Új Ózdi Vasas, 1991. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-13 / 37. szám
1991. SZEPTEMBER 13. ÚJ ÓZDI VASAS RADIA-TORTÚRA Igen különös előadásra, majd ezzel összefüggő sajtótájékoztatóra kapott meghívást a múlt héten szerkesztőségünk. A meghívóban, amelyet a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat, jobban mondva, a Total Quality Intézet adott fel címünkre, az állt: az amerikai—magyar szervezési és számítástechnikai kft., a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat megbízásából - és költségén döntéselőkészítő, szervezésitanácsadási munkát végzett a vállalat átalakításával kapcsolatban. A tulajdon az önkormányzaté, de a felelősség is! A mindössze húsznapos átvilágítás, tájékozódás után a Total Quality nagy tapasztalattá konzultánsa, David Zavolta úr tájékoztatta az önkormányzati képviselőkből, polgármesterekből, újságírókból álló hallgatóságot vizsgálódásuk tapasztalatairól, nem kis elismerést kiváltva az érdeklődőkből. Talán azért, mert Zavolta úr élvezettel, nagy rutinnal és sok-sok humorral fűszerezve tette „ehetőbbé” a sok helyen erősen szakmai előadást, és mert meghökkentő adatokkal, információkkal szolgált. A Borsodtávhő tulajdonképpen elébe megy a nagy változásoknak, nem akarta megvárni a privatizációs törvény megszületése után önkormányzati tulajdonba kerülő városi üzemek és a helyi képviselők tapasztalatlanságból eredő torzsalkodását. Mert bár az önkormányzatok a jövőben tulajdonossá válnak, egyáltalán nem mindegy, hogy a most egységes és nyereséges, szakemberekkel felvértezett megyei céggel készek-e együttműködni, vagy minden szálat el akarnak szakítani, ami Miskolchoz köt (a Borsodtávhőhöz 10 városi üzemegység tartozik, közöttük az ózdi is.) A fenti kérdés egyáltalán nem a cég belső ügye. Azért nem, mert a mostani döntés a fogyasztók zsebére megy. Lehet, hogy romló szolgáltatás mellett többet fizetnek majd a fűtésért, lehet, hogy épp az ellenkezője következik be. Az amerikai Zavolta úr az utóbbi cél érdekében a következőket javasolta: „Két alapelvet kell követnie az önkormányzatoknak: a legjobb szolgáltatást nyújtsák a lehető legolcsóbban, és vigyázzanak arra, hogy az ellenőrzés, felelősségre vonás biztosított legyen. Tudom, igen nehéz döntés előtt állnak a városok. De vigyázat! A megalapozatlan, elhamarkodott és presztízs fűtötte döntés levét mindenképpen a lakó fogja meginni. A Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat azért kérte tőlünk a cégátvilágítást, átalakítási javaslatok kimunkálását, hogy támaszt, segítséget nyújtsunk ezzel az önkormányzatoknak. ” Zavolta úr beszédes ábrákkal illusztrálva háromféle átalakítási javaslatot részletezett. Az első szerint társasági formában, pontosabban részvénytársaságiként dolgozna tovább a cég úgy, hogy a részvényeket a városok között osztanák szét. Ebben az esetben a nagyon praktikus felépítésű és jól működő miskolci központot nem kellene szétzilálni, hiszen az vétek volt rá. Amit egyszer felépítettünk, azt ne romboljuk össze — hangoztatta többször is a szakértő. A szakembergárda szétkergetése megbocsáthatatlan bűn volna! A részvénytársaságot polgármesterekből és képviselőkből álló igazgatótanács vezényelné, s egy tanácsadó testület is segítené a munkát. A második és a harmadik javaslat lényege abban áll, hogy a városok önállósága fokozódna, míg a központ bizonyos ,közös szolgáltatásokat végezne el. Az első variáns szerint a tulajdonjoggal felruházott 10 borsodi város a működtetők szövetségét hozná létre, a második variáns szerint 2—3 város kapcsolódna egymáshoz, egyesületi formában. Zavolta úr nyomatékkal ajánlotta a polgármesterek figyelmébe a részvénytársasági formát, hiszen a szakértői vizsgálat ezt tartja a legkedvezőbbnek, különösen a fogyasztók szempontjából. A jövőben a fogyasztók által fizetett díj mértékét a városok állapítják majd meg, ezért kulcsfontosságú, hogy ők mennyiért tudják ezt az alapvető szolgáltatást biztosítani. Mint megtudtuk, a cég működési költségeinek a 80 százalékát az energiabeszerzési ár teszi ki, tehát ha a földgázt olcsóbban szerzi be a szolgáltató cég, akkor kevesebbet fog a lakóra hárítani. Örvendetes hír: a távhő üzemei most már lakossági áron kapják a földgázt! Ha tehát — s erre kínál kedvező lehetőséget a részvénytársasági forma — teljesen megszűnne a fűtésen az állami dotáció, ami sajnos várható, akkor sem kényszerülnének akkora áremelésre, mint az esetleg teljes függetlenséget választó önállóvá váló üzemek, illetve önkormányzatok. Akárhogy is nézzük — folytatta előadását Zavolta úr — a városoknak együtt kell működniük a Borsodtávhővel, meg kell vizsgálniuk egyik, vagy másik javasolt átalakulási mód i költségkiihatásait, s igen megfontoltan kell meghozniuk a döntést. Szeptember közepén juttatják el Miskolcról a városok képviselőtestületeihez az ezzel kapcsolatos költségkalkulációkat. (Jelenleg az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál vannak az iratok jóváhagyásra.) Az előadás után számos kérdést tettek fel a polgármesterek, amelyekre részben az amerikai üzletember, részben az TQI Intézet magyar igazgatója, dr. Pőcze László, részben Hőnigh Mihály, a Borsodtávhő igazgatója válaszolt. Például arra a kérdésre, amely egy közelmúltban lefolytatott számvevőszéki vizsgálat negatív megállapításait firtatta. A Számvevőszék azt állítja, hogy a cég az elmúlt 3 évben „tisztességtelen” hasznot vágott zsebre. Hőnigh Mihály igazgató elmondta, hogy kifogással éltek ez ellen a megállapítás ellen, mert nem igaz. A Távihő mindig is szabott, törvényesen megállapított árakért szolgáltatott, az pedig nem tekinthető „tisztességtelennek”, hogy melegebb időjárás esetén több nyereség képződött, ez mindenütt a világon így van és teljes mértékben tisztességes. S ha már az áraiknál tartunk, egy kérdésre válaszolva kiderült, a költségvetési támogatás teljes megvonása után — valószínű, hogy már ennek a fűtési idénynek a végén — júniustól érvényes 104 forint/légköbméteres tarifa — s ez számvevőszéki becslés — akár 200 —220 forintra is rúghat! A Borsodtávhő igazgatójának véleménye kissé eltérő, szerinte megyénkben támogatás nélkül 150—180 forinttal lehet számolni légköbméterenként. Valóban nem mindegy tehát, hogy hogyan sikerül az átalakulás kínjai közepette ezeket az áraikat lefelé szorítani. A sajtótájékoztatón is többnyire az árkérdés szerepelt a középpontba. Az egyik újságíró megkérdezte még azt is, mit jelent az előadás azon megállapítása, hogy a részvénytársasági forma kedvezőbb lehetőséget teremt a külföldi tőkebefektetőknek. Balogh Árpád, a Borsodtávhő gazdasági igazgatója elmondta, hogy máris tárgyalnak egy ilyen amerikai céggel, amelyik — ha az rt.