Uj Nemzedék, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

1924 január 13. Uj Nemzedék . (Az indemnitás után a földre­­formnovellát tárgyalják.) A Nem­zég­i Újság mai száma illetékes hely­ről nyert értesülés alapján megcá­folja azt a hírt, hogy az indemni­tás után a fővárosi törvényjavas­latot tárgyalják. Ezzel szemben még arról is szó volt, hogy ameny­­nyiben az indemnitás vitája be nem fejeződnék január 15-ig, a vitát megszakítják és a földreformnovel­lát veszik napirendre. A kormány azonban számít arra, hogy az in­demnitás vitája egy-két napon be­lül véget ér.­­ Ugyancsak a Nem­zeti Újság állapítja meg, hogy r­ rendes heti liberális pártalakulás, amelyet többnyire kedden szoktak kezdeni, péntekre pontosan megbu­kott.­­ Pest vármegye közigazga­tási bizottságának tegnapi ülésén Preszly Elemér főispán bejelen­tette, hogy amíg a bizottsági tagok mandátumának meghosszabbít­­sá ■­ról intézkedés nem történik, neo­ tartják meg a vármegyei közgyű­lést.­­ A pfalzi események a Nem­zeti Újság távirati jelentése szerint kiél­es­ztették az angol-francia ellen­tétet. Félhivatalosan megerősítik, hogy az angol kormány jegyzékben tiltakozott a megszálló hatóságok­nak Pfalzban tanúsított magatar­tása ellen. Anglia nem tűri, hogy Németországot mint gazdasági te­rületet két részre szakítsák. — Feb­ruárban megnyílik a Római Ma­gyar Intézet s egyelőre négy ösz­töndíjas megy Rómába: Foger Jó­zsef dr. akadémiai könyvtárőr. Oroszlán Zoltán dr. múzeumi őr Moravcsik Gyula dr. Eötvös-f kollé­­giumi tanár és Luksics József tör­ténész. Az ösztöndíjasok lakást és 500—600 líra havi díjazást kapnak.­­ A Magyar Orvosok Nemzeti Szö­vetsége tegnapi ülésén Győri­ Ti­bor dr. egyetemi tanár rendkívül érdekesen ismertette a magyar or­vosok szerepét a modern orvostudo­mány kiépítésében. — A Jegyinté­­zet legújabb kimutatása szerint a bankjegyforgalom január elseje, óra 8,1 milliárddal emelkedett, úgyhogy most a bankjegyforgalom összege 939,4 milliárd. — Elsőrendű forrás­ból eredő külföldi táviratok, színes Irodalmi közlemények teszik válto­zatossá a lap mai számát.­­ (Halálozás.) Szethfalvi és szokoli Csutor Sándor ny. m. kir. főerdőtaná­­csos január 6-án, 95 éves korában, Buda­pesten meghalt. 3521 számhoz 934. XI. u. o. Fölk­aszszefi til­eerés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt levő és alább részletezett kir. közalapítványi birtokoknak 1924. évi október hó 1-től kezdődő 12 évre le­endő újbóli haszon­bérbe adása iránt a minisztérium köz­alapítványi (XI.) ügyosztályában (Bu­dapest, V., Szalai­ utca 10—12. szám II. emelet 7. ajtószám) 1924. évi február hó 12-én déli 12 órakor zártajánlatú Versenytárgyalás fog tartatni I. Csombardujfalu (Somogy várme­gye) 908 hold 1215 []-öl. II. Páli puszta (Somogy vármegye Hetes község) 290 hold 185 C-öl. III. Somssich major (Szolnok várme­gye Rákóczifalva község) 602 hold 1028 □ -öl. IV. Göbölydrds puszta (Szolnok vár­megye Rákóczifalva község) 533 hold 659 Q-öl . V. Babarcz puszta (Baranya vármegye Babarcz község) 212 hold 500 □-öl­. VI­ I­ Ipló puszta (Baranya vármegye Máriakéménd