Uj-Somogy, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

2 Kaposvár húsfogyasztása A kisváros jólélt,­­ a nagyváros nélkülöz. Hát bizony Kaposvár gyomra egy ki­csit kisebb lett az idők folyamán. Pár lyuk­kal szűkebbre húztuk bizony a nadrágszijjat. Úgy látszik, sokan vagyunk olyanok, kiknek nem fől minden vasárnap lyuk a fazékjában és az is bizonyos, hogy még húslevest is csak nagy ünnepeken eszünk. Itt van előttünk 3 kimutatás a város közvágóhídján közfogyasztásra levágott álla­tok számáról. Közre­adjuk, mert érdekesek és tanulságosak és egyben jellemzők szo­morú gazdasági viszonyainkra. 1912-ben levágtak , a­ rendes vágáskor 1772 szarvasmarhát, 1141 borjut, 1 bivalyt, 6 bivalyborjut, 183 juhot, 4632 borjut.­­ b) Kényszervágáskor : 58 szarvasmarhát, 2 borjut, 1 bivalyt, 2 sertést. 1914 ben levágtak : a) Rendes vágás­kor : 2924 szarvasmarhát, 2193 borjut, 34 bivalyt, 997 juhot, 31 bárányt, 5514­ sertést. — b) Kényszervágáskor: 93 szarvasmarhát, 7 borjut, 1 bivalyt, 1 juhot, 6 sertést. 1920 ban levágtak : a) Rendes vágás­kor: 1521 szarvasmarhát, 1295 borjut, 1 bivalyt, 392 juhot, 18 kecskét, 32­7 sertést. — b) Kényszervágáskor: 159 szarvasmar­hát, 9 borjut, 1 kecskét, 97 sertést. Azaz összesen : 1912-ben 1532 állatot, 1914-ben 11791 állatot, 1920 ban 6780 állatot. A különbség tehát óriási, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy Kaposvárnak 1912-ben 23 000 lakosa volt és ma már kö­rülbelül 40.000 lakosa van. Hogy milyen kicsiny az 1920-ban le­vágott állatok száma, mutatja a következő hozzávetőleges számítás. Föltéve, hogy a vá­ros lakossága ma 40.000 lélek, akkor a szarvasmarhák súlyát átlag 2 mm.-nak szá­mítva, az évi vágás mennyiségéből egy em­bernek naponta 23 gramm marhahús jutott, borjúhús pedig (a borjukat 40 kilogramm­jával számítva) 37 gramm. Nem hisszük, hogy volt egyetlen em­ber is Kaposváron, aki megelégedett a rá­eső 23, illetve 37 gr. hússal és így az, aki egyáltalán evett féjust, legkevesebb 10 dekát evett és így egyszerre elnyelte 5 embernek a marhahús adagját és 25 embernek a bor­júhús adagját. Ezen az alapon kiszámítható, hogy Kaposvárott naponta 8000 ember evett marhahúst és 1600 ember evett borjúhúst. Tételezzük fel, hogy 1800 ember evett ser­téshúst, legyünk gavallérok és higyyük el, hogy 1600 ember evett szárnyast és 200 ember vadat meg halat, 26800 ember pedig valószínűleg hús nélkül kasztált. — Könyvújdonságok, képeskönyvek, meséskönyvek nagy választékban kaphatók Szabó Lipót könyvkereskedésében, Kapos­vár, Korona­ utca 1. x Utazókosarak, diszkasarak, lábtörlők, nádporolók, virágállványok, valamint az ösz­­szes kosáráruk legfinomabb kivitelben leg­olcsóbban csakis Mayer Lipót kosárárukeres­­kedésében kaphatók Korona­ utca 13. alatt. Bennt az udvarban. Kérem a címre figyelni.­­ A „Zrínyi Ilona“ keresztény urs­lányok otthona most nyílt meg a fővárosban- Ide küldik leányaikat azok az előkelő szülők, akik súlyt helyeznek a társadalmi nevelésre, gondos felügyeletre, no meg arra is, hogy ízletes úri ellátásban részesüljenek gyerme­keik. Lapunk mai számában levő hirdetésre felhívjuk­­. olvasóink figyelmét.­­ Somogy vármegye hadirokkantjait, özvegyeit s árváit felhívjuk, hogy az 1921. évi 6 . tagsági dijat a Szövetséghez fizes­sék be, mert enélkül ügyük elintézése kése­delmet szenved. Hadirokkantszövetség. x Ha angol szövetből jószabásu ruhát akar, keresse fel Barta­szabót Kapos­váron. x Szájpadlásnélküli fogak, fogsorok nem kivehető, rágásra azonnal alkalmas, gyökerek kihúzása nélkül is. Varga Péter fogász, Kaposvár, Fő utca 13., 1. emelet. Fogad reggel 9-től délután 5-ig. Telefon 318. UJ -SOMOGY 1921. január 16. HÍREK. Csonka Magyarország — nem ország. Egész Magyarország — mennyország ! — Tiltakozás Nyugatmagyarország