Uj Nemzedék, 1936. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

2 mu­land­óságáról beszélnek. Arról, hogy g­i­lá­d birodalmak épültek an om­­­tollak ö­sfixe, Nagy Sándorok, Julius (’visagok',­ Napóleonok álmodtak és é­­bredtek fel, ágáltak a történelem címlondán és tűntek el a süllyesz­tőben. A mai idők kis és nagy diktá­torai úgy viselkednek, mint hí­­rök­­tól' való és örökké való volna hatal­muk. Mi, egyszerű köznép! emberek, szegény, se­jmibevett milliók, szo­rongva kérdezzük tőlük: hátaimmstek,' vájjon csak azon a késő Szent Ilona­­szigetén jön meg az eszetek! Homo­­ki­ngos és egyenruhás Napóleonok, hát nincsen mögöttetek cp./ polc* •Hlesmiya,­ aki néha megkérdezné tő­letek , fincfekám, meddig tart ezt A MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR KEDVEZŐ MÉRLEGE . A Magyar Irodáina ■ Takarékpétztár, Kösz­vényt­ársaság igazgatósága i­ eb-ivar -fi­án t ártott­­üléseiben megálla­pította az 1985. üzl­etév mérlegét. A nyereség tulaj­­don­képpen :1,130.496.45 pengő (tavaly 1,210.031.20 pengő), amelyből a nyugdíj­­pénztárnak mérlegen belül Kkuxto pon­ttal utaltak át (tavaly 250.000 pengő), 171.368.29 pengőt h­illások­ és tartaléko­­lásokra fordítottak (tavaly 150.331.74 p­engő), •_ úgy hogy a közgyűlés rendelke- zésére 302.128.16 pengő­ter­­t a nyereség (tavaly 506.902,48 pengő) áll. Azonkívül igen jelentékeny belső tartalékollukoka­t eszki­ziáltek,­ az értékpan­krállománynál pe­dig a JWK—1936. M. B. máma rendelet in­­ézkedéseinél több esetben túlmenő mér­­tékb­en történtek leírások. Az­ igazgató­ság a március 11-ére egybehívandó 54. rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a kimutatott tiszta nyereségből a fúrta, fékalap növelésére — úgy mint tavaly — 100.000 pengő fordíttassék, a vállalati­­i/agilis pénztér előtti­ték­ére további 851­00 pengő (tavaly 60.000 pengő) utaltassák át, osztalék fejében pedig részvén­yenként — úgy mint tavaly­ — 75 fillér,­­­­00.000 pengő fizettessék ki március 16-tól kezdve. A tantaláék­alap ezen dotációja után­­j­ly30.000 pengőre, az összes saját tőkék pedig 3,4.950.000 pengőre emlékeznek. A mérleg adatai a következő kedvező képet mutatják. A betétállomány 53,120.390 pengőt tesz ki (tavaly 48,094.650 pengő, 1933-ban 43,454.669 pengő), amely összeg­ből a betét­i n­m­vecs­kékre 32,617.500 pengő, azaz 61,1 százalék esik. Úgy a takarék, könyvecskékre, mint a folyószámlám, és csekkszámlán elhelyezett betéteknél ör­­vendetes emelkedés mutatkozik és pedig úgy a fővárosban, mint az összes vidéki fiókoknál. A betétszaporulat 5,020-749 ■ pengő, amely ötszögből 2.620.000 pengő az állandóbb természetű betétkönyvecskék, 2.406.000 pengő pedig a folyó- és csekk­­zárm­ák állományát növelte. A betéte­mel­­kedés az 1936. év első hónapjaiban örven­­de­tesen tovább fokozódik. A Hitelezői tétele 8.873.897 pengő (1933-ban 9.138.639 pengő, 1930-ban 13.427.454 pengő). Az inté­­zél a betétek emelkedése, valamint az­dósok visszafizetései folytán, jelentékeny összegű új, rövid lejáratú hiteleket bocsá­tott úgy a fővárosban, mint a vidéken a piac­ rendelkezésére­. A váltótárca, és az adósok, tétele 55.831.000 pengő. Az inté­zet mobilitását és likviditását igazolja, hogy a betétállománnyal szemben a c­ész­­pénzállomány és a bankári követelések 5.915.301 pengőt, (tavaly 