Uj Nemzedék, 1923. október (5. évfolyam, 221-246. szám)
1923-10-02 / 221. szám
1923 október 2. or A legális külföldi viszonytanakronizmusnak tartom. Olyan helyzetben vagyunk, hogy a belső kérdések egyelőre fontosabbak a külsőknél. Először önmagainkban bízzunk. Gazdasági erőnk van elég, csak alkotó szellem hiányzik. Bársonnyal együtt a numerus clausust kívánjuk mi is, de nemcsak az egyetemeken, a hitelkérdésben is, a magyar kultúra irányításában és ami legfontosabb, a magyar föld elosztásánál is! (Óriási éljenzés.) A magyar faj követelje vissza a földet azoktól az idegenektől ... (Tomboló tetszés.) — A zsidó nagytőke csak a keresztény magyarok zsenialitásából él — folytatja. — Mi tiszta keresztény ipart, kereskedelmet, keresztény munkát akarunk! (Taps és éljenzés.) Keresztény testvéreim. — Gömbös szinte extázisban beszél — álljatok mellénk a harcban, vágjátok, magatokat keresztül a zsidó fronton, hogy velünk együtt ünnepelhessétek a magyar feltámadás napját! Lendvai István volt az utolsó szónok. Cegléd köszöntését tolmácsolta, majd megemlékezett Apáthy László százados tragikus halálának évfordulójáról. — Balatonfüreden egy nem felelőtlen elem. Magyarország belügyminisztere azt mondotta, nem fontos, mekkora egy ország területe. .. A tömegből elementáris erővel tör ki a felháborodás. (Gyalázat! Le vele! Menjen Kun Béla után! Neki nem fontos! Ingyen részvények!) — Továbbá nem fontos — mondja Lendvai — a belügyminiszter szerint, hogy ezen a területen hány magyar él. Tehát nem fontos, hogy Magyarország Soroksárig vagy Brassóig terjed. Ennek a rendszernek a következménye, hogy maholnap egy magyar sem él ebben a tizennégy megyében. Ennek a rendszernek nem fontos, hogy a dolgozó keresztények pusztulnak, nem fontos, hogy a keresztény tömegek egy részét az állam részéről valósággal bolsevizálják. Mi fontos ennek a rendszernek?! A saját bársonyszékének területi és politikai integritása! — Kellett oda vinni az országot, hogy most külföldi koldulásra szoruljon? Friedrich megmondotta, hogy diszmagyarruhás Seypel kancellár fog koldulni kölcsönért. — csak abban tévedett, hogy nem diszmagyart, hanem Benes-féle frakkot szól a fővárosi politikáról, majdHéjjas Ivánt említi, mire hatalmas éljenzés hangzik el. — 1923 szeptemberének kellett elérkeznie — mondja Gömbös ésFriedrich kézfogására célozva — hogy a budapesti és a szegedi ellenforradalom találkozzék (Lelkes éljenzés.) Huszár Károlynak a sárvári katolikus nagygyűlésen mondott beszédével foglalkozik. — Miért engedik olyan helyre? — kérdik a sokaságból. — Hát mert nem vót ott a Fridrik! ne adja vissza szót egy öreg magyar. — Az én katolicizmusom annak a korbácsnak a katolicizmusa, amelylyel Jézus a sikereket kiverte. Minket börtönnel sem lehet elriasztani. Vállaljuk az üldöztetést, mert mi, a „kalandorok“, az „alapszabályellenesek“ meg fogják teremteni a keresztény Magyarországot amelyért élünk és halunk! A lelkesedés még egyszer végigzúgott a termen, majd a kiözönlő tömeg elénekelte a Hymnuszt. A Sándor utcában lovas- és gyalogrendőrök állottak, de nem került sor csoportosulásra és így nem akadt dolguk. szövetség nem politizálni akar, hanem a destruktív elemektől kívánja megtisztítani az országot. A közgyűlés Mayer Jánost elnökké választotta. Schandl Károly államtitkár, Baross János nemzetgyűlési képviselő felszólalása zárta be a közgyűlést A közönség ezután átvonult a Turul-szálló nagytermébe, ahol a somogy megyei kisgazdák egyesülete tartotta évi közgyűlését. A megnyitó beszédet a földmivelésügyi miniszter mondta. A közgyűlés határozati javaslatban kérte a földbirtoknovella gyors fetárgyalását. A Faluszövetség és a Földmivesszövetség gyűlése Kaposvárott Vasárnap délelőtt fél tíz órakor kezdődött meg a Falu- és Földmivesszövetség gyűlése Kaposvárott. