Uj Nemzedék, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

Alaomadik Előfizetési arat: Egész évre. . 280 K — Negyedévre . . 70 K — f. Félévre .... 140 „ — f. Egy hóra ... 25 „ — f. Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron . 1 korona. a Budapest, 1920. (Sős szerkesztő: Milotsy István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy utca 11. szám. Telefonszámok: Felelős szerkesztő: 75—88 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 75—09, 150—82, 55—82. II. évfolyam 163 (241). szám.. Szombat, Július 10 Sarkra állni! íj^ Jszok azugynevezett „magyar“ oédumok,! amelyek Isztriában jelennek mefff hónap« óta csak rablógyilkosoknak, lyl#tero|nak, embereknek becsmérlik rága!ma*eéie#Sl5^gyarország kormányzásdb MagyarorszárfT katonáit és k^«5zténj^politikusait. A mae/ir kor*f mányok pedig jönnek, mennek, de#egyiküpfnek sem jutott még eszébe, hogy a rendperes gyalázkodásnak ezért a bántatlanságávap kérdőre vonja a hivatalos osztrák isőrökett s ha kell, erélyes intézkedésekkel isényszitse tisztességre. Hiszen utóvégre még nájd vagyunk hadiállapotban egymással/s két lökésen egymás mellett élő országban amelyek talán mégis tartozik respektálni egymás becsületét, vezetőinek erkölcsi integrtását, és talán mégis utak képtelenség, hogy egyik országtransamadon rugdalhassák, gyalázhassák, rágalmazhassák a másik országnak mondhatni uralkodóját és népének túlnyomó többségét! Magyarország lehet ma még olyan szomorú helyzetben, a területe lecsonkulhatott még olyan kicsire, de a becsülete van olyan szent és sérthetetlen, mint a legnagyobb hatalmaké, s mit gondolnak a magyar kormányok, tűrné-e akár Anglia, akár Franciaország, de még a legkisebb államocska is, hogy egy szomszéd országban ilyen rendszeresen, ilyen becstelenül és ilyen szabadon mocskolják, sárba hentergessék ? Azt mondhatná valaki: igen, de azoknak az államoknak van módjuk a megtorlásra. Nos, nekünk méginkább van, csak nem kell olyan sajátságos módon fáznunk a tulajdon erőnktől és hatalmunktól. Ha Ausztriának nincs rendben a feje meg a szíve, nagyon könnyen rendbehozhatjuk a gyomrán keresztül. Egyszerűen azt kell mondanunk Rennerék Ausztriájának: ha mi olyan orgyilkosok, világ söpredéke, bojkottálni való csirkefogók vagyunk s ha az osztrák kormány tűri, sőt támogatja azt a propagandát, melyet ezekkel a rágalmakkal és gyalázkodásokkal ez a „magyar“ sajtó Bécsben s a megszállt Magyarországon ellenünk folytat, akkor ne csak minket tessék megvetni, hanem a paszulyunkat is. Ha olyan bőségesen töltekeznek a rólunk való hazugságokkal, ne töltekezzenek a mi főzelékünkkel, gyümölcsünkkel és húsúnkkal. Egyszerűen nem engedjük, hogy a rólunk való hazugságokat a mi földünk termésével, a mi munkánk verejtékével hizlalják. A magyar kormánytól elvárjuk és megköveteljük, hogy az Ausztria felé való legszigorúbb határzárt és kiviteli tilalmat akkor is fentartsa, ha Fimmert urnák kegyeskedik a bojkottot ,,felfüggeszteni" és mindaddig ne tágítson, amig az osztrák kormány véget nem vet az emigráns patkányok garázdálkodásának és amíg le nem veszi oltalmazó kezét a valóban rablógyilkos, valóban tolvaj és söpredék emigránsokról. Nagyon jól tudjuk, hogy az osztrák kormány csak addig erélyes, amíg „magasabb erőhatalmak“ meg nem nyomják a fejét, s a mi élelmiszereink vannak olyan „magasabb erőhatalom“, mint a bécsi trógerek nemzetközi szolidaritása. Hogy aztán Rennerék mit csinálnak s hogy egy éhségforradalom esetleg összeomlasztja vörös dicsőségüket , az az ő dolguk, az nekünk legalábbis nem fájhat, sőt mintha némileg érdekünk is volna. A becsületünk, az igazság és az érdekeink egyaránt követelik, hogy Rennerék Ausztriája iránt semmiféle gyöngeséget, de faltizmust ne mutassunk, hanem igenis diktáljuk rá az akaratunkat. Annak a kormánynak, amely a napokba®í megalakul, egy napig sincs létjogosultsága, ha tezt a fajtájú erélyességet, amely kifelé szól (s amelynek párhuzamot kell mutatni befelé Rennerék budapesti cimborái felé is), nem érzi