-be pénzt hozna be —, szinte tálcán kínálná a szolgáltatás árának csökkentésére a lehetőséget. — Mikor jutunk végre el az egyedileg mérhető hőfogyasztásig? — vetette fel valaki sokunk kívánságát. — Egy éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel — válaszolta Balogh Árpád. — Referenciaépületeket szerelünk fel ilyen mérőeszközökkel a megye több városában (közöttük Ózdon), ahol „kitapasztaljuk” az előnyöket és a hátrányokat. — Mibe kerülne a lakónak, ha önmaga mérhetné a fogyasztását, így spórolva meg a fűtési díj egy részét? — A mérés költsége lakásonként 20—40 ezer forintra rúgna. S hogy ki fizetné ezt? Ha az adott város távfűtése teljesen önálló, akkor az önkormányzat és — vagy — a lakó. Ha mi is benne vagyunk a cégben — vetítette előre a jövő variánsait a gazdasági igazgató —, akkor nekünk, vannak megoldási javaslataink. Pályázatot nyújtottunk be, 2,4 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy Borsodban a mérést „meghonosítsuk”. Ha nem nyerünk rajta, akkor 5 évig „meghitelezné” a vállalat lakásonként az említett összeget, úgy, hogy a lakó szinte a megtakarítás mértékének megfelelően, „észrevétlenül” fizetné vissza azt. Kamatköltséget nem számolnánk, azt a cég „nyelné” le, mint ahogy az inflációs pluszt is. — Mi történik akkor, ha az önkormányzatok nemet mondanak a részvénytársaságra? — hangzott a következő kérdés. Az amerikai szakértő válasza szinte mellbevágott mindenkit: — Az gazdasági bűntény volna! — a lakossággal szemben. Akkor az egész „épületet” újra fel kellene építeni, elölről kezdeni mindent. Akkor nemigen várhatnánk külföldi befektetőkre — az elaprózott kis üzemek nem vonzóak —, s akkor a cég 72 milliós nyereségéből sem kaphatnának egy vasat sem az önkormányzatok, míg a részvénytársaságba „visszaforgatva”, ez az összeg a fogyasztók javát szolgálná. Véleményemet bármelyik felelős magyar miniszternek szívesen elmondanám, hogy továbbadhassa a városoknak — fejezte be összegzését David C. Zavolta úr. A számláktól lesz melegünk? Ózdon 5460 távfűtött lakásban félnek a családok, majdnem 20 ezer emberről van szó, vagyis a város feléről!!), vajon mit hoz az idei fűtési szezon? Azt már tudjuk, hogy októbertől zúdul ránk a június 1-jén életbe léptetett jelentős áremelés, de a híreik ennél drasztikusabb összegeket prognosztizálnak. Két közérdekű kérdéssel kerestük meg az ÓKÜ műszaki igazgatóságán Papp Tivadart, aki a gyár területén hamarosan letelepített négy konténerkazán működtetését irányítja majd. • Mi indokolja, hogy a Távhő már meglévő hat kazánján felüli újabb négy kazánt az ÖKÜ és ne a Távhő működtesse? Nem lett volna logikusabb egykézben hagyni az egészet? — Megvizsgáltuk a volt gyári iskola melletti telepítés lehetőségét is de helyszűke miatt inkább az ÓKÜ területét választottuk. Így rövidebb kiszolgáló vezetékeket kell építenünk a kazánokhoz, tehát eleve praktikusabb ez a megoldás. A kiszolgáló szakszemélyzet, a karbantartók is helyben vannak. Egyébként két évre szól a konténerkazános átmeneti megoldás, utána elkerülhetetlen egy egymilliárd forintba kerülő nagy fűtőmű megépítése Ózdon, a biztonságos távhőszolgáltatás érdekében. Mivel az ÁFI bejelentette írásban a Pénzügyminisztériumnak, hogy a kohók végleg leállnak, az egymilliárdot mindenképp a kormánynak kell biztosítani a város számára. — Úgy véli, ki tudunk „csikarni” a kormányzattól egymilliárdot? — Ők teremtették