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az elnöki megnyitó után Szabó István földmivelésügyi miniszter szólalt fel és a Falu és Földmives Szövetség egyesítésének szükségességét hangoztatta. A jelenvoltak egyhangú lelkesedéssel mondták ki az egyesülést. Azután Mayer Jfegy készélt, aki MÖMÜtU, hojj. » Új Nemzedék aoooooooocxxxxiooooooooooooooocxxxxxxxxaoocxxxxxxxxxxxxx; Betglen IZatványtoan piheni ki külföldi utjának fáradalmait — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. Délelőtt Fass József népjóléti miniszterrel tanácskozott, de hivatalát még nem vette át. Féltizenegy órakor a sajtó képviselőit fogadta és bizalmasan tájékoztatta őket a kölcsön ügyéről- A miniszterelnök tanácskozott Kállay Tibor pénzügyminiszterrel is. A pénzügyi tárca élén egyelőre nem várható változás. A pénzügyminiszter nem foglalja el a fegyintézet elnöki állását. Kállay különben személyesen vezeti a tárgyalásokat a Népszövetség pénzügyi bizottságának a tagjaival, akik a külföldi kölcsön tervezetének az előkészítésére Budapestre jönnek. A miniszterelnök hazaérkezése után hidegkuti úti villájában szállt meg, vasárnap este azonban már vidékre utazott. Bethlen Károlyi grófnak a meghívására a zemplén megyei Radványban tölt néhány napot és valósajnűlag csak a hét végén érkezik vissza a fővárosba Daruváry Géza külügyminiszter Bécsből még nem tért vissza és magánügyeinek az elintézésére az osztrák fővárosban marad. lOOOOOOOOOOOOOCXXXXXSOOOOOOOOOOOOOOOCCOOOOOCXWOOQOOOOOOi Düsseldorfban a franciáit letartóztatták a rendőrséget Véres tüntetés tisenhai halottal és többissás sebesülttel — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Düsseldorf, október 1. A rajnai szeparatisták hetek óta nagy erővel készültek a rajnai köztársaság preklamálására. A köztársaságot vasárnap akarták Düsseldorfban kikiáltani. A düsseldorfi rendőrség energikus intézkedésekkel eleve megakadályozta a nagyszabásúnak tervezett gyűlést és nyomatékosan felszólította a polgárságot, hogy vasárnap mindenki tartózkodjék otthon. Ennek ellenére a szeparatisták délután a város két különböző részében gyűlést tartottak, amely a rendőrséggel való véres összeütközéssel végződött. Az eddigi megállapítás szerint tizenhat ember meghalt, többszáz pedig súlyosan megsebesült. A tüntetés miatt a francia katonaság letartóztatta a düsseldorfi rendőrséget és megszállta a rendőrség palotáját. A szeparatisták ügyes taktikával elhárították magukról a közfigyelmet. Kis csoportokban vonultak fel a gyűlés helyére, majd szétoszladoztak, hogy a rendőrséget megtévesszék. A gyűlés idejére azonban a város különböző részéről harmincezer ember sereglett össze. Délután négy órakor a tüntetők beszédeket akartak tartani, de nyomban véres összeütközésre került a sor a szeparatisták és azok között a nemzeti érzésű polgárok között, akik meg se akarták hallgatni a beszédet. A tüntetés a Bismarcki szobornál kezdődött. Valaki ott francia lobogót tűzött ki, ami a jelenlevők között nagy derültséget keltett. A szeparatisták tömege erre hirtelen megmozdult. Egy rendőrt, aki a tömegbe került, megtámadtak és véresre vertek, kardját és revolverét elvették. Ez volt a jeladás a tüntetésre. Egy rendőrtisztviselő revolverlövéstől találva, holtan esett le lováról. A rendőrség erre föl akarta oszlatni a tömeget. Mindenekelőtt két sortüzet adott, majd gépfegyverrel lőtt a tömegbe. Óriási pánik keletkezett. A tömeg szintén lövöldözni kezdtek. A rendőrségnek csak nagy nehezen sikerült a Bismarck-szobor körüli teret megtisztítani. A gumibotokkal felfegyverzett szeparatisták a mellékujjakba túlták és, fölszították a tömeget, hogy támadja meg a rendőrséget. A tömeg egy része erre Vilmos császár szobra elé vonult, ahol éppen Mathes szeparatista vezér autó tetejéről készült beszédet mondani. Alig fogott azonban hozzá, mikor a rendőrség és a szeparatisták között újabb összeütközés