Uj-Somogy, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
IV. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 120. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkeszti : Dr. THURY ZSIGMOND, Előfizetési érák: Egész évre - - - - 480 K | Negyed évre - - - 120 K Féliné ----- 240 K | Egy hóra - - - -1 40 K Hirdetések ára miliméter soronként 4 korona. A mai szám ára 3 korona. Kaposvár, 1922. január 15., vasárnap. 12. ,711. szám. képes szófüzések, amelyeknek a magyar nemzeti sajtónkban meleg otthonra szabad találniok. Semmiféle elv nem lehet olyan, amelynél aláírhatnók, hogy ,,a cél szentesin az eszközöket A királykérdését a napisajtó. Újságolvasó embernek lehetetlen észre nem venni, hogy a magyar napilapok a sajnálatos októberi események óta mérgezett nyilakkal lövöldöznek az ellentábor újságjaira és politikai férfiaira épúgy, mint a nemzetgyűlésnek ellentétes pártállása tagjai teszik ezt parlamentben, társasvacsorán, interjúban és folyosói beszélgetésben egyaránt. A koronás király időszerűtlen visszatérési kísérletei, hiányos előkészítése és az ebből származó további fejlemények vertek különösen éket az eltérő felfogások közé. Vagyis magyarán mondva, addig-addig emlegették innen és tu! „a királykádér kikapcsolását“, míg mindenki belezuhant a kérdés feneketlen mélységébe és ma már egymás húsát tépve marva igyekezik az egyik is, a másik is a neki kedvező partra kivergődni, ha a másik alámerül is, belevész is a tátongó örvény pokoltorkába. A magyar napi sajtó számottevőbb része rendkívüli alkalmakkor is meg szokta őrizni emelkedett, finom árnyalása tániztát. Ha hevesebb vérű, túlfűtött kedélyű fiatalok el-elgaloppirozték is magukat egyszer másszor kényesebb kérdések taglalásánál, azért az alapszín megmaradt a magyar sajtóban harmonikusnak, a hang méltóságteljesnek, a kifejezés választékosnak, tűrhetően ízlésesnek. A legújabb időkben azonban a királykérdés olyan szertelenségekre ragadtat még régi, kipróbált publicistákat is, hogy egyenesen féltenünk kell a békeévekben kialakult és az első forradalom előszeléig jól be is vált sajtóüzemünket és sajtómorálunkat. Egyik intranzigens szabadkirályválasztó fővárosi napilap, a .Szózat* péntek reggeli ■várnában pl. olyan kifogásolható kifejezéseket enged meg (,K. G.a) vezércikkírójának, hogy óva kell intenünk a fiatalabb újságírói gárdát ennek a hangnemnek az eltanulásától, az olvasóközönséget pedig attól, hogy ezen a cikken keresztül alkosson magának fogalmat a fővárosi napilapok szellemi felkészültségéről. Tisztelet, becsület az elveknek. A mi pártok felettállásunk nem tesz bennünket elfogultakká, de mégsem helyeselhetjük azt, hogy a magyar nemzeti sajtóban olyan irmodor honosodjék meg, amely csupán elvi ellentét miatt úgy írjon pl. Rakovszky István, volt házelnökről, hogy ne senki", a karlista újságírókról, hogyelaljasodott sajtó“, a legitimista tábor híveiről, hogy „gondolkozás nélküli százezrek naiv nagy tömege s az előkelő városi semmirekellők ama sokasága, amely léhaságánál és munkátlanságánál lógva hive minden kalandnak.Uri clőcsaléje“,néhány féleszű gyászmagyar“, hazudósé, üvöltöző és padotverő gyászmagyar «átlósaik“ „úri puccsvitézik“, „a nemzed rothadás gyülevér pártja“ nem olyan szalon Február 1-én lesz a polgármesterválasztás. Az alispán kiírta a pályázatokat. Január 31-ig lehet pályázni. Tallián Andor alispán ma reggel kiadta a sokak által várt pályázati hirdetményt a városnál megüresedett állások betöltésére. A nagy nap, a tisztújítás február 1-én délelőtt 10 órakor lesz az alispán személyes elnöklésével. Az évek óta várt akta szövege a következő: Somogy vármegye alispánjától, 1140/922. szám. Pályázati hirdetmény Kaposvár r. t. városnál: 1. Elhalálozás folytán megüresedett polgármesteri, 2. egy újonnan szervezett polgármester helyettesi, 3. egy újonnan szervezett adóügyi számvevői, 4. a három újonnan szervezett II. oszt. aljegyzői, 5. egy újonnan szervezett irodavezetői, 6. két újonnan szervezett iktatói, 7. egy újonnan szervezett kaidói, 8. egy