elszakitása ellen. A somogymegyei TEVÉL választmánya f. hó 14 én d­k. ülést tartott, ame­lyen egyhangú lelkesedéssel Nyugatmagyaror­szág elszakítása ellen tiltakozó határozatot fo­gadott el. Egyben elhatározta a választmány, hogy vasárnap délelőtt Ereki Károly képvi­selő beszámolója után felhívja az ott egybe­­gyűlt kaposvári választóközönséget, hogy tiltakozzon Nyugatmagyarország elszakítása ellen A választmány felkérte Bogyay Jenő elnököt, hogy a tiltakozó határozati javasla­tot terjessze az egybegyűltek elé, így alkalma lesz Kaposvár város egész polgárságának, hogy kifejezést adjon tiltakozásának. — A Rákóczi est rendező bizottságá­nak tagjait tisztelettel felkérem, hogy vasárnap (16 án) tartandó értekezletre okvetlen meg­jelenni szíveskedjenek. A gyűlés a tanfelügyelő helyiségében délelőtt 10 órakor kezdődik. A rendezőbizottság elnöke. — A felsőkereskedelmi iskola mű soros estje. Január 29 én este fél 7 órai kezdettel rendezi a Turul nagytermében a felsőkereskedelmi iskola és a vele kapcsolatos női szaktanfolyam szokásos évi tánccal egy­bekötött műsoros estjét. A tartalmas szántók­ból álló gazdag műsor garantálja az est fényes sikerét. — Adomány az árvaháznak. A ka­posvári Máv. raktári kar Szendrey Károly raktáros neje elhalálozása alkalmából koszorú megváltás címén 300 koronát adott lapunk útján a Mária Valéria árvaháznak. — Ren­deltetési helyére juttattuk. — A Nyukosz és a Turul biztosító. A múlt év folyamán ismertettük lapunk november 25-iki számában azt a kölcsönös szerződéses viszonyt, melybe e két intézmény­­ egymással lépett. Ugyanakkor hivatkoztunk ’■ a 74491/1920. számú kereskedelmi miniszteri f­­eiratra is, mint amely ez intézmények meg-­­ bizhatósága mellett nyilatkozott. Az idézett­­ rendelet egy ügyből kifolyólag csakis a veszprémvármegyei alispáni hivatalhoz in­­téztetett. — A kereskedők és iparosok ke­reskedelmi tanfolyama szombaton, 15 én, a rendes helyen és időben megkezdődhetik. Felkérjük a hallgatókat, hogy pontosan je­lenjenek meg. — Iparosok szakosztályi gyűlései. Az Ipartestület a szakosztályokat adóügyben az alábbi sorrendben szakosztályi ülésre hívja meg. U. m.: Hétfőn f. hő 17-én dél­előtt 11 órakor a kőmives, délután 2 órakor a mészáros és hentes, 5 órakor az ács és 6 órakor a cipész - és csizmadia- szakosztályt. Kedden, f. hó 18-án délelőtt 11 órakor a szobafestő, délután 2 órakor a kocsigyártó és fényező, 3 órakor a sütő, 5 órakor az asztalos és 6 órakor a Korbély-szakosztályt. Szerdán, f. hó 19 én délelőtt 11 órakor a szakosztályon kívülieket, délután 2 órakor az órás, 3 órakor a fémiparos és 6 órakor a férfi- és női-szabó szakosztályokat. Az El­­nökség. — Megváltozott vonatjárás, a Máv. üzletvezetőség f. hó 19-től, szerdától kezdve Somogyszob—Balatonszentgyörgy között je­lenleg kedden és csütörtökön közlekedő 4711. és 4714. számú vonatok közlekedési napjait szerda és péntekre változtatta meg. — Hirdetmények kiragasztása. Min­dennemű hirdetmény kiragasztása, mozgó és repülő hirdetmények szétosztása a vonatkozó szabályrendelet értelmében csak a vállalat vezetésével megbízott közüzemek igazgató­ságánál történt előzetes bemutatás, lebélyeg­zés s a térdíjak lefizetése ellenében eszkö­­zölhetők. Hirdetmények kiragasztása kizárólag a hirdetési táblákon és oszlopokon eszközöl­hető. Villanyoszlopokra kiragasztott hirdet­mények a villanyoszlopokról el fognak távo­­líttatni. A hirdetési szabályrendelet pontos betartására felhívjuk a hirdető közönség figyelmét, annál is inkább, mert annak be nem tartása kihágást képez s 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. — Kereskedők közgyűlése. A Ke­reskedők Egyesülete holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Ezt megelőzőleg fél 10 órakor választmányi gyűlés lesz, amelyre