a mai helyzetet, ők szorgalmazták, hogy a németek vonuljanak ki Ózdról, a kohók leállításának következményeivel tehát számolniuk kell. Remélem nem hiszik, hogy a tízéves konténerkazánok beszerzésére biztosított hatvanmillió forinttal lezártnak tekinthető Ózd fűtési problémája! — Az ÖKÜ már bejelentette a Távhő helyi üzemegységének áremelési szándékát, összefüggésben azzal, hogy az ÓKÜ, mint nagyipari fogyasztó, drágábban kapja a földgázt a Távhőnél. Ez azt jelenti, hogy a lakosságra hárul majd az ÓKÜ-s kazánok miatti változás minden terhe? — Ez nem cél, nem is lehet az. A Távhő levelünkre válaszolva közölte: az idei árakat már elfogadta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, azon nem szándékoznak emelni. Tegnap Szolnokon a Nagyalföldi Kőolaj-Földgáz Vállalatnál jártam, kérve, hogy a mostani 11—12 forint köbméteres árnál kevesebbért, nyolc forintért kapjuk a jövőben a földgázt. Állítólag októberben valóban várhat az ÓKÜ gázárcsökkentést, de hogy milyen mértékűt, azt nem tudjuk. A nyolc forintot Szolnokon irreálisnak tartották. Mindenképpen szeretnénk hosszú távon szenes kazánokkal előállítani a hőt, mert az olcsóbb volna ... — Nem kaptam egyértelmű választ arra a kérdésemre, ki „nyeli le” azt a különbözetet, amennyivel az ÖKÜ drágábban szerzi be a hőtermeléshez szükséges földgázt, mint a Távhő? Számíthatunk-e a már így is elviselhetetlenül magas fűtési díj további emelésére? — A különbözetet annak kell „lenyelnie”, aki ezt a helyzetet előidézte. A kohók leállítása, vagyis a kohógáz nélkülözése, nem az ÓKÜ hibájául róható fel. Megpróbálunk állami dotációt kicsikarni az említett különbözetre.* Az újságíró ehhez csak annyit fűz hozzá: nagyfokú optimizmusra vall, hogy most, amikor a még meglévő állami dotációt is le akarják „hámozni” a távfűtésről, most tesz efféle gesztust Ózdnak a kormányzat! Tartok tőle, hogy fűtés-témában sokmenetes meccsre kell még felkészülni___ Takács Mariann A polgármester egymaga döntött? A miskolci Tudomány és Technika Házában megtartott sajtótájékoztató szünetében beszédbe elegyedtem a Távhőszolgáltató Vállalat átalakítási terveinek kidolgozásában oroszlánrészt vállaló David C. Zavolta úrral. Érdeklődéssel faggatott, amikor megtudta, hogy egy ózdi lap képviseletében vagyok jelen. Nyilván azért volt kíváncsi helyi viszonyainkra, a lakosság pénzügyi helyzetére, mert meghökkentő, szinte egyedülálló élményeket szerzett legutóbb nálunk. Ellátogatott ugyanis a megyében minden polgármesterhez, hogy ,,begyűjtse” tőlük, vajon melyikük mit akar tenni a helyi távhőszolgáltatással. Teljesen elszakadnak Miskolctól, vagy hajlandóak az együttműködésre? De innen inkább Zavolta urat idézem: — Voltam Seffer úrnál is. Kerek-perec megmondta: Ózd nem akar közösködni a távfűtésben, nem óhajtanak „beszállni" a részvénytársaságba, ők majd mindent egyedül megoldanak. Óva intettem őt, nehogy egymaga döntsön egy ilyen súlyos, tömegeket érintő kérdésben, hiszen a fogyasztók is rosszul járhatnának. Miután úgy tűnt, hogy nem egyeztette véleményét az önkormányzati képviselőkkel, felajánlottam a segítségemet. Valamennyi képviselővel beszélni szerettem volna, de a mai napig hiába várom Seffer úr telefonhívását. . . Mi sem természetesebb: a sajtótájékoztatón megérdeklődtem, ki állná a tetemes karbantartási, felújítási költségeket, ha a mostani nagyvállalat