Uj Nemzedék, 1921. szeptember (3. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

A .“V­UI M­emzedék Előfizetési ár: Egész évre 440 korona, félévre 220 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker. korona, negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. PÓT ITTRC AT NAPIT­AP Honvéd­ utca 10. szám. — Telefon­szám: 127—46. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron ITVrj.il JL IXhAI llArUjAr 127-47, 127-48, 127-49. József 65. — Gyorsbók: 2 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Reklamáció: 19—25 , ini!liIlllilllllllllIll!IIl!!lI!lllllllUl!l!Ill!!H!!ltlIlfl(lSR!lt1ll!{fniIll!li1HmH!tlNl!nHI!!fIIHI!ll]flHfltK»fHHnifllfHlff>miUJliimfHiinnill»HAiHlfrttNnH1fUUU!mHIllMntf11Jll>fl!ltfHiintnttl!Hfl!llfmraBI Budapest, 1921, Ili, évfolyam, 204. (589.) szám. Csütörtök, szeptember 15, Ullllllllllll!lll!lllillliilI!!IIUIIIIIIlllllilll!lllHliIHIilllltIlJiiIIIfl!illlilllIlfllllfIlflllllfnnilffinillimill>llll>!flIllflJI!lllUlllll>fllllllllltHfl|IIIIIIIIIIl|jlllllii|INllliflflltlllllllli!lll|l||Illl|llllilfl||iiiiiiiini||iiin lett volna azt a népies közmondást, hogy az ember néha egy dinnyehéjon is elesik. Külö­nösen az az ember, akinek államgondoktól fő a feje és nem ér rá arra, hogy a lába alá is nézzen. Nagyatádi karrierjében Esküdt Lajos volt az a dinnyehéj. Holtvágány­ra ? A magyar politikai életben mindig vol­tak és vannak váltóőrök, akik, ha valamelyik párt robogó vonatát már nem lehet megfé­kezni és megmenteni, a régi és jól bevált tak­tikához fordulnak. Vészjejeket sipolnak,­­a­miiros zászlócskákat addig lobogtatják, kis lámpáikat addig lóbálják, m­íg a veszedelmes vonat nagy zökkenéssel holtvágányra nem jut, ahol aztán elfelejtik az emberek. A húzás zsákokat kifelé cipelő vonat dübörgése föl­rázta az ország közvéleményét. Mindenki, aki csak józanul tud gondolkozni, a legna­gyobb felháborodással néz a tolvaj-vonat után s ekkor az érdekelt párt váltóőrei vesz­jeleket kürtölnek világgá, lobogtatják a Váltóállító zászlókat és szeretnék a panama- Bragu vonatot holtvágányra siklatni. Titkos jelszó is van. Nem szabad a saját szennye­sünket a külföld felé lobogtatni, tartsuk tehát titokban az egész ügyet. Tudjuk, honnan fúj a szél. Orvtámadást szerveztek Nagyatádi ellen esküdt ellenségei. Ezt mondják uj­ajtó örök. jg Ami azt illeti, hogy a szennyesünkkel ne dicsekedjünk, ez helyes. Nem is­ dicsekszünk, mert sajnos, van rá elég okunk. De már bo­csánatot kérünk, a józan ész­ is azt mondja, hogy ha a szennyesládánkat nem szellőztet­jük, ránk doh­osodik és rájuk penészedig az egész. Ha a lakásunk fászkos, ugy­e kitaka­rítjuk. Nem, tisztelt váltóállító urak. Ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy mi olyan világ­nézettel jöttünk­­az­­ország romjaira építeni, amely nem tűri meg, hogy bármiféle piszok is tapadjon a köntésére. Hogy mit szól a kül­föld? Ó, az a nagy mumus, a külföld! Ha a külföldben van józan ész, akkor azt fogja mondani: Lám, bármennyire is beloptuk a tes­tükbe a balkánt, a magyar mégis korrekt és gentleman nép tud maradni, mert egyesek bűnét és szennyét nem rejti véka alá, hanem nagytakarítást végez, határozott, erős, sem­mit és senkit sem néző gesztusokkal. Csak söpörjünk, csak tisztogassunk és tárjunk ki minden ablakot, — de minden ablakot, hadd flórja át a