Uj-Somogy, 1920. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1920-09-26 / 220. szám

II. andoLyam, 220 (326.) szám. (taDQSVár, 1920. szeptember 26. vasárnap. Szerk:'3szt£s& (t ktwHttivataTt LaPoSVár, KDWIRfeSSr-ÜTCft 8. SZÁm, TELEFONSZÁM: 128. POLITIKA! NAPILAP FaiesSs szerKssztfl: Dr. THURY ZSIGMOND. Egész évra - Fél évre - -Előfizetési árak: ■ - - ISOK I Negyed évre - - - 49 K - - 90 K I Egy hóra ----- 11 K Egyes számára 1 korona. Millerand. Két nap óta a gloire államának köztársasági elnöke az a férfiú, aki a fenti nevet viseli. A németek 1870—71.-i nagy leckéje után igen igen sokat tanult a francia nemzet s 1914—1918-ig egy világmérkőzés főtényezőjeként állotta a küzdelmet, holott az egész kontinens azt tudja róla, hogy népenergia-forrása apadóban van, a születettek arányszáma csökken ott, maguk a művészi megnyilatkozások is nagyfokú lelki és testi romlottságot árulnak el. Ha még hozzávessszük, hogy a köztársasági államforma a demokrata liberális irányok egymással való versengésére ad alkalmat, továbbá, hogy az egyház és állam szétválasztása a hitbeli tényezők előnyös befolyását szinte lehetetlenné tette , m Mindezek figyelembevételével valóban bámulnunk kell, hogy ez a demoralizáció felé kétségkívül hajló francia köztársaság ma egészségesebb külsővel és egységesebb akaratnyilvánítással áll a világ előtt, mint valaha. Millerand, a volt miniszterelnök köztársasági elnök lett. Nem ismerjük államférfiúi erényeit, nem soroljuk fel különben sem tudott életrajzi adatait, kiváló politikai cselekedeteit, amelyeket a legfőbb állami méltóságba megválasztatása előtt véghezvitt. Elvégzik azt helyettünk fővárosi nagy lapjaink. De különben is a most készítgetett magyar-francia politikai vonatkozások, gazdasági és egyébb kapcsolatok sejtetni engedik, hogy rövid idő alatt csaknem olyan fontos lesz nekünk a francia köztársasági elnöknek csonka országunk irányában tanúsított jóindulata, mint maguknak a franciáknak, kiknek ma ő a legelső, legbecsültebb embere, az egész győzelmes államot képviselő reprezentánsa. Mint ilyennek iskolai könyveink olvasmányaiba, újságjaink cikkeibe gyakran fog belekerülni a neve és pályafutásának részletezett ismertetése. 1. Ezeknek a soroknak itt most nincs más céljuk, mint hogy egy kis megállót tartsanak és tartassanak a robogó világtörténelmi események egyik jelentőségteljes és tanulságos fázisánál. Millerandnak francia köztársasági elnökké választatása hozzánk magyarokhoz is intéz néhány intő és oktató figyelmeztetést, csak tőlünk függ, hogy azokat meg is értsük és helyesen felfogjuk és azokból a szagunk előnyére tanuljunk ! , , Az a férfiú, aki harmadnapja a francia köztársaság élére került, pár nap előtt határozta csak el, hogy miniszterelnöki megbízatását, vagyis az állam nagy érdekeinek szolgálatát e másik nagyfontosságú szerepkör betöltésével cseréli fel, ha a közbizalom parancsszava azt követeli tőle. Az elnökválasztást nem előzték meg kortesharcok, pártküzdelmek, egyéni célokat kergető intrikák, cselszövések, csínytevések, pucskísérletek stb. és a francia szenátus férfiainak hatalmas többsége felelősségének teljes tudatában, lelkiismeretére hallgatva a szavazatok háromnegyed részével Millerandot tette meg elnökké. Vagyis a győzelmes, gazdag és boldog ország képviseletének 75 százaléka egyet tudott érteni abban, hogy ki legyen az állam feje, uralkodói méltóságot betöltő elnöke. Amikor irigyléssel tekintünk arra a francia nemzetre, amelynek fiai ily impozáns módon tudták kifejezni, hogy értelemben, akaratban egymásra találtak, egyszersmind aggódva gondolunk csonka kis országunk csapásszámba menő egyenetlenkedési hajlamaira. Ha akár közelebbről, akár egy majdan elkövetkező időpontban nekünk magyaroknak kell a kormányzói államfőt királyi székünk méltó betöltőjével felcserélnünk, tanuljunk a franciáktól! Pártoskodó önzés, frakciós különtörekvések helyett tudjunk megállapodni egyetlen alkalmas személyiségben ! Ne pazaroljuk nagyobb közcélokra szükséges erőnket, energiánkat meddő súrlódásokra ! Ne azt nézzük a megválasztással kitüntetendő személyében, hogy mit hoz nekem vagy a pártomnak, famíliámnak, hanem csak azt, hogy mit hoz az illető jelölt ennek a királyságnak, az egész országnak, az ezeréves területi integritásnak ? Ha meg tudjuk találni emberünket, minket fog bámulva irigyelni a világ, amint most mi elismeréssel hódolunk a franciáknak, akik még abban is példát adtak, hogy bevált közéleti tényezőjüket nem lejáratják, hanem az evangéliumi példázat szerint „többre bízzák“ azután. Millerand! Tanítsd a franciák példájából a kis magyar nemzet fiait egyetértésre, egyetakarásra ! Dr. Thúry Zsigmond: A Ház pénteki ülése. A nemzetgyűlés tegnapi ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A szövetkezeti törvény módosításáról és a gazdasági fakultásnak ideiglenes szervezéséről