Új Pedagógiai Szemle, 2008. június-december (58. évfolyam, 6-12. szám)

2008-08-01 / 8-9. szám

­. ! Hegyeken, tengereken túlról Jelentősek még az értékelő, elemző esetmegbeszélések. Az egymástól való tanulás hasznos mind a pedagógusok, mind a szülők és a pedagógus között. A pedagógusok kö­zötti tapasztalatcsere hozzásegít a problémák sikeres megoldásához, a bevált módszerek továbbadásához, a szülőkkel való konkrét esetmegbeszélések pedig az előítéletek leküz­désének leghatékonyabb eszközei. Egymás kultúrájának, értékeinek megismerése közelebb visz nevelési céljaink megvalósításához. Alkalmazzuk még a hospitálásra épülő együttműködést. Igyekszünk arra buzdítani a migráns gyerekek szüleit, hogy figyeljék meg gyermekük életét az óvodai csoportban, ezzel is segítsék az együtt nevelés sikerét. A hospitálás során megismerhetik az óvoda napirendjét a gyakorlatban, nevelési módszereinket, szokásainkat, gyermekük barátait. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hospitálás hatására közelednek a gyerekek iránti elvárásaink. A szülők megértik a gyerek önállóságának fontosságát, és igyekeznek követni a pedagógiai módszereinket. Fontos terep a külföldi pedagógusok közösségével való kapcsolat. A Magyar-Kínai Két Tannyelvű Általános Iskolában tanító, magyarul tudó kínai pedagógusokkal való beszélgetés nagyban segíti munkánkat. Megismerhetjük az ázsiai pedagógiai módsze­reket, jobban megértjük a szokásokat. Ötleteket kapunk munkánk sikeres végzéséhez. Ehhez kapcsolódik a hivatalokkal való kapcsolat. A Kínai Nagykövetség, a Lengyel Nagykö­vetség, a konzulátusok, nagykövetségek nagyon nyitottak munkánkkal szemben. Készséggel bocsátanak rendelkezésünkre szóróanyagokat, ismeretterjesztő kiadványokat, amelyekkel a szülőket tájékoztathatjuk az adott ország legfontosabb jellemzőiről. Nevelésünk sikere érdekében felvesszük a kapcsolatot olyan civilszervezetekkel, amelyeknek a céljai közé tartozik a külföldi (migráns) gyerekek magyarországi beilleszkedésének segítése. Felhasználjuk a munkájuk során szerzett tapasztalatokat, és a gyerekek érdekében ki­használjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek segítenek bennünket céljaink elérésében. Együttműködünk az Artemisszió, a Cordelia, a Diótörés Alapítvánnyal, az Erdélyi Ma­gyarok Egyesületével, a Menedék Egyesülettel és az Ébredés Alapítvánnyal a közös cél érdekében. - Milyen problémákat vet fel a migráns gyerekek nyelvtudása? - A kisgyerek az anyanyelvi közösségben nem csupán a nyelv grammatikáját tanulja meg, hanem egyben a közösségben érvényes, szociálisan és kulturálisan meghatározott nyelvhasználati módokat is elsajátítja. Ez a folyamat - a nyelvi szocializáció - része a szo­cializációnak, annak a folyamatnak, amelyben a kisgyerekből kulturálisan és társadalmilag kompetens személy, egy adott közösség teljes jogú tagja lesz. A nyelv az ismeretszerzés és a képességfejlesztés médiuma, általa valósul meg a nevelés céljaként definiált személyiség­­fejlesztés, a tudás birtokbavétele. A nyelv akkor tudja maradéktalanul betölteni a közvetítő szerepét, ha fejlődése a gyerek életkorának megfelelő ütemű, azaz ha a nyelvi szocializáció a szokásos menetet követi, és nem marad le tartósan. A nyelvtudás fejletlensége veszélyez­teti a nevelés-oktatás tartalmi céljainak elérését. A migráns gyerekek magyarnyelv-tudás-

Next