Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 157-181. szám)

1924-08-12 / 166. szám

8 Kedd NAPI­ HÍREK ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Felkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése aus. 15-én lejár, hogy a mai laphoz csatolt utalványon az esedékes havi és negyedévi elő­fizetéseket hozzánk eljuttatni szíves­kedjenek. Tisztelettel a kiadóhivatal. — (A nuneias névnapja.) Schioppa Lőrinc c. érsek, pápai nuncius va­sárnap ülte meg védőszentjének Szent Lőrinc vértanúnak napján névünnepét. Ebb­ől az alkalomból részint írásban, részint személyesen igen sokan halmozták el a nagy szeretetnek örvendő főpapot jókivá­­nataikkal, írásban, illetve meleg hangú táviratban üdvözölte őtt Horthy Miklós kormányzó és fele­sége, meleghangú levélben köszön­tötte a fővárostól távollevő Klebels­­berg Kunó gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter. Személyesen tol­mácsolták jókívánságaikat: a beteg József kir. herceg helyett és megbí­zásából szárnysegéde, a m. kir. kor­mány részéről Vasó József h. mi­niszterelnök, a budapesti papság ne­vében Mészáros János érseki hely­tartó, a kultuszminisztérium részé­ről Streger István h. államtitkár, a Nemzeti Múzeum üdvözletét Gere­­vich Tibor, a Szent István Akadé­miáét Székely István, a tábori pap­ságét P. Zadravecz István tábori püspök tolmácsolta. Üdvözölte azon­kívül a nunciust a központi papne­velőintézet vezetősége, a diplomá­­ciai karnak Budapesten tartózkodó valamennyi tagja, az Országos Ka­tolikus Szövetség elnöksége, a bu­davári egyházközség vezetősége, az olasz kereskedelmi kamara és a Cir­­colo Italiano nevében Pignatelli herceg, továbbá fdildöttségileg ke­reste fel számos fővárosi katolikus egyesület és a katolikus közélet igen sok szereplője, akik őszinte ragasz­kodásuknak és szeretetüknek jelével halmozták el a névnapját ünneplő főpapot.­­ (A közigazgatási bizottság fölér a kormányhoz az új adók kivetése ellen.) A közigazgatási bizottságnak ma délelőtt tizenegy órakor tartott ülésén, amelyet Terstyánszky Kál­mán kormány­biztos vezetett, a pol­gármester jelentésével kapcsolat­ban négy új adó kivetésének lehető­ségével foglalkoztak. Kozma Jenő és Jaczkó bizottsági tagok tiltako­zása után a bizottság kimondotta, hogy feliratban kéri a kormányt, tegye lehetővé, hogy a főváros kö­zönségét újabb adókkal megterhelni ne legyen a tanács kénytelen.­­ (Heves megye közgyűlése elégtételt fog adni Isaák Gyula alispánnak.) Eger­ből jelentik: Az egyik fővárosi lap ismé­telten hosszú cikkben foglalkozott Eger város társadalmi és gazdasági helyzeté­vel s meg nem érdemelt támadásban részesítette Isaák Gyula alispánt. A vár­megye közigazgatási bizottsága augusz­tus 12-én a rendes ülés keretében foglal­kozni fog az alispán ellen intézett táma­dással s a tárgyi igazságok megállapí­tása után elégtételt fog adni a vármegye érdemes és közbecsü­lésben álló első tiszt­viselőjének.­­ (Feloszlatták Troppau képviselő testületét, mert nem fogadta zászló­val Massarykot.) Troppauból jelenti tudósítónk: A cseh kormány felosz­latta a város képviselőtestületét és kormánybiztost állított a város élére, mert Massaryk elnök legutóbbi lá­togatása alkalmából sem a város­házára, sem a községi reáliskola épületére nem tűzték ki a cseh­szlovák lobogót.