és Liptód községek) 432 hold 46 □-öl VII. Eilend puszta (Baranya várme­gye Pereked, Eilend és Romonya köz­ségek) 223 hold 1378 ből. VIII. Korsóföld (Tolna vármegye Szekszárd város és Mózs község) 115 hold 179­0 -öl. A részletes versenytárgyalási és ha­szonbérleti feltételek tízezer (10.000) korona befizetése ellenében az alul­írott minisztérium fentjelzett ügyosz­tályában, valamint a szekszárdi kir. közalapítványi felügyelőségnél és a pécsváradi kir. közalapítványi erdő­­gondnokságnál szerezhetők be, ahol az esetleges kívánatos bővebb felvilágosí­tások is megadatnak. Budapest, 1924. évi január havában. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium.­­ (Egyesületi és társadalmi hírek.) A Pátria Klub ma esti hangversenyét, amelyen a Waldbauer—Kerpely-négyes, F. Válradi Aranka, Pataky Kálmán és Kereszthy Jenő szerepel, pontosan fél 10 órakor kezdik és a számok alatt az aj­tókat bezárják. A Waldbauer-Kerpely­­négyesnek külföldi nagy körútja előtt ez a hangverseny lesz az utolsó Buda­pesten s már január 20-án Londonba utaznak.­­ Az ÉME VI. kerületi szer­vezete ma, szombaton este 7 órakor fon­tos értekezletet tart VI., Bajza­ utca 3. szám alatt, melyen a vezetőség tájékoz­tatni fogja a tagokat az új elnökség terveiről és az egyesület átszervezésére vonatkozó programjáról.­­ Az angyal­földi ébredők január 15-én, kedden este 7 órakor fontos értekezletre hívják meg a csoport tagjait. A vezetőség részlete­sen ismerteti az országos elnök által tervbe vett újjászervezési programot, mely alkalmas lesz arra, hogy az Erne teljes erővel vehesse ki részét a keresz­tény társadalom megerősítésének mun­kájában.­­ A fasori evangélikus fő­gimnázium Dal- és Zeneegyesü­lete ebben az iskolaévben ünnepli alapításának 50 éves jubilemnét két hangverseny kere­tében. Az egyiket a főgimnázium dísz­termében áprilisban tartják, a másikat a volt tanítványok közreműködésével februárban a fővárosi Vigadóban vagy a Zeneművészeti Főiskolában rendezik. Az egyesület vezetősége kéri az összes volt működő tagokat, hogy címüket Oppel Imre társelnökkel (VII., Vilma királyné-ut 19—28, telefon József 45—13) minél előbb közöljék. — Az Erzsébet Népakadémia (VIII., Német-utca 40., I. em.) január 7-én is­mét megnyitja háromhónapos gyakor­lati és nyelvtanfolyamait. Továbbá itt v itt tagjait, hogy könyvtára hétköz­napokon délután 5—3 óra között nyitva van. — A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara a hasznos madarak védelmére madárvédő egyesületet alakit s már fel­szólította a gazdak­özön­ségét, hogy az egyesületbe lépjenek be. — Hirt adtunk már arról az eredményes akcióról, ame­lyet Egerben Trak Géza helyettes pol­gármester indított a szegény iskolás gyermekek érdekében. A nemes célra most Ambrus István, kanonok százezer, az egri pénzügyi tisztviselők pedig két­százezer koronát adtak.