Uj Magyarság, 1944. március (11. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-29 / 71. szám

I MAGYARSÁG-8 Az Abbázia-kávéházból elbocsátottak két keresztény pincért, a többi hat zsidó pincért megtartották Úgy látszik, még most is vannak egyebek, akik nem hajlandók tudomásul venni az idők változását és azt hiszik, apró ravaszkodásokkal megkerülhetik a nemzeti társadalom és a kormány által követelt változásokat és intézkedéseket. Ugyanakkor, amikor a zsidóügyeket intéző kormánybiztosság ismét a régi, erélyes kézbe került, történt meg az alábbi felháborító eset, amely jellemzően mutatja, hogyan szeretnék bizonyos oldalon a nehéz időket „átvészelni“. Hét keresztény pincér ül itt szemben velünk a szerkesztőségben, név szerint Radarics András, Mikó József, Kónya Imre, Adamkovics József, Kaláczia László, Micskó József és Pick László. Tegnap még az Abbázia-kávéházban dolgoztak, ma már állás nélkül vannak, mert — amint előadták — a megváltozott viszonyok miatt ,,tartós szabadságra“ küldte őket az üzletvezető. — Úgy történt az egész, — beszéli Badanics András, — hogy amikor a heti fizetésemért bementem az irodába, így szól hozzám a kisasszony, aki egyébként szintén zsidó származású, akárcsak a konyhában a gazdaasszony, vagy az irodavezető. „Nagyon sajnálom, Radanics úr, de a megváltozott viszonyok miatt vagy elfogadja a háromnapi felmondást vagy pedig hosszabb lejáratú szabadságra küldjük. Nagyon sajnálom, hogy nekem kell ezt közölnöm magával, de én is utasítást kaptam rá, másként nem tehetek“ ... — Nem volt mit tennem, — folytatja tovább Badanics András huszonnyolcéves keresztény pincér, — mint beletörődnöm a változhatatlan igazságba. A fizetésünkért egyenként mentünk be és a társaimtól tudtam meg, hogy nekik is mind ugyanezt mondták. Most Adamkovics József szólal meg: — Minket, hetünket, akik itt vagyunk, elbocsátottak, viszont a többi hat zsidó pincért ott tartották, az mondván, hogy ők „régi bútordarabok“, családos emberek s ha őket kitennék az utcára, egész bizonyosan megéreznék. — Pedig én is családos ember vagyok, szól közbe Mikó József, — két gyermekem van s a mai világban nem nagyon kapkodnak pincérek után. Az az érdekes még a dologban, — folytatja, — hogy bár még a mult évi 3500 pengős keresetem után adóletiltást kaptam, ennek ellenére is elbocsátottak. Ezt aztán igazán nem tudnám mivel magyarázni. — Ki az Abbázia-kávéház tulajdonosa?— kérdezzük kíváncsian — A hivatalosan szereplő tulajdonos Miklós József, — felelik. — Az üzletvezető Tóth István, akinek a felesége zsidó. — Zsidó ott, kérem, mindenki, — jegyzi meg Micskó József lemondóan, s legyint hozzá a kezével. — Zsidó az egész iroda, a személyzet és most, hogy mi eljöttünk, nincs is keresztény az egész kávéházban. Talán csak a német katonák a keresztények meg még az a néhány magyar, aki oda betéved. Ezeket mondják a pincérek és mi azt gondoljuk, a dúsgazdag kávéház vezetőinek intézkedését nagyon alaposan meg kell vizsgálni. Nem játszik-e ebben szerepet az a tendencia, hogy a keresztény pincérek elbocsátásával propagandát indítsanak meg az ellen a változás ellen, amely az Abbázia törzsközönségének nyilván nem túlságosan rokonszenves? Ma, amikor olyan hiány van üzlethelyiségben, bizonyára akad olyan vállalkozó, aki fenn tudja tartani az üzemet anélkül, hogy a keresztény pincéreket az utcára kellene tenni. — Megtorpedóztak egy török hajót. Mint az isztanbuli lapok jelentik, egy ismeretlen tengeralattjáró megtámadta, géppuskatűz alá vette és megtorpedózta a Dines nevű török motoros