Uj Nemzedék, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-26 / 166. szám
—-------—-----------------------------IFhemzeték__________ Kedd, 1938 julius 26. AZ UJ NEMZEDÉK Viszontagságos a sokgyermekes család élete Nagyságos Főszerkesztő Úr! Az Uj Nemzedék július 19-i számában közölt „Ötgyermekes családnak Budapesten nincs lakása?!! című tragédia keserű emléket váltott ki belőlem. Hivatali beosztásom és háromgyermekes családom megélhetése ugyanis arra kényszerít, hogy augusztus 1-ével Budapestről Szegedre költözzem. Lakásügyben leutaztam a tiszaparti városba, ahol csak nehéz és hosszú kálvária után jutottam megfelelő lakáshoz. Miért? Azért, mert a legtöbb háztulajdonos kifogásolta háromgyermekes családomat! Főszerkesztő uram! A minden szociális érzést lábbal tipró háztulajdonosok között a Boldogasszonysugárúton egy méltóságos úrral is találkoztam, akinek a megnyomorított magyarság címet, rangot és gondtalan megélhetést biztosított. Feltételezhető volna tehát róla, hogy társadalmi állásánál és intelligenciájánál fogva értékeli és támogatja a szociális érzéseket. Sajnos, benne is csalódnom kellett. Valamit kellene már csinálni ezekkel a csak saját hasznukat védő kényurakkal szemben, mert gondolkozásuk és eljárásuk a legdurvább és legveszedelmesebb propaganda a pusztító egyke érdekében. Remélem, hogy a kormányzat rövidesen hozzányúl ehhez a sokat vajúdó kérdéshez és intézkedésével a jövőben megvédi a nemzettörzset szaporító családokat. Mély tisztelettel: S. J oki. közgazdász. LEVELESLÁDÁJA Az „öreg" gazdatisztekre is gondoljanak! Nagyságos Főszerkesztő Úr! Engedje meg, hogy közismert jóakaratú támogatását kérjem a gazdatisztek idősebb korosztálya számára. Az idősebb gazdatisztek, akik csaknem valamennyien tűzharcosok voltak, most ötven-hatvan évesek, állásukat a földreform miatt vesztették el és újabb állást nem kaptak, mert a birtokosok szerint már öregek voltak. Ezeknél a gazdatiszteknél a nyugdíjbiztosítás még álomnak is merész, hiszen annyijuk sincs, hogy egy olyan egyesületbe iratkozzanak be, ahonnan valamilyen támogatást várhatnának. Ezek előrebocsátása után engedje meg Főszerkesztő Úr, hogy két lehetőségre hívjam fel a belügyi, földmívelésügyi és pénzügyi hatóságok ügyeimet, ahol kevés jóakarattal is segíthetnének ezen a szerencsétlen gazdatiszti korosztályon. A községi körjegyzőségek mellé ezer állástalan diplomást neveznek ki havi nyolcvan pengő fizetéssel. Ha ezeknek fele gazdatiszt lenne, akkor a községi jegyzők fel nem becsülhető segítséget kapnának, mert a gazdasági vonatkozású és a földdel kapcsolatos ügyeket előkészítenék, ellenőriznék, szaktudásukkal a túlterhelt jegyzőt támogatnák. Az így kinevezett gazdatisztek a hivatalon kívül is állandó tanácsadói, támogatói és irányítói lennének községüknek. A másik elhelyezkedési lehetőség, ahol évente hatvan-hetven család megélhetését biztosíthatnák, a dohányjövedéknél a beváltások idején kínálkozik. Itt legnagyobbrészt nyugdíjasokat alkalmaznak, akiknek az egy-két hónapig tartó kereset karácsonyi ajándékszámba megy. A nyugdíjasok erre a külön keresetre igazán nincsenek rászorulva, mert akad közöttük nyugdíjas ezredes, határrendőrségi kapitány, sójövedéki alkalmazott, állampénztári tisztviselő, statisztikai tanácsos, rendőrségi tanácsos, stb. Ezekre az állásokra diplomás gazdatiszteket alkalmazzanak. Nem alamizsnát kérünk, csak mindennapi kenyeret, tudjuk, hogy szerencsétlen hazánk többet nem nyújthat. Főszerkesztő Úr! Négy tojást adtam el, hogy ezt a levelemet elküldhessem Budapestre. Kiváló tisztelettel: Egy diplomás gazda. KEZDET A VÉGEKEN Megdöbbentő hangú nyomtatványt hozott a posta. Néhány sor az egész, de a hangja a szivekig ér: A Murapartról száll