marsrutájának. Mert paszulyjjal beszéltünk ugyan, de a dolog valóban nem megy babra , s Magyarországot a mai lángoló világa helyzetben csak az az erély mentheti meg, amelyet az áldatlan emlékű koncentráció óta nem láttunk sehol. Közöss pártértekezlet Bethlen István gróf tegnap folytatta tárgyalásait a pártokkal. A designált miniszterelnök este 7 órákig megfelelt a keresztény egyesülés pártjába valahol elemként meghallgatta a párt vezető férfiainak fejjjjogását az egységes koriaér»yzópárt n*galakítására vonatkozóan. Köz,'fzertípi párt ta^iy^jh^pviselői értekezletet tartottal é s a konferencia egyértelműleg úgy döntött, hogy a megalakulandó egységes kormányzópártba testületileg belépnek, fiz értekezleten felszólalt Prohászka Ottokár püspök is,, s az ő fejtegetései döntötték el a párt állásfoglalását. Prohászka rámutatott arra, hogy miután az ország veszélyben van, mindenkinek kötelessége támogatni azt a munkát, amely a válság gyors megoldására irányul, fiz értekezleten résztvevő képviselők, Grieger Miklós kivételével, elfogadták a hét ponttal álló kormányzati programot s azt alá is irtájk. * Bethlen missziójának sikere Ezalatt a kisgazdapártban is értekezlet volt, amely meglehessen izgalmas hangulatban folyt le. Az értekezleteit Bottlik ficzker, Kovács J. István, Wagner Károly azt fejtgette, hogy az egységes pártalakulás csak úgy s kerülhet, ha a többi pártok az agrárpártba dixaelnának be. A pártnak 106 nemzetgyűlési képviselője van, ez pedig magában véve is gerincét adja az tükörmátszópártnak, nincs tehát értelme, hogy programmját és különállását a fúzió kedvéért feladja. Később, amikor az agrárpártban a keresztény egyesülés pártjának egységes határozatáról értesültek, ez a felfogás változott. Féltíz óra után megjelent a pártkörben Bethlen István gróf, aki nagyatádi Szabó Istvánnal és Rubinek Gyulával tárgyalt- Átadták a dezignált miniszterelnöknek az ismeretes hét pontot is, amelyet a keresztény egyesülés pártja az értekezleten egyhangúm macáévá tett. A kisgazdapártból való távozásakor Bethlen István gróf kijelentette, hogy miszszióját nem tartja reménytelennek. A az egységes párt megalakulása, amennyiben a kisgazdák követeléseit tisztázzák, nagyon röviden misfon történni. A fúzióból nem hagynak ki Bethlen elnöklésével senkit, abban a disszidens képviselők is részt vesznek. Annál könnyebb a feladat megoldása, miután a keresztény egyesülés pártjának majdnem ugyanaz a programmja, mint a kisgazdapártnak, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi programmjában a városi rész nincs úgy kidomokorítva. Közös értekezletet tartanak a pártok A kisgazdapárt három főkérdésben akarja egységes megállapodáshoz leszögezni az újonnan megalakuló kormányzópártot, a dinasztikus, a házfeloszlatási jog és a földbirtokreform kérdésében. Mi trón betöltésére vonatkozólag a kisgazdapártnak az a felfogása, hogy a király választási jog visszászállott a nemzetre s ezt a kérdést a párt a nemzetgyűlésben akarja eldöntetni szemben az 1920. évi I. törvénycikkel, amikor is ezt a kérdést tudvalevőleg kikapcsolták. A kormányzó korlátlan házfeloszlatási jogáról is döntenie kell a nemzetgyűlésnek, miután e kérdésben a pártok vezérei már lekötötték magukat. A földbirtokreform alapelveiben nagy vonásokban megegyeznek a pártok. Mindegyik párt a kisajátítási elv alapján áll. A kisgazdapárt ma délelőtt 11 órakor értekezletet tartott, amelyen megvitatásra kerültek ezek a kérdések. Ha a konferencia eredményes munkát végez, abban az esetben estére közös értekezletre hívják össze a pártokat, ez a konferencia lenne az új egységes pártnak a bemutatkozója. A közös pártértekezleten Bethlen István gróf fog elnökölni. sz új kormány megalakulása a tárgyi kérdések tisztázása után gyorsan fog következni. A kabinet összetétele valószínűen az lesz, hogy a kisgazdapárt hét, a kereszténypárt öt, a diszszidensek egy tárcával lesznek benne képviselve. Bethlen István gróf ma délelőtt kihallgatáson jelent meg a kormányzónál s jelentést tett tárgyalásairól.