­­ (Képviselő lett egy Rotschild báró.) Párisból jelenti tudósítónk. Tegnap tartották meg Hautes Alpes kerületében a pótválasztást. A vá­lasztásnál az egyesült pártok jelöltje Rothschild báró győzött, akit 10556 szavazattal választottak meg. A balpártok blokkjának jelöltje 9456 szavazatot kapott­­ — (Csendőröknek kellett őrizniök a templomot a kántorválasztás után.) Sop­ronból írják: A múlt héten töltötték be Baboton a vármegye egyik legjobban javadalmazott kántortanítói állását, amelyre tizenhat pályázó, köztük egy operaénekes is jelentkezett. A választás leírhatatlan izgalmat keltett a község­ben s a lakosság a törvényes rendelke­zések ellenére azt követelte, hogy az iskolaszék helyett a nép válassza meg az új kántort. Az iskolaszék természete­sen nem teljesítette a követelést, amire a tömeg erővel be akart hatolni a vá­lasztási terembe, úgy hogy csendőrséget kellett kivezényelni. Az iskolaszéki tagok Szalai Ferencet választották meg, ami újabb botrányra adott okot, mert a la­kosság zöme nem őt kívánta. Az elégü­­letlenség olyan fokra hágott, hogy még a választás után három napra iá a mise alatt csendőrök őrködtek a templom előtt, mert az elégületlenek azzal fenye­getőztek, hogy az új kántort neon enge­dik szóhoz jutni. A nagy felfordulásnak, mint most kiderült, az az oka, hogy a „nép jelöltje“ a párbér elengedését ígérte, a felesége pedig közismert ku­ruzsló asszony s így a lakosság azt re­mélte, hogy olcsóbban fog gyógykeze­léshez és patikaszerhez jutni.­­ (Közös emléket állít Gyoma a szabadságharc és a világháború hőseinek.) Gyomáról jelentik. A község képviselőtestülete, rendkívüli közgyűlés keretében foglalkozott a hősök emlékének kérdésével s Répás Pál indítványára egyhangú lelkese­déssel kimondta, hogy, tekintettel a község nehéz vagyoni viszonyaira, az 1848-as szabadságharc és a világ­háború hőseinek közös emlékoszlo­pot állít a község főterén. A képvi­selőtestület a határozat megvalósí­tására bizottságot nevezett ki.­­ (Részes­ társaság megtámadott egy rendőrt.) Az éjjel a Budafoki-úton bot­rányos lármát csapott egy részeg tár­saság, majd hajbakaptak és verni kezd­ték egymást. A rendőr közébük lépett s szét akarta választani őket. Erre Gáspár Antal cipész megfogta a rendőrt s a többieket kiabálva biztatta arra, hogy ■szúrják le. A rendőr szorongatott hely­zetében kénytelen volt kardot rántani s a reá rohanó Gáspár egyik ujját levágta. A közben érkezett társa segítségével le is fogta Gáspárt. A többi azonban el­menekült. Gáspárt, miután a mentők be­kötözték a sebeit, előállították a főkapi­tányságra, ahol őrizetbe vették.­­ (ötéves a weimari alkotmány.) Berlinből jelenti tudósítónk. A né­met birodalom több városában teg­nap ünnepelték meg a weimari al­kotmány proklamálásának ötödik évfordulóját. A münsteri alkot­mányünnepen Ebert birodalmi el­nök is megjelent. Lipcsében a kom­munisták összeverekedtek a rend­őrökkel. Egy kommunista meghalt, több rendőr megsebesült. Berlinben nyugodtan folyt le az ünnepség.­­ (Nálunk is megindult az akció az erkölcstelen divat ellen.) Minden emberben, akinek még ép az er­kölcsi érzéke, nagy visszatetszést váltott ki a legújabb női divatok meztelensége. Általános megelége­dést keltett tehát a Szentszék kez­deményező lépése, amikor pár hét­tel ezelőtt elrendelte, hogy a római templomokban csak megfelelő öl­tözetben jelenhetnek meg a nők s a hiányosan öltözködőket nem sza­bad a szentségekhez bocsátani. Most nálunk is megindult az akció, mert a Szent Ferenc-rend belvárosi templomának kapuján a következő felírás fogadta a híveket: — Isten házának szentsége megköveteli, hogy a katolikus hi­vek oda illedelmes öltözetben járjanak. A félig mezítelen öltözködés sérti a szeméremérzetet, a jó­­ízlést és romboló hatással van a telkekre. Kérjük a templomunkba járó hölgykö­zönséget, hogy a hely szentségének meg­felelő öltözetben jelenjen meg az Isten házában. A botrányosan öltözködő höl­gyeknek a szent­áldozást nem szolgál­tatjuk ki. