Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Előfizetési árak: Egész évre . 440 K — f. Negyedévre.. 110 K-t Félévre . . . 220 K — f. Egy hóra. . . 40 K — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. Budapest, 1921. III. évfolyam, 12. (397.) szám. Vasárnap, január 16. iimiiitMiiHiiiiiiiiiiiiiiHniiiinifnmnfifiiimnmiiiOTmiHimiiiíTniimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi^iiiiiiiiiiiiiiii Az igazságnak győznie kell. Verejtékes munkával és hűséges, férfias kitartással kell harcolnunk a győzelemért, hogy felemelkedjünk a mi nagy lesújtottságunkból és fölkelhessünk azok ellen, akik megraboltak és megaláztak bennünket. Dübörgő lépésekkel indul el majd útjára a megtorlás. Megújulnak a régi magyar vitézség felejthetetlen legendái, új hősök születnek és tetteikről új hősköltemények. Reszketve várják a magyar harag kitörését, akik a fejükre idézSzerkesztőség: V„ honvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV* Gerlóczy-u. 11. sz. A szerkesztőség telefonszántai Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: 75-31. Szerkesztőség: 110-55, 7-20, 7-21. A kiadóhivatal telefonszántai: 5-67, 5-68 és 5-69. Érték, mert tudva-tudják, hogy senki sem bánthat meg bennünket büntetlenül! Első majd az idő, minden magyarok egyesülésének ideje! Szent esküvel esküszünk rá, hogy ez lesz életünknek egyetlen célja és erős hittel hisszük, hogy harcunkat megáldja az Isten. Addig egy régebbi kor költőjének jóslata bátorítson bennünket. E porba omlott szép haza föl fog virulni még, Van bíró a felhők fölött, áll a villamos ég! Van feló a felhők fölött!... Ünnepies, komor gyásszal és lejekbe markoló fájdalommal virrad Magyarországra a Holnap. Szobrokat avatunk, elszakított testvéreink emlékszobrait, a magyar nemzet Golgotájának négy stációját. Sorsunk beteljesedett. A keserű poharát nemhárítja el tőlünk senki, ki kell ürítenünk az utolsó csöppig, így rendelte a sors. Megalázva, a legdrágább kincseinktől és milliónyi testvérünktől megfosztva indulunk el a » szenvedésük útján és lelkünkben egyik gyötrőkérdés a másikat űzi. Minden lépésnél megállunk, a szemünk ég, agyunk zug és szívünk zakatolva dobog. Verejtékes aggodalommal kérdezzük magunktól: meddig tart a szenvedések útja? Kiálljuk-e ezt a rettentő megpróbáltatást? Remélhetjük-e a megváltást, az elragadott testvérekkel való boldog egyesülést? Tudjuk, hogy az évezredek folyamán nagyobb birodalmak is megsemmisültek már, mint Magyarország, csakhogy azok előbb elkorhadtak és megértek a pusztulásra, csak azé,, után teljesedett be a sorsuk. De világnak kezdetétől fogva nem történt meg, hogy meg akarjanak ölni egy országot és darabokra szakítsanak egy nemzetet, amely ezer esztendőn át harcolt és dolgozott egyre gyarapodó erővel és kedvvel nemcsak önmagáért, hanem egy egész világrészért, hogy megfojtsanak olyan népet, amelynek eveiben újabb évezredre való energia van, amely mindenkor oltalmazója és tanítómestere volt az emullatott, szmtzédos népeknek, amely világraszóló tudósokkal és művészekkel ajándékozta meg az emberiséget s politikai, gazdasági és szellemi súlyával legerősebb oltalmazója volt mindenkor Európa keleti részén ,a művelődésnek és a békének. És most, elhagyatva, gyűlölködő szomszédok hitvány kárörömétől kisérve haladunk tövisekkel telehintett utunkon. Lelkünk lázadoz a megalázás, az igazságtalanság, a méltatlan balsors ellen, de megfékezzük az indulatját, hogy annál erősebb, annál szilajabb és pusztítóbb legyen azután, amikor