hajót, amely cementrakományt szállított. A támadás március 27-én történt Iszkenderun magasságában. A motoros hajó elsülyedt, legénysége azonban elérte a partot. A Szentendre hajóállomást a Mester közlése szerint a Budapest—Esztergom között közlekedő személyhajók technikai okokból további intézkedésig nem érintik PEST-FILS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA. Szám: 6601/1913. kb. Tárgy: Mátyásföldi repülőgépgyár céljaira szükséges ingatlanok kisajátításaban. Hirdasiszány - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a Simsay Géza » felsége tulajdonát képező s a mátyásföldi repülőgépgyár céljaira szükséges ingatlanok kisajátítási tervei a mátyásföldi községházánál közszemlére kitétettek e a tárgyalás határnapja ugyanott 1944. évi április hó 19-ének d. e. 10 órájára kitüzetett, mely alkalommal a küldöttség a kisajátítási terv megállapítása felett a kisajátítást szenvedők távollétében is érdemileg fog határozni. A megjelenés elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. . Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottsága nevében, Budapesten, 1944. évi március hó 1c. napján . . . . Viczián dn. s. k. főispán, mint elnök. A kiadmány hiteléül: 401 Mia( métrás) hivatalvezető .S vidéki raktárainkban áruk és ingóságok beraktározását vállaljuk. Költöztetés és autóforgalom az ország minden részébe. ZÖLD ADAM szállítmányozás. Bpest, V., Perczel Mór u. 4. Tel: 113-931 és 111-873. Mex chtT/Isi Guteshto A húsjegyek beváltása A székesfőváros polgármestere közli, hogy mind Budapesten, mind a csatolt városokban és községekben kiadott írásjegyek április 1-től érvényes szelvényei közül a B 2-es számú szelvényre marha-, borjú- vagy lóhúst, vagy bármely húsféléből készült kolbászárut, a B 3-as számú szelvényre lóhúst vagy lóhúsból készült kolbászárut, a B 1-es számú szelvényre fekete bádog, vagy aluminiumdobozos konzervet lehet kiszolgáltatni. Az A 1-es és a B 5-ös számú szelvények nem válthatók be. — Marokkói nacionalisták merénylete szenegáli vadászok kaszárnyája ellen. A párisi Ofi-iroda tangeri jelentése szerint marokkói nacionalisták következményeiben súlyos merényletet intéztek szenegáli vadászoknak egy Fez mellett fekvő erődben levő kaszárnyája ellen. A robbanás folytán 68 szenegáli vadász életét vesztette, 36 pedig súlyosan megsebesült. Minthogy a merénylet tetteseit nem tudták elfogni, a gaullista hatóságok túszokat tartóztattak le. Fez kereskedői tiltakozásul az intézkedés ellen bezárták üzleteiket, noha ezzel büntetést vontak magukra. Egy részeg munkást halálra gázolt a földalatti villamos. Tóth Lajos 38 éves gyárimunkás hétfőn este beborozott egy kocsmában és részegen indult hazafelé. Virtusból elhatározta, hogy a földalatti pályáján gyalogol végig. Az egyik megállónál sikerült is beosonnia a villamos alagútjába és elindult a sínek között. Néhány lépést tett csak, amikor a Városliget felől éppen arra robogott az egyik villamoskocsi. A vezető későn vette észre a sínek között haladó férfit és már nem tudta megállítani a kocsit, amelynek kerekei Tóth Lajost halálra gázolták. Vashulladékkal üzérkedtek. A budapesti büntetőtörvényszék Cserta Kálmán dr. elnöklésével tárgyalta Paksa József vasöntőmester és társai blinperét. Az ügyészség árdrágító visszaélés bűntettével vádolta meg őket, mert különböző hulladék-vasanyaggal üzérkedtek. Paksa vasöntödéje részére a megszabott 27 pengős ár helyett mázsánként 50 pengőért vásárolta a hulladékanyagot. A bíróság Paksát egyévi börtönre, 200 pengő pénzbüntetésre és 