Uj Nemzedék, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

Szerda, 1933 március 1­0/Nemzedék FORD Michigan bank­diktátora Csak termelésre adjon kölcsönt a bank­i spekulációra ne! Az amerikai bankválság katasz­trofális jellegű lett. Most derül ki, a gyakorlatban, hogy az aranyfe­dezetnek tulajdonképpen nem a for­galomban levő bankjegymennyiség­hez, hanem a bármikor esedékes tartozások összegéhez kell idomul­nia. Vagyis olyan nagynak kell lennie, hogy a jegybankok elegen­­,de bankjegyet adhassanak ki akkor is, ha az összes bármikor esedékes tartozásokat, — tehát els­ő­sorban a bankbetéteket, — egyszerre föl­mondják. Mert Amerikában ez tör­tént! Az amerikai né­p egyszerre elvesztette bizalmát a bankok iránt, mindenki egyszerre követelte visz­­sza pénzét és a bankok természete­sen nem tudnak ellenállni ennek a rohamnak. A bankok az ügyfelek által reájuk bízott pénzt kihelye­zésekre, bizonyos meghatározott időben visszafizetendő kölcsönök folyósítására használják föl. Ez a banküzlet természete! Valamennyinek meg kell buk­nia, ha a betevők egyszerre kö­vetelik vissza pénzüket. Amerika tehát eljutott ahhoz a ponthoz, hogy döntenie kellett: a bankokat védi-e meg, vagy a dol­lárt? A megoldás az volt, hogy a dollárt is, a bankokat is megvédik, de a­­ betevő közönség rovására. A bankzárlat nem jelent egyebet, mint annak megakadályozását, hogy a jegybankok kénytelenek legyenek a bankok minden kintlevőségét ma­gukhoz váltani és ezért az arany­­fedezettel arányban nem álló óriási bankjegytömeget kiadni. A bankoknak nem kell a betéte­ket visszafizetniük, nem buknak meg, ha vállalt kötelezettségüket nem teljesítik, de viszont a betét­tulajdonos közönség ke­rül a legnagyobb válságba, mert nem tud pénzéhez jutni. Ez az amerikai bankválság hű tükörképe. Londoni pénzügyi körökben nagy aggodalommal szemlélik az ameri­kai bankbukási hullámot. A legbiz­tatóbb tünetnek azt tekintik, amit Sir Walter Leyton a News Chro­nicleban külön kiemelt, hogy a vi­har inkább igen sok kisbankot ren­dített meg, míg a nagybankok még szilárdak. Tagadhatatlanul rossz benyomást keltett az a hír, hogy Mitchel, Ame­rika második legnagyobb bankjá­nak, a National City Banknak az elnöke lemondott állásáról. Az a hír járja, hogy Mitchel ellen fél­millió dolláros adócsalás címén büntető eljárás indul meg. Azzal is vádolják, hogy a bank alkalmazot­tainak spekulációs célokra igen nagy előlegeket adott, a kereskede­lemtől pedig megtagadta a kölcsö­nöket. Clevalandra&­ bezárták a tőzsdét. Az össz­ bankok a kifizetést a betétek 5 százalékára korlátozták. A drámai fordulatot a michigani ban­kkataszkrófa viharközpontjából, ahol Ford 8.250.900 dollárt ajánlott fel a két nagy detroiti bankcsoport: a First National Bank és a Guardian National Bank of Commerce át­szervezésére. Fenntartotta azonban a jogot, hogy ő nevezze ki mindkét bank igazgatóságát. Ford ezt a lé­pést, amely őt Michigan állam bankdiktátorává tenné, azzal indo­kolja, hogy bankügyi elve olyan forradalmi természetű, hogy nem valósíthatja meg azt, ha csak egyetlen szavazata lenne az igaz­gató­tanácsban. Azt tartja ugyan­is, hogy a bankoknak száz százalékos fedezettel kel­lene biztosítani a bankbetéteket, amelyeket megőrzés végett adnak át nekik, s amelyek ellenében a be­tevőktől csak csekély megőrzési dí­jakat követelhetnek, épúgy, mint a garázsok az autótulajdonosoktól. Azt a pénzt, amelyet biztos megőr­zésre adnak át a bankoknak, nem szabad kockáztatni. Viszont kölcsönöket pedig csak termelő, nem pedig spekulációs célokra szabad nyújtani és a kifejezetten ilyen célokra köl­csön adott betétek tulajdonosai a bankkal együtt osztozzanak mind a kockázatban, mind a tiszta haszon­ban. Ford fellépése következtében a detroiti bankok a betétek 30 száza­lékát nemsokára kifizetik, a mara­dékot peddig fokozatosan szintén kiadják majd a betevőknek. Mellon nagykövet ellen „a nép nevében“ 400 millió dolláros pert indítottak A bankválság monstruózus leleple­zésekre vezetett, amelyek a vezető bankintézetek és pénzemberek pénz­ügyi politikáját vakítóan megvilá­gítják, így Davida Olson, a tőzsde­bizottsági