrel énekelte Mozart Varázsfuvolájának Sarastro szerepét. * Somlay a Vígszínháznál marad. Az utóbbi napokban többször szóba került, hogy Somlay Artur megválik a Vígszínháztól és átszerződik a Nemzeti Színházhoz. A kiváló művész a tárgyalások végén most aláírta szerződését a Vígszínháznál, amely szerint egész esztendőben ennek a színháznak a rendelkezésére áll és így arról sem lehet szó, hogy vendégszereplésre bárhová is szerződjön. Ugyancsak aláírta szerződését Tolnay Klári is, Ajtay Andorral azonban még tárgyal a Vígszínház igazgatósága. * Elkészült az első német mikro-színesfilm. Berlinből jelentik: Sierra Judich német filmspecialista elkészítette az első mikro-színes filmet. Az érdekes tudományos film, többek között egy vízibolha születését és egy csirze kialakulását mutatja be. A csirkének a tojásban történő kialakulását úgy sikerült felvenni, hogy vékony üveg ablakocskát helyeztek el a tojás falán, anélkül, hogy kárt tettek volna a csirkeembrióban. A kis üvegablakon át a fémfelvevő gép megörökítette a csirke kialakulását. ■ Jubileum az Operettszínháziban. A Fővárosi Operettszínház ezévi második műsordarabja, az „Egy boldog pesti nyár“, amelynek szövegét Szilágyi László és Orbók Attila, zenéjét pedig Buday Dénes, Eisemann Mihály és Fényes Szabolcs írta, hétfőn este érkezik századik előadásához. A milleniumi revüoperett tovább is műsoron marad Honthy Hanna, Csortos Gyula, Turay Ida, Somogyi Nusi, Csikós Rózsi, Kertész Dezső, Gozmány György, Juhász József, id. Latabár Árpád és Latabár Kálmán felléptével. * Magyar est Grácban. Grácból jelentik: A grazi magyar ösztöndíjasok nagysikerű magyar estet rendeztek, melyre meghívták a berlini és bécsi magyar ösztöndíjasokat is. A magyar esten Grác legjobb közönsége jelent meg, köztük Müler-Haceius, Stájerország, kormányelnöke, László Kálmán gráci magyar konzul és több német egyetemi tanár. Az est műsorában Rosdy László bécsi magyar ösztöndíjas a magyar zenéről tartott előadást. Kéhler György magyar zongoraművész Liszt, Bartók, Kodály és Dohnányi műveit játszotta igen nagy sikerrel. Bezsa Tibor dalokat énekelt, Vanek Marianne pedig magyar táncokat mutatott be. Végül a Magyar filmiroda „Erdély” című színes filmjét forgatták le igen nagy sikerrel a megjelent előkelő közönség előtt. * Pályázat a levente-irodalom fejlesztésére. A leventék országos parancsnoka a leventekiképzéssel kapcsolatos irodalom fejlesztésére, az írók ösztönzésére, valamint a leventeparancsnokok, leventeoktatók és ifjúvezetők tudományos továbbképzése céljából meghatározott pályaművek jutalmazására 1943. évben összesen 3500 pengőt oszt szét. A pályázatokat a honvédelmi minisztérium 40. ügyosztályához kell beküldeni, jeligével ellátva. A beküldési határidő november 1. A Fémjesgcirkusz júliusi műsora A városligeti szórakoztató intézmény a háborús esztendők alatt világcirkusz rangjára emelkedett: ma alig hisszük, hogy a kontinensen valahol is hasonló látványos és a szórakoztatás annyi fémjelzett nagyságát felvonultató cirkusz működne, mint Budapesten. Az emberi ügyesség, bátorság, leleményesség és humor kavalkádja a júliusi produkció, amelyben természetesen nagy és méltánylandó szerepük van az állatvilág nagyobb s kisebb, de egyaránt hallatlanul okos és pompásan idomított sztárjainak is." A műsor élén a népes EilfZs-család teljesítménye halad. Rivolsék a szórakoztatás és artistatudomány tanszékén professzori nívót nyújtanak, s mi több, enciklopédisták mindenhez értenek. Remek akrobaták, megvesztegetően táncolnak, művészi fokon játszanak egy tucat hangszeren, miniatűr jazz-kórusban énekelnek, s a fiatalabb Riversek légtornája káprázatos. Riversék közreműködése egymaga biztosítja a sikert, de ott van még a most műsorból prolongált Units, az