Uj Nemzedék, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-18 / 63. szám

Kedd, 193­1 március 18. Uj Nemzedék Ezer és ezer főnyi ünneplő tömeg vonult fel március tizenötödikén a Petőfi­­szoborhoz, a Szabadság-téri irredenta szobrokhoz és a parlament elé Lobogódiszben pompázott az egész város . Az Új Nemzedék tudósítójától.­­Március tizenötödike reggeli óráiban a zászlódiszbe öltözött városban ünneplőbe öltözött embersereg, díszes hímzésű zászlókat kísérő csoportok és zenekarok vonultak fel a Baross-térre. Itt gyüle­keztek a nemzeti és keresztény szerveze­tek, hogy hosszú, négyes sorban vonulja­nak fel a Rákóczi-úton, a fellobogózott belvárosi utcákon át, a Duna partján álló Petőfi-szoborhoz. Proszonits Nán­dor, Máv. főintéző, a menet főrendezője fél tíz órakor adott jelt az indulásra. Az élen haladó, díszbe öltözött lovasrendő­rök nyitották meg a sort, mögöttük­ a postás zenekar haladt. A zenekar után a zászlóvivők lépkedtek lassú méltósággal és a­­kö­­el száz, szalagokkal ékesített, hímzett­ lobogót hat cserkész követte. Vállukon a Tesz és a keresztényszocialista szer­vezetek* embernagyságu, zöld babér­levelekből font koszorúját vitték. A cserkészek mellett hat díszmagyar­­ruhás leány lépkedett. Utánuk egymás­után jöttek a postások, a Move, a Túrán Szövetség, az Állami Gépgyár csoportja, a Mansz küldöttsége, a Beszkárt cso­portja, a Krne, a Máv. személyzet h­osz­­szú sora, a Máv. északi főműhely és a Délivasút személyzete, a keresztényszo­cialista munkások és megszámlálhatat­lan sorban a többi egyesületek tömegei. A menet eleje már a Kossuth Lajos­­utcánál tartott, a­ vége még a Baross­­téren fejlődött fel. Több mint húszezer ember hömpölygött lassan, ütemesen lép­kedve a zenekarok játékára. A sor vé­gén az útvonalak mellett felsorakozó tö­meg csatlakozott.­­ A Petőfi-szobor előtt Fél tizenegy órára ért az óriási tömeg az Eskü-téri Petőfi-szoborhoz, ahol ek­korra már, ugyancsak ezer és ezer em­ber gyűlt össze félkörben a szobor előtt. A mértet­ minden talpalatnyi helyet el­lepett a széles térségen és még az Er­­zsébet-híd karfáját is ellepte a belátha­tatlan tömeg, de bőségesen jutott belőle a térre torkoló szomszédos utcákba is. Az egyesületi zászlókat a szobor talap­zatán állították fel. Háromnegyed tizen­egy órakor megkezdődött az ünnepség. Elhalkult minden zaj és a Magyar Hi­szekegy eléneklése után az embererdő feje felett az ünnepi szónok, Lendvai István alakja magaslott ki. — Nyolcvankettedszer fordul ma az esztendő kereke — kezdte beszédét — az­óta az esős márciusi nap óta, amelyen Budapest ódon utcái a magyar szabad­ság szivárványát látták, nem az égbol­ton, hanem az arcokon és a szívekben fel­tündökölni. És ma, 1930. március tizen­ötödikén itt állunk a szabad Budapest szabad terén, Petőfi Sándor szobra előtt. De várjon, milyen lélekkel állunk itt, a költőóriás lábánál! Március levegőjében járunk ugyan mi is, de hol vagyunk mi attól a márciusi létektől, mi, trianoni nemzedék? Szabad Budapest szabad te­rén énekeljük a nemzet hitét, de a Duna hullámai a rab Dévény alól jönnek szégyenkezve és a­­rab Orsóvá felé hömpölyögnek két­ségbeesve. — 1930 magyarjai, hogyan sáfárkodta­tok a­ mi márciusunk szent örökségével! Az ítél­őszék, amelyet a márciusi napok tartanak felettünk, ránk olvassa azt, hogy négy esztendő világverő hősiessége után éppen akkor nem volt helyén a ma- D­far katona­, amikor a szabad határokat kellett volna­ megvédenie. Vezekelnünk kell, jóvá kell tennetek azokat a gyilkos évtizedeket, amelyek után nem is követ­kezhetett más, mint 1918 őszirózsás szé­gyene, 1919 vörös hóhéruralmai román gyalázata és az a rettenetes nap ott, ab­ban a cifra- de átkozott trianoni kastély­ban- Mert az idegen hordák nem 1918 őszén in­dultak meg határaink felé, hanem már az elmúlt évtizedekben, amikor a nemzet eltávolodott a maga keresztény öntudatától, erkölcsétől, ha­gyományaitól. És az idegen rablók hada majd annyi lépéssel fog hátrálni a ma­gyar földtől, ahány lépéssel közeledik ez a nemzet a maga ezeréves öntudatához... Dörgő éljen kísérte az ünnepi beszéd befejezését. A Beszkárt önképző kör fú­vós zenekara Birk Mihály karmester ve­zetésével Kéhler Rákóczi-nyitányát ját­szotta el, Petőfi Nemzeti dalát Pataki József, a Nemzeti Színház művésze sza­valta el, majd a Magyar Dalosszövetség énekkarai következtek, akik Kiss Károly országos