panamaszagú szobákat a tisztulás szele. A szennynek nem szabad belepenészed­­nie a mi világnézetünkbe. Mert a túlsó olda­lon — oda is kell nézni váltóállító urak — sunyi és ravasz mosollyal lesik minden moz­dulatunkat, hogy várjon, hogy intézi el az a híres keresztény és nemzeti kurzus ezt a szép panamácskát. Ezért nem hallgatunk semmit sem el, sőt a búza után szó kerül a kiszállí­tott lovacskákra, disznócskákra és a kiliterált szénára is. Hadd hulljon le végre már az új Magyarország kormányrendszeréről a sok,­ forradalmaktól átvett salak. Ami pedig azt illeti, hogy Nagyatádinak esküdt ellenségei vannak, akik hátbatámad­ták, ezt nem hisszük. Mi Nagyatádiban min­dig a magyar föld cseréjét ünnepeltük és hisszük, hogy az ő egyszerű, munkától kérges kezéhez szenny nem tapad. Tudjuk, hogy jó­zanságával, tuladonas, helyes logikával már sokszor mentette meg felborulástól a politikai helyzetet. Azt is tudjuk, hogy nagy tömegei­ állnak elvei mögött, olyan tömegek, amelyek­­­ben szintén a magyar faj őserői érvényesül­nek. Mindezek ellenére ki kell jelentenünk, hogy nagyatádi Szabó István is hibát köve­tett el. Hibát, mert Esküdt Lajosokat tisztelt meg a bizalmával. Ha valakire a titkainkat bízzuk rá, annak előbb jól a szeme közé né­zünk és előbb az ő titkait fürkésszük ki. Ha valakit a legbizalmasabb előszobánkba ülte­tünk, attól nem csak azt követeljük meg, hogy földünk legyen, de a lelkébe is belete­kintünk. Nagyatádi itt hibázott, s ha most valamilyen vonatkozásban belekerül a neve, a személye ebbe a botrányba, maga hibás Me. texasijának ismer­ik­kel-­ A budapesti cseh követség nem tud a Felvidéken tartózkodó magyar állampolgárok kiutasításáról —• Az Uj Nemzedék tudósítójától —­­ A Kassai Napló közlése szerint a grceh kormány két rendeletet adott ki, a­mely elf­ép-kö­zül az egyik elrendeli a Felvidéken tartózkodó összes magyar állampolgárok kiutasítását, a másik rendelet pedig feloszlatja a felvidéki magyar egyesületek nagy részét. « Most kérdeztü­k a budapesti cseh követséget, mit tud az említett két rendelet kibocsátásáról. .­A követség a következő felvilágosítást adta: — Az említett rendeletekről mindezideig tudomásunk nincs. Lehetséges, hogy a cseh kormány tényleg kiadott hasonló intézkedése­ket, azonban erre vonatkozólag hozzánk eddig még értesítés nem érkezett.2­ 0- Esküdt Lajost és társait ma délelőtt át ki­sért­ék az ügyészségre .­­Az Új Nemzedék tudósítójától.­­* A kiviteli engedélyek ügyében a rendőrség nyomozása még mindig folyik. Ma­rinovics Jenő dr­ főkapitányhelyettes, aki felsőbb helyen ismertette a nyomozás lefolyását, mire azt az utasítást adta, hogy az ügyben eddig letartóztatott tizenöt embert kísérjék át ifj . a­r ész séd fogházába. gök és a szerbek úgy informálták az antant ellenőrző bizottságát, hogy Bulgária a polgár­őrség megszervezésével voltaképpen leplezett fegyverkezésre törekszik. A valóság azonban egészen más. Bulgária csupán jogos önvédelemre akarja fölhasználni a polgárőrséget, mert a moszkvai szovjetpro­­paganda nagy e­nrgiával dolgozik Bulgáriában is, annyira, hogy nem lehet tudni, mikor vá­lik annyira veszedelmessé, hogy fegyvert kell fogni ellene. Romániában is nagyon dolgozik a vörös propaganda. Az utóbbi időben több összeesküvést lepleztek le, ezek azonban ke­vésbé veszedelmesek,, mint a Bulgáriában