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte, ifj. Kovács Gyuláné vaskereskedő hathónapi börtönt, 1000 pengő pénzbüntetést és 1000 pengő vagyoni elégtételt, Láda Kálmán fémkereskedő ugyancsak hathónapi börtönt, idősb. Kovács Kálmán vasmunkás háromhónapi fogházat, Szalai József géplakatossegéd pedig kéthónapi fogházat kapott. Az ítélet nem jogerős. — Nyári Időszámítás Olaszországban. Milánói jelentés adja hírül, hogy a fasiszta kormány rendelete értelmében április 3-án Olaszországban is életbe lép a nyári időszámítás. — Rablógyilkosság Sopron megyében. A sopron megyei Völcsej községben március 11-én lakásán átvágott nyakkal meggyilkolva találták Kovács Olga negyvenötéves hajadont. A nyomozás most vezetett eredményre. A gyilkost Udvardi Béla tizenkilencéves völcseji napszámos személyében sikerült a csendőrségnek elfogni. Vallomásában elmondotta, hogy bejáratos volt Kovács Olgához, akit a gyilkosság napján leitatott, utána sodrófával fejbeütötte, majd konyhakéssel átvágta a nyakát. A gyilkosság után 700 pengőt vett magához, hogy kártyaszenvedélyét kielégíthesse. A gyilkost az ügyészségre szállították. ■ SZERDA, 1944 MÁRCIUS 29 SzínházFilmMűvészet A varieté-színházak átszervezése A három budapesti varieté-színház, a Revüpalota, a Kamara-varieté és a Komédia-orfeum, mint ismeretes, a fennálló rendelkezések értelmében nem a színészkamara felügyelete alatt áll, hanem rendőrfőkapitányi engedéllyel működik. Ezekben a színházakban úgy a szereplők között, mint az adminisztrációban eddig számos zsidó foglalt helyet. A rendőrség engedélyosztályának vezetője, Cséry Bálint főkapitányhelyettes a belügyminisztérium illetékes osztályával és az artistaszövetség közreműködésével a három varieté-színház működését átvizsgálta és a színházakat átszervezte. A tüzetes felülbírálás után az említett színházak új működési engedélyt kaptak. A Revüpalota együtteséből eltávolították Fodor Artúrt, Rátonyi Róbertet, Bobby ■Gray rendezőt, továbbá néhány mellékszereplőt és az adminisztrációnak több tagját. Az igazgató Heinemann Sándor marad. A Kamara-varieté együtteséből többek között Feleki Kamill maradt ki. a 11 A pilharmóniai hangversemt Ferencsik János vezényelte a filharmóniai társaság utolsó bérleti hangversenyét. A műsoron három mű szerepelt, Mozart Haffner-szimfóniája, Beethoven VII. szimfóniája és közbül, mint újdonság, Veress Sándor Térszili Katica szvitje. A Térszili Katica voltaképpen balettzene, Maloss Aurél koreográfiájára készült. Veress Sándor a Bartók és Kodály utáni nemzedék legtehetségesebb zeneszerzője. Feltűnést keltett tavaly hegedűversenyével, amelyben teljesen eredeti hangot ütött meg. Egy önálló egyéniség nyilatkozott meg ebben a művében, aki többé nem sorozható semilyen iskolába, mert levetkőzte magáról teljesen mestereinek a hatását. A Terszili Katica szvit még erősen érezteti Bartók, Kodály, Sztravinszkij hatását. Formailag kicsiszolt, gondosan megszerkesztett és kitűnően hangszerelt muzsika, de nem ragadja meg a hallgatót egy izmos egyéniség önállóságával és erejével. Valószínű, hogy a színpadon igen használható balettzenének bizonyulna.