újonnan szervezett irattárnoki, 9. három újonnan szervezett adótiszti, 10. egy újonnan szervezett műszaki tiszti állás, esetleg ezen állások betöltése folytán megüresedő egyéb állások betöltésére pályázatot hirdetek. A betöltendő állások javadalmazása az 1912. évi LVIII. t. c. mellékletében, illetve a vonatkozó városi szabályrendeletben foglalt javadalmazásokkal egyenlő. Pályázók, amennyiben Kaposvár város szolgálatában nem állanak, igazolni tartoznak: 1. Magyar állampolgárságukat, 2. elméleti képzettségüket, 3. erkölcsi előéletüket és politikai megbízhatóságukat, továbbá a forradalom és kommunizmus alatti magatartásukat, 4. eddigi szolgálatukat. Az elméleti képesítés és választhatóság tekintetében az 1912. évi LVIII. tc. 22. § ában, nemkülönben a város szervezési szabályrendeletében foglalt rendelkezések az irányadók. A megválasztandók megbízatása csak a legközelebbi általános tisztujitásig tart azoknál az állásoknál is, amelyek egyébképpen az 1886. évi XXII. tc. értelmében élethossziglan volnának betöltendők. A kellően felszerelt kérvények 5 koronás bélyeggel ellátva legkésőbb 1922. évi január hó 31-ik napjának déli 12 órájáig a város polgármesteri hivatalánál adandók be, annyival is inkább, mert a későbben beérkezett kérvényeket figyelembe nem veszem. Kaposvár város szolgálatában állók törzskönyvi kivonattal is pályázhatnak. A választás folyó évi február hó 1-én délelőtt 10 órára kitűzött időközi tisztújító közgyűlésen fog megtartatni. Megválasztottak állásukat 1922. évi február hó 2-án reggel elfoglalni kötelesek. Kaposvár, 1922. évi január hó 4 én. Tallián Andor, alispán. A hivatalos pályázati hirdetmény csak kibővítette, de fel nem nyitotta a zsilipet a korteskedésre, amely már eddig is csendesen folydogált hetek óta a városban. «umwi«; mnmmmw- mmtmeaamm Sürgessék meg a postapalota fölépítését. A város nem tudja elhelyezni hivatalait — Szűk hivatalos szobák. Amerre tekintünk, ahova nézünk, mindenütt a nagy lakásínség súlyos tüneteit látjuk. Talán legnagyobb a lakásínség a — vagonlakókat leszámítva — a városházán. Minden hivatalos szoba túlzsúfolva, sőt még a nagyterem karzatára és az első emelet folyosóira is jutott nemcsak hivatalos bútor, de munkába görnyedt tisztviselő is. Ezt a nagy szűkösséget a boldog béke óta szenvedi úgy a város tisztviselői kara, mint a városházát ügyes-bajos dolgaikkal felkereső közönség. A számvevőség, az adóhivatal, a leíró, az irattár stb.helyisége oly szűk a sok íróasztaltól, szekrénytől, állványtól, hogy alig mozdulhat benn az ember. Különösen szűk és túlzsúfolt az egyik legforgalmasabb és legfontosabb hivatali helyisége a városházának az iktatóval egybekötött irattár szobája. Már évekkel ezelőtt sokat tárgyaltak a kibővítéséről, esetleg elhelyezéséről, de hogy ez nem sikerült a város vezetőségének, ennek oka az akkori háborús viszonyokban keresendő. Az irattár szűk volta következtében már az alig 6-7 éves iratokat kénytelen a város kiszállítani a fiók dossiéba, a padlásra, ahol por lepi, esetleg tán egér is rágja a deportált hivatalos aktákat. A vonatkozó törvények értelmében a városok kötelesek az aktákat a legutolsó keltüktől számított 30 éven át megőrizni. De vájjon ily viszonyok következtében ki garantálja az akták épségben maradását. Ha perre kerülne a város valamilyen ügyből kifolyólag valakivel, hogy bizonyíthatná igazát az esetleges iratok híján ? A város vezetősége már évekkel ezelőtt több felterjesztést tett a kereskedelmi minisztériumba a postapalota felépítése, esetleg a postának a városházépületből való kitelepítése ügyében, mert égető szüksége volt a posta által elfoglalt helyiségekre. Ugyanis az irattár elhelyezésére a legalkalmasabb helyiség a hatalmas földszinti csarnok, amely tágas, világos, tűzmentes s beleférne a város összes aktája 30 évig visszamenőleg s így legjobban megfelelne a célnak. Furcsa s a mai felfordult viszonyokra jellemző, hogy a város helyiség hiánya következtében a saját hivatalát, a közüzemek igazgatóságát is kénytelen bérelt helyiségben