Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

ry­ ♦ i­s, a választójogi reform, a főrendiházi reform és a közigazgatási reform. Ezek után vázolja a három törvényjavaslat szük­ségességét. A másik nagy feladata a kormánynak a társadalmi bajok meggyógyítása. Elsősorban a középosztály gazdasági téren való felemelésére van szükség. Ellene vagyok minden lármás antiszemitizmus­nak — mondja — a jogrendet és jogegyenlőséget minden tekintetben fenn fogjuk tartani. Ereky Károly: Helyes, mert eddig több joguk volt a zsidóknak! Bethlen István gróf: Meg kell változtatni az egész nevelési politikánkat is és önállóságot, ke­resztény erkölcsöt kell nevelni az ifjúságba. A me­­nekültek részére átképző tanfolyamokat kezdemé­nyezünk. A kötöttforgalmat megszüntetjük és amennyiben csak lehetséges, visszaállítjuk a szabadforgalmat. A kormánynak gondja lesz rá, hogy a kül­politikai kérdésekkel való foglalkozást nép­szerűvé tegye. A külügyminiszter úr feladata lesz, hogy a nemzetgyűlést állandósul tájékoz­tassa. Rassa­i Károly: Irodalmi délutánokat ren­dezzen! Ereky Károly: Önképzőkört csináljon! Bethlen­ István gróf: Magyarország az utóbbi időben tanúbizonyságát adta erejének és higgadtságának. És az erő és higgadtság biztosítéka a békének Európa keletén. Elle­neink minden rágalmával szemben a kormány nyugalommal és önérzettel tekint a jövőbe. A békeszerződés jogokat is ad .A békeszerződés nemcsak kötelezettségeket ró rán­k, hanem jogokat is ad. Reméljük, hogy a jo­gok érvényesítését a béke szerzői ugyanolyan lelki­­ismeretesiséggel vállalják, mint amilyennel a köte­­tességüket ránk róják. 2r­esió Zoltán: Bácska, Baranya! (Zaj.) Bethlen István gróf: A kormány az 1920. I. t­c. alapján áll. (Élénk helyeslés és éljenzés a kisgazda­­párton.) Ez a törvény kimondja, hogy szünetel­t a királyi hatalom gyakorlása, de megállapítja azt is, hogy a nemzet ennek a következményeit csak a bé­kekötés után vonja le. A béke még nem lépett életbe, mert a nagyhatalmak még nem ratifikálták. Tehát, ez az időpont sem érkezett még el. A valutajavaslat és a tisztességtelen verseny megfékezése él pénzügyminiszter úr ma nyújtja be a vekdaje­vaslatot. A kereskedelmi tárca köréből legközelebb a Ház asztalára kerülnek az ipar­tör­vény módosításáról a tisztességtelen versenyről, a munkáskamarákról, a fiatalkorú munkások fog­lalkoztatásáról,­ a vasárnapi munkaszim­etra­ és a h­eti épség védelméről szóló törvényjavaslatok. Az igazságügy-miniszter a sajtóreformról, a­ szerzői jogról és a kereskedelmi törvény reformjáról nyújt be törvényjavaslatot. A földművelésügyi tárcánál a földbirtok­­reform végrehajtása a legfontosabb. A­­mezőgazda- Básti kamarák felállítása folyamatban­ van. Fon­tos a vidék erőteljes kulturális oktatása. Törvény­javaslatot nyújt, de a kormány a szakoktatások kor steril (dA.tjNA ászról is az gasiges tsFUv'v'e-sttril is, hogy a­ harmadik, most­ meg, hogy a negyedik eme­ . Szerda 9 Uj Nemzedék 1921 április 20. A harmadik tényező a gazdasági leromlás­­volt. A magyar középbirtokos osztály elvesztette hatalmát és elkövette azt a nagy hibát, hogy a kereskedelem és vállalkozás helyett a hivatali pályára lépett. Az