■— I I »¥MÜ * Elhalasztották a Borisz király életéről készült film bemutatását. A magyarbolgár társaság úgy tervezte, hogy a „III. Borisz bolgár király élete és halála“ című filmet szerdán délután mutatja be az országos tisztikaszinóban. A társaság ezúton közli, hogy a bemutatót elhalasztja, s annak új időpontjáról a meghívottakat a sajtó útján értesíti. Kéri, hogy a meghívottak őrizzék meg meghívóikat. * Jubileum az Andrássy Színházban. Vaszary János „A pénz nem boldogít“ című vígjátéka most érte meg 50-ik előadását az Andrássy Színházban. A sikeres darab előadássorozatát tovább folytatják Muráti Lilivel, Csortos Gyulával és Vaszary Pirivel a főszerepekben. * A török sajtó Dániel Ernő hangversenyéről. A török sajtó az elismerés hangján ír Dániel Ernő magyar zongoraművész isztanbuli hangversenyéről. Az Isztanbul című lap zenekritikusa szerint a magyar művész játéka komoly élményt jelentett a zenekedvelők számára. A Beyoglu hosszú interjút közöl a fiatal művésszel, a Ba Turquie lelkeshangú cikkben számol be játékáról és kiemeli a művész területét, mely valósággal lebilincselte a török közönséget. * Filmfelvételek Szentendrén. Egy magyar kisváros élete bontakozik ki azokból a felvételekből, amelyeket Kalmár László rendező és Icsey Rezső operatőr készítenk a „Fiú vagy leány“ című film számára. Szentendrén forgatják ezeket a jeleneteket, a festői kisváros legszebb részeit látja majd a közönség, a romantikus kis utcákat, az ódon épületeiket, továbbá a Duna és a hegyhátak panorámáját. Az újdonság vezető szerepeit Rajnay Gábor, Perényi László, Sárdy János, Pelsőczy Irén és Szemere Vera alakítják. * Lakásművészeti kiállítás. Az iparművészeti társulat és az iparművészek országos egyesülete által karöltve rendezett új magyar otthon lakásművészeti pályázaton résztvett díjnyertes képzőművészek részére a társulat elnöksége a pályadíjakat kiosztotta. Ebből az alkalomból a társulat felhívást intéz az iparművészekhez, hogy a kiállított pályamunkákat a társulat Mária Valéria utca 12. számú helyiségében tekintsék meg. A pályamunkákat március 29-én, 30-án és 31-én délelőtt 10 órától délután 3 óráig lehet megtekinteni. * Fiatalok „A gyanú“ főszerepeiben. A filmirodában egy hét óta folynak Bónyi Adorján „A gyanú” című filmjének felvételei Farkas Zoltán rendező vezetésével. Az újdonság, amely Bónyi „Négyesfogat“ című regényéből készült, számos fiatal színészt is felvonultat. Éspedig Somlay Artúr, Szilágyi Szabó Eszter és Perényi László mellett Kertay Lilit, Serényi Évát, Haász Jolit és Soós Lajost. A film Haász Mária produkciójában készül Futótűz (Deák, Kaszinó) Déryné Széppataki Róza életének egyik epizódjáról, a kolozsvári kalandjáról, ifjú Barta Ákos iránti szerelméről szól az a történelmi filmjáték, amely egyszerre két moziban került bemutatásra „Futótűz’’ címmel. A filmtörténet azzal kezdődik, hogy Déryné komornájával és Szentpéteryvel, a neves színésszel ekhós szekéren utazik Kolozsvár felé, a kocsi tengelye eltörik, s az utasok gyalog haladnak Kolozsvár felé. A közönség lelkes ünnepléssel fogadja a művésznőt, s áhítattal hallgatja énekét. Az előadás végén egy fütty hangzik el a nézőtérről, később kiderül, hogy egy megtévesztett fuvaros fütyült, akinek esze ágában sem volt botrányt rendezni. Dérynének elégtételt szolgáltatnak, s így ismerkedik össza Barta Ákossal, a konziliárius fiával. Kölcsönősen megszeretik egymást, az idősebbik Barta azonban felelősségre vonja fiát, aki kijelenti, hogy Dérynét feleségül veszi. A művésznő boldogságát azonban az apa ellenszegülése megzavarja, aki tudtára adja az asszonynak, hogy fiának menyasszonya van. Szentpétery igyekszik megoldani a válságot, de sikertelenül, mert Déryné ragaszkodik boldogságához, s elhatározza, hogy ennek érdekében lemond a színpadról. Utolsó fellépésekor azonban megrohanják emlékei, körülöleli a színház forró légköre, s belátja, hogy művészi eszményeinek megvalósítása érdekében egyéni életének háttérbe kell szorulnia. Déryné