Uj Nemzedék, 1933. december (15. évfolyam, 273-291. szám)
1933-12-01 / 273. szám
‘7 L, Budapest, 1933 december 1. péntek XV. évfolyam, 273. szám tii fei 30. IDŐ: (ffih MÁTYÁS KIRÁLYT Dunántúlon havazások. Keleten igen hi- |f !| maguknak küvetetik a románok. Szeretnék deg. Szél: mérsékelt délkeleti. Budapes fet MM elhitetni, hogy köztük is akadt valaha ten ma d. e. 10 órakor 0 C van. / igazségos ember... ./Nemzedsék Lehajolni érte sem tartottuk érdemesnek, ha a porban lábunk elé került. Semmire sem értékeltük. Egy fillérre, pár fillérre, egy-két pengőre csak nem nézünk? A nagyobb bankókat is elég könnyelműen hajigáltuk. A könnyelműséget gavallériának hívtuk s a fenn az ernyő, nincsen uras állapotot súlyos áldozatokkal is fenntartottuk. Nem igen becsültük meg a tőke porszemeit, a vagyon ígéreteit, az építendő sima életút kavicsait, a filléreket. Pedig a fillér győzött. Akkor is, amikor még nem vettünk tudomást róla, és most is, mikor már rendszereket építenek reá. Akkor eltemetett sok exisztenciát a figyelembe nem vett fillér, ma felemeli, aki belekapaszkodik, jól bánik vele, megbecsüli és felértékeli. Negyedmillió pengővel nőtt meg a budapesti villamos bevétele a párfilléres kisszakasz-jegy bevezetése nyomán. A fillérek sorakozása pengőfolyammá lett. A tanulságot rögtön levonják a város urai. Bevezetik a filléres utazást az autóbuszokon is. A fillér diadala a bankó fölött, a szigorú takarékoskodás, a könnyelműség teljes kiszorítása a mindennapi életből új életformát ad a mai ember mindennapjainak. Nem lemondást jelent ez, hanem számítást, nem zsugorgatást, hanem takarékosságot. Annak a szellemnek erősebb érvényesülését, amely a magyar gazdasági életet terhelő milliárdos adósságokból százmilliókat nem engedett volna fészket rakni, sebet rágni és ezreket megfojtással fenyegetni. Az élére rakott, megbecsült fillér távoltartja a pengőt, amely kamatot akar enni a tálból, amely féleverben viszi el a sertést az ólból, s amely titkos szövetségben áll az árverési dobbal. Ne tagadjuk, túl könnyen nyitottunk ablakot, ajtót a pénznek, hogy kirepüljön vagy kamatterhet cipelve bejöjjön rajta. Mikor a magot tapossuk el, a fát öljük meg, ami benne van, a kezdő erőt, amely nagyra nőne. S mikor megvetjük a kis veszélyt, elfelejtjük, hogy a Legszebben meggömbölyödött almát is kirághatja belülről egyetlen féreg. A francia kispolgár filléres takarékossága adott az államának döntő pénzügyi és erre épülő katonai hatalmat is. A filléres kisszakasz, ez ma az élet tempódiktálója. Fillérenkint és szakaszonkint kell előbbre jutni. Mert így lehet csak. És így még mindig lehet. Vállalatnak és embernek. A hegyen felfelé különben is mindig csak lépésenként lehet előbbre jutni. És nekünk ez a feladatunk. A völgyből a hegyre. Örök békét akar Hitler a franciákkal és nem fogadja el a Saarvidéket népszavazás nélkül Berlin, november 30. A Saar kérdéssel kapcsolatban a francia sajtóban éles támadások jelentek meg Németországgal szemben és a lapok tiltakoztak az ellen, hogy a Saar-vidéket népszavazás nélkül visszaadják Németországnak. Ezzel kapcsolatban hangoztatták azt is, hogy H 111 ev messzemenő gazdasági engedményekre lenne hajlandó, amennyiben a népszavazás meg nem történne. Egyes sajtóorgánumok ezen felül még azt is írták, hogy a Saar-vidéknek vannak olyan részei is, amelyek a népszavazáson bizonyára a Franciaországhoz való csatlakozás mellett döntenének. A francia sajtó támadásaira most feltűnést keltő cikkben felel a Berliner Tageblatt, amely többek között azt írja, hogy Németország egyáltalában nem tekinti francia engedménynek azt, ha a francia kormány népszavazás nélkül visszaadja a Saarvidéket Németországnak, sőt a német közvélemény éppen ellenkezőleg úgy látja a helyzetet, hogy Németország tesz engedményeket a franciáknak, ha népszavazás nélkül is elfogadja a Saarvidéket. Ezért az engedményért Németország feltétlenül ellenszámlát nyújt be a franciáknak. Vicclapba való a francia sajtónak az a megállapítása, hogy Franciaországnak ellenszolgáltatásokat kell kérnie a németektől azért a nagylelkű gesztusáért, hogy hajlandó visszacsatolni, népszavazás nélkül, a Saarvidéket. Ha a népszavazást valóban megtartják, akkor Franciaországot feltétlenül súlyos vereség éri, amelynek a francia presztízsre is kihatása lesz. Érthető tehát, ha Franciaország most szeretne megszabadulni ettől a népszavazástól. Németországnak meg vannak a maga jó okai, hogy ragaszkodjék a népszavazáshoz és bebizonyítsa a világ színe előtt, hogy a Saarvidék lakossága 99 százalékban Németországhoz akar csatlakozni. Németország csak egyetlenegy esetben járulhat hozzá a Saarvidéknek népszavazás nélkül történő visszacsatolásához, abban az esetben, ha a francia kormány garanciákat nyújt arra, hogy örök időkre szóló megállapodást akar létesíteni Németországgal és örök békét akar a két ország között Ha a francia kormányban megvan ez a tiszteletreméltó szándék, akkor a magasabb cél érdekében Németország is hajlandó lesz arra, hogy elengedje a saarvidéki népszavazást tekintettel arra, hogy a népszavazást megelőző propagandahadjárat kétségkívül hoszszú időkre még jobban elmérgesítené a viszonyt a két ország között A lap végül nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ez az engedmény Németország számára jelent áldozatot és hogy ellenszolgáltatást a franciáknak kell nyújtaniok . POZSONYBAN REVIZIÓELLENES TÜNTETÉST RENDEZNEK A CSEHEK BETHLEN ANGLIAI SIKEREI MIATT Prága, november 30. Bethlen István gróf angliai előadásai és azoknak sikere kínosan érinti a cseh közvéleményt. Bethlen gróf előadásaival tegnap a Cseh Nemzeti Tanács külön foglalkozott Ebben Szlávik volt belügyminiszter polemizált Bethlen gróf állításaival, fejtegetve, hogy a tótok önként csatlakoztak Csehországhoz. A Nemzeti Tanács elhatározta, hogy ennek demonstrálására 1934 február 4-én Pozsonyban nagy ünnepet rendez, annak tizenötéves évfordulója alkalmából, hogy a cseh hatóságok Pozsonyban berendezkedtek. A Cseh Nemzeti Tanács, mint ismeretes, a cseh többségi pártoknak a pártok fölött álló szerve. Ebből a tanácsból Hlink a páter és a vezetése alatt álló tót katolikus néppárt legutóbb kilépett, mint ahogy kilépett az egyéb nagy cseh jellegű szervezetekből, főleg a szokolszervezetekből is. Ugyancsak nem tagja a tanácsnak a katolikus „O rel“-szervezet sem.