elszabadíthatjunk láncáról. Eljő majd az idő!... * És most búcsúzunk Tőletek, lelkünkből lelkezett testvéreink, akiket a szörnyű Végzet elszakít tőlünk! Szivet tépő fájdalommal nézünk utánatok, amint elnyel Benneteket az ellenséges szomszédok pokla és ökölbe szorul a kezüink arra a gondolatra, hogy ezer esztendeig szabad magyarok milliói oláhoknak, szerbeknek, cseheknek lesznek megalázott szolgái. Az égre lobban lelkünkből a harag és a gyűlölet tüze, de nemcsak az orcánkat borítjalángba, hanem a lelkünket is acélossá keményíti az elkövetkezendő nagy leszámolásra. I * Eljő majd az idő! A szenvedések esztendei után elkövetkezik a megváltás napja. A Golgota csúcsán felénk ragyog a kereszt, a megváltást hirdető, szenvedéseket enyhítő, reménységeket megvalósító, üdvösséget fakasztó. Nagy harcokat kell megvívnunk, nagy munkát kell elvégeznünk addig, de a magyar nemzet minden erejét egyesíti és megfeszíti ebben a nagyszerű küzdelemben, mert ennek nem lehet más ■vége, csak győzelem vagy halál. De nemcsak karddal fogunk harcolni, más fegyverünk is van ebben az élet-halál harcban: a mi elhomályosíthatatlnul ragyogó igazságunk. Mi ezt az igazságot pajzsra emeljük és nem nyugszunk addig, amig ki nem vivtük a győzelmét! Megzörgetünk minden ablakot, megdöngetünk minden kaput és félreverünk minden harangot: ébredjen föl végzetes álmából a világ, mert olyan bűnt követnek el ellene, amellyel évszázadokra megölhetik a nym afffláiti . ■ ' » s Megkezdtük az un wglasztójogi törvény előkészítését Ferdináldy belügyminiszter nyilatkozik munkaprogrammjáról — Az igazségügyminisztéiunban a felsőház reformján dolgoznak ■J 1 . — Az UjNemzgék tudósítójától — A belügyminisztérium különböző osztályaiban szorgalommal folyik a törvényjavaslatokelőkészítésének munkája. Értesülésünk szerint is elkezdették már az új választójogi törz ítétty előkészítését is, úgy hogy a községi, vármegyei és városi választójog még a tavasszal, az új országgyűlési választójog pedig nyáron törvénybe lesz iktatható. Munkaprogramra járul Ferdinandy Gyula belügyminiszter az Új Nemzedék munkatársának a következőket mondotta : — Tavasszal öt, nyáron pedig négy törvényjavaslatot terjesztek a nemzetgyűlés elé. A tavaszi munkaprogramra a következő törvényjavaslatokat ieéi föl: 1. .4 községi; 2. a vármegyei és 3. a városi önkormányzati képviseletek újjászervezéséről; 4. az önkormányzati tisztviselők fegyelmezéséről; 5. a közigazgatási bíráskodás decentralizálásáról, az államrendőrség szervezetéről és hatásköréről szóló törvényjavaslatok. A nyári munkaprogrammon négy javaslat szerepel: 1. Az országgyűlési választójogról; 2. a választási eljárásról; 3. a választási kerületek beosztásáról, végül 4. a törvényhozói hatalom szervezetérőlés hatásköréről szóló törvényjavaslatok. Értesülésünk szerint ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban az igazságügyminiszteriumában a felsőház reformjának előkészítésén dolgoznak. 59 A gsfermekpusifisé forradalmak 1919-ben a menhelyi gyermekek hetven százaléka pusztult el tejtány miatt Az angolkór és tüdőésesz ijesztő an terjed a gyermekek között .— Az Uj Nemzedék tudósítájáról __ Az amerikai gyermeksegíto misszió egyéves budapesti működésémjjr alkalmából Bókay János egyetemi tanár rajtakivül érdekes könyvet állított össze, mji# tele van izgalmas ésfölöttébb tanulság és statisztikai adatokkal Magyarország fővárosa sohasem dicsekedhetett azzal,hogy halálozási arányszáma val kimni kifiáso összhangban állana a születések szakfjával. 