egy ujjon egyensúlyozó fenomén, akinek lélegzetállító mutatványai játszva figurázzák ki a nehézkedés és a valószínűség törvényeit, továbbá látható az ötesztendős, angyalszöke Uwe bébi, aki pierry ostorával öt hatalmas, értelmes elefántot egzecíroz. Az idomítás és az állati értelem másik megkapó teljesítménye Christianék vakkantó, hangos és mozgalmas kutyaerrkusza. Gould groteszk táncai, a Maravalles görlcsoport géppuskaszerű ritmikáid bot, és buzogánygyakorlatai, a Brixton akrobataegyüttes lengő trapáz mutatványa egytőlegyig kimagasló értékei az artistaművészetnek. (bey) 13 „•«MAGYARSÁG Szinház.RJm.Müvés2sef _ I,, 111| I, awn maimul ii iwim ni«Mi mwmmTH—Trf'imrrnirrn mr-r—ir-m-murr—>-ir-i—■ A pestszenterzsébeti Galeita-társulatnál, ahol a primadonna egyetemei járt, a szubrett okleveles tanítónő Egy hónapja játszik Pestszenterzsébeten Galeita Ferenc társulata. Azóta nap mint nap, szép házak előtt folynak az előadások — nem a színházban, mert Pestszent Erzsébeten nincs színház —, hanem a Tátra-filmszínház helyiségében. Délelőtt 10 óra után lopakodunk be a sötét nézőtérre. A színpadon a vendégszereplő Perényi László próbálja a „Zsuzsó“ című darabot a társulat tagjaival. Galetta igazgató az egyik zeöllyéből figyeli a próbát. A hajdani bonviván haja bizony megőszint már, egy kis pocakja is van, de azért még elég délceg, jóvágású férfi. Mesterségének pedig ugyanolyan rajongója, mint ezelőtt 25—30 évvel. Melléje ülünk, társulatáról kérdezzük. — Csupa fiatal erőből áll a társulatom, — súgja, nehogy megzavarja a próbát. — Nézze a primadonnát. Egy éve van nálam. Pólyák Váci Katonáit hívják. Sajnos, elviszik tőlem. Hiába, ez a sorsa a magamfajta „vén” igazgatónak — mondja mosolyogva.— Felfedezek valakit, foglalkozom vele, tanítom, aztánviszil tőlem. De azért szép dolog az új nemzedéket neveink. A színpadon Pólyák Váci Kató és Perényi László éppen a talált húsz pengőn vitatkoznak a ligeti padon, Csadó Pál vígjátékában. A primadonna játssza Zsuzsát, a fiatal francia tanárnőt, Perényi az állásnélküli tanárt. Lélekzatnyi szünetben beszélgetünk a fiatal primadonnával, akiről kiderül, hogy egyúttal vígjátéki és drámai hősnő is. — Mióta színésznő? — kérdezzük. — Két éve, — mondja mosolyogva. — Hol járt színiiskolába? — Nem jártam, — hangzik a meglepő válasz. — Kérem, az úgy volt, hogy a budapesti Dobó Katica leáznskereskedelmiben érettségiztem. Már akkor is a színpad volt minden vágyam. Jobban szerettem szerepet tanulni, múlt könyviteltant. Érettségi után a váci városházán lettem tisztviselő. A polgármester úr biztatására beiratkoztam a közgazdasági egyetem közigazgatási szakjára. Két évet sikerrel elvégeztem. Közben r.-.ég letettem az állami számviteltari vizsgát is... Hát ez igazán nagyon, érdekes! Azt hiszszük, Pólyák Váci Kató, az első magyar primadonna, aki egyetemre is járt. — Ezek után hogyan, lett színésznő? —bitben jött Galatta igazgató úr és társulata Vácra. Az igazgató úr meglátott egy műkedvelő-előadáson. Aztán... aztán ment minden, mint a karikacsapás. A kamarában Galamb Sándor dr. előtt vizsgáztam, mindjárt az előadóművészek csoportjába ■vett fel. — Mit játszik szívesebben: operettet vagy prózát? — Prózát! Legkedvesebb szerepeim a ,,Feketeszárú cseresznye’’ Irinája és a „Naplemente előtt” Inkéje. — Mi a vágya? — Budapest. És szeretném befejezni — az egyetemet... De már szól is az ügyelő csengője, folytatják a Zsuzsa próbáját. Megtudjuk, hogy a primadonna melletta szubrett, Horváth Ica sem vall szégyent, ő ugyanis okleveles tanítónő. A debreceni Dóczy-intézetben végzett. Azonban a tanítónői dobogót a világot jelentő deszkákkal cserélte fel... A társulat többi tagjai közül Fehér Györgyit, a komikát, Lakatos Évát, a táncoslábú másodszubrettet, K°ltay