­­ (Kecskemét köriratot intézett a városokhoz a létszámcsökkentés ügyében.) Kecskemétről jelentik: A belügyminiszter nemrégen­ nyoma­tékosan feszólította a városokat, égp a törvényben előírt létszám­­csökkentést mielőbb hajtsák végre. Kecskemét városa jobb meggyőző­dése ellenére is eleget tett a felhí­vásnak, most azonban felírt a kor­mányhoz, hogy a végkielégítést lelja ki az államkincstár terhére, mert a város nem tudja kifizetni az elbocsátott tisztviselőket, akik egy­másután jelentkeznek végkielégíté­sükért. A város egyben megjegyzi, hogy a megmaradt alkalmazottak nem tudják elvégezni a közigazga­tás óriási munkáját. Kecskemét egyúttal köriratot küldött a többi városnak is, hogy hasonló szellem­ben felterjesztést intézzenek a bel­ügyminiszterhez. A köriratnak azonban aligha lesz valami ered­ménye, mert Szeged városa nem csatlakozott az akcióhoz azzal a megokolással, hogy a belügymi­niszter válasza úgyis elutasító lesz.­­ (A szeparatisták elhurcolták egy rajnavidéki lap szerkesztőjét.) Ludwigshafenből jelenti az Új Nem­­zedék tudósítója Berlinen át. A Neue Pfaelzische Zeitung szerkesz­tőségébe tegnap délután fegyveres szeparatista csoport nyomult be és elhurcolta Dörflinger szerkesztőt. (T.) — (Helyi lelkészséget szerveztek Tarnazsadányban.) Egerből jelentik! Szmrecsényi Lajos érsek Tarnazsadány­ban helyi lelkészséget szervezett, amely­nek vezetésével Fejér Imrét bízta meg.­­ (Vannak, még gavallérok az Alföldön.) Ha nem hittük volna, most kétséget kizáróan meggyőz bennünket erről az a hír, amelyet eg­y Lipcsey nevű tiszafüredi bir­tokosról olvasunk. Lipcsey a mi­nap Karcagon mulatozott s amikor felszállt a vonatra a karcagi állo­máson, 100 ezer koronát adott bor­ravalóul annak, aki a vonatra segí­tette, ugyancsak százezret annak, aki a csomagját és újabb százezret annak, aki a fegyverét vitte. Egész Karcag nem beszél most másról, mint erről a 300 ezer koronás borra­valóról. . (Mohács harca az analfabetiz­mus ellen.) Pécsről jelentik: Mohá­cson már a múlt év végén mozga­lom indult a felnőttek oktatására. Prakatur Tamás és Schmidt Lajos odaadó fáradozása folytán most a tanítóság és a papság belekapcsoló­­dásával meg is indult a tanfolyam Mohácson, amelynek során a köz­nép nemcsak az elemi ismereteket sajátíthatja el, hanem a társadalmi és gazdasági kérdésekbe is betekin­tést nyerhet.­­ (A farsang királynőjét a riporterek bálján választják.) Nagy és általános érdeklődés előzi meg a riporterek ál­arcos bálját, amelyik január 31-én lesz a Vigadóban. A bál eseménye a farsang­­királynő-választás lesz. A báli iroda az Újságírók Egyesületeiben van (VII., Rákóczi­ út 10.).­­ (Meggyógyult az igazságügymi­niszter felesége.) Hírt adtunk arról, hogy Nagy Emil igazságügyminiszter feleségén sürgős operációt hajtottak végre. Az operáció jól sikerült. Az igaz­­ságü­gyminiszter felesége rövidesen tel­jesen felgyógyul, de még néhány napig a Verebély-klinikán marad.­­ (A belügyminiszter feloszlatta a cipészmunkások szakegyletének gyulai csoportját.) Békéscsabáról jelentik: A belügyminiszter a szo­ciáldemokrata szakszervezetekhez tartozó cipészmunkások szakegyle­­tének gyulai helyi csoportját fel­oszlatta.­­ (A Műemlékek Országos Bizottsága) által rendezett előadássorozat hatodik előadása január 13-án, vasárnap d. e. 11 órakor lesz az Omniában. Előadó: Foerk Ernő, A török hódoltság emlékei címmel.