vizsgálati albizottságnak egyik volt tagja egy 1863-iki tör­vényre való hivatkozással Mellon londoni amerikai nagy­követet, aki, mint ismeretes, még körülbelül egy esztendő előtt amerikai kincs­tári államtitkár volt, valamint az amerikai kincstári hivatal két volt tisztviselőjét „a nép nevében“ 40­1 millió dol­lár kártérítésre perelte, mert, mint a feljelentő mondja, az 1916—1920. esztendőkben amerikai hajózási társaságok javára adóvisz­­szaéléseket követtek el. Elhagyott barátnője lelőtte Húsvét vegyészmérnököt Zomborban Pécs, február 28. Ideérkezett Mrdk szériáit Zomborban meggyilkolták Hús­vét Hease vegyészeti gyárost, kit Pécsett is igen jól ismernek. A harmincnégy éves fiatalember Buda­pestiről­ való és a vegyészmérnöki képe­sítés megszerzése után Pécsről nősült; az egyik Brázay lányt vette felségül. A mérnöknek magának is meglehetős va­gyona volt, amihez még szép hozományt is kapott. Pécsett vegyészeti gyárat ala­pított, de mintegy 2 évvel ezelőtt fel­oszlatta a gyárat és Zomborba költözött. Húsvét családi háborúság miatt köl­tözött el Pécsről. Feleségétől ugyanis elvált és az asszony családjával is ösz­­szekü­lönbözött. Zomborban ismét vegyé­szeti gyárat alapított, amely meglehető­sen prosperált. Körülbelül másfél évvel ezelőtt megismerkedett egy fiatal leánnyal, egymásba szerettek, de Hus­vét most barátnőjével is szakítani akart. Utolsó találkozásuk alkalmával kijelen­tette a lánynak, hogy többé nem látják egymást, mire a leány elkeseredésében revolvert rántott és hátulról háromszor rálőtt Husvét Dezsőre. A mérnök hol­tan esett össze; a gyilkos leányt a zom­­bori rendőrség­­letartóztatta. A vizsgálóbíró fenntartotta a talpfa-panama négy foglyának letartóztatását Az olajpanama ügyében ma dél­előtt Bu­bíts Jenő cü­. vizsgálóbíró vezettette maga elé a bűnügy eddig letartóztatásban lévő vádlotta­t, Salgó Imre vezérigazgatót, Komlós Hugó főmérnököt és a két letartóz­tatásban lévő munkást. Az ügyész­ség velaimermyiök fetartózta­tásain­ak fenntartását kérte a vizsgálóbíró­tól. Ma délelőtt a vizsgálóbíró egyenként kihirdette a gyanuszkot- I­tah előtt végzését, amely szerint fogvatartásukat fentartja. Az ügyészségen ma nem folytat­ták a Moc­gatásokat. Auer­ György 3 királyi ügyész holnap sem ér rá, hogy ezzel az üggyel foglalkozzék, mert holnap vádtanács előtt van elfoglalva a Dréhr-ügyben. Való­színűen csak csütörtökön idézi meg Dorner Béla főmérnököt, aki az olajhamisításra és olajszál­lításra vonatkozóan, mint szakértő ad felvilágosításokat. Hírek terjedtek el arról, hogy az ügyészségre két másik vállalat ellen is fel­jelentés érkezett. Ez a hír ebben a formában nem­ felel meg a valóságnak. A valóság az, hogy amikor az Imperial ügyé­ben a vizsgálat megindult, több egyáltalán be sem idézett ember ügyvédek társaságában megjelent az ügyészségen s itt aziránt érdek­lődött, hogy szerepel-e a feljelentésben? Ez annál érthetetlenebb, mert hi­­­szen feljelentés ebben az ügyben egyáltalára­ nincs is. A kereskedelmi miniszter adta ki az utasítást a vizsgálat megindítására és ebben az utasításiban senkit sem neveztek meg név szerint. A kereskedelmi mi­niszter csak általánosságban ren­delte el a vizsgálatot. A kenyérdrágítás ellen tiltakozni akarnak a főváros közgyűlésén A felháborító kenyérdrágítás ügyében — mint hivatalosan jelen­tik — az árelemző bizott­ság sürgősen foglalkozik. A drá­gítást szóvá akarják tenni a ma dél­utáni fővárosi közgyűlésen is. Inter­pellációt ugyan nem jegyeztek be ebben az ügyben, de a városházi fairek szerint vagy napirend előtt, vagy valamelyik tárgynál tilta­kozni fognak a drágítás ellen. A ma délutáni közgyűlésen több bizottsági tagsági helyet tölte­nek be. Tárgyalják a pénzügyi ügy­osztály egyik javaslatát, majd négy interpelláció és két indítvány elmondására kerül sor. A Mezőgazdasági Múzeumban lőtte főbe magát egy autófuvarozó A városligeti Mezőgazdasági Mú­zeum épületében ma délelőtt 10 órakor rmnivarral ebálotta magát Sichemtarth Miksa fő éves autó­­fuvarozó. A Rókus-kórházba szán­tották. Állapota életveszélyes. A rendőri megállapítás szerint az Es­planade­« »állóban lakott.

Next