Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
2 Csütörtök 34 milliárd a forgalmi adóból . A forgalmi adók előirányzata ebben a költségvetésben 84 milliárdot tesz ki. Ez a legnagyobb bevétel. Elsősorban a múlt évhez képest való emelkedést az árak kialakulásában mutatkozott különbségek idézték elő, de másodsorban az adminisztráció kérdése. E részben felismerem, hogy még sok a teendő és ez az adó fokozható normális viszonyok mellett is. . . A fogyasztási adó 10,8 milliárddal szerepel. A megadóztatás mérve, az egyes cikkek megterhelése éppen a közönség vásárlóerejének megcsökkenése folytán kevesebb, mint békében. — Ami az egyenes adókat illeti — mondja a pénzügyminiszter —, kijelenthetem tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a költségvetésben a földadó bevétele tízmilliárd koronával szerepel az őszi befizetések alapján .Egyebekben az adók csak kisebb tételekben szerepelnek a költségvetésben, mint máskor, például hogy csak a háborút említsem. Noha lehet számolni a házbérek emelkedésével, a házadót mégis a régi házbérek alapján vetettem ki. A jövedelmi adók tekintetében 8 milliárd koronát irányoztam elő. Remélem, hogy ezt be lehet hajtani és remélem, hogy ezen a téren sikerül bizonyos megoldást létesíteni és hogy ezeknek a végrehajtása nem ütközik nehézségekbe. Dohányból 3,2 milliárd bevétel .Ami a dohányjövedékit és a határvámbevételeket illeti, a dohányjövedékből 3,2 milliárd, a határvámbevételekből pedig 9 milliárd szerepel bevétel gyanánt. Hogy ez nem túlságos nagy megterhelés, bizonyítja az, hogy méltóztassanak csak átszámítani békebeli értékre, hogy ez mindössze 28 millió aranykorona. Különösen a dohánybevételeknél még szaporodásra lehet számítani, mert ezt az összeget a legutóbbi dohányárak szerint irányoztam elő és ebbe nincs felvéve a legújabb dohányáremelés. Ami a vámbevételeket illeti, ott igaz, hogy a kiviteli illetékek tekintetében csökkenni fog a bevétel. Annál inkább erősödik azonban a behozatali vámilletékekből származó bevétel. Ezzel kapcsolatban említem meg azt a földhozadékot, amelyet az ezer holdnál nagyobb birtokokból kapunk a földbirtokreformmal kapcsolatban. Ez körülbelül 1,4 millió aranykorona. Ha tehát öszszeszámoljuk a pénzügyi tárca bevételeit, akkor kiderül, hogy ebben a tárcában több mint 80 milliárd korona bevételre számíthatunk, míg a múlt évben csak 11,9 milliárd volt a pénzügyi tárca bevétele. Ebből látható, hogy a 103 milliárdos bevételből csupán a pénzügyi tárca nyolcvan milliárddal szerepel. A többi számadásoknál is szerepelnek bevételek, de itt, sajnos, kiadások is vannak. Nincs újabb teher . Tudom, hogy sok oldalról szeretnék úgy feltüntetni a dolgot, mintha ezek a bejelentések újabb megterhelést jelentenének a közre nézve. Ki kell jelentenem, hogy ebben a költségvetésben nincsenek újabb megterhelések, csak a régiek. Sikerült ugyanis adórendszerünket már teljesen kiépíteni és befejezni. Csak néhány aktusról van még szó, amellyel a munka teljessé lesz, így még el fogjuk készíteni a jövedelmi adótörvényt és a községi közigazgatás helyes mederbe való terelését. Az elsőről hosszasabban nem akarok beszélni. A másodikra azt mondhatom, hogy azt már ma vagy holnap szétküldöm az érdekeltségeknek áttanulmányozás végett — Elismerem, hogy a községi adóztatások terén helytelenségek és aránytalanságok voltak. Nem volt bevéve ebbe az adórendszerbe az érdekeltség elve és a községek nem működtek eléggé közre az állami bevételek biztosítására. — A községi adó terén a pótadót másodrendűvé akarom deklarálni. Új jövedelmi forrásokat akarok a községek számára biztosítani. Meg akarom szüntetni a szertelenségeket a pótadó tekintetében. Ami a kis-izözségeket