szerepét Szabó Ilonka alakítja illúziót keltve, a fiatal Bartát Szvassy László, az öreget pedig Csortos Gyula személyesíti meg korhű ábrázolással. Az Emericana fényképpályázata Az Emericana Boconia corporációja alapítássának huszadik évfordulója alkalmából országos művészi fényképpályázatot hirdet és május 28-ára kiállítás rendezését tervezi. A pályázaton részt vehet minden keresztény vallású magyar fényképező, akit az Emericana meghív. Beküldési határidő: április 15. A beküldendő pályaművek tárgykörük szerint öt csoportba oszlanak. Az első csoportban vallásos tárgyú és vallásos érzést kifejező felvételek tartoznak, például kegyhelyek, templomok, körmenetek, vallásos népi játékok és egyéb vallásos hangulatú képek. Ebben a csoportban egyetemi és főiskolai hallgatók, közép- és középfokú iskolák növendékei, cserkészek és leventék is pályázhatnak. A második csoportban általános művészi fényképekkel, a harmadikban általános amatőrfényképekkel, a negyedikben Színes felvételekkel, az ötödikben amatőr filmfelvételekkel lehet pályázni. A beküldhető képek számát nem korlátozzák. Egy pályázó több csoportban is részt vehet Minden kép hátára felírandó a kép címe, a beküldő neve, foglalkozása és címe. A pályázatra beküldött anyagból a rendezőségnek jogában áll a képeket kiállítani, megtartani és azokat leközölni. A nyerteseket állami és egyházi tiszteletdíjakon kívül szövetségi és egyesületi díjakkal, arany-, ezüst- és bronzérmekkel, díszoklevelekkel, fotóanyagokkal, szakkönyvekkel, dísztárgyakkal jutalmazzák. Felvilágosításért Slakta Jánoshoz (Baross utca 86) lehet fordulni. * A Vidám Színház következő újdonsága. A Vidám Színházban a „Ballépés jobbra“ című francia vígjáték túlhaladta a 275-ik előadást. Az igazgatóság úgy döntött, hogy a jövő hét szombatján bemutatja Bihary Nándor „Varjúfészek“ című háromfelvonásos vígjátékát. A magyar életből merített témájú darab visszavezet az ősi röghöz, a föld öröklési problémájához. Április 3-tól a „Ballépés jobbra“ lekerül a műsorról, s az előkészületek miatt a színház április 7-ig szünetet tart. * Bemutatás előtt a „Forgószél“. Az Uránig és a Rádiusz csütörtökön mutatja be Veit Harlan idei nagy ’színesfilmjét forgószél’ címmel. Az Ufa színes művészi produkciójában Kristina Söderbaum játssza a vezetőszerepet, aki a „Jsidércfény” című színesfilmnek is főszereplője volt. A bemutatót nagy érdeklődéssel várja a mozilátogató közönség. * A „Hontalan nép“ fordítója. A Nemzeti Színház most mutatta be Schwengeler „Hontalan nép“ című darabját. Az Új Magyarság beszámolójából kimaradt a színmű fordítójának a neve. A fordítás munkáját Pukánszky Béla végezte stílusos veretű nyelvezettel , és átdolgozása súlyt adott a döntő jeleneteknek. * Kiállítás a Nemzeti Szalonban. Április 1-én nyílik meg a Nemzeti Szalonban Dárffy Tibor, Z. Gács György, Karay Gyula, Kurucz Dezső festőművészek, valamint Megyeri Barnabás és Szabó István szobrászművészek kiállítása. Tekintve, hogy a kiállító művészek a mai nemzedék jellegzetes képviselői, a közönség érdeklődéssel tekint bemutatkozásuk elé. * Filmnaplók a titokzatos Tibetről. A „Titokzatos Tibet“ címmel került bemutatásra a világhírű német Ázsia-kutató, Ernst Schäfer filmnaplója arról az útról, amelyet az 1938— 39-es években Kalkuttából kiindulva Lasszáig készített. A filmnapló különbözik minden eddigi expedíciós filmtől, mert nemcsak az útiképek sorozatát adja, hanem az egész expedíciót egységes élménnyé foglalja össze és fellebbenti a fátylat a titokzatos földrész eddig ismeretlen arcáról.