1909-ben, alig tíz év előtt, még az összhalálozás száma Budapesten 16.000 volt és ezzel szemben a születések száma 22.000-et tett ki, tehát a természetes szaporodás körülbelül meghaladta a 6090-et, 1918-ban a halálesetek száma már eléri a 60.CCD-et, az újszülöttek száma ellenben alig 15.000. A hiány tehát kerek 15.000 lélek. A rákövetkező évben kis javulás mutatkozik, azonban a halálozások száma, ezúttal csak 1466-tal haladta túl a születések számát. Amint a statisztikai adatgyűjtő megállapítja, a lakosság arányszámának nagy leromlását, kétségtelenül a fokozatosan rosszabbodó és elégtelen táplálkozás, a köztisztasági állapotok és a lakásviszonyok leromlása, valamint a járványos betegségek pusztítása okozta. A ragályos betegségek statisztikájában szintén a borzalmas és örökké emlékezetes 1938 áll a vezető helyen. Amíg 1914-ben a fertőző megbetegedések száma 39.649 volt, addig 1918-ban e szám 43.519-re szökött fel. Ugyancsak a 2.rettenetes 1918. esztendő rovására jegyezhető fel, hogy a nagy szappaninség és közegészségügyi intézkedések hiányossága miatt a Stefánia-gyermekkórház beteganyagában a rühes gyermekek száma 4,11 százalékot, tett ki. A fővárosi lakosság táplálkozásának leromlását klasszikusan jellemzik Liebermann egyetemi tanár adatai, melyek szerint ha egyáltalában megkapjuk a hatósági élelmiszerjegyek teljes mennyiségét és még hozzáveszünk személyénként naponta 3 tojást, továbbá elegendő gyümölcs és zöldségfélét, ez esetben is testi szervezetünk legfeljebb 11500 kalóriát nyer naponta, tehát 300 kalóriával még mindig kevesebbet, mint amennyi egy normális szervezetű ember testének fenntartására szükséges. A táplálékhiány az elmúlt hat rettenetes esztendőben legjobban sújtotta a két éven aluli gyermekeket és a legkatasztrofálisabb helyzet a háborút követő két évben jelentkezett. Például 1918. december havában a két éven aluli gyermekek részére szükséges napi egy literes tejadagok hiánya 17,2 százalék volt, ami 1919-ben már 46,5 százalékra szökött fel. A tejhiány a mesterségesen táplált csecsemők számát növesztette meg hihetetlen arányban, ebből viszot a csecsemők hatalmas halálozási arányszámakövetkezett, ami 1919-ben érte el tetőfokát. 1919. évben az állami gyermek menhely gondozásában levő mesterségesen táplált, csecsemők 70 százaléka halt meg. A főváros gyermekállományának elszomorító halálozási arányszámát az angolkór és a tuberkulózis befolyásolták legjobban. A gyermekkórházakban bemutatott 13 éves beteg gyermekeknek több mint felén konstatálható volt az angolkór. A tüdővészben elhalt gyermekek szánta pedig a 10 év előtti, állapotokhoz, viszonyítva körülbelül megkétszereződött. Ugyancsak a megkétszereződött emelkedést mutat a legutóbbi 10 év előtti eredményhez képest a gümős agyhártyalob is, mely szintén a budapesti gyermekek közül szedte áldozatait. Az amerikai gyermeksegítő akció Mr. Herbert Hoover vezetésével közvetlenül a diktatúra bukása után lépett akcióba Budapesten, de már csak a tűzoltó szerepére vállalkozhatott. Tíz hónapi megfeszített munkával talán sikerült a bajt lokalizálnia, de megszüntetni nem. Tíz hónap alatt kiosztottak 13.073.929 ebédadagot és gyermeksegélyezésre elköltöttek összesen 172 milliót, amiben benne van a magyar kormány. 29.868.000 koronás hozzájárulása is, továbbá az a 850 tonnát kitevő fehérliszt, melyet az Egyesült Állapok adtak oly kikötéssel, hogy a magyar kormány 1925-ben köteles megfizetni az árát az akkori árfolyam szerint.