Uj Nemzedék, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
Péntek, 1938 Július 1. 0T nemzedék JOHN ROOSEVELT, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉNEK FIATALABBIK FIA MOST VEZETTE OLTÁR ELÉ ANNE LINDSAY CLARK BOSTONI MILLIOMOS KISASSZONYT. AZ ESKÜVŐI KÉPEN BALRÓL JOBBRA: F. HAVEN CLARK, A MENYASSZONY ÖZVEGY ÉDESANYJA, A MENYASSZONY, A VŐLEGÉNY, FRANKLIN D. ROOSEVELT ÉS FELESÉGE. AZ IFJÚ PAR NÁSZÚTRA EURÓPÁBA UTAZOTT. I» ♦»♦»«»«»♦»♦»♦»+» ♦»■+»«»«»■+» 4» +» 4» 4» 4» +» 4» 4» 4» 4» 4»4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4»4»*4» 4» 4» 4 Nyirő Gyula egyetemi tanár feltűnő nyilatkozata az őrültekről, akik szabadon ■ .l járnak közöttünk A Nemzeti Újság vasárnapi számában megdöbbentően érdekes cikket irt Cavallier József dr. arról, hogy az elmebetegségek száma milyen ijesztően szaporodik világszerte. Őrültek járnak közöttünk, zsebükben fegyverrel, őrültek, akikről ezt hivatalosan senki sem állapította meg és akik bármely pillanatban készek a gyilkosságra. Statisztikai adatokkal, világtekintélyű elmeorvosok műveiből vett idézetekkel teszi gazdaggá cikkét az író, aki végül is arra a következtetésre jut, hogy a fenyegető veszedelem fokozatosan nő és értelmi elfajulás leselkedik a modern társadalomra . . . Az Új Nemzedék munkatársa felkereste a magyar elmegyógyászat egyik legelső, legkiválóbb tudósát, Nyirő Gyula dr. egyetemi nyilvános rendkívüli tanárt, az angyalföldi elmegyógyintézet igazgatóját, akitől azt kérdeztük elsősorban: lehetséges-e, hogy nagyszámú elmebeteg jár-kél közöttünk, minden orvosi ellenőrzés, sőt orvosi felismerés nélkül? — Sűrűn találkozunk — felelte Nyirő professzor — a mindennapi életben a schizofrénia enyhébb alakjaival. A betegségi folyamat megakadása, vagy megakasztása után kialakulhat a schizofréniásban valamelyes téves eszmerendszer. Az ilyesmi eleinte fel sem tűnik a laikusnak, aki ilyen beteg emberrel találkozik. Ezek bizony itt járnak közöttünk, ezek a nagyrészt paranoid-jelelgű betegek. Nem mondom, hogy sűrűn, de találkozunk velük. Jelentékeny részük sohasem volt orvos előtt és végigéli az életet anélkül, hogy gyógyították volna. Most azt kérdeztük a tudós profeszszortól: veszélyes arányban emelkedik-e világszerte az elmebetegek száma? Lehet-e arról beszélni, hogy ez tömegbetegség, amely a modern társadalom értelmi elfajulására vezet? — Megbízható statisztikát összeállítani — felelte — nagyon nehéz, sőt majdnem lehetetlen. Hogy növekedik-e az ilyen szabadon járókelő, esetenként kártevő, soha sem gyógyított elmebetegek száma? Erre éppen a statisztikák hiányosságán:.! fogva nem lehet felelni. A triancs:! országfeldarabolás óta például a n? statisztikánk a legnagyobb nehézségekkel küzd. Azt hiszem, hogy az elmebetegség fogalma változott meg: kitágult az elmebaj egész fogalomköre! Ami azelőtt nem volt az, nem volt még elmebaj a köztudatban, azt ma már annak tartjuk. Most a következő kérdéssel fordultunk Nyirő dr.-hoz. — Professzor úr mint gondolkodó ember és mint elmeorvos, bizonyára figyeli mindazokat a jelenségeket, amelyek ma a világban történnek. Észlelhető-e az, hogy könyvekben, röpiratokban, újságcikkekben, szónoklatokban, politikai programokban a neurotikus betegek és pszichopátiás elváltozása emberek képzetei, szándékai, szellemi elfajulásai mutatkoznak? Az ilyen idők reakciót fejlesztenek ki sok pszichopatiás egyénnél. . . — Bizonyos — felelte a professzor, hogy a pszichopatiás relkcióban szenvedők emelkedő száma minden szellemi terült, érezteti a maga hatását! A neurotikus emberek és a pszichopaták bizo 3 MIX ANGOL PMSKim Murád LIH, vaszaru Piroska, Simor Erzsi, Dala Erzsi, Rózsabenyi Kálmán, Peil, Ormos, Sándor, nord, László Óriási siker a sodarevi! 1938 Kezdete 9 órakor ma fél 11 órakor. nyos korszakokban, századfordulók idején, forradalmi megmozdulások idején, némely eszmeáramlatok feltörésével hanghoz és szerephez jutnak. Egy szellemes francia írótól származik ez a mondás: „Kiváncsi vagy arra, hogy milyen sok gonosz van a világon? És tudni akarod: milyen sok a bolond? Csinálj forradalmat, ultad megtudod!“ Az ilyen lázas időfordulók nagyon sok pszichopátiás emberben fejlesztenek ki reakciókat. Az ilyen idők üteme, láza, kavargása, tevékenységre ingerli őket. Mindenáron érvényesülni akarnak és vezető helyekre törekszenek, igazi hivatottság nélkül... — Gondolja-e professzor úr — kérdeztük most — hogy az ilyenfajta ideg-, vagy elmeaberrációban szenved-e ember nehéz időkben, a tömegek előtt szerepelve, tollal a kezében, vagy politikai pódiumon nagyon sokat rombolhat? — Kétségtelen, hogy az ilyen állapotú emberekben nagyon sok a szuggesztivitás. Az ilyen pszichopátiás, vagy neurotikus egyén rendkívüli módon hat a tömegekre! Meggyőződésem azonban, hogy ez a hatás nem lehet tartós! A tömegek ösztöne hamarosan felismeri az ideák komolytalanságát és a megnyilatkozá,a sok zavarosságát és a személyes fellépés szugesztiv hatása alól kivonja magát. — Nem gondolja tanár úr, hogy magában a tömegben is megszűnt vagy megbénult a kritikai érzék?! Nem gondolja, hogy a mai török nincs kellő ellenállása a jókkal szemben? — Sokáig nem lehet elbolondítani a tömeget! — A tömeg, még ha fejlődő is a lelki alkata — felelte — közel áll a hisztériához. Indulatait, érzelmi fellobbanásait könnyű kihasználni, ha akad, aki bánni tud a tömeggel. A tömeggel, amely inkább hallgat az indulat szavára, inkább megy érzelmi momentumok után, mint az értelem, a higgadt mérlegelés útjain. A tapasztalás azonban kétségtelenül az, hogy ko reJLCb SZA. Q. »\JkrtX. CX*\ fWljhifin