folytatott agitáció. A Bulgáriában nemrégen letartóztatott bolseviki izgatók között oroszo­kon kívül románok és görögök is voltak. A gö­rögöket talán a kormányuk küldte, mert Gö­rögország Szerbiával együtt, azt szeretné, ha Bulgáriában teljesen felborulna a rend, hogy ürügyük legyen az ország megszállására. A bolgárok nagyon félnek az ősztől, mert bizo­nyosra veszik, hogy a hadsereg leszerelése után komoly zavarok támadnak. A görögök is félnek Bulgáriától. Arra gondolnak, hogy amíg a török óriás leköti ere­jüket Kis-Ázsiában, az alatt a bulgáro­k visz­­szaveszik Tráciát Dedeagaccsal, a törökök pe­dig felszabadítják a tiszta lakosságú Driná­­polyt és Szalonikit. Azonkívül állandóan fenye­geti a görögöket a hosszú háború és az eset­leges vereség miatt elkövetkezhető újabb föl­fordulás, amelyre Venizelosz már rég óta vár. Szívesen látná­­Görögország és Szerbia Bulgária bolsevizálását is. Hogy a balkáni államok szívesen használják föl a bolsevikie­­ket politikai eszközül, azt a szerbek is meg­mutatták Baranyában. A párisi Figaro egyik legutóbbi számában közölte azt a görög-szerb tervet, amely szerint ez a két ország előbb bolsevizálni akarja Bul­gáriát, hogy azután föloszthassa. A nagyszer­bek szerint ugyanis a délszláv állam mind­addig nem teljes, amíg a bolgárok nem tartoz­nak hozzá. Görögország pedig Filipopoliszt és Várnát szeretné elvenni Bulgáriától. Komá­lijának semmit nem akarnak juttatni, amiért a román lapok állandóan támadják a szer­­beket. A szerbek azonban amellett, hogy szövet­séget kötöttek a görögökkel, számítanak Gör­­rögország összeomlására is. Erre az esetre már kész tervük van: Szalonikit szeretnék megszerezni, hogy kijussanak az Égei-tengerre. Az állandó macedóniai zavarokat készségesen használná föl Szerbia ürügyül, hogy a görö­göktől megszállt területeket is annektálja. A Balkán népei most két esemény felé te­kintenek: a bolgár leszerelés és a görög-török háború kimenetele izgatja őket. Hogy a Bal­kánon mikor robban föl a puskaporos hordó, senki sem tudhatja,./' ” *! A’ kiviteli engedélyek ügye és a pártkörök­­­ . A pártkörökben nag­y érdeklődéssel néznek a kisgazdapárt ma esti értekezlete elé, amelyen, mint ismeretes, a kiviteli engedélyek ügyét fogják tárgyalni. Újabb két letartóztatás Ma délelőtt háromnegyed tizenkét órakor a Magyar Országos Tudósító, a m. kir-állam­­rendőrség hivatalos kőnyomatosa,­­a követ­kező jelentést adta fel: A kiviteli engedélyek körül elkövetett csa­lások ügyében megvesztegetés büntette és erre való felbontás részessége m m­iiatt a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte Forbát Ró­bert tőzsdebizományost, Tankovics Zsigmond magánhivatalnokot, Marton Jánost, a zala­­megyei kisgazdapárt elnökét, Szabó Lajos dr.-t, a zalamegyei kisgazdapárt titkárát, Bo­dor Zoltán kereskedőt, Feldmár Mór kereske­dőt és feleségét, született Krausz Erzsébetet. Szerbia szövetkezett Görögországgal Bulgária fölosztására .»• — Az Új Nemzedéki tudósítóiér — / Szól^szeptember S. A bolgár kormány ^ícérfia reménytelenség­gel várja október 1-ét, amikor hadseregének leszerelését meg kell kezdenie. Senki sem tudja még, mi lesz. Mivel a zsoldos hadseregbe szá­zan sem jelentkeztek önkéntesül, a kormány polgárőrséget akart szervezni a városokban és a községekben. Ez sem sikerült, azért a görö­

Next