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez az intézkedés megértésre talál a magyar női társadalomban, amely elsősorban érezhette azt a megalázást, melyet egyes divathöl­gyek túlkapása az egész női nemre jelent.­­ (Látogatás Csokonai Lillájánál.) Dunaalmáson, a nagy folyam partján kis fazsindelyes régi ház áll. A rozsda­ette pléhtáblán el sem lehet olvasni a házszámot s alig hinné az ember, hogy ebben az ódon épületben lakott valami­kor az, akiről az egész ország tud s aki­nek emlékét Csokonai Vitéz Mihály versei őrzik meg örökre. Ebben a ház­ban lakott Vajda Julia, akit Lillához intézett soraiban dalolt meg a költő. Az irigyelt Lilla itt élte le utolsó napjait is s halála után a házat a református egyháznak ajándékozták, amely szerény emléktáblával jelölte meg: „Ezen ház­ban élt és halt meg Lilla, Csokonai köl­­tészetének nemzője.“ A házzal szemben visz fel a lépcső a Vértesek utolsó nyúlványán elterülő te­metőbe. Vasrács övezi Lilla sírját A sirkő egyik oldalán ez a felirat olvas­ható: „Ns. Vajda Julianna assz.“ A má­sikon: „Lilla áldott hamvainak — férje Végh Mihály esperes. Élt 78 éveket. Meghalt február 15. 1855. Béke ham­vaira." A sírnál két ciprus áll vigyámban s őrzi Lilla hamvait. A sirkő előtt vad­rózsabokor és egy hervadt hársfa. A fák lombjai közt halkan dúdol a hegyi szél, talán Csokonai bus szerelme. — (Hegedűs Miklós dr.) urológus-fő­orvos szabadságáról megérkezett és ren­delését újból megkezdte (II., Zsigmond­­utca , H. 19.) Telefon 64—3^­— (Megalakul az Országos Könyvfor­galmi és Bibliográfiai Központ.) A va­sárnapi hivatalos lap közölte a kormány rendeletét a hivatalos, valamint a tudo­mányos és irodalmi kiadványok nemzet­közi kicserélése végett 1886 március 15-én Brüsszelben kötött szerződésnek, továbbá a parlamenti nyomtatványok közvetlen kicserélésének biztosítása, végett, ugyan­akkor kötött nemzetközi szerződésnek Magyarországra, való becikkelyezéséről. A szerződést annak idején Belgium­, Bra­zília, Spanyolország az Északamerikai Egyesült Államok, Olaszország, Portu­gália, Szerbia és Svájc kötötték meg. Később csatlakozott az egyezséghez Ar­gentína, Chile, Új Dél-Wales, Paraguay, Peru, Lengyelország, Csehország, Uru­guay, San Domingo, Lettország és Al­bánia. Magyarország már 1923. július 31-én csatlakozott az egyezséghez, az életbelépő rendelet azonban most jelent meg, visszamenően 1923. július 31-től való érvényességgel. A hivatalos, tudományos és irodalmi kiadványok nemzetközi cseréjének, il­letve beszerzésének lebonyolítására a kormány külön rendelettel felállítja az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot. Ez a központ intézi a hiva­talos lap, a parlamenti nyomtatványok, valamint a hivatalos, tudományos és irodalmi kiadványok nemzetközi forgal­mának lebonyolítását, azonkívül a köz­gyűjteményeink könyvanyagának és f­olyóiratanyagának nyilvántartását. A központ szervezeti szabályait az Orszá­gos Magyar Gyűjtemény egyetem taná­csának, illetve a kultuszminiszternek a rendelete már megállapította. A központ közvetíti a brüsszeli egyezséget aláíró államok, illetve a cserében hivatalosan résztvevő más államok és Magyarország tudományos intézetei és társaságai kö­zött a kiadványok cseréjét. Ugyancsak ez a központ intézi az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó intézetek, a hazai tudományegyetemek és a József-műegyetem, továbbá más ön­ként jelentkező, nagyobb hazai nyilvá­nos jellegű tudományos közkönyvtárak­nak a külföldön való könyvvásárlását és