első feladat: a destrukció letörése Négy nagy feladat vár reánk. Először meg kell fékezni a destrukció minden nemét (Zajos éljenzés és taps.), másodszor meg kell gyógyítani a magyar társadalmat, életszépes­­középosztályt kell teremteni, helyre kell állítani a gazdatársa­­dalommal való harmóniát és erősíteni kell a kis­­gazdaosztályt. Harmadszor céltudatos kultúrpoli­­tikát kell folytatni, negyedszer emelni kell külső politikánk horizontját. Mikor keresztény politikát hirdetünk, nem a szabadság ellen harcolunk. A demokratikus ala­pon biztosítani kell, hogy minden néposztály meg­találja boldogulását az állami életben. (Ekkor lép be a terembe Bánffy Miklós gróf külügyminiszter. Elfoglalja a helyét.) A szabadságjogokat helyre fogjuk állítani. A cenzúra kérdésében az az állás­­pontom, hogy a kormány kellő időpontban állítsa helyre a sajtószaabadságot... Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mikor? Bethlen István gróf: ... és amikor megfelelő sajtóreform útján gondoskodjék, hogy a destrukció a sajtóban, újra meg ne nyilvánuljon. A gyüleke­zési jogot is helyre kell állítanunk. A munkásság­gal való érintkezést bensőbbé és szorosabbá kell tenni. A demokrácia kérdése összefügg három tör­vényjavaslattal, melyeket a kormány rövid időn belül be fog nyújtani; ez ■J Átszervezik a­ nemzeti hadsereget A triajie­k'i belmeszerződés folytán át kell szervezni a nemzeti hadsereget. Gondoskodni fo­gunk, hogy a feleslegessé váló tisztek és altisztek megfelelő elhelyezkedést találjanak. A katonák hátramaradottjainak segítéséről, amennyiben pénzügyi helyzetünk megengedi, törvényjavaslatot nyújtunk be. A közegészségügy terén első feladat lesz a fertőző betegségek gyógyítása. A szociális törvényhozás terén a betegbiztosítást, valamint az aggkori és rokkantbiztosítást vesszük fel progra­munkba. A munkásbiztosító reformjáról benyúj­tott törvényjavaslatot sajnos, visszavonjuk. Két pillére van az erős Magyarországnak. A gazdaságilag erős és kulturált idigazd a társada­­lom és a gazdaságilag erős középosztály. A nem­zetgyű­lés tagjaihoz azt a kérést intézem, hogy na álljanak útjába a keresztény és agrár világ összes­forrásának. A nemzet ma már irányt vett, osz­lassák fel a pártokat és tömörüljenek egységes táborba a kormány támogatására. Egyedül tőlünk függ, hogy erősödjünk és e­melkedjünk. Kérem a nemzetgyűlést, viseltessék bizalommal a kormány működése iránt. (Rósz­­ó vantartó, élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A miniszterelnök beszéde után Hegedűs Lo­ránt pénzügyminiszter terjesztette be a pénzfor­­galom ideiglenes szabályozásáról szóló törvény­­javaslatot és kéri, hogy­­azt a pénzügyi bizottsági­nak adják ki. Az elnök ezután öt perc szünetet rendel el. Hülttner fentarja — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Hüttner vallatása" van ma is soron. Tegnap semmi újat sem ismondott. Csak azt, amit vártak tőle: vádolt. Árterem már korán zsúfolva van. V­adlottakat hozzák, érkezik a bíró­­: 9 óra után néhány perccel nyitja alá ist. Bejelentései után Hüttnert ,koronatanú, fejét nyaka közé sütött szemmel surran a terembe, ván megáll. Nyugtalan, ideps»* hol