Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1921-04-20 / 89. szám
ill. évfolyam. Kaposvár, 1921. április 20., szerda. 89 1492. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Eleti,zetsss ára Egész évre ... - 360 K ! Negyed évre - - - 90 K Fél évre......................180 K Egy hóra........................30 K Egyes számára 1 K 50 í., pályaudvarokon 2 K. A magyar irredentizmus és a horvátok. Irta: Tóbi József. A magasabb kultúrájú horvát nem tűri, hogy fölötte az alacsonyabb kulturájú szerb uralkodjék. S amikor elszakadási törekvését emlegeti, azt hozza fel érvül, hogy ő az analfabéta szerbet nem szolgálja. Jugoszlávia csak névleges valami, a horvát azt magára nézve valónak el nem ismeri. Bő alkalmam volt a szerbek és a horvátok véleményét erről a kérdésről hallani. A szerbek jobban félnek a horvátoktól, mint idegen hatalmak ezirányu törekvésétől. Szidják is a horvátokat után útfélen. De a horvátok sem csinálnak titkot a szerbek iránti ellenszenvükből. Karlócán, a szerb pátriárka székhelyén voltam egy ízben a kommün alatt. Karlócának egyharmada horvát. Vezető horvát egyénnél voltam, s beszéd közben azt vetette fel, hogy mit csinálnak odaát ? (T. i. a Bácskában.) Azt feleltem, hogy ezek tengődnek. — No, azt tudom , azt amit mi, mert magyar és horvát egy. (To je szve jedno, — az mindegy.) De a szerbek ? A horvát abból, hogy Horvátország és horvát királyság, nem enged. Nála a királyság és a vallás összetartozó. Hiszen a horvát főurak nem egyszer kiváló vitézei voltak a magyarságnak, s nem is volt rossz viszony a két nemzet között. És e mondat leírásánál önkéntelenül velőtérbe nyomul az a kérdés, hogy mi volt az oka annak, hogy a magyarok és a horvátok között annyira elmérgesedett a viszony ? Nem hinném, hogy más lehetett volna az ok itt is, mint ostoba és lelkiismeretlen politikusaink játéka. t£mlékezzípt csak a nagyokra , a Frange ^«okr^ a Zrínyiekre, a PenuC8év.~~13. Hogy juthattunk ezektől a nagy gyűlöletig ? A bécsi Burg sokat játszott velük ellenünk, de okos politikának nem lett volna szabad annyira juttatni az állapotokat. Hiszen valamikor bosnyákok, horvátok hívására jelentek meg ott a magyarok és e két nemzet története úgyszólván összenőtt a magyarok történetével. Amit elrontottak eleink, a bécsi Burg és különösen rossz politikusaink, azt nekünk jóvá kell tennünk, de okosan, megfontoltan, de nem képzettség nélküli politikusokra bízva a dolgokat, hanem mély történelmi, jogi és közgazdasági tudással bíró egyénekre. Hogy ilyen fontos kérdések előkészítésére, intézésére, ahol annyi a nagytudású jogász, ne lehessen intéző tényezőket találni, hanem tudás nélküli politikai kakasok kukorékolása után rohanunk — az igazán csodálatos. A bosnyákok a zsupánjaik alatt folyton egymás ellen harcoltak, ezért hívták be a magyar királyokat rendet teremteni A magyar királyok tekintélye teremtett ott rendet egészen 1526 ig, a török hódoltságig. És a berlini 1878 ik nemzetközi kongresszus határozatából kifolyólag vonultak be ismét magyar csapatok 1878 ban rendet teremteni a már tűrhetetlen török rendetlenség megfékezésére. És most mindezek nyakára ült a szerb. Lapozgassák csak át az érdeklődők Szerbia, Románia is Horvátország történetét, be fogják látni, hogy ez nevetségességig tűrhetetlen és lehetetlen. Hát ha így nem maradhat, hát mi lesz? A felelet egyszerű. Románia és Horvátország egyik szomszédja felé cent húz, nem is húzhat, egyedüli és elvitathatatlan érdeke régi patrónusa, Magyarország felé kényszeríti. És adja Isten, hogy ne tegyek rossz jós, de Magyarország területi épségére legelső fontos lépés innen fog kiindulni. Hogy ott nem alusznak, azt azok tudják, akik velük érintkezésben állnak. Azért én felhívnám az illető tényezőket, hogy itt nekünk, a határ mentén igen szép hivatásunk lenne, a Horvátország felé irányuló irredentizmus terén. Azonban mit látunk? Megbotránkozással olvastam a múltkor, hogy a somogyi Tevéi bevételének jelentékeny részét olyan intézményeknek juttatta, amelyeknek semmi közük az irredentizmushoz. Én nem tudom, mi a Tevéi alapszabálya és programja, de szerény nézetem az, hogy egy fillért sem volna szabad másra, mint az irredentizmus céljára fordítani. Volna itt valaki, aki eddig is elég szép munkát fejtett ki dél felé, de további anyagi tehetsége nincs. Nem tudom, milyen munkát végez a Tevés, nem is akarom ténykedését semmikép sem lebecsülni, de nem tudom, hogy van-e dél felé dolgozó fontos szerve s az irredentizmus terén jártas, irányító szervezője. Lehet, hogy van, s ha van, nagyon helyes. Nem kell mindent dobszóra ütni, mert dobbal nem lehet verebet fogni. Ugyanis nálunk rendszerint a nagyhangú emberek csinálnak mindent, azok pedig szeretnek dicsekedni, hogy fontoskodásukkal annál többre nézzék őket, s így előbb tudják ott a dolgokat, ahol valamit tenni akarnak, mint ahonnan teszik. Mondom, jó és helyes, ha van dolgozó !