folyóiratvásárlását is. A központ gon­doskodik arról, hogy a genfi népszövet­ség mellett felállított­ könyvtárat ma­gyar anyaggal is ellássák, továbbá a könyvek, nyomtatványok, kéziratok és oklevelek külföldre való kiviteléhez a központ adja meg az igazolást. A kül­földi magyar tudományos intézeteket a magyar tudományos anyaggal szintén ez a szervezet látja el. A rendelet megállapíta a tudományos kiadványok állami támogatásának a fel­tételeit is. Tudományos folyóiratok ki­adói állami támogatás esetén kötelesek a folyóiratokat nyugateurópai nyelvű, angol, francia vagy német összefoglalá­sokkal ellátni, a folyóiratokból az ille­tékes kormányzati ág és a központ ál­tal egyetértően megállapított példány­számot a nemzetközi és a hazai könyv­tárak céljaira a bibliográfiai központhoz díjtalanul beszolgáltatni. A tudományos könyvek kiadói állami támogatás esetén ugyancsak ezeket a feltételeket kötele­sek teljesíteni. Minden közhivatalnak és közintézménynek joga van arra, hogy a külföldről érkező cserekiadványokban és az állami támogatás mellett megjelenő hazai kiadványokban díjtalanul része­süljön. A központ igénybevételére utalt intéz­mények kötelesek az 1920. január elseje óta állományukba érkezett külföldi könyvanyagot, illetve folyóiratanyagot a bibliográfiai központnak bejelenteni.­­ (Leugrott a negyedik emeletről egy nyugdíjas százados.) Rúzsa Jó­zsef nyugdíjas százados ma hajnal­ban a Batthyány­ utca 26. számú ház negyedik emeletéről az utcára ug­rott. Mire segítségére érkeztek, már meghalt. A szerencsétlen véget ért százados sógornője elmondotta a rendőri bizottságnak, hogy nem tud­ják, mi okból követhette el az ön­gyilkosságot a százados. Nem lát­szottak rajta soha olyan jelek, amik­ből arra következtethettek volna, hogy az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Valószínű, hogy pilla­natnyi elmezavar tettének oka, mert reggel kiugrott az ágyból s úgy vetette le magát rögtön az ab­lakból. Semmiféle levelet nem ha­gyott hátra. Uj Nemzedék 1956 augusztus 52. A mi­sisztereln­oM mohához kérette Bessenyei Zénót a fővárosi Kormány­­biztosság ügyében — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bethlen István gróf miniszterel­nök és Rakovszky Iván belügymi­niszter vasárnapra meghívták ma­gukhoz Fonyódra Bessenyei Zénó nemzetgyűlési képviselőt és hossza­san tárgyaltak vele. A látogatásból politikai körökben arra következ­tetnek, hogy Bessenyei Zénónak a főváros kormánybiztosává való ki­nevezése most már elintézettnek te­kinthető és rövidesen megtörténik. Kérdést intéztünk erre vonatkozóan Almássy Lászlóhoz, az egységes párt ügyvezető al­elnök­éhez. — Egy héttel ezelőtt beszéltem a miniszterelnök úrral, — mondotta Almássy — de akkor még nem tör­tént döntés ebben a dologban. Le­hetséges, hogy Bethlen István gróf időközben megállapodott erre vo­natkozóan a belügyminiszter úrral. Arra a kérdésre, hogy a kormány­biztosi megbízás esetére le kell-e mondania Bessenyeinek a sáros­pataki kerület mandátumáról, Al­mássy László kijelentette, hogy vé­leménye szerint a két tisztség való­ban összeférhetetlen, mert az össze­férhetetlenségről szóló törvény ér­telmében ilyen állást képviselő nem tölthet be, Bessenyeinek tehát­­ vá­lasztania kell a képviselőség és a kormánybiztosság között. Ma délután érkezik vissza a fővá­rosba Bessenyei Zénó és így még nem volt alkalmunk megkérdezni tőle, hogy mik voltak a vasárnapi megbeszélés részlet®. OLASZ MÓDSZER SZERINT, kottaismeret nélkül is tanítóié MISSI? 3 n­p Glatt V., Széchenykitea 12. c. 111.17. Értekezés: d. u. 2-3-ra ..... 7 • ' ' ' 'H' ’■ - V.

Next