szóló törvényjavaslatok harmadszori olvasása és elfogadása után a nemzetgyűlés a sürgős esetekben házhelyek kijelölésével és kis haszonbérletek alapításáról szóló törvényjavaslatot kezdi tárgyalni. . , Rubinek István előadó: Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a kormánynak adassák alkalom arra, hogy olyan esetekben, mikor az igazságtalanságok nagyon kirívóak, sürgősen intézkedhessék. A törvényjavaslat másik pontja a kis haszonbérletek alakításáról intézkedik. Itt sem várhatunk egy évig, amíg a reform gondoskodik róluk, éppen ezért már most kell módot adnunk a földművelési miniszternek, hogy a hadiözvegyek, hadiárvák, valamint a rokkantak kishaszonbérletekhez jussanak. Részletesen ismerteti a javaslatot és utal arra, hogy házhelyet és ingatlant nem kaphat olyan ember, aki nem született magyar állampolgár. A bizottság még jobban korlátozta az eredeti javaslatot annyiban, hogy nem kaphat házhelyet sem kis haszonbérletet az sem, aki a nemzeti hadseregbe való belépésnek önhibájából nem tett eleget és az sem, aki iszákos, dologi kerülő, rendbontó, végül pedig az, aki házát és ingatlanát csak azért idegenítette el, hogy a törvényjavaslat alapján új földet kapjon . A törvényjavaslat meghatározza, hogy a házhely, illetve az ingatlan négyszáz négyszögölnél kisebb és hatszáz négyszögölnél nagyobb nem lehet. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter: A nemzetgyűlés legnagyobb alkotása az lesz, ha tető alá hozza a nagy birtokreformot. A dolog sürgős és az késztetett arra, hogy a jelenlegi javaslatot, mint a nagy , reform előfutárját a Ház elé terjesszem. A törvényjavaslat teljes mértékben kártalanítja a földbirtokost, tehát nincs szó vagyon elvételről, csak a föld helyes elosztásáról. Az az érv, hogy kizárólag a nagybirtok biztosítja a többtermelést, teljesen megdőlt. A nagybirtokoknak nincs meg a kellő ellenálló képességük. A termelési viszonyok megromlása a nagybirtokok csődjére vezetett. A proletárdiktatúra is megmutatta, hogy a nagybirtok összeomlott, a kisbirtok ellenben sziklaszilárdan ellentállt. Mi nem akarunk sebeket ütni, hanem ellenkezőleg, sebeket gyógyítani. (Zajos taps és éljenzés, a képviselők egy része feláll és tapsol.) Ezután Gyömörey György és Szilágyi Lajos beszélt. Kálmán Imre és Csontos Imre rövid beszéd kíséretében mindketten elfogadják a javaslatot, melyet lelkesedéssel üdvözölnek. Orbók Attila felszólalásában kérdést intéz a miniszterhez, hogy mi lesz a határmenti birtokosokkal, akiknek nincs földjük, mert megszállott területen vannak birtokaik és kifogásolja, hogy a törvényjavaslat szerint aktív katonáktól nem lehet elvenni a földet. Ez sérelmes a tartalékos tisztekre nézve. A törvényjavaslatot elfogadja. Cziráky Pál felszólalása után nagyatádi Szabó István felhívja a nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot sürgősen fogadja el. A vita berekesztése után az elnök ugyancsak kijelenti, hogy a javaslat nagyon sürgős, mert fél 2 kor áttérnek az interpellációkra és ha addig nem fogadják el a javaslatot, holnap harmadszori olvasásra nem kerülhet a Ház elé. Ezután a javaslatot a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadja. A részletes vita során Forgách Miklós, Haypál István és Gyömörey György felszólalása után nagyatádi Szabó István reflektál a felszólalásokra. A nemzetgyűlés a javaslatot részleteiben is elfogadja. Öt perc szünet után Simonyi Semadam Sándor terjeszt elő sürgős interpellációt. Múlt vasárnap Mezőkövesden járt, hol a gazdák elpanaszolták, hogy csendőrség jelent meg náluk, felmutatták a katonai parancsnokságtól kapott meghatalmazást és a kölcsön kiadott katonai lovakat elvitték. Sréter Iván honvédelmi miniszter megnyugtató választ ad. Bejelenti továbbá, hogy a három legidősebb korosztályt szabadságolni fogják és a három legfiatalabb korosztályt hívják be helyettük A Ház a választ tudomásul veszi. Az ülés háromnegyed 2 órakor végződött. mni».- ■ -•'TWHWirT Tlimwm’»11*—- r-,f ■ f rir-ffl >um» nnTTf-Jj Távirat-és telefonjelentések. Péter szerb király lemondása, Berlin, szept. 25. Péter szerb királynak már annyira elhatalmasodott betegsége, hogy minden szellemi munkára képtelenné vált. Pasics, Trumbics és Sándor szerb régens, valamint a király között most tárgyalások folynak, amely szerint Péter király legközelebb lemond a trónról és lemondása után Sándor régens herceget királlyá fogják koronázni. Fiume és az olasz kormány konfliktusa. Bécs, szept. 25. Az olasz kormányt— az „Avanti" híradása szerint — Fiume parancsnokától azt követeli, hogy haladéktalann mtatják ki Cogni olasz gőzöst 80 milliós szállítmányával együtt, amelyet D'Annunzio légionáriusai néhány hét előtt elfogtak és Fiuméba irányítottak. Ha nem adnák vissza a gőzöst, az olasz kormány Fiume ellen blokádot rendel el és a legszigorúbb megtorló intézkedésekről fog gondoskodni.