5.906.647 pengő) tesznek ki, ami a váltótárca 29.566.051 pengő (tavaly 28,512.602 pengő) tételével együtt egymagásban is a betétállomány 67 százalékának felel meg. A takarékpénztár 10 budapesti és 21 vidéki fiókja, valamint S­affride Intézete az elmúlt évben is megfelelő eredmény­nyel zárta le mérlegét. Külön említést érdemel, hogy a Vidéki fiókok és affiliá­­ciók kihelyezési megosztot anyagot képviselnek, túlnyomórészt kisösemegű hitelekből állanak és je­lzálogbag is fe­dezve vannak-A takarékpénztár csaknem összes érde­kelt vállalata az elmúlt fiz­etévben belső geszióját az előző évinél kedvezőbb ered­m­­énn­yel végükké. A” törlesztéses jelzálogkölcsön-ald­omány az év végén, a visszafizetések figyelembe­­vételével $211 756 M­P. Az összes hátralé­kos, annuitások összege 1.270.000 P. A gazdavédelmi rendelkezések folytán egyre . Csökkenő kamatnyereség e­gy­ensú­­lyozására, sikerült az intézet személyzeti és dologi foadásait még tovább csökken­teni. .Az intézet ezeket­ a költségeket­ 1931 óta,­­ ívj. adókulcsok és egyéb közérdekű terheik emelkedése dacára is 4— a Vidéki fiókoknál 13 százalékkal, átlagban pedig 36 százalékkal­ apasztotta. Az 1935. usz- jeiévben a személyzeti és dolgi kiadások 12.106P-val­l csökkentek. . ÚTJÍREMZEnIK Vasárnap, 1936 március 1. (Folytatás az első oldalról) mintha a zendü­lőknek csak egészen kis töredéke, engedelmeskedett volna, a többség pedig továbbra is kitart az elfoglalt épületekben. Annyi bizonyos hogy szombaton reggel a zendülők a legfontosabb középületeket még meg­szállva tartották. A felkelő tisztek voltak az urak a rendőrfőnökség pa­lotájában, továbbá a miniszterelnöki palotában. Tetőpontra hágott a válság Szombaton délben közölték a kül­földi újságírókkal, hogy a császár parancsot adott a megszállt középü­letek kiürítésére, még akkor is, h­a az fegyver­h­asz­ná­lattal jár. A városrészt körülzáró hadseregnek e szerint meg kell kezdenie az ostro­mot, ha csak a zendülők az utolsó pillanatban meg nem gondolják ma­gukat. •­ A válság ezzel tetőpontra há­gott. A szárazfödői hadsereg ugyan­is nem titkolta eddig sem rokonszen­­vét a zendülőkkel. Azt beszélik, hogy azok a csapatok, amelyeket a pén­teki nap folyamán Tokióba vezé­nyeltek, nem­ hajlandók a­z e­­l­dü­­l­ő­k­r­e lőni. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy a haditengerészet, amely eddig teljesen passzív magatartást tanúsított, a jelek szerint, szembe­fordult a szárazföldi had­sereggel s nem helyesli Arak­ tá­bornok d­iktatúra-nyilatkoztát. Okada és Saito gróf meggyilkolása háborította fel a tengerészeket Okada tengernagy, miniszterelnök és Saito gróf tengernagy meggyilko­lása a haditengerészet tisztikarában nagy felháborodást kel­tett, mert a tengeri tisztikar nagy­­rabecsülte és szerette a két admirá­list. A tokiói kikötőbe befutó csata­hajók mindegyike tengerészkatonasá­­got küldött partra. A tengerészek ezidőszerint a haditengerészeti mi­nisztérium épülete körül táboroznak. A palotában szakadatlanul tartanak a megbeszélések, amelyeket Osumi gróf haditengerészet miniszter irá­nyít. A konferenciákon a befutott csatahajók parancsnokai vesznek részt. Ebben a pillanatban tehát három helyen is tárgyalnak Japán sorsáról: a császári palotában, ahol a tábornokok tanácsa van együtt és a haditengerészeti