ír?fl*nta szerv; de ha nincs, teremtsék meg, hálás munka lesz; ne rohassza buzgalmukat az, ha két hét alatt nem számolhatunk be ország-világnak nagy eredményekről. Mert az a mi bajunk, hogy egyszerre és sokat akarunk. A kitartó, komoly munkát megunjuk. Használják fel a szervezők az ez irányban már dolgozó egyén eredményeit és legyenek neki segítségére. A kormány bemutatkozása a nemzetgyűlésen. — A Ház mai ülése. — Ma délelőtt 11 óra felé nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését Rakovszky István elnök. A bejelentési formalitások után az uj kormány bevonul az ülésterembe. A Ház lelkésen éljenez. Bethlen miniszterelnök felolvastatja a kormányzói kéziratot. Majd megtartja bemutatkozó beszédét. Méltatja a közvetlen lelépő kormány nagy érdemeit, a jogrend megszilárdítása körüli fáradozását, a konszolidáció munkálását. Érdeméül írja a földbirtokreformot és a pénzügyi gazdasági konszolidációt. Körvonalazza az új kormány feladatát, mely abban áll, hogy ezt az irányzatot megtisztítsa az itt-ott még mindig hozzátapadó salaktól. Nem elég szerinte annak hangoztatása, hogy keresztény nemzeti és agrár ez az irányzat, de azt is meg kell mondani, hogy mik a céljai, melyek azok az eszközök, utak és módok, amelyek oda vezetnek. A nemzet ösztönszerűleg megtalálja a helyes irányt, de nem lehet újra ott kezdeni, ahol Tisza István 1918 októberében elhagyta A régi jelszavak elkoptak, az új jelszavakat pedig tartalmilag össze kell kapcsolni azokkal a régi tradíciókkal, amelyek a nemzeti létünkből fakadtak. Négy fő feladatot tűzött ki a kormány elé. 1. A destrukciót minden vonatkozásban megszüntetni. 2. A nemzeti reorganizáció céljaira az ország gerincét, a kisgazdatársadalmat megerősíteni, hogy az intelligenciával együtt nemzederővé tömörülhessen. 3. Céltudatos politikával kiküszöbölni a múlt hibáit. A demagógiával szemben ellenállásra megnevelni a nemzetet. 4. Külpolitikai horizontunkat tisztává tenni. — Hangozhatta, hogy legyen vége a forradalmaknak. A közszabadságokat helyre fogja a kormány állítani, így elsősorban a sajtószabadságot. A cenzúra megszüntetéséig gondoskodni kíván arról, hogy a nemzet rovására senki ne élhessen vissza a sajtószabadsággal. Megfelelő sajtótörvény alkotásával gondoskodni kíván arról, hogy a sajtó ne legyen felhasználható a destrukció céljaira. A munkássággal keresi a megértést. Három fontos törvény alkotását vállalta még el: 1. az általános választói jogról; 2 a főrendiház átalakításáról; 3 a közigazgatás reformjáról. A jogrendet fenn fogja tartani. Ha volnának hatóságok, amelyek a hatáskörüket túllépték, vissza fogja szorítani arra a határra, amely őket megilleti. A jogbiztonság érintetlenségéről gondoskodni kíván. A zsidókérdés megoldását abban látja, hogy gazdasági téren azokká lehessünk őnélkülük, mint velük voltunk eddig. (Általános taps a Ház minden oldalán.) Kifejti, hogy ez a megoldás a zsidóságnak is érdeke. A kormány el van tökélve, hogy ily irányú politiks alapjait lerakja. A kereskedelem és ipar terén a szabad forgalom helyreállítását szándékozik megvalósítani. A királykérdésben az 1920.1.tc alapján áll a kormány. Egyelőre azonban minden vonatkozásban kikapcsolja. A propaganda csinálást bármely irányban minden eszközzel megakadályozza. Bejelenti, hogy a pénzügyminiszter ma fogja beterjeszteni azt a javaslatot, amely megszünteti az Ausztriával való valutaközösséget. Beszéde végén Bethlen kérte, hogy a képviselők és pártok érzelmeiktől menten támogassák vállakozásában a kormányt. (A Ház lelkesen tapsol, kivéve a kisgazdák balszélső szárnyát.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ezután beterjesztette a bankjegykicserélésre vonatkozó törvényjavaslatot. Szombaton és vasárnap is lesz vonat. A kereskedelmi minisztérium és a MÁV igazgatósága tanácskozásokat folytatott a vasúti forgalom javítására vonatkozólag. Ennek eredményeként — amint az „Új Somogy“ már jelezte — április 23-tól kezdve a szombati és vasárnapi forgalomkorlátozások megszűnnek. Egyelőre csak egy induló és egy érkező vonat fog közlekedni. Hornyánszky Gyula, a MÁV forgalmi osztályfőnöke kijelentette, hogy a gyorsvonatforgalom is rövidesen életbe lép az összes fővonalakon , sőt új vonatok beállításáról is szó van.