Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1921-04-20 / 89. szám

ill. évfolyam. Kaposvár, 1921. április 20., szerda. 89 1492.­ szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Eleti,zetsss ára Egész évre ... - 360 K ! Negyed évre - - - 90 K Fél évre......................180 K­­ Egy hóra........................30 K Egyes szám­ára 1 K 50 í., pályaudvarokon 2 K. A magyar irredentizmus és a horvátok. Irta: Tóbi József. A magasabb kultúrájú horvát nem tűri, hogy fölötte az alacsonyabb kulturájú szerb uralkodjék. S amikor elszakadási tö­rekvését emlegeti, azt hozza fel érvül, hogy ő az analfabéta szerbet nem szolgálja. Ju­­goszlávia csak névleges valami, a horvát azt magára nézve valónak el nem ismeri. Bő alkalmam volt a szerbek és a horvátok véleményét erről a kérdésről hallani. A szerbek jobban félnek a horvátoktól, mint idegen hatalmak ezirányu törekvésétől. Szid­ják is a horvátokat után útfélen. De a hor­­vátok sem csinálnak titkot a szerbek iránti ellenszenvükből. Karlócán, a szerb pátriárka székhelyén voltam egy ízben a kommün alatt. Karlócának egyharmada horvát. Ve­zető horvát egyénnél voltam, s beszéd köz­ben azt vetette fel, hogy mit csinálnak odaát ? (T. i. a Bácskában.) Azt feleltem, hogy ezek tengődnek. — No, azt tudom , azt amit mi, mert magyar és horvát egy. (To je szve jedno, — az mindegy.) De a szerbek ? A horvát abból, hogy Horvátország és horvát királyság, nem enged. Nála a király­ság és a vallás összetartozó. Hiszen a hor­vát főurak nem egyszer kiváló vitézei voltak a magyarságnak, s nem is volt rossz vi­szony a két nemzet között. És e mondat le­írásánál önkéntelenül velőtérbe nyomul az a kérdés, hogy mi volt az oka annak, hogy a magyarok és a horvátok között annyira elmérgesedett a viszony ? Nem hinném, hogy más lehetett volna az ok itt is, mint ostoba és lelkiismeretlen politikusaink játéka. t£mlékezzípt csak a nagyokra , a Frange ^«okr^ a Zrínyiekre, a PenuC8év.~~13. Hogy juthattunk ezektől a nagy gyűlöletig ? A bécsi Burg sokat játszott velük ellenünk, de okos politikának nem lett volna szabad annyira juttatni az állapotokat. Hiszen vala­mikor bosnyákok, horvátok hívására jelentek meg ott a magyarok és e két nemzet törté­nete úgyszólván összenőtt a magyarok tör­ténetével. Amit elrontottak eleink, a bécsi Burg és különösen rossz politikusaink, azt nekünk jóvá kell tennünk, de okosan, megfontoltan, de nem képzettség nélküli politikusokra bízva a dolgokat, hanem mély történelmi, jogi és közgazdasági tudással bíró egyé­nekre. Hogy ilyen fontos kérdések előkészí­tésére, intézésére, ahol annyi a nagytudású jogász, ne lehessen intéző tényezőket találni, hanem tudás nélküli politikai kakasok ku­korékolása után rohanunk — az igazán csodálatos. A bosnyákok a zsupánjaik alatt folyton egymás ellen harcoltak, ezért hívták be a magyar királyokat rendet teremteni A ma­gyar királyok tekintélye teremtett ott rendet egészen 1526 ig, a török hódoltságig. És a berlini 1878 ik nemzetközi kongresszus ha­tározatából kifolyólag vonultak be ismét magyar csapatok 1878 ban rendet teremteni a már tűrhetetlen török rendetlenség meg­fékezésére. És most mindezek nyakára ült a szerb. Lapozgassák csak át az érdeklődők Szerbia, Románia is Horvátország történetét, be fogják látni, hogy ez nevetségességig tűr­hetetlen és lehetetlen. Hát ha így nem maradhat, hát mi­­ lesz? A felelet egyszerű. Románia és Hor­vátország egyik szomszédja felé cent húz, nem is húzhat, egyedüli és elvitathatatlan érdeke régi patrónusa, Magyarország felé kényszeríti. És adja Isten, hogy ne tegyek rossz jós, de Magyarország területi épségére leg­első fontos lépés innen fog kiindulni. Hogy ott nem alusznak, azt azok tudják, akik velük érintkezésben állnak. Azért én felhív­nám az illető tényezőket, hogy itt nekünk, a határ mentén igen szép hivatásunk lenne, a Horvátország felé irányuló irredentizmus terén. Azonban mit látunk? Megbotránko­zással olvastam a múltkor, hogy a somogyi Tevéi bevételének jelentékeny részét olyan intézményeknek juttatta, amelyeknek semmi közük az irredentizmushoz. Én nem tudom, mi a Tevéi alapszabálya és programja, de­­ szerény nézetem az, hogy egy fillért sem volna szabad másra, mint az irredentizmus céljára fordítani. Volna itt valaki, aki eddig is elég szép munkát fejtett ki dél felé, de további anyagi tehetsége nincs. Nem tudom, milyen munkát végez a Tevés, nem is akarom ténykedését semmikép sem lebecsülni, de nem tudom, hogy van-e dél felé dolgozó fontos szerve s az irredentizmus terén jártas, irányító szer­vezője. Lehet, hogy van, s ha van, nagyon helyes. Nem kell mindent dobszóra ütni, mert dobbal nem lehet verebet fogni. Ugyanis nálunk rendszerint a nagyhangú emberek csinálnak mindent, azok pedig szeretnek dicsekedni, hogy fontoskodásukkal annál többre nézzék őket, s így előbb tudják ott a dolgokat, ahol valamit tenni akarnak, mint ahonnan teszik. Mondom, jó és helyes, ha van dolgozó !