Uj Nemzedék, 1921. december (3. évfolyam, 270-290. szám)

1921-12-08 / 276. szám

- 46* I - 1921 OfcC. - 7 * „Harmadik évfolyam, 276. (661.) szám ÁfB 3 |10VCNM ^ Buapest, 1921 december 8. Csütörtök Előfizetési ár: Egy hónapit 60 kor., negyedévre Szerkesztőség és kiadóhivatali Budapest, V. ken, 170 kon, félévre 340 kon, egész évre 660 kor. _ , _ „ _ _ ^ Honvéd­ utca 10. mim. — Telefon­szám: 127—46. Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron FoSZefK­CSZtoS SZCLOO LJUSZlO 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 3 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal­­ IV., Duna­ u. 2. Reklamációk: 19—25 és 121—41. Telefon: 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. Mminiszterelnö a munkássággal való k­ibékülést hirdeti Bejelenti a ferens—Száz és a választójog reform­ját — Megszűnik a cenzúra — Új amnesztia-ren­delet készül — Soronkivül tárgyalják pénteken Andrássyék mentelmi ügyét 71 nemzetggyülés mai ülése — Az Új nemzedék tudósitójától. — A Kormmánykörök­be­l napokon át­­hangsúlyozták, hogy Bethlen Ist­ván gróf újjáalakított kormánya nem készül formaszerinti bemutat­kozásra. Ennek ellenére a nemzet­gyűlés mai ülésére nagy számmal gyülekeznek a képviselők. Néhány pillanat alatt elterjed a hü­r, hogy az illésen Garil Gaszton helyett, akit a mai nagy nap sem hozott fel birtokáról a fővárosba, Bottlik­­József elnököl. Az illés pontos megnyitásáról tehát szó sincs. Az új kormány tagjai, akik pontosan ,tíz órakor bevonulnak az üresen­­tátongó terembe és ü­nnepies mél­tósággal elfoglalják helyüket, nö­vekvő türelmetlenséggel lesnek az­­ülés megnyitását jelző csengetyű­­szóra. A régi miniszterek megszo­kott helyeiken ülnek. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter Ráday Gedeon gróf helyét, Mayer János földmivelésügyi miniszter pedig nagyatádi Szabó István helyét foglalja el. Kállay Tibor pénzügy­­miniszter Mayer és Tomcsányi közé kerül. Térffy Béla közélel­mezési miniszter beteg, ő tehát nem jelenhetik meg a mai ülésen, Bánffy Miklós gróf külügyminisz­ter pedig, mint rendesen, elkésve, az ülés megnyitása után érkezik. A folyosón élénk az élet. Az el­lenzék sürű­ csoportokba verődve titokzatosan és izgalommal közös csatatervet kovácsol. Negyedtiz ben egy órakor érkezik a folyosóra Apponyi Albert gróf, akivel Szi­tányi Lajos, az ellenzék főrende­zője lép érintkezésbe. A keresz­ténypárt a korán érkező Huszár Károly körül csoportosul, a kis­gazdáknak pedig Hencz Károly magyarázza, hogyha András­syék mentelmi jogát megsértették is, ez országos érdekből történt, a kormánynak tehát felmentést kell adni. Végre megszólal a csengő, a képviselők az ülésterembe tódul­nak, néhányan az uj minisztereket üdvözlik. Ráday Gedeon gróf, volt belügyminiszter Apponyi Albert gróf és Fáy Gyula közt foglal he­lyet- Mindenki türelmetlenül lesi a hosszú és unalmas elnöki előter­jesztés végét. Egyes csoportok fü­­tötthangú magánvitát kezdenek. Apponyi Albert gróf Bethlen miniszterelnökkel vált néhány szót, majd Szferényi báró mellé ül és hosszasan tárgyal vele. Nincs olyan hossza, és unalmas elnöki előterjesztés, amely előbb vagy utóbb be ne fejeződnék. A nemzetgyűlés jegyzője a bejegy­zett interpellációkat olvassa fel, ezután pedig Rubinek István, a mentelmi bizottság előadója tesz jelentést! Majd általános csend és figyelem közt Bethlen István gróf, miniszterelnök emelkedik szólás­ra. Kezdetben csak olykor-olykor hallatszik néhány óvatos, szinte félénk ellenzéki közbeszólás. Ami­kor a miniszterelnök