szavam felétek: segítsetek! Tíz év óta vagyok itt ugartörőben. A körülmények? Mint ilyenkor és ilyen helyen szokás. Uj lelkészség! Mint a missziókban! Az ország legszegényebb népe tán. Hitélet? Kultúra? Szociális viszonyok? Mint ott a hittérítés területein — aránylag. Háromnegyedrészig kész templom. Miből épült? Kegyelemből. És? Vannak benne idegek. Álmatlan éjszakák, kikezdett egészség. De csak elég volna. Még egy kis pénz is kellene. Tudom, mindennap kaptok kérő csekket. Én is. És nem a szemétkosárban adom postára. Egyet sem. Adok, ami tőlem telik. Mert tudom, mit jelent semmiből építeni. Az iskolaterem egyik sarkában lakom. Ugyanennek a teremnek másik sarkában a Legszentebb. Szeretném végre az Eucharisztia évében hajlékhoz juttatni. Segítsetek! Isten fizesse meg a legcsekélyebb segítségteket is. Szent Adorjánban, 1948 júliusában Takáts Lajos lelkész. Jexeln a szüleimet! Mélyen tisztelt Szerkesztő Úrt Ügyem nem közérdekű dolog ugyan, mégis kérem, hogy soraimnak a „Levelesládában" helytadni szíveskedjék. Szüleimet, öregszüleimet, testvéreimet keresem, ha ugyan még élnek. Nevem: Benedek József. A zalamegyei Gyulák őszi községben élek. 1910 január 28-én születtem Budapesten, a Vill., Mátyás tér 21. számú házban. Szüleim, bizonyára szegénységük miatt, a veszprémi gyermekmenhelyre adtak, innen Devecserre kerültem és itt nevelődtem jóságoslelkü embereknél 18 éves koromig. Ekkor feleségem szülőföldjére, mai lakóhelyemre költöztem. — Szüleim neve: Benedek Albert ácssegéd és Ferenczi Anna. Hogy hova kerültek el a Mátyás-téri lakásból, nem sikerült kikutatnom. Édesapám talán elesett a világháborúban, édesanyám pedig visszaköltözött a hunyadmegyei Zeig, vagy Vulkán községbe. Nem tudom. Nagy hálával venném, ha az Új Nemzedék hatalmas olvasótáborából valaki nyomukra vezetne engem. Mély tisztelettel Benedek József. Házfelügyelői állást a többgyermekes apáknak ! Nagyságos Főszerkesztő Úr! Az Új Nemzedék július 16-án megjelent számában „Megvalósult nyári álom" cím alatt nagy figyelmet érdemlő cikket olvastam. Szeretnék, mint régi hű olvasójuk, ehhez a cikkhez családvédelmi szempontból hozzászólni. Nem lehet kellőképpen értékelni Szendy Károlynak, Budapest polgármesterének ezt a gyönyörű nyaralási akcióját, mert ez az igazi családvédelem, a hangzatos szavak nélkül. Nagyon jó lenne, ha az állam. más közületek, intézmények és a háziurak is példát vennének a gyakorlati családvédelemből. Továbbmenőleg arra szeretném felhívni a polgármester úr figyelmét, hogy a családvédelmet szolgálná, ha a fővárosi házakban felügyelő házmesteri állást elsősorban többgyermekes alkalmazótnknak adnának, vagy olyan jövedelemnélküli többgyermekes tűzharcosnak, esetleg hadirokkantnak, aki minden szempontból megfelel, de éppen gyermekei miatt magánházban lakást nem kap. Amikor a főváros nagyszerű családvédelmi példáját látjuk, lehetetlenség más vonalon családvédelemről beszélni, ha egyszerű szoba-konyhás lakásnál is akadálya a gyermek. Azt hiszem sokak nevében kérem a főváros vezetőségét, hogy a gyakorlatban megvalósított családvédelmi intézkedések közé vegye be a többgyermekes családapák házfelügyelői alkalmazását is. Őszinte tisztelettel köszöntöm az Új Nemzedéket és annak főszerkesztőjét, D. F. Budapest. Fehér galamb Kánya villáján Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy egy igen kedves dologról számoljak be. Azon a napon, amikor nagy horderejű tárgyalások voltak Rómában, déli 3 óra körül Kánya Kálmán miniszter úr villájának kéményeit fehér galambok lepték el. Adja az Isten, hogy jó jel legyen! (Aláírás.) Szakítsunk az idegenszelmekkel Tisztelt Szerkesztőség! A legutóbbi állami kinevezéseket olvasva, feltűnt nekem, mint magántisztviselőnek, két