ír?fl*nta szerv; de ha nincs, teremtsék­­ meg, hálás munka lesz; ne rohassza buz­galmukat az, ha két hét alatt nem számol­hatunk be ország-világnak nagy eredmé­nyekről. Mert az a mi bajunk, hogy egy­szerre és sokat akarunk. A kitartó, komoly munkát megunjuk. Használják fel a szervezők az ez irány­ban már dolgozó egyén eredményeit és le­gyenek neki segítségére. A kormány bemutatko­zása a nemzetgyűlésen. — A Ház mai ülése. — Ma délelőtt 11 óra felé nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését Rakovszky István elnök. A bejelentési formalitások után az uj kor­mány bevonul az ülésterembe. A Ház lel­késen éljenez. Bethlen miniszterelnök felolvastatja a kormányzói kéziratot. Majd megtartja bem­u­­­tatkozó beszédét. Méltatja a közvetlen lelépő kormány nagy érdemeit, a jogrend megszi­lárdítása körüli fáradozását, a konszolidáció munkálását. Érdeméül írja a földbirtokreformot és a pénzügyi gazdasági konszolidációt. Körvonalazza az új kormány feladatát, mely abban áll, hogy ezt az irányzatot megtisz­títsa az itt-ott még mindig hozzátapadó salak­tól. Nem elég szerinte annak hangoztatása, hogy keresztény nemzeti és agrár ez az irányzat, de azt is meg kell mondani, hogy mik a céljai, melyek azok az eszközök, utak és módok, amelyek oda vezetnek. A nemzet ösztönszerűleg megtalálja a helyes irányt, de nem lehet újra ott kezdeni, ahol Tisza István 1918 októberében elhagyta A régi jelszavak elkoptak, az új jelszavakat pedig tartalmilag össze kell kapcsolni azokkal a régi tradí­ciókkal, amelyek a nemzeti létünkből fa­kadtak. Négy fő feladatot tűzött ki a kormány elé. 1. A destrukciót minden vonatkozásban megszüntetni. 2. A nemzeti­ reorganizáció céljaira az ország gerincét, a kisgazdatársa­dalmat megerősíteni, hogy az intelligenciával együtt nemzed­erővé tömörülhessen. 3. Cél­tudatos politikával kiküszöbölni a múlt hibáit. A demagógiával szemben ellenállásra megnevelni a nemzetet. 4. Külpolitikai horizontunkat tisztává tenni. — Hangozhatta, hogy­ legyen vége a forradalmaknak. A közszabadságokat helyre fogja a kormány állítani, így elsősorban a sajtószabadságot. A cenzúra megszüntetéséig gondoskodni kí­ván arról, hogy a nemzet rovására senki ne élhessen vissza a sajtószabadsággal. Megfe­lelő sajtótörvény alkotásával gondoskodni kíván arról, hogy a sajtó ne legyen felhasz­nálható a destrukció céljaira. A mun­kássággal keresi a megértést. Három fontos törvény alkotását vállalta még el: 1. az általános választói jogról; 2 a főrendiház átalakításáról; 3 a közigazgatás reformjáról. A jogrendet fenn fogja tartani. Ha volnának hatóságok, amelyek a hatáskö­rüket túllépték, vissza fogja szorítani arra a­­ határra, amely őket megilleti. A jogbiztonság érintetlenségéről gondoskodni kíván. A zsidókérdés megoldását abban látja, hogy gazdasági téren azokká lehessünk őnélkülük, mint velük voltunk eddig. (Általá­nos taps a Ház minden oldalán.) Kifejti, hogy ez a megoldás a zsidóságnak is ér­deke. A kormány el van tökélve, hogy ily irányú politiks alapjait­ lerakja. A kereskede­lem és ipar terén a szabad forgalom helyre­állítását szándékozik megvalósítani. A király­kérdésben az 1920.1.tc alapján áll a kormány. Egyelőre azonban minden vonatkozásban kikapcsolja. A propaganda csinálást bármely irányban minden eszközzel megakadályozza.­­ Bejelenti, hogy a pénzügyminiszter ma fogja beterjeszteni azt a javaslatot, amely megszünteti az Ausztriával való valutakö­zösséget. Beszéde végén Bethlen kérte, hogy a képviselők és pártok érzelmeiktől menten támogassák válla­kozásában a kormányt. (A Ház lelkesen tapsol, kivéve a kisgazdák balszélső szárnyát.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ez­után beterjesztette a bankjegykicserélésre vonatkozó törvényjavaslatot. Szombaton és vasárnap is lesz vonat. A kereskedelmi minisztérium és a MÁV­ igazgatósága tanácskozásokat folytatott a vasúti forgalom javítására vonatkozólag. Ennek eredményeként — amint az „Új So­mogy“ már jelezte — április 23-tól kezdve a szombati és vasárnapi forgalomkorlátozá­sok megszűnnek. Egyelőre csak egy induló és egy érkező vonat fog közlekedni.­­ Hor­­nyánszky Gyula, a MÁV­ forgalmi osztály­főnöke kijelentette, hogy a gyorsvonatforga­lom is rövidesen életbe lép az összes fővo­nalakon , sőt új vonatok beállításáról is szó van.

Next