a keresztény agrárdemokráciáról beszél, Ras­­sayék jelszavakat emlegetnek: a magasabb húrokat elsőnek Drózdy Győző pendíti meg, akinek előre megfontolt szándékkal nem tetszik az, amit Bethlen miniszterelnök a gyülekezési szabadságról­­mond. Drózdyt azonban maga Rassay inti rendre, úgyhogy Bethlen el­mondja beszédét anélkül, hogy az elnöknek gyakrabban vagy ener­­gikusabban kellene a csengőhöz nyúlnia. Az új kormány bejelentése Bottlik József alelnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Bethlen István gróf miniszterel­nök rögtön szólásra emelkedett és bejelentette, hogy a kormányzótól leirat érkezett, kéri annak felolva­sását. Az elnök felolvastatja a kor­mányzói leiratot, amely Bethlen István gróf kinevezéséről szól, az­után pedig a miniszterelnök át­iratát olvassák fel az új kormány kinevezéséről. Az elnök bemutatja a dorogi ke­rületben megválasztott Méh­ely­ Kálmán és a Budapest X. választó­­kerületében megválasztott Benedek János képviselőnek mandátumát. Azután felolvassa az illetékes bírói hatóságoktól több képviselő men­telmi jogának felfüggesztése tár­gyában érkezett megkereséseket. Utólagos rendreutasítás Az elnök bejelenti, hogy a novem­ber 5-iki ülésen Benkő Gábor kép­viselő két olyan közbeszólást tett, amelyet elnöklése közben nem hal­lott. Az első közbeszólás ez volt: — Az első katonaszökevény volt! (tudniillik Károly király), a másik közbeszólóé ez volt: — Elmenekült! Ezekért a közbeszólásokért Benkő Gábor a képviselőt utólag rendreuta­­sitja. (Felkiáltások a keresztény­­párton: — Nagyon helyes­. Négy uj interpelláció Bírta József jegyző felolvassa az indítvány­könyvet, amelybe Temes­váry Imre képviselő­ jegyzett be in­dítványt a vagyonváltságról szóló törvény bizonyos szakaszainak mó­dosítása tárgyában. Mivel Temes­­­váry indítványát írásban is be­nyújtotta, azt ki fogják nyomatni. Az interpellációs könyvben a kö­vetkező újabb bejegyzések történ­tek: Kiss Menyhért interpellációja az újszegedi háromszögben a föld­reform végrehajtásának sürgős megkezdése tárgy­át ha, Czeglédy Endre a földbirtokreform végrehaj­tásának megindítása körül felme­rült esetek, az ingatlanvagyonvált­­ság és a kivetett hadinyereség- és jövedelemadó behajtása és a Pol­­gárdi községben tartott beszámoló­ján történt hatósági beavatkozás tárgyában; Lingauer Albin pedig Windi Schgraetz Lajos herceg fog­ságban tartása ügyében fog inter­pellálni. Az elnök indítványozza, hogy a Ház határozza el, hogy az interpel­lációkra legkésőbb fél egy órakor tér át. Pénteken tárgyalják Andrássyék mentelmi ügyét Rubinek István, a mentelmi bi­zottság előadója beterjeszti a men­­telmi bizottság jelentését Andrássy Gyula gróf és képviselőtársai men­telmi ügyében. Egyúttal benyújtja­ Somogyi­­ István képviselőnek ki­sebbségi véleményét. Kéri a Házat, hogy ezt a két jelentést, sürgőssé­gére való tekintettel, a háromnapi határidő mellőzésével a pénteki ülés napirendjére tűzze ki. (He­lyeslés.) Somogyi István szintén bejelenti a kisebbségi véleményt, amit kü­lönben a hivatalos előadó már megtett.­­ A Az elnök jelenti ezután, hogy a Fi Andrássy Gyula gróf, Rakovszky , If­f István, Sigray Antal gróf, Beniczky Ödön, Boroviczeny Gyula és Grosz Gusztáv védői, nevezetesen Angyal­i Pál és Doleschall Alfréd egyetemi, tanárok, továbbá Volzsonyi Vilmos, Rácz Mihály, Bontha Károly és­­ Zboray Miklós ügyvédek kérvényt nyújtottak be, melyben kérik vé­denceik ügyének sürgős tárgya­­lását.