illeti, úgy, tervezem, hogy. Másik jelentékeny tételként szerepel a költségvetésben a természetbeni ellátásnak az összege, mely a költségvetésben 24 milliárddal van előirányozva. Kétségtelen, hogy a lisztellátás arányai olyan megterhelést jelentenek, amely tovább nem tartható fenn. Már az első esztendőkben próbáltuk ezt csökkenteni és az ellátatlanok közül kivettük az ipari munkásokat. Sajnos ezeken kívül még igen sok az igényjogosultak száma. A kormány ezidőszerint vásárlás útján szerzi be a gabonát Ez szerintem nem szerencsés megoldás, mert ezzel csak a gabona árát veri fel. Itt új rendszert kell megteremteni. A kérdés igen nehéz, elsősorban, mert a tisztviselők ragaszkodnak ehhez, másodsorban, mert ez nálunk úgyszólván fizetés számba megy s ezzel együtt jövedelmük a létminimumot teszi ki. Az ellátandó tisztviselők száma 200.000-re szállt le. Előtárom az egész helyzetet Az elátatlanok kategóriájába igen sokan tartoztak, mintegy 280.000-ren. Ebből tízezer elesik, tízezer nyugdíjas és szintén kiesik. A maradék 260.000, akik családtagokkal együtt 747.000 főt tesznek ki. Ebből 47.000 készpénzben kapja meg az ellátást. Marad tehát 700.000 ellátatlan. Vissza kell hárítani a községek és városi alkalmazottak ellátását Ezt a községi háztartásról szóló törvényben fogjuk szabályozni. Elvettük a községtől a jegyzőtartás kötelezettségét, de ezzel szemben ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az alkalmazottaik ellátásával járó, vagyis minden az autonómiától folyó terhet magukra vállaljanak. 203.000 állami tisztviselőből 55.000 a magasabb osztályba tartozók száma, a többi kis exisztencia. Eddig már több ízben történt lépés, hogy az állami tisztviselők létszámát apasszák. Gondoskodni kell arról, hogy a tisztviselői létszámot s az ezzel járó terhet elviselhetőbbé tegyük. Korlátozni kellene a magasabb kvalifikációrú, fogalmazásra alkalmas tisztviselők számát, hogy azok, akik így megmaradnak, felelősségteljes munkát tudjanak végezni és ne végezzenek olyan lappáliat, mint ahogy sok helyen végeznek. Meg kell vonni azt a határt, ameddig kvalifikált emberek alkalmazásában elmehetünk, hogy a jövőben egyáltalán ne lehessen ezt a számot túllépni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) — Azzal a létszámmal, amellyel ezidőszerint rendelkezünk, ezzel a kvalifikált tömeggel nem egy kis ország, hanem egy nagy világbirodalom adminisztrációját el lehetne végezni abban az esetben, ha nagyobb felelősséggel, nagyobb intézkedési hatáskörrel bírnának az egyes emberek és egyes jelentéktelen, az ő kvalifikációjukkal arányban nem álló munkák elvégzésétől felmenten ás őket. Erődy-Harrach Tihamér: Decentralizálni kell őket. Kállay: Azt hiszem, hogy sok olyan hivatal van Magyarországon, mely eltörölhető, illetőleg megszüntethető. (Helyeslés.) Gaál Gaszton: Azért hozzák az erdészeti javaslatot. Változtatás a státusokban Rupert Rezső: Miért nem csinálják meg! Kállay: Ebben a tekintetben azokra a hiányokra kívánok rámutatni, melyek meg fognak szűnni. Nem akarok többet beszélni, azt hiszem fölösleges is, mert a tételek kiordítanak a költségvetésből Szükséges lesz megváltoztatni, illetőleg átváltoztatni azokat a státusokat, amelyek ez időszerint vannak, mert ez csak ok és lehetőség arra, hogy felesleges izgalom legyen, különösen ampi az előmeneteli viszonyokat illeti. Ebben a tekintetben már tettem lépést a külügyi státus fizetések egységesítésére. Gaál Gaszton: Negyvenmillió a párisi követ fizetése. Kállay: A külügyi tárca költségvetése 2,8 milliárddal terheli a budgetet. — Ami a költségvetés további tételeit illeti, rá akarok mutatni a békeszerződés végrehajtásából folyó költségekre. Ezek előirányzata 5,8 milliárd. Ebben szerepelnek