minisztériumban, ahol az adjuiráli­­sok latolgatják az eseményeket. Nincs kizárva, hogy a haditengeré­szet részéről nagy meglepetések kö­vetkeznek. Általában azt hiszik, hogy a mi­­kádó a kiürítési parancsot a hadi­­tengerészet b­e­f­o­lyására adta ki. Azok a politikusok, akik a kordo­non kívül tartózkodnak, hangoztat­ják, hogy csak a császár határozott döntése vezetheti ki Japánt a kato­nai zendülés által felidézett meg­próbáltatásokból. Erőskezű nem­zeti kormány kell, amely a csá­szár feltétlen bizalmát bírja. Nem tit­kolják azonban, hogy a szárazföldi hadsereg a jelek szerint csak olyan kormányt fogad" el, amelyben Araki tábornok vagy M­a­z­u­k­i tábornok vezető szerepet játszik. Drámai jelenetek között hősökként haltak meg a zendülés áldozatai A katonai zendülés kitöréséről és lefolyásáról csak most váltak közis­mértté a pontos részletek. Ezekből kiderül, hogy a zendülők a szerdára virradó éjszaka valósággal Szent Bertalan éjszakát rendeztek és a megölt államférfiak hősies magatartást tanúsítottak. A szerdára virradó éjszaka nagy hóvihar tombolt, a zendülők azonban ennek ellenére katonai pontossággal hajtották végre az államcsínyt. Ke­véssel éjfél után a zendülők több­ csoportra oszolva elfoglalták a szá­mukra kijelölt helyeket. Az egyik csoport a miniszterelnökség palotá­jába ment. A zendülő tisztek veze­tője felszólította Okada miniszterel­nököt, hogy jöjjön a palota ka­pujába és ott haljon meg a ha­záért. Okada tengernagy engedelmeske­­dett, megjelent palotájának kapujá­ban és annak küszöbén érte őt a zendülők gépfegyverz­etének golyó­zápora. Azonnal meghalt. A tenger­nagy holttestét szalmába burkolták és a hó alá rejtették. A zendülők ezután elvonuultak, és a holttest őri­zetére több zendü­lő visszamaradt. Ezek megakadályozták a hozzátarto­zókat abban, hogy a holttestet a hó alól kiássák. Takaszasi pénzügyminiszter, az agg államférfi halála még drámaibb körülmények között következett be. Az idős politikusra lövéseket adtak le, amikor m­ég ágyában volt. Takahasi három go­lyótól találva hagyta el­­ ágyát és férfiasan szembenézett­­ a zendülők­­kel, mire a zendülők parancsnoka kardjával hatalmas ütést mért rá és a szó szoros értelmében lelas­­sította az agg államférfi egyik karját. Szailo tengernagy volt miniszter­­elnök meggyak­olásánál a tenger­nagy felesége­­kétségbeesett kísérle­teket tett, hogy megakadályozza a gyilkosságot. A bátor asszony a gépfegyverek f elé vetette magát , kezével akarta feltartani a golyókat. A leadott lövések a szó szoros ér­telmében szitává lőtték a szerencsét­len asszony karját. Az asszony esz­méletlenül esett össze és Szaito ad­mirális gépfegyvergolyóktól átlyuk­­gatott testtel, holtan esett rá felesé­gére. Making gróf udvari marsall és Szaijoni herceg, „a haza bölcse“ még idejében, elmenekültek és biztonság­ban vanak. A zendülők afölötti elke­seredésükben, hogy ez a két nagy ellenfelük ,elmenekült, felgyújtották házaikat. Bombákkal pusztították el a posta­épületet, amely abban a községben van, ahol Makino gróf állandóan la­kott. április 5— 14-ig Nagyhét és Husvét Rómában.­­ F. Bank 318. ír. *»­. alapján. VENISNCE, FIESECE, SAN­ REMO. MONTE­­ROMA, KAROLY CARLO. NIZZA P 218.­ P 188.