Istvánt, a széphangú bolcivánt és Molnár Gyulát, a táncoskomikust kell kiemelnünk. — Társulatom most a Mária főhadnagy előadására készül, — mondja Galetta Ferenc, majd mosolyogva teszi hozzá: — Én játsz°m Kossuth, Lajost... íme, Ids keresztmetszet a Pestszenterzsébeten játszó társulatról, amelynek igazgatója a régi békeévek híres bonvivánja, primadonnája egyetemet járt, szubrettje pedig okleveles tanítónő... Dalos László * Új Vaszary-film készül a Hunniában. Vaszary János „Megálmodtalak“ címmel új filmet írt, amelynek forgatását nemrég kezdték meg a Hunnia pasaréti műtermében. Az újdonságot a Palatínusvállalat gyártja s a rendezés munkáját Vaszary János, a szerző végzi. A film női főszerepét Muráti Lili játssza. * A „Madarász“ a rádióban. Az utóbbi hónapokban a rádió „Rég volt, szép volt“ gyűjtőcímmel több klasszikus operettet újított fel. Ebben a sorozatban vasárnap este 7 óra 40 perckor Zeller „Madarász“ című operettje kerül a mikrofon elé Gere Lola, Osváth Julia, Szepesi Irén, Laczó István, Maleczky Oszkár, Maly Győző, Szabó Miklós, ifj. Toronyi Gyula és Toronyi Imre közreműködésével. Az előadást Bertha István vezényli. Joinnie Illarkns a bécsi származású szép, fiatal színésznő egyéniségéhez illő szerepet kapott az „Egy szerelmes nyár“ című Wien-filmben. Bécsi színésznőt alakít, aki anélkül akar érvényesülni, hogy elfogadná a bőkezű mecénás segítségét. taea,».'r’Ni. * A „Sevillai borbély“ Újpesten. Július 7-én este 7 órakor az újpesti színházban a „Sevillai borbély“ került előadásra. A szereplők jórészét a régi városi színház és a kassai színház szereplőgárdájából válogatták össze. Fellép az előadáson többek között Hámory Imre, az Operaház tagja, továbbá Mányoky Lívia, Szőts Péter és Sándor István dr., aki a kolozsvári színház tagja volt. * Barna látszerspecialista szemüvege 25.év óta márka, Andrássy-út 26 (Opera mellett). t fassinállala. Jókai’fears levő megvételre keres. József-körút 5. II. em. * „A bűn árnyékában“ címmel néhány nap múlva a Fórum-filmszínház olasz filmet mutat be, amelynek főszereplője a fiatal sofőr, aki nem tud választani az útjába kerülő két nő közül. Az egyik nő csábítóan könnyelmű, a másik szelid és melegszívű. A férfi drámai fordulatok sorozatán keresztül kerül ki az útvesztőből s a végén megtalálja boldogságát A sofőrt Adriano Rinoldi, a két leányt pedig Dina Sassoli és Marina Vernati játsszák. UJ KÖNYVEK____ Adám Jenő: A skálától a szimfóniáig. Adám, Jenő, zeneművészeti főiskoláink kiváló tornája, nagy feltűnést keltő, emlékezeztes sikert aratott népszerűsítő zenei rádióelőadásaival. Behízelgően kellemes előadásmódjával, a tárgya iránti forró érdeklődés kötésével eléggé fel nem becsülhető hasznos munkát végzett, mert az úgynevezett zenei analfabétákat kísertette meg a zeneművészet alapelemeivel és felkeltette a zenében még nem járatos hallgatóban az érdeklődést a zeneművészetimagasabb célkitűzései iránt. Előadásanyagát feldolgozva és példákkal ízesítve, a „Turul” kiadásában is kisnyvalakban is megjelenítette: „A skálától a szimfóniáig” címmel. Ádám Jenő elsőrendű pedagógus. Tehát rajongó is, aki az életével azonosítja lángolóan szeretett pályáját és erkölcsi kötelességének érzi, hogy a ■megismert, megszerzett, feldolgozott szellemi javait embertársainak is hozzáférhetővé, majdan nélkülözhetetlen kincsévé tegye. MUH vérbeli tanár, igazi művész is, mert művész tud csak a szeretet lángjától elégve, feloldódni a tárgyban, önzetenül a hivatásának élni, sünetlenül szolgál. Világos, szabatos, tömör és helyes meghatározásokkal építi fel „zenei hang”, „skála”, ,,szolmizáció”, „ritmus”, „összhang”, „dallam”, „ellenpont” és „zenei műformák” fejezetein át cut anyagát és biztoskézű vezetésével valóban élvezettel sajátíthatja