összekulcsolja, hol zu^smryi­­­asztja. Gyenge, alig talBi a tő. re­keszei. Feleletei bortortala­nzonytalambba^rSzz.v2L\t valóság­gal úgy nyögi ki. A­­jmottak részéről a leg- friisebb mozdulat, m­jtély, vagy gesztus zavarba okozza és kizzámenti mondanivalójából. Jel­lemző, haafe vallomása közben állandóan maga elé-WriffT csak néha-néha pillant az elnökre, a vádlottak felé pedig még tévedésből sem nézne. Vágó állandóan fixírozza és szemébe vigyorog. Az ajka szögletén játszó mosolyban benne van Hü­ttnerről mondott minapi bókja. A vil­­g leg­sötétebb gazembere . .. Vágót magánzárkába viszik Hüttner kihallgatása előtt Lévai Tibor védő akart napirend előtti bejelentést tenni, az elnök, azonban erre nem adott módot. Majd szóvátette az elnök, hogy értesülése szerint Vágó kihallgatása után szobatársai előtt félremagyarázta az ő szavait. Nevezetesen, miután már több vallomésról kide­rült, hogy rovott multú egyénektől eredt és így egészen felesleges módon duzzasztotta csak a bűn­­per anyagát, amikor Vágó újabb tanukat jelen­tett be, azt a megjegyzést tette, hogy a tanuk ne a kloákából kerüljenek ki. Vágó ezt úgy magya­rázta, mintha a kijelentés a — csupán később megnevezett — konkrét tanukra, többek között Be­jód Al­pár dr.-ra vonatkozott volna. Ez természe­­tesen ferde beállítás, annál is inkább, mert Bejód Alpár nevét korábban nem is ismerte. Ennek kapcsán felkéri az ügyészséget, hogy amennyiben lehetséges, Vágót külön őriztesse és az ilyen be­szélgetést tegye lehetetlenné. Lévai Tibor, Vágó védője ismét szólásra készült, az elnök azonban a tárgyalás el­yújtását ezúttal is megakadályozza Hüttnernek nincs korrigálni valója Hüttnert­­.-állomása elején az elnök figyelm­e­­tette, hogy amennyiben tegnap elhangzott súlyos kijelentéseit, jobban utánagondolva a dolgoknak, esetleg korrigálni akarná, erre módot ad. Van szüksége erre? — kérdezte az elnök. — Nincs! — hangzott a válasz. Ezután Hüttner tovább folytatta az októ­­beri napok eseményeinek elbeszélését. El­mondta hogy Csernyák hívására délután két órakor felkereste őt a Royal-szállóban. Cser­nyák elmondotta neki, hogy forradalom esetén milyen magatartást szándékozik tanúsítani és milyen magatartást óhajt a mi részünkről. Ő a forradalom szempontjából a támadó fellé­pést helyeselte. Majd a forradalom kitörése­kor szóba kerültek vezető személyiségek ellen teendő intézkedések, beszéltek róla, hogy Tisza István gróf meg­gyilkolását a forradalom nap­ján kellene végrehajtani. Teljességgel meg­bízható emberekre van szükség, akik nemcsak szóval vállalkoznak erre, hanem a tettre is készen lesznek. Fényes szobájában beszélték meg a gyilkos­­ ságot — Más hallotta ezt a beszélgetést? — Lehetséges. Csernyák ezután azt mondotta, hogy mostan felvisz Fényes lakására, amely a negyedik emeleten volt. A szobában volt Csernyák, Szdanykovszk­y, Fényes, Schmiedel, és én. Hogy azonban milyen sorban jöttek Ide, azt nem tudom. — Erről a szobáról egyszer azt mondják, — jegyzi meg az elnök — hogy a második, máskor, súlyos vallomását Isten volt. Ezenkívül meg van állapítva, Hogy .Fényes az ötödik emeleten lakott. Lehetett esetleg az a szoba az ötödik emeleten? — Nem tudom. A