kéri a vezetőség a tagok szíves megjelenését. — A gazdák szabadoktatási elő­adása a délelőtti népgyűlés miatt délután 3 órakor lesz a városház nagytermében. Fel­kérjük a gazdákat, hogy az előadáson pon­tosan jelenjenek meg. — Menekült tisztviselők figyelmébe! Felhívom a menekült, pénzügyi közigazgatás körén kívül álló állami, továbbá államvasúti, vármegyei és községi közszolgálati közalkal­mazottaknak figyelmét a pénzügyminiszter december 3- án 123.834/920. szám alatt kelt rendeletére, melyben a menekült alkalmazot­tak végleges elhelyezése végett adóügyi tan­folyamokat szerveztetett azért, hogy a feles létszámú tisztviselők városoknál és közsé­geknél, illetőleg a pénzügyi hatóságoknál és hivataloknál legyenek elhelyezhetők. E tan­folyamot figyelmébe ajánlo­m az érdekeltek­nek annál is inkább, mert a tanfolyam el­végzése módot nyújt arra, hogy a menekült tisztviselők végleges elhelyezést nyerjenek, exisztenciájuk biztosítását maguk segítsék elő. A tanfolyam folyó hó 17-én, hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik, melynek hallgatására jelentkezhetnek a fent nevezett közszolgálati alkalmazottak, ha főiskolai előképzettséggel bírnak, vagy legalább a főgimnázium vagy főreál­­ osztályát elvégezték, tanítóképzőt végeztek, illetve felsőkereskedelmi érettségi vizsgát tettek, továbbá katonai, vagy gazda­sági tanintézet elvégzéséről bizonyítvánnyal bírnak. Megjegyzem, hogy a rendelet értel­mében a hatóságoknál és hivataloknál feles­leges számban ideiglenesen elhelyezett vagy idáig elhelyezést nem nyert menekült tiszt­viselők felettes hatóságuk részéről a tanfo­lyamok hallgatására kirendelhetők. Baló, a menekültügyi kirendeltség vezetője. — A tanítás megkezdése a főgim­náziumban. A főgimnáziumban a rendes tanítás hétfőn, január 17-én megkezdődik de csak a felső négy (V—Vili) osztályban.’ — Változás az iparigazolványok kiadásánál. Az utóbbi időben az új ipar­igazolványok kiadásánál az Átvizsgáló Bizott­ság véleményét kellett az illetékes hatóságok­nak kikérni. Az Árvizsgáló Bizottság pedig a legtöbb kérelmet­­ elutasította. A kereskedelmi miniszter — értesülésünk szerint — vissza­állítja az iparigazolványok kiadásánál a régi rendet, amit egyébként az érdekelt kereske­delmi és ipari érdekképviseletek régen sür­getnek is. — Mikor esik a számla illeték­kötelezettség alá? Az eddigi gyakorlat szerint az esetben, ha a számlára a kiállítás alkalmával rávezették a kiegyenlítést elismerő nyilatkozatot, ez a nyilatkozat illetékmentes volt és csak a számlára később rávezetett ily nyilatkozat vonta maga után az illeték­kötelezettséget. A kereskedelmi forgalom könnyítése és tehermentesítése céljából az okirati illetékekről szóló új törvény úgy ren­delkezik, hogy a számlára a kiegyenlítés el­ismerése tekintetében utólag rávezetett nyi­latkozat is illetékmentes. — A tanoncidő. A régi ipartörvény nem határozta meg, hogy a tanoncok ki­képzési ideje mennyi legyen. Most, hogy az új ipartörvény tervezetét készítik, a keresk. és iparkamara a szakközegek bevonásával a következő javaslatot tettek a tanoncidő megállapítására. Általában a tanoncidő leg­kisebb mértéke 2 év, leghosszabb tartama­­ pedig 4 év. Az olyan tanulók, akik legalább­­ 4 polgárit, vagy 4 középiskolát végeztek,­­ tanoncidő gyanánt legkevesebb 1 és fél évet,­­ legföljebb 3 évet szolgálnak. A középiskolát járt tanulók legalább 1 évet tanoncskodnak Az olyan fiatalemberek, akik érettségi vizsga letétele után kerülnek tanoncsorba, fél év leforgása után felszabadulhatnak. Egyes ki­vételes esetekben fönnmarad az a jog, hogy a tanoncok korábban is felszabadíthatók. A nőket foglalkoztató iparoknál, divatüzle­tekben, cukrászdáknál az új ipartörvényter­vezetben a kereskedelmi minisztérium további könnyítéseket adhat.

Next