el az olvasó a zene alapismereteit. „Könyvből zenét megszeretni nem lehet”, mint maga a szerző is megállapítja, de ez a becses mű felébreszti legalább a kedvet az olvasóban, hogy hallgasson és pedig minél több jó zenét. Célját pedig ezzel elérte Aki egyszer belátástól a tiszta művészet forrásvizébe, az örök ellensége lesz minden sekélyes műélvezetnek. H. G. Felkai Ferenc: Farkasvér. A kitűnő tehetségű író eddigi regényeinek, színműveinek témaköre, formavilága után sajátos műfaj felé tér ki érdeklődésével, mondanivalójával. Felkai Ferenc, a Néró szerzője, az antik Római dlágának tanulmányozója feltehetőig az aranykor utáni római szatirámis írásaié, korrajzok, társadalomábrázolások érdekes és máig eleven ösztönzésein nyert indítást, szatirikusmeséjének megírására. Több történelmi színművében mutatta már meg jellem- és társadalomábrázoló erejét, karakterizáló készségét; ezekhez az adottságaihoz új könyvében mindenekelőtt a szatirikus kedély széles áradását tetssi hozná, amely a sajátos műfajt és formát az olvasóhoz közel hozza. Meseország mesebeli személyein keresztül valójában a most elmúlásához közeledő Imt társadalmának visszásságait mutatja be torzító tükörben. Neon a mi társadalmunkról és nem is valamely más nép társadalmáról, hanem korunknak a különböző társadalmakban szinte egyként kiütközött ferdőségeiről fest mese, képsorozata a szerző, akinek görbe tükre mindenekelőtt a bürokratizmus és a korrupció nyaralóit gyűjti össze s exponálja a legélesebben. A kitűnő író stusitészsége és kedélye avatják zökkenést elem olvasmánnyá a szokatlan regényformát, amelynek célja, mint minden kritikáé, szatíráé és karrikatúráé, a dolgok mélyén a gyógyító szándék, a torzul éles megmutatással a javító, korrigáló akarat. A hibák, a nevetségek és bűnök színesen hullámzó játéka megnyugtató megoldásban csendül ki; a tehetség, a becsület és a tisztaság győz Farkasvér sorsában a fonákság, ostobaság és gonoszág felett. A színes, tehetséges író érdekes munkáját kisgörgényi Bartha Ferenc könyvkiadóválallata adta ki, ízléses külsőben. Káplány Géza: Könyvtárai korszerű rendezése és fejlesztése. Hézagpótló szakkönyv hagyta el a közelmúltban a sajtót. Megjelent az első korszerű magyar könyvtártan. Az 1914-es világháború előtt már megjelent egy hasonló könyv, Ferenczy Zoltán könyvtártana. Ez azonban elavult. Az új magyar könyvtártan megírásával azonban várni kellett, mert a világháború után a könyvtárak rendezésével kapcsolatban új problémák merültek fel a német szakirodalomban. Ezeknek az elveknek rögződését kellett nekünk is megvárnunk. Káplány Géza, a kétkötetes munka szerzője, a technológiai intézet könyvtárának vezetője, saját harmincéves könyvtárosi tapasztalatait és elképzeléseit összegezi könyvében. Munkája sehol sem merül ki, csupán a hideg és tárgyilagos szakmunkák adathalmazé előadásmódjában. Elejétől végig élvezetes, sőt izgalmas olvasmány. Nemcsak hivatásos könyvtárosok, de a magánosok, különösen a könyvtárlátogatók haszonnal forgathatják. A szerző fejezetekben foglalkozik a könyvbeszerzés, katalóguskészítés, a könyvfelállítás különböző módszerei, valamint a könyvkölcsönzés kérdéseivel. A második kötetben az egyetemes decimális osztályozórendszert (D. K.) ismerteti Káplány Géza. Első ízben jelenik meg ez magyar nyelven. Ennek az osztályozó rendszernek előnye az, hogy benne a tízes rendszerű számok helyettesítik a különböző fogalmakat és elnevezéseket. Ezzel az egész világon érvényes módszerrel sikerült egységesíteni a könyvtárak sokféle katalógusrendjét. A magyar rövidített kiadás a szerző átdolgozásában tízezer címszót, illetve fogalmat tartalmaz. Az értékes és valósínűleg egyhamar népszerűvé váló munkát a technológiai könyvtár barátainak egyesülete adta ki.