szobában körülbelül ugyan«­az_ a beszélgetés folyt le, mint aminő a hallban folyt le k(,zötterm­in­E'iGs€rnyäk között. Fényes a kedvező jel(p*Wilkröl, már arról, hogy a katona­ság fogi^^rhasználatától nem kell félni, nagyon nyilatkozott és bizonyítékokat *%iránt ezeknek a híradásoknak valósága felől. Én is kételkedtem, Csernyáknak azonban az volt a véleménye, hogy a dolgokat nem szabad halogatni, mert ha nem történik semmi, akkor minden for­radalmi lelkesedés lelohad. Elnöki fotóba került itt Tisza meggyilko­lása is? — Igen. Hogy ki vetette fel a témát, nem tudom, hanem ennél a pontnál Fényes László ki­­jelentette, hogy ha ilyen epizód céljára nem tud­­ják a szükséges néhány embert előállítani, hogyan, gondolhatunk forradalomra? Fényes bujtogatott ? Egyszóval bizonyos fokig ösztönözte Önö­­ket, hogy ilyet tegyenek? Hogyan mondotta ő­ket?. — Olyanféleképen, hogy ha elérkezik a pil­lanat, a dolog már előkészített stádiumban, legyen. — Mondotta-e Fényes, hogyha nem­ tudják a forradalmat kirobbantani, akkor tető alá kell­ hozni a gyilkosságot?! — Igem — Ilyen szavakkal.?­­— A szavakra nem emlékszem. Elnök: Arról bizonyságot szerzett, hogy a Fényesének mondod szoba nem az övé volt? — Igen, az ő kihallgatása alkalmával. Ismeretlen embereket avattak be a gyilkosságba Az előbb lehetségesnek mondotta, hogy Schm­ied ekkor beszélt a gyilkosság tervéről? — Emlékezetem szerint a szállóból való tá­vozás utám beszéltem vele erről, az ő vallomása szerint, azonban megelőzőleg. Kérdeztem, hogy mi a véleménye a dologról s Ő kijelentette, hogy ha ilyen eszközökkel dolgoznak, akkor kikapcsolja magát, különben is családos ember. . . Hogyan lehetséges, hogy ilyen nagy dol­got, egy jóformán ismeretlen embernek rögtön az orrára köt? — Jec­roidek a katonatanácsnak esküt tett. Egyébként is van olyan ember, aki iránt néhány­szor­ beszélgetés után bizalmat érzek. Elnök: Csernyák adott ekkor valami megbí­zást? — Igen. Megbizott, hogy menjek el Kovács László főhadnagy Andrássy-úti lakására és őrlé­sit sem, hogy Csernyákot sürgősen keresse fel. Nem találtam őt otthon, ekkor Csernyák a Mar­­git-köruti kaszárnyába küldött utána, de ott nem ismertek ilyen nevű főhadnagyot. Hogy Kovács az Andr­ássyyátnák melyik részén lakott, arra pontosan népi emlékszik. Egyébként Lengyel Lászlóval együtt járt ott. Lengyel László az elnök kérdésére megmondja, hogy a­ ház a 60-es szám körül lehetett. Ellentétes vallomás a nemzeti tanácsról Elnök: Tud-e róla, hogy 2á-in a nemzeti tanács ülést tartott és hogy miről tanácskoztak.­­— Igen. Hallomásom szerint József fehér­­céghez akartak­ menni, hogy tudomására­ hozzák a nemzet kíváns­ágait. — Az eddigi vallomásokból úgy tűnt ki, hogy a főherceget fenyegető fellépésükkel kényszerí­teni akarták, most pedig­­éppen az ellenkező be­állítást adja a dolgoknál. Arról nem hallott, hogy Fényes le akarta, csöndesíteni a tömeget­! — Igen, tudok róla. Ezután elmondja, hogy korábban pontosab­ban emlékezett a beszédre, de azóta vallomásokban és a had­bírósági tárgyalásokban már több oldalról ismertették a készedét és igy nem "tudja,­­ hogy emlékezetébe mennyiben k­evered­nek­ bele ezek a

Next