­­ Mindenek között első Preisach Vil­mos vászon- és fehérnemlámháza, IV., Koronaherceg­ utca 8. A hirdetésbe fog­lalt árak is szenzációsak! MŰVÉSZET • (Szabóky Zsigmond Rafael fő­próbája a Vígszínházban.) Szomory Dezső John Gabriel helyett Zsig­­mond Rafaelnek kereszteli saját kü­lön t­orkman-ját. A mű teljes címe: Szabóky Zsigmond Rafael. Műfa­jára nézve egészen bizonyosan: el­­lenszíndarab. Minden jel erre mu­tat. Szomory Ibsent párviadalra kényszeríti. Nyugodtan nézhetjük a csatát, a kötszerek készen vannak számára. Szomory megmutatja Borkman ..igazi­ útját. Szabóky Zsigmond Rafaelre is rácsukják egy éjszakára az ügyészségi fogda ajtaját, a hol­land-kaliforniai bank zavaros pénz­ügyei miatt, de reggelre szabad, le­győzi a vádtanácsot. hős és bátor, „dekorativ, iniciativ, intuitiv, kon­struktív, karitativ, nem réve­­teg, nem réveteg, nem Rosen­kranz, nem egy nevetés a fjord felett, nem egy . . “ s újra kezd mindent. „Ez egy szikla itt“ — sikoltják az új Borkmanra az új­szerű ibseni nyelven. Nem­ ismer gátat, készül a vizsgálatra és az új életre. Válik, újra nősül, szeret, elűz, bálványozzák, rettegnek tőle, él, él, győz és uralkodik, míg Borkman fel-le robog az emeleti teremben, mindenkitől elhagyatva. Végül meg­fagy a fjordokon. Ibsen a belső titkok, lelki rezdü­lések, emberi mélységek legna­gyobb tanára. Vesékbe és szívekbe néz, idegpályákon kutat és költő. Nincs egyetlen mondata, melyet szárnyas szavaiért idézni kellene, nem fülbemászó. Egyszerű, szürke és igaz. Szomorú tarka, neki a kife­jezés, a tonna minden. A szavak — ő legalább elhiszi ma­gának — fül­­döröghetik a valódi érzést, az ének­lés harsogásában elsikkadhat a belső tartalom. Zene-zene-zene, trombiták, kürtök, hegedűk, csel­lók, nagybőgők, fagottok és fény­szórók. Ibsen figuráinak lelke mé­lyén találja meg szavait, Szomory inkább félreveri az összes harango­kat, semhogy kimondjon egy „kö­zönséges” szót. Kedvenc igéje: „Hö­­römpöly.” A nagyérdemű közönség meghörömpölyödik tőle. Fennállása óta nem készült a Viga Színház ekkora gonddal és szeretett­­eli előadásra. Expressz száguld a nehezen leigázható szöveg, a bo­nyolult, furcsa jelenetek­­ össze­­vágóbbak, mint egy kis bohózatban, a harmadik felvonás díszlete leg­szebb, amit magyar színpadon lát­tunk. Fenyvesi Emil a címszerep­ben pályája csúcsán áll. Nem vala­mi szabályozott hangszere­k művé­szete, a szenvedély végtelen áradása zuhog minden akciójából. „Var­­sányi Irén, Gombaszögi Frida, Gyöngyössi Teréz, Gazsi Mariska pompás, gazdag alakítása, Gál Franciska fantasztikus kislánya, Lukács Pál, Szerémy és Béla jel­­emző ereje mindenkit lebilincsel. (ps.) * (Stefanidesz Károly a Városi Szín­házban.) A Városi Színház Fridi kar­mester távozása óta nem szerződtetett operett-karmestert. Ábrányi igazgató és Márkus Dezső felváltva segítették ki a színházat, mely új operettjének betaní­tására Stefanidesz Károlyt, a Vígszín­ház és a Fővárosi Operettszínház ki­tűnő karmesterét kérte fel. Stefanidesz igazgatóságának hozzájárulásával vál­lalkozott a