­­ A kérvényt a házszabályok értel­mében leteszi a Ház asztalára. Majd visszatérve a mentelmi bizottság előadójának sürgősségi indítványá­ra, kijelenti, hogy a Ház kívánsá­gára kimondja a sürgősséget és mai n­apirendi javaslata során in­dítványozni fogja, hogy a legköze­lebbi ülésre, tűzzék ki a mentelmi bizottság jelentésének vitáját. Bethlen István emelkedik szólásra . A parlamenti szokásnak — úgymond — megfelelően legyen szabad a magam részéről is hozzá­járulásomat bejelentenem ahhoz az indítványhoz, melyet a mentelmi bi­zottság előadója tett. Magam is fontosnak és sürgős­nek tartom az ügy tárgyalását, igaz, hogy ezáltal a kormány­­bemu­tatkozását követő, illetően a munka­program vitája halasztást fog szen­vedni, minthogy azonban a kor­mány indemnitást kér, azzal a ké­réssel fordulok a Házhoz, hogy a munkaprogram vitáját­­e kapcsolja össze az indemnitási vitával. Felkiáltások az ellenzék padso­rain. Nem lehet! Bethlen István gróf: Tisztelt Nemzetgyűlés! Parlamenti szokás az, hogy a kormány bemutatkozása­kor a kormány programot ad. Mi­kor április folyamán a most lemon­dott kormány élén kifejtettem a kormányprogramot, kiterjeszkedtem az összes politikai kérdésekre és ki­fejtettem azokat az elveket, ame­lyeknek alapján a kormányzatban eljárni kívánok és a közéletet irá­nyítani fogom. Kifejtettem a nem­zeti keresztény és agrár irányzatot, annak tartalmát, indokoltságát és kifejtettem azokat az eszközöket, amelyeket igénybevenni óhajtunk. Rassay Károly: Az internálást! Bethlen István gróf: Az akkor kifejtett elvekhez ma is ragaszko­dom, azokhoz hozzátenni vagy be­lőlük elvenni való nincsen. Ha a mai viszonyok között mégis bizo­nyos tekintetben változást látok, ez nem az elvekre, hanem csak az esz­közökre vonatkozik. Az ellenzék padsorain gyanús mo­rajlás vonul végig. Kerekes Mihály: Elvei nincsenek a kormánynak! Felkiáltások: De sokszor hallot­tuk már ezt! Bethlen István gróf: Éppen azért elnézését kérem a Háznak, hogy a kormányzat elvi problémáival eb­ből az alkalomból nem foglalko­zom, hanem foglalkozom elsősorban azzal a kérdéssel, milyen mértékben tartom szükségesnek a mai viszo­nyok között a politikai módszer, bizonyos megváltoztatását. Április­ban kifejtettem, hogy amíg Orosz­országban a bolsevizmus nagy erő, amíg katonai hatalommal a ha­tárainkon áll és fenyegető vesze­delmet jelent az országra, amíg Európa bolsevista propagandá­tól van behálózva, amely, nagy anyagi eszközök segítsé­gével igyekszik forradalmasítani egész Európát, amíg szomszédaink-­­­nál, amint akkor kifejeztem maga­mat, bizonyos infleiálás folyik, amíg ott bizonyos ragályfészkeket­ mesterségesen tartanak fenn és táp­­­lálnak abból a célból, hogy Magyarország közviszo­nyait megrontsák, addig nagy éberséggel kell fiegyelni közál­lapotainkat.­­ (Élénk helyeslés a keresztény- és kisgazdapárt soraiban.) Drózdy Győző: Mesterségesen te­nyésztik a bolsevizmust! |­ Bethlen István gróf: Azóta a vi­szonyok megváltoztak. Az orosz bolsevizmus meggyengült, katonai, hatalma visszafejlődésben van, Európában azonban a bolsevista propaganda még fennáll, sikerei­ ugyan már elhalványulóban van­nak. Noha szomszédainknál még mindig fentartanak bizonyos pro­pagandát, ezek nálunk kevesebb, visszhangra találnak. Ebből a vál­tozásból bizonyos konzekvenciát nekünk is le kell vonni és ezt öröm­mel tesszük meg, mert a túlsó ol­dalról gyakran vádoltak ugyan az­zal ,hogy mi mesterséges és indok nélküli szabadságellenes rendelke­zéseket bocsájtunk ki (ügy van!), mégis kénytelenek voltunk bizonyos rendszabályokat életbe­ léptetni.

Next