keletkezett, amely valóságos csatává fejlődött. Mathes is elmenekült és otthagyta autóját, amelyet a rendőrség lefoglalt. A rendőrség állandóan revolverből lövöldözött és a szeparatistákat a mellékutcákba szorította. Később a szeparatisták ismét öszszegyűlekeztek és a rendőrség és a szeparatisták között újabb összetűzések támadtak. A zavargásnak többszáz súlyos sebesültje van, akik elterülve feküdtek a tereken és az utcákon. Igen sokan ott lelték halálukat, anélkül hogy sikerült volna nekik orvosi segítséget nyújtani. Közben a szeparatisták vezérei a franciákhoz fordultak segítségért. Pár perc múlva a harc színhelyére robogtak a franciák páncélautói amelyeket lovas csapat követett. A francia ktonák körülfogták a rendőrök egyes csoportjait s lefegyverezték őket. A tumultus alatt a szeparatisták nyíltan a franciákhoz csatlakoztak. Ezzel egyidőben francia katonaság szállta meg a rendőrségi palotát, ahol lefegyverezték a rendőrtisztviselőket is. Mialatt az elfogott rendőröket a franciák bekísérték, néhány szeparatista megtámadta a fegyvertelen polgárokat és közülük többet megsebesített, egy rendőrtisztviselőt a franc szeme láttára lőttek le. A tüntetés alkalmával két rendőrtisztviselő három rendőr és tizenkét szeparatista meghalt. Sok súlyos és kevésbé súlyos sebesültet szállítottak a kórházba. A franciák száz rendőrtisztviselőt elfogtak és a zöld rendőrséget feloszlatták. Az est és az éjszaka folyamán erős lovasörjáratok cirkáltak a városban. T. —■ Az Vj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Paris, október 1. Düsseldorfonl tegnap a szeparatisták a francia és a belga katonaságot is megtámadták. A belga katonák közül töb Kedd . ben könnyebben, a francia katonák közül pedig néhányan súlyosan megsebesültek. Simon francia parancsnokló tábornok a tegnapi események következtében elrendelte az ostromállapotot. Az Echo de Paris ma reggeli száma azt a hírt közli, hogy a tüntetések miatt a következő szankciók léptek , életbe: 1. Az éjjeli közlekedést teljesen megtiltották. 2. Letartóztattak több nagyrangú tisztviselőt, különösen a védőőrség hivatalnoki karából. 3. Letartóztatták a városi tanács tagjait. Más intézkedésekre is sor kerül. . Spanyolország felvonula valamennyi kereskedelmi szerződéset — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinén át.A Páris, október 1. Primo de Rivera — mint Madridból jelentik — valamennyi követtel és nagykövettel közölte, hogy Spanyolország valamennyi most fennálló kereskedelmi szerződését föl fogja bontani . Ezen a héten nyílik meg Kecskeméten a bortőzsde —• Az Uj Nemzedék tudósítójától, — Az Uj Nemzedék már jelentette, hogy a kecskeméti, borkereskedők és szőlősgazdák elhatározták, hogy Kecskeméten bortőzsdét állítanak fel és az erre vonatkozó tervet és az alapszabályokat át is adták a városi tanácsnak. A bortőzsde alapszabályaival a városi tanács szombati ülésén foglalkozott, azonban a polgármester távolléte miatt nem hozott végleges határozatot. A végleges döntés így tehát csak a hét folyamán történik. A kecskeméti borkereskedők egyébként a hét folyamán már a must vásárlását fokozott mértékben akarják megkezdeni. A bortőzsdén nem annyira a mennyiség, mint inkább a minőség fogja vinni a döntő szerepet és ezért csak a magasabb fokú borok jönnek számításba. A helyzet ugyanis jelenleg az, hogy a 10 százalékos borokat 30 aranykorona beviteli illeték mellett lehet Ausztriába exportálni, a gyengébb borok után pedig 60 arany koronát kell üzetni, így tehát az exportőrök csak a magasabb fokú borokat fogják vásárolni, a gyengébb borok pedig a belföldi fogyasztásra szorulnak. A piacon egyébként a kereslet . igen tartózkodó, amit azzal magyaráznak, hogy a borkereskedők arra akarják kényszeríteni a gazdákat, hogy minél később szüreteljenek, hogy ezáltal a bor minősége javuljon és szesztartalma emelkedjék.