Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
tiomeresi arass Egész évre . 280 K — f. Negyedévre . . 70 K — f. Félévre . • • 140 K — f. Egy hóra ... 25 K — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona •• Felelős szerkesztő: Milotay István m BH _ Ára 1 korona II. Nemzedék Szerkesztőség: V. kerület, Honvéd utca 10. szám. Kiadóhivatal, IV. kerület, Gerlóczy utca 11. szám. A szerkesztőség telefonszámai d.e.: 7-20, 7-21, 75-31, 75-88, József 3-63 és József 45-60; d. u.: 5-67, 5-68 és 5-69. A kiadóhivatal telefonszámai: 5-67,5-68 és 5-69. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiii Csütörtök, szeptember 16. Il. évfolyam 219. (297.) szám. Budapest, 1920. Tízmilliárdos deficit A parlamenti porond tegnap óriási számgörgetegek zúgásától volt hangos. Korányi báró pénzügyminiszter csapkodta a közöny falához intelmeinek, szándékainak, sok-sok marék busóját. Nem tudjuk mi tapad meg mindebből, mint tanulság és mint konzekvencia a parlament fogékonyságában és azontúl, az ország közgondolkozásában. A magunk részéről teljes súlyában és teljes kietlenségében érezzük át azt a szörnyű feladatot, amelyre a pénzügyminiszter vállalkozik ammidőn a kiadási mérleg oldalát a bevételekét egyensúlyba igyekszik állítani. Bizonyára nem rajta múlt, ha minden igyekezete mellett is 9,69 milliárd deficitet volt kénytelen a Ház elé tárni és nyílt színen keresni a kiutat, amely abból a pénzügyi veremből kivezet, amelyben a magyar korona és a magyar államháztartás ez időszerint vergődik. Azt gondoljuk, hogy ezzel a kérdéssel csak így lehet leszámolni, ha egészen őszintén aszemébe nézünk annak, ami a pénzügyi helyzet garnirungja és tartalmi mivolta egyaránt. Magyarországon, ezt nem lehet és nem okos titkolni, egy rendkívüli gazdasági meghasonlás korszakába jutottunk. A jóságos tündér, aki varázsvesszőjével megmutatta volna a kiutat, aki egy termékeny, cselekvő és kivezető politikát szabott volna a parlament koncepciója elé, nem nincs itt az ideje és nem ennek a témának ■a keretébe tartozik, hogy mélyebben merüljünk a mai helyzet taglalásába és keressük a harmóniának azt a lehetőségét, amely a cselekvő erőket, a gyümölcsöző segítségeket, az egész ország anyagi és erkölcsi talpra kilitásának kellékeit, a kormány, illetve a pénzügyminiszter kezébe adná. Magyarán: hogy a tőkének is fájjon az ország baja! Egy szörnyű helyzet circulus viciózusában tespedünk és haladunk hátrafelé. A nemzeti vagyon nagy részével nem a cselekvő nemzeti öntudat rendelkezik, amiben nem csupán a nemzeti élettől távolabb eső vagyonos elemek mohósága és sikeres ügyessége a hibás, hanem az a szégyenletes tunya- .ság is, amivel közgazdasági kérdéseinket és magát a közgazdasági munkát elhanyagoltul. Az adott helyzetben, amidőn egy esztendő alap ötven év mulasztását akarjuk pótolni, a feleket''mzeti, vagy mondjuk így, a faji erők méltányos osztályrésze és igazságos érvényesülésének sürgetése és siettetése nyomán elkerülhetetlen volt, hogy bizonyos túlzások a nemzeti vagyon jelentékeny részét passzivitásra me kárhoztassák. Ez a passzivitás azonban, ha érzelmileg még oly megokolt volna is, nem szegülhet ellene azoknak a nagy nemzeti követeléseknek, melyek valamennyi társadalmi osztály részéről a fenntartás nélkül való odaadást és áldozatkészséget igénylik az ország súlyos helyzetében. Kétségtelen, hogy arról a politikáról, amelynek főpogrammja az ország megmentése, a keresztény tömegeknek a kizsákmányolás elleni védelme, a keresztény alsóbb rétegeknek a napsugárra való feltörekvése, becsületes politikus le nem mondhat. Más