feladatra s hétfőtől kezdve átveszi Bichus éje próbáinak vezetését. • (Szőnyi István kiállítása.) Szőnyi István kétségtelenül a legértékesebb tagja a legifjabb piktornemzedéknek. A falfestményekre, mint ősforrásra vissza­vezetendő monumentális festészetnek ma — Kmetty János mellett — egyedüli kép­viselője. Bátor és tiszta tehetség, akinek képességeire legjellemzőbb, hogy konzer­vat­ívok és modernek egyaránt kénytele­nek elismerni. Kitűnő akadémiai felké­szültség és a mába világosan látó tekin­tet: ez a bázisa. Elhibázott dolog volna őt csak a nagybányai iskola intimitásá­ból, — néha intimesk­edéséből — levezetni, mert épp olyan erővel ütközik ki vász­nain a reneszánsz számtalan piktori ta­nulsága, mint „Nagybánya“ természet­­imádása, — ha már mindenáron kutat­juk! .. De talán éppen ezen nincs mit kereskedni nála, mert önmagába vissza­térő talentum, túl bármely tételen és iz­muson, mint minden igazi erő. Hamisí­tatlan „képlátó“: nem hanyagol el szí­neket formákért és formákat színekért. Fiatal s ami hibája, az ebből ered. Itt-ott mesterségbeli tapasztalatai még nem elég tökéletesek, hogy kiegészítsék hogy képességét s ezért néha egy-egy tanulmányozó vonás marad vásznain, a befejező vonás helyett. Ám ez sehol­­sem olyan mérvű, hogy megzavarná a tiszta élvezetet, amit képei nyújtanak. „Danaidák" című óriási arányú, impo­záns vásznán nem marad megoldatlanul a képnek egyetlen legkisebb része sem, ami már maga is. tiszteletreméltó telje­sítmény ilyen méretek mellett Ez a kép eddigi fejlődésének minden, erejét és szépségét egyesíti. De ugyanezt kell kon­statálnunk szinte minden munkája előtt, mert bámulatos termékenysége mellett egy pillanatra sem válik felületessé. Teljes kibontakozottságát bizonyítja, hogy nincs nagy értéktávolság egyes művei között. Egyforma erővel dolgoz fel mindent, még jegyzetszerű legkisebb grafikáit is. Rokonszenves, nagy kultú­rájú és nagy őszinteségében magával ra­gadó tehetség. Talán ez az oka, hogy ennek az alig huszonkilencéves festőnek már­is sok epigonja született. Ezeket azonban fölényes biztonságú, nemes egyéni megjelenése könnyedén háttérbe szorítja. * (A Budai Dalárda nagyszerű hangversenyre készül.) A Budai Dalárda januuár 30-án, este fél 7 óra­kor a Vigadóban hangversenyt ren­dez, amelyen Wagner Richardnak az Apostolok vacsorája című monu­mentális művét adják elő. A nagy zeneköltőnek ezt a művét Budapes­ten csak egyszer, 1881-ben adták elő, ez négy budapesti nagy da­lárda egyesült az előadásra. Most a Budai Dalárda önerejéből, csupán az Operaház zenekarának közremű­ködésével adja elő Szeghő Sándor karigazgató vezetésével Wagnernek ezt a nagyszabású alkotását. Wag­ner ezt a nagyszerű munkáját 1843- ban írta, a­ szász dalosegyesü­letek dalosünnepére. Az Apostolok va­csoráját 1843 július 6-án adták elő a drezdai Frauenkircheben. A mű magában foglalja a nagy zeneköltő egész egyéniségét Feltalálható benne a Tannhauser ünnepélyes hangjaitól a Parsival vallásos és misztikus hangulatáig a wagneri zene minden fázisa, a tanítványok kétkedése, az apostolok meggyőző és Vasárnap

Next