karnagy vezetésével Huber Ká­roly Fohászát és Ammer József Nem, nem, soha! cimii irredenta dalát énekel­ték el. Horváth Gergely, Máv. munkás beszéd kíséretében koszorúzta meg Petőfi Sándor ércszobrát. Az ünnepség a Him­nusz és a Rákóczi-induló hangjaival ért véget. Díszfelvonulás a Szabadság-téri irredenta-szobrokhoz és a Kossuth-szoborhoz Már reggel nyolc óra tájban színese­dett az Egy­etem-tér környéke. Sűrű ra­jokban érkeznek a bajtársi sapkás egye­temi hallgatók. Hamarosan megtelnek az Egyetemi­ térbe torkoló mellékutcák zöld­fekete, fehér, kék sapkás csoportokkal. Kilenc órára megérkezik a Műegyetem felől a Hungária csapata. Kürtjeit har­san fel. Díszruhás lovasrendőrök állnak a menet élére, amely végeláthatatlan sor­ban megindul a Szabadság-tér felé. Elől az Emericana szentimrés és szűzmáriás zászlaját kíséri nyomon ezernyi zöld­sapka. Azután következik a Szent Imre­­kollégiumok pirossapkás csoportja. Jön a kéksapkás Hungária, a fehérsapkás Szent István Bajtársi Egyesület, kék bársony sapkában a Területi Szövetség, majd a Tunil díszszázad. A menetet a Turul-baj­társak hosszú sora zárja be. Pattogó induló harsan fel, amelyet a Beszkárt zenekara játszik. A négy-ötezer főnyi főiskolás sereg vé­gigvonul a Petőfi Sándor­ utcán. A Szabadság-térig vezető útvonalon sor­falat állnak a járókelők és gyönyörköd­nek a magyar főiskolás ifjúság kemény, katonás díszmenetében. A márciusi nap megvillan a színes sapkák során, amikor a Szabadság-téren félkaréjt formálnak az irredenta­ szobrok körül. A zászlók meghajolnak, a kezek tisztelgésre lendül­nek, az Emericana és a Hungária szívre­tett sapkával hódol az irredenta szobrok előtt, amikor felhangzik a vezényszó: — Vigyázz! Állj! A zenekar a Himnuszt intonálja. Az elszakított területek fájdalmát plasztiku­san vetítő szobrokhoz egy-egy szónok lép. A Dél szobránál Sárkány László, Keleti szobránál Vermes Gyula, Észak szobránál Komlóssy István, Nyugat szob­ránál Bodroghy Lajos mond tüzes beszé­det, és helyezi el a Nemzeti Diákszövet­ség nevében a magyar ifjúság emlékezé­sének koszorúját. A Gábor Áron Szövet­ség népes küldöttsége is megjelent a Sza­badság-téren és megkoszorúzza Erdély szobrát, majd átvonul a parlament elé és a Kossuth-,szoborra tett koszorút. A meleg, hazafias ünnepség végén a zenekar­ a Szózatot játssza. A diáksereg díszlépésben vonul el a Batthyány-örök­­mécs előtt. Majd a végeláthatatlan sor a parlament elé kanyarodik, ahol ha­talmas körrel fogja be Kossuth Lajos fehérlő szobrát. Itt a Nemzeti Diákszövetség nevében Csiky-Strausz Árpád, az Emericana egyik korporációjának szeniora helyezi el­ a magyar ifjúság koszorúját. Díszlé­pésben vonul el a diákság a szobor előtt és a menet megindul a Vigadó felé. A Vigadóban A Magi­. Nemzeti Diákszövetség a Szabadság téri ünnepség utána a Vigadóban ünnepelte március tizenötödikét. Az egyetemi Énekka­rok elénekelték a Hiszekegyet, majd Gedényi Mihály mondott megnyitó beszédet. Szentpé­­tery Béla dr. elszavalta a „Talpra Magyar“-t, utána újból az Egyetemi Énekkarok vonultak fel a, pódiumra és Liszt: Csal előtt című dalát énekelték el Vaszy Viktor karnagy ve­zényletével. Farkas Jenő és zenekara régi ma­gyar nótákat játszott, majd Borbély-Maczky Emil országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. — Nyolcvankét éve annak, hogy él eme nap­nak a jelentősége a nép emlékében s hogy két évvel ezelőtt a magyar országgyűlés törvé­nyes ünneppé avatta, tulajdonképpen csak for­malitás volt, mert, 1848 március tizenötödiké­nek legendás nagy napja aranybetűkkel van be­írva a magyar történelembe. Ezt a napot sem­miféle ármánykodással, intrikával, elgáncso­­lással a magyar szívekből, lelkekből­ kizárni nem lehet. 7 CORVIN FEHÉRBEN március 19-től 31-ig A „Corvin fehérben“­­ azt jelenti, hogy március 19-től 31-ig áruházunk összes osztályain kiváltképen FEHÉRÁRUKAT rendkívül leszállított árakon árusítunk. Ezen újításunk, mellyel első ízben lépünk vásárlóközönségünk elé, ismét tanúbizonyságát adja teljesítőképességünknek, jó árut nyújtani olcsó árakon. Áruházunk érdekes belső díszítése a mezőgazdasági hétre különös tekintettel lesz és lényegesen emelni fogja ezen egyedülálló teljesít­ményünk vonzerejét. Művésziesen díszített kirakatainkat ezúttal is érdemes lesz megtekinteni. Olvassa el hirdetésünket szerdán e helyen, címe ez lesz: CORVIN FEHÉRBEN

Next