kérdés, hogy a pénzügyminiszter expozéja után nem kellene-e revízió alá venni az állam és a társadalom magatartását minden kínálkozó és e célra egyesülő becsületes és hazafias erőtényezővel szemben. Az üres negáció, legyünk ezzel tisztában, nem vezethet eredményre. Itt nem használ a keserű és vak szenvedélyeknek bármily heves, lelkes és elszánt fellobogása sem, inkább csak elmérgesítheti az amúgy is súlyos helyzetet. Csak olyan politika vezethet eredményre ,s amelynek megvalósítható célja van. A mostani helyzet csak kirívóbbá teszi az államgazdaság tarthatatlan helyzetét és épen abban a pillanatban, amelyben, úgy lehet, olyan hatalmas nemzeti erőfeszítés küszöbére jutottunk, amelyen keresztül kell lépni, de amelytől visszarettenni nem szabad?DT : A mai komor őszi délelőttön játszódott le a Tisza-per utolsó aktusa. Kilenc órakor vezették be ezuronyos őrök a vádlottakat. Nemsokára Sután bevonult, ezredes élén a hadosztálybiróság. Géczky Imre főhadnagy jegyzőkönyvvezető felolvasta a haditörvényszék következő ítéletét a magyar állam nevében: A magyar királyi budapesti haditörvényszék, mint itélőbiróság a Budapesten 1920 augusztus 2-ától szeptember 5-éig megtartott főtárgyalás alapján Dobó István 31 éves tartalékos tengerészfegyversegédet, Sztanykovszky Tibor 24 éves tartalékos zászlóst, hernádzsedényi Hüttner Sándor 23 éves tényleges állományú főhadnagyot és Vágó- Wilhelm Jakab, 31 éves volt népfelkelőt bűnösnek mondja ki és pedig Dobó Istvánt, mint elsőrendű vádlottat felbérelt gyilkosság, Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat büntársi minőségben véghezvitt gyilkosság, Hüttner Sándor harmadrendű vádlottat tisztráncnak büntársi minőségben véghezvitt felbérelt WMföd*--- T- TiT,ih ■ gyed rend ti vártját i^jé, ’ti U"14i.w . V ^ Je,*. ■. I Ezért a haditancsozók Dobó Istvánt lefokozás, katonai éremének elveszne és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett ötéi általi halálra, Sztanykovszky Tibort ugyancsak lefokozás, harcai éremeinek elvesztése és a hadsereg kötelékéből áló kicsapás mellett kötél általi halálra, Hüttner Sándor főhadnagyot rangfokozatától való megfosztás, nemességen ás, valamint összes katonai kitüntetéseinek elvesztése mellett az önhibáján kívül hosszúra nyúlt vizsgálati fogságból hat hónappal a büntetésbe való beszámításán felül még tizenötévi, havonta egy napi kemény fekhellyel és büntetésének minden évében október 31-én sötét zárkával súlyosbított börtönre, végül Vágó.Wilhelm Jakabot háromhavi, havonként két napi kemény fekhellyel súlyosbított börtönre ítélte. Vágó-Wilhelm Jakab büntetését azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. A haditörvényszék kimondotta, hogy a halálos ítéletet először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtandó végre. Az ítélet kihirdetése után az ötven nyomtatott oldalra terjedő részletes megokolást olvasták fel. Kifejti benne a bíróság, hogy a legaggályosabb részletességgel folytatta le a vizsgálatot és a bűnper tárgyalását annál is inkább, mert a vádlottak vallomásukat többször összekeverték és csak azt akarták beismerni, ami reájuk nézve kisebb veszélyt jelent. A szemtanuk vallomása, a helyszíni “'’és a ■/ tSrtok meghallgatása tisztázták , a ~ -f- > - ■ - v,., a,,* bíróság nevt azott teljesen két körülmé, , nevezetesen a vádlottaknak a villába történt behatolását, illetve ennek részleteit és Tisza István személyének őrzésére kirendelt nyolc csendőr lefegyverzését. A megokolás fölolvasása lapunk zártakor még tart. Két halálos ítélet a Tissa-perben Dobót és Sztanykovszkyt fölakasztják, Hüttner 15 évet kapott A népszövetség nem ismeri el a kis-ántántot .