azok a különböző bizottságok, amelyek nálunk működnek, továbbá a választott bíróságok költsége és ebban van összefoglalva az a kiadás, amelyet a jugoszlávok részére teljesítendő szénszállításra és állatszállításra kell fizetni. Olyan igen jelentékeny megterhelését jelenti ez az állami budgetnek, amelynél meg kell állni, amikor a költségvetés apasztásáról beszélünk. Nem fizethetünk jóvátételt . Rá kell mutatnunk arra, hogy ez a jóvátételt állatszállítás alig lesz megvalósítható. Mivel külföldi fizetőeszközökben kell mindig fizetéseinket teljesíteni, exportra, elsősorban mezőgazdasági, állatexportra kell gondolnunk. Ha állatjóvátételt kell fizetni, nem tudom, hogyan segítsünk a lehetetlen pénzügyi helyzeten. (Úgy van, úgy van, az egész Házban.) A nagyobb kiadások között szerepel még nyolcmilliárddal a dunai kikötő építése. Nagy megnyugvására szolgálhat a nemzetnek, hogy illetékes francia körök hajlandók erre az építkezésre francia frank kölcsönt adni. Ezután a pénzügyminiszter az egyes tárcák költségvetésére tér át. A külügy 2.1, a belngi 9.8, a kereskedelmi 1.6, az igazságügyi 3, a földmivelésügyi minisztérium 2.6 milliárd koronával szerepel a költségvetésben. Lapunk zártakor, az ülét járt. _ a természetbeni ellátás 24 miliárd Új Nemzedék a jegyzőknek, segédjegyzőknek, adóügyi jegyzőknek az illetményeit továbbra is fenntartom és így biztosítom, hogy a községeket kiadásoktól szabadítom meg. Takarékoskodjunk! Az illetékbevételek 2 milliárddal vannak a tavalyi egymilliárddal szemben előirányozva. A valuta megromlása tehát még mindig nincs kellően figyelembe véve. Azonban máris hangsúlyozni kell, hogy új kiadásokat csak új bevételi források felfedezése esetén lehet engedélyezni. Ezt különösen ki kell emelni épp a mai időkben, amikor a tisztviselők fizetésemeléséről van szó, továbbá — nagyon helyesen — arról, hogy a lakásokat fokozatosan felszabadítsuk, ami azonban lényeges kiadásokkal jár az államra nézve. Az emberekbe új szellemet, új törekvést, új gondolatot kell vinni, be kell vinnünk a legszigorúbb takarékosság gondolatát az egész vonalon. Takarékoskodnunk kell, lemondanunk kell saját elhatározásunkból, mert könnyen elkövetkezhet az az idő, amikor már nem saját elhatározásunkból kell lemondanunk. Ne pillanatnyi céljainkat igyekezzünk szolgálni, hanem igyekezzünk megteremteni a jövő alapjait. Ennek az új gondolatnak a parlamentből kell kiindulnia, mert különben más után kellene a kérdéseket megoldani. A költségvetésben az államadósságok huszonötmilliárdban vannak előirányozva, ebből azonban levontam 14 milliárdot, úgyhogy az összeg már csak 11 milliárdot tesz ki. Az adósságok tekintetében még több elrendezendő kérdés van. A háború előtti adósságok 3 milliárdra becsülhetők, a háborúalattiak pedig 61,7 milliárdra, összesen tehát 647 milliárdnyi megterheltetési szám áll elő. Ez azonban természetesen nem ad ha képet az államadósságokról. Mintegy 50 milliárdra becsülhetjük a függő adósságok öszszegét. Ehhez az 50 milliárdhoz járul azután az a 10 milliárd, mely a hadikölcsönök tőkeálladéka és az a 20 centime-mal átszámított 20 milliárd, amelyet a különböző külföldi adósságok tesznek ki. Ez az összeg mai értékre átszámítva, körülbelül 400 milliárdra becsülhető. A békeszerződés útján előállott teher megfelelően átszámítva körülbelül 170 milliárdot tesz ki. Ennek az összegnek egy része természetesen a később bekövetkező barátságos megegyezések útján eliminálódik. Az összeg tehát apadhat, de a megmaradó összes is rendkívül jelentékeny. 