részvénytársasági formában dolgozna tovább, s ki akkor, ha teljesen kiszakadna a nagy cégből Ózd. — Az rt. esetében a városokból delegált tanácsadó testület döntene, hogy mikor, hol, célszerű fejlesztéseket kezdeni, s így az rt. közös pénze osztódna fel, míg a teljes önállóság esetén a városnak pl. Ózdnak magának kell biztosítani a többmilliós karbantartási felújítási fedezetet. Ha másképp nem lehetséges, mert szegény az önkormányzat kasszája, akkor ráterhelve mindezt a lakókra. Utóbbi egyértelmű fűtésidíj-emelést jelenthetne. 5 Ai segítségével HETEN A MISKOLCI BÖLCSÉSZKARON Megkésve jutott el az üzenet a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) 56-os tagozatának ózdi csoportjához, hogy a Miskolci Bölcsész Szövetség a hallgatók közé fogadna néhány gyereket a TIB ajánlására, és hogy Ózdról is .Várják a javaslatot. A szövetség és a TIB között kialakult együttműködés alapján ezek a gyerekek tandíjmentesen tanulhatnak, és — ha igénylik — kollégiumi elhelyezésükről is térítésmentesen gondoskodik a szövetség. Javaslatunk megtételére mindössze három nap állt rendelkezésre, ezért a József Attila Gimnáziumhoz és a városi központi könyvtárhoz fordultunk segítségért. A két Intézménytől kapott adatok alapján hat ózdi és egy borsodszentgyörgyi (de a JAG-ban érettségizett) lány és fiú felvételi javaslatát juttattuk el szeptember 5-én országos vezetőségünkhöz. A fiatalokat — mivel a bölcsészkaron nincs felvételi vizsga — felkészültségük megállapítása céljából beszélgetésre hívták be. Nagy öröm számunkra, hogy valamennyien állták a próbát, és szeptember 7-én, a tanév megnyitásán,. mind a heten mint a kar elsőéves hallgatói vehettek részt. A TTB 56-os tagozatának ózdi tagjai számára külön öröm, hogy nehéz helyzetben lévő városunkból hét tehetséges és kellően felkészült fiatalnak lehetővé tudtuk tenni az egyetemi felvételt és a továbbtanulást, rendkívül kedvező feltételek mellett. A többi már rajtuk múlik. Köszönjük dr. Gyárfás Ágnesnek, a Miskolci Bölcsész Szövetség elnökasszonyának segítségét és támogatását, hogy „ nagyon rövid ,idő ellenére is módot talált .,akciónk” eredményes lebonyolítására. A TIB 56-os tagozat ózdi csoportja Vasas amatörök Ózdon A vasas amatőr művészeti fesztiválok sorában idén novemberben Ózdon rendezik meg a visas amatör képzőművészeti kiállítást. A kiállítás célja, hogy lehetőséget teremtsen a tehetséges alkotóknak műveik bemutatására, és arra, hogy találkozhassanak egymással, közösen alkothassanak képet a Vasas amatőrmozgalom helyzetéről, eredményeiről. A kiállításra öt kategóriában lehet, műveket benevezni : festészet, grafika, szobrászat és kisplasztika, zománc, vizuális kísérletek. A jelentkezés és a részvétel módjáról az ózdi olvasó egyesület (ózd, Gyár út 4. 3600) ad bővebb felvilágosítást személyesen, vagy a (47) 13-347-es telefonon. Elmarad az SZDSZ- rendezvény Az SZDSZ elnökének Kis Jánosnak a szeptember 13- án pénteken, délután 5 órától a Bükk Művelődési és Vendéglátó Házban meghirdetett előadása technikai okok miatt elmarad. FelÉás Tisztelettel kérjük Sajóvárkony lakosságát, hogy amennyiben a II. világháborúban elhunyt szeretteik, hősi halottaik nevét a készülő emlékművön rögzíteni kívánják, úgy azt mielőbb jelezzék az érintett területi képviselőknél: Várkonyban Obbágy Csabánál, a Táblában Sebők Ottónál, vagy a polgármesteri hivatalban.