— Az Új Nemzedék tudósítójától. — Par’s, szeptember. A „L'Homme Libre“-ben Bertrand ,A kétélű szövetség“ címen foglalkozik a Csehország és Jugoszlávia egyesüléséből ,középtámadható ellenkező szöységesekről. Megjegyzi, kis-ántánt nagyon nyugtalanítja az olasz közvéleményt, nemkülönben a francia újságíró diplomatákat. Hivatalosan nem is lehet antantról, hanem csak Csehország , Jugoszlávia között történt egyszerű egyezményről beszélni. Jóllehet, ez a szerződés, amely egy harmadik állammal szemben támadó záradékot tartalmaz, nem számíthat a népszövetség jóváhagyására, mindazonáltal Magyarországnak számolnia kell az egyezmény tényével Nemellet kétséges, hogy a szerződés éle Magyarország ellen irányul. Egy olasz lap szerint azért csak Magyarország ellen (Ausztria megkímélésével) , mert Magyarország képes élelmezni önmagát és politikailag is konszolidálódik, amellett pedig, ha alá is írta arianoni békét, erkölcsileg sohasem fogadta el. Maga az egyezmény tartalma szerint nem is alpyyartoldalú szerződés, mint a cseh állam férfáéi-mimtív garanciája. De gazdasági téren is Csehország a gyengébb fél, mert szüksége van élelmiszerekre. Ezek után érthető, hogy miért rezegtette Benes a szláv testvériség kirizmusát, így akarta maszkírozni, hogy Jugoszlávia csak a statiszta szerepét játssza. A legfontosabb kérdés azonban, várjon csatlakozni fog-e a kis kántánihoz Románia és Ausztria? Romániára vonatkozóan nem lehet még semmit sem mondani. Ausztria összekötő kapcsul fog a két szláv állam és Csehország között szolgálni. Benes a szlovák probléma hatása alatt nyíltan megtagadta a Magyarországhoz való közeledés lehetőségéhez való hozzájárulását. El kell tehát ismerni, hogy Magyarország a Franciaország részéről tervezett gazdasági Duna-szövetségből kizáratván, más barátok segítségét lesz kénytelen keresni. Nem lehet elfelejteni, hogy Magyarország egyedül ajánlotta fel fegyveres segítségét Lengyelországnak, mert tudja, hogy a cseh szomszédságtól nem remélhet semmit. Lengyelország várakozó állásban. Paris, szeptember 15 A Le Journal Paderevszky következő nyilatkozatát közti: Ha igaz az, ami az Strant-Igeantban megjelent, hogy kis-ántánt jön lét^*-^ngyelországgal szemben, akitor erre nekünk lengyeleknek, semmi megjegyzésünk sincs. Mi megvárjuk az eseményeket. Én azt hiszem, hogy az érdekelt oldalról jövő távirati értesülések túlságos optimizmussal tekintik e kis kántánt megvalósulását, amelyet már befejezett dolognak tartanak,túrjuk meg, amíg tényleg meglesz. Paderevszky ezután a következőket mondotta még: — Mindig szükségesnek tartottam, hogy az utódállamok szövetséget kössenek, azonban a csehek és a lengyelek közt a tescheni kérdés állotta ennek útját. A legsúlyosabb megpróbáltatás óráidban, mikor a vörös csapatok Varsó előtt állottak, Lengyelországot arra szorították, hogy elfogadja az ismert határrendezést, amely a lengyelek szívében állandó elkeseredést támaszt és megakadályozza ■ a lengyelek és csehek szoros egyesüését. A tudósító az interjúhoz azt a megjegyzést fűzi, hogy azt hiszi, nem követ el indiszkréciót, ha megállapítja, hogy Paderevszky politikájának egfőbb pontja a lengyel-francia katonai konvenció megalapozása a belga-francia egyezmény mintája szerint. Deschanel lemond? Rotterdam, szeptember 15. Deschanel elnök neu member elején visszalép a Köztársaság elnöki méltó- Utódja Millerand lesz. Briand miniszterelnök*« fekve-kiszemelve. Poincaré valószínűleg a pénzügyi tárcát válalja el az új kabinetben. (W. T. C)