1923 március I. is költségvetés adatai Kállay költségvetése végösszegében 40.652.890,5 korona hiánnyal zárul. A részletezett költségvetés a rendes kiadásokkal kezdődik, amelynek természetszerűen minden egyes tétele jelentékeny növekedést mutat. A rendes kiadások sorában első helyen a kormányzó tiszteletdíja szerepel, amelyet az új költségvetés 3 millió koronáról 12 millió koronára emel fel. A kormányzóság költségei 29,230.695 koronáról 184,157.000 koronára emelkedtek fel. A nemzetgyűlésnek az előző költségvetésben 18,609.591 koronával szerepelt rendes kiadási tételei az új költségvetésben 108,104.000 koronára szaporodtak fel. Az egyes tárcákat terhelő kölcsönök 5,359.589 koronáról 102,562.000 koronára szaporodtak. A nyugellátások végösszege 160 millióról 1870 millióra, a legfőbb állami számvevőszék kiadásai 2,6 millióról 19.36 millióra, a közigazgatási bíróság kiadásai 3.6 millióról 25.1 millióra, a földbirtokrendezés költségei 6.2 millióról 43.9 millióra, a miniszterelnökség költségei 36.3 millióról 125.15 millióra emelkedtek fel. A külügymmnisztérium rendes kiadásai 60 millióról 2208 millióra, a belügyminisztériumé 1409 millióról 8208 millióra, a pénzügyminisztériumé 2606 millióról 16901 millióra nőttek. A kereskedelmi minisztérium 158 millióról 1092 millióra, a földmivelésügyi minisztérium költségvetése 350 millióról 1997 millióra nőtt meg az előző költségvetési előirányzat óta. A népjóléti és munkaügyi minisztérium rendes kiadásai 016 millió korona helyett 5005 millió koronával szerepelnek, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumé 1008 millió korona helyett 6249 millióval, az igazságügyminisztérium 400 millió helyett 2429 millióval és a honvédelmi minisztérium 2742 millió helyett 12,766 millióval. Legnagyobb a költségvetés kilengése az állami üzemeknél, amelyek közül a kereskedelemügyi minisztérium alá tartozó posta- és távirdaigazgatóság rendes kiadásai 593 millióról 7109 millióra, a postatakarékpénztár kiadásai 68 millióról 418 millióra, az állami vasgyárak kiadásai 1201 millióról 4337 millióra és végül az államvasutak kiadásai 4592 millióról 43707 millióra emelkedtek. A földmivelésügyi minisztérium alá tartozó állami erdőgazdasági birtokok kiadásai 62 millióról 251 millióra, az állami mezőgazdasági birtokok kiadásai 197 millióról 802 millióra és a selyemtenyésztés kiadásai 47 millióról 114 millióra szaporodtak. A pénzügyminisztérium alá tartozó kőszénbányászat kiadásai 66 millióról 283 millióra szaporodtak fel. A rendkívüli kiadások címe alatt az átmeneti kiadások közül a kormányzóság 12.250.000 koronával, a nemzetgyűlés 990.000 koronával, a háború előtti időből származó állami adósságok tétele az előző költségvetés 153 millió koronájával szemben most 8720 millió koronával és a nyugellátások előző évi 357 millió koronás tétele 515 millió koronával szerepel. A háborús utóköltségek tétele 2301 millió koronáról 32,236 millió koronára nőtt. Ebben az utolsó tételben a békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek 39 millióról 5764 millióra és a közszolgálati alkalmazottak természetben való ellátása 2 milliárdról 26.450 milliárdra növekedett fel. A miniszterelnökség rendkívüli átmeneti kiadásai 865.000 koronáról 53.247.000 koronára nőttek. A költségvetésnek ebben a részében a külügyminisztérium az első kedvező kivétel azáltal, hogy rendkívüli átmeneti kiadásai 191 millió koronával csökkentek az előző költségvetéssel szemben. Ezt a különbséget a konzulátusi költségeknek 355 millióról 15 millió koronára való lecsökkentése okozta. A belügyminisztérium rendkívüli átmeneti kiadásai 217 millióról 1379 millióra, a kereskedelemügyi minisztérium kiadásai 44 millióról 330 millióra, a földmivelésügyi minisztérium rendkívüli átmeneti kiadásai 52 millióról 421 millióra és a népjóléti minisztériumé 16 millióról 1250 millióra nőtt meg. A pénzügyminisztetiuM rendkívüli áhme-