— Az Uj Nemzedék és Nemzeti Artil utazásai. Korjun prospektus'­Budapest, V., Honvéd­ u. 10. Telefon: 12­7-47, -48. ______ A jászladányi választásvédelem második napja Háromszázhatvan oldal... Enny­i a védelminak az a része, amelyet a taaú­­vallomásokkal kapcsolatiban tart Szüksé­­güanak felolvasni a jászladányi válasz­tást védő Brückler Elemér. Eddig más­fél nap alatt mindössze 130 oldalt olva­sott fel Brückler és ma délelőtt tíz óra­kor tovább folytatta a felolvasást. Előrelátható­ag jövő héten kerülhet csak sor a panaszosok képviselőjé­­nn­k, Pointer Jenőnek aa és®revi­­telejre és csak azután ítélkezik a bíró­éig. Érdekes, hogy a jászladányi kerület választói élénken érdeklődnek a petíciós tárgyalás iránt, mert eddig­­ mindennap eljött a tárgyalásra egynéhány kubikos, gazdák és a jászladányi­ intellgencia több tagja. Valamennyien ellenzékiek. A választákvédő előadása miatt íté­letre előreláthatólag csak kedden kerül sor. AX CMOGA CUTI, SZÍV A HA RENDES AZ EMÉSZTÉS« ! JSÍ !♦♦»♦♦♦♦♦»♦. ............................................. Izgató röpiratok az OTI és MABI székházéban Tegnap késő este és ma reggel az OTI Fiumei-úti székházában és a MABI Beth­­len­ utcai épületében nagy tömegben­­ki­szórt röpcédulákat találtak. Gyanús kül­sejű férfiak hatalmas paksamétákat he­lyeztek el a várót­­or nők padjain, a­ pénztárfülkék előtt, az orvosi rendelő­­szobák váróhely­isé­gébein át mindenütt, ahol OTI és MABI tagok megfordulnak. A nagy töm­eg röpcédula temnészetesen felkeltette az emberek érdeklődését és többen kiváncsiam nyúltak a csomagok. Után.. A gépírásos szöveg a két baleset- és betegségbiztosító intézet vezetősége el­len izgat s felhívja a munkásokat, alkal­mazottaikat és hivatalnokokat, hogy a „fascizmus elleni harc egyik feltétel fel­­tétlen döntő erejű megnyilatkozásaként minden alkalmazott, akár szociáldemo­krata, keresztényszocialista, vagy párton­­kívüli, együtt követelje az önkormány­zat visszaállítását és ha kell, az utcára is menjenek ki, hogy céljaikat elérhes­sék“.­­ Ezután felszólítja a mun­­éssze­r veze­tek tagjait, hogy írják alá azt a memo­randumot, amelyben a belügyminiszter előtt tiltakoznak az autonómia megcsor­­bítása ellen. Vég­ül nyitott panaszköny­vet, magasabb táppénzt, több szülési se­gélyt, szanatóriumi és kórházi korlátlan, beutalást, a receptdíjak és munkaadói igazolványok eltörlését követelik. A OTI és MABI vezetősége az épületek­­ben található összes röpiratokat elkoboz­­tatva s értesítettük a főkapitányság poli­tikai osztályát, amely megindította a nyomozást a röpirat szerzőjének kiderí­téseire. »»♦»+»«»«» 4» «» 4» 4» 0» +»■« Hétfőn folytatják Budapesten a magyar­román kereskedelmi tárgyalást Bukarest, február 29. Tegnap Bárdossy László bukaresti ma­gyar követ értesítette Costatescu dr. ke­­reskedemi minisztert, hogy a Bukarest­ben félbeszakadt kereskedelmi tárgyalá­sok tovább folytathatók, még­pedig az e­őzetes megállapodásokhoz híven most már Budapesten. Szombaton indult el a román delegáció: Gheorghiu kereske­delmi államtitkár, Gor­an fi­ a külügymi­nisztérium gazdasági osztál­yárnak veze­tője, Dumitrescu a kereskedelmi minisz­térium kereskedelmi osztályának igaz­gatója, a, Banca National* egy kikül­döttje, Cantemir követségi­ titkár, akik­hez Budapestem még a budapesti román követség gazdasági attaséja csatlakozik. A tárgyalásokat Budapesten hétfőn reg­gel kezdik meg.

Next