címzés: számvizsgáló, számtanácsos és számvevőségi tanácsos, főtanácsos. Megkérdeztem egyik köztisztviselő barátomat, mi a kettő közötti különbség? Semmi, mondta, és a képzettség is egy. Ugyanis ez a címzés az osztrák-magyar időkből maradt itt. Több hivatalban a „számvevőségi tanácsos“ címet használják, de sok helyütt, a Rechnungsrath (számtanácsos) szóról-szóra fordított magyartalan és értelmetlen címzés járja. Hogy tehát a számvizsgáló számot vizsgál, értem, de a szegény számtanácsos, kinek-minek tanácsos? Végre talán akad valaki, az illetékes urak közül, aki megfelelő eredeti, s érthető magyar címmel látja el a tisztviselőket s a tiszti címtárba a magyar nevek mellé magyar és magyaros címek kerülnek. A magyar hadvezetőség is a legelsők közé tartozott azzal, hogy az osztrákok- tól átvett s nyakatekert szavakat gyökerestül kiirtotta. Remélem, hogy ugyanezt két évtized után a köztisztviselőknél is keresztül fogják vinni, hogy végre ezzel is haza érkezzünk s legyünk végre ebben is magyarok. Tisztelettel egy régi előfizető. cA ftien ff ki úrnői pú Tekintetes Szereksztőség! Az Új Nemzedék népszerű Levelesládájában néhány nappal ezelőtt egy cikk jelent meg, amelynek írója kifogásolta, hogy az én üzletem kirakatában nemzeti színekből készült reklámcipőt látott. Meg kell jegyeznem, hogy a kérdéses cipő már közel egy hónapja a kirakatomban van és még senki sem botránkozott meg rajta. Akik ismernek, tudják, hogy még csak fel sem lehet tételezni rólam annak a gondolatát, hogy nemzeti érzést akartam volna bántani. De hát minden mesterség igyekszik kifejezni valamiképpen örömét a jubileumi esztendőben. A cipész cipőt csinál, hát én is azt csináltam, mégpedig nemzetiszínű bőrből egy reklámcipőt. Ki kell jelentenem, hogy rendezett vallású vagyok, mert mintha a felszólaló erre is célzást tett volna. Tizenkét év óta áll ez üzletem. Mindig arra törekedtem, hogy jó hírnevét becsületes, igaz magyar munkával mindjobban kiszélesítsem. Szent meggyőződésem, hogy nem vétettem se a hazafias érzés, se a törvényes rendelet ellen, tehát akkor csak a saját lelkiismeretem előtt vagyok felelős. Véleményt mondani mindenkinek van joga, de pálcát törni felebarátja fölött senkinek. Teljes tisztelettel: Lang Károly cipészmester, Pécs. Miért nem kapnak utazási kedvezményt Gyopáros-fürdő vendégei? Mint ismeretes, a MÁV a gyógyfürdők, üdülőhelyek és nyaralóhelyek látogatóinak 50%-os visszautazási kedvezményt ad különböző feltételek mellett. A gyógyfürdőknek egész éven át 10 napi tartózkodás esetén, az üdülőhelyeknek már 7 nap után, a nyaralóhelyeknek szintén 10 napi tartózkodás után, de csak tavasztól őaz iff. A kedvezményt csak a gyógy-, üdülő-, illetve nyaralóhelynek nyilvánított helyek élvezik. Ez pedig rendjén lenne, de itt jön az érdekesség: míg akárhány nyaralásra csak úgy-ahogy alkalmas hely biztosít vendégeinek féláru visszautazást, addig az Orosháza melletti Gyopáros-fürdő semmit, mert fürdőnek nyilvánítva nincs, nyaralóhelynek nyilvánítani pedig elfelejtették, gondolván úgyis fürdő, a neve után. Ha sokéig késlekednek a kedvezmény megadásával, vége lesz a fürdőidénynek. Tisztelettel: Tamás István, Budapest. BAJTÁRSAT KERES! Kérem bajtársaimat, akik 1917—18-ban a 307. honvéd gyalogezred II. zászlóalj, 8. századában szolgáltak, hogy nevüket és elmüket nálunk közöljék. Shrczka Ferenc tart. zászlós, Székesfehérvár, Károlyi József út 14. Geográfus. Köszönjük szíves figyelmeztetését, elírás történt. Christophoros egyéni-, átalány- és társasutazások Amerikába 7-19 napos U. S. A. tartózkodással Budapesttől Budapestig 1203. P-tffl. Felvilágosítást ad a CHRISTOPHOROS utalási- és menetjegyiroda Budapest, IV., Kossuth Lajos u. 5. Tel : 1878-52.