Uj-Somogy, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

K. .* ..zterség is kiadóhivatal: Mplsít KONTRÁSSY­ UTCA c. szám. ELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : Dr. THURY ZSIGMOND. A mai sírm ára 3 korona. IV. évfolyam Kaposvár, 1922. junius 23., péntek. 140. (839.) szám. Előfizetési árak: Egész évre - - - - 480 K­­ Negyed évre - - - 120 K Fél évre ----- 240 K | Egy hóra ----- 40 K Hirdetések ára miliméter soronként 4 korona. Polgári szervezkedést. Aki figyelemmel szemléli a napi élet ese­rnyőit, annak okvetlenül észre kell vennie néhány olyan jelenséget, amelyek mellett szó nélkül nem haladhatunk el. Nem újság már az, hogy milyen meglepetést keltett szerte az országban a szociáldemokrácia váratlan és meglepő előrenyomulása. Egyesek megijedtek ettől, mások meglepődtek, a többség meg könnyelműen napirendre tért felette, úgy, hogy ma már nem is igen beszélnek a do­logról sehol sem. Megszokták, őszintén szólva mi már a kezdetek kezde­tén sem tulajdonítottunk olyan nagy jelentő­séget a szociáldemokraták váratlan térfogla­­lásának. Végre is ez az arányszám feltétlenül megilleti őket. Azokat az indokolatlan rémül­­dözéseket is bizony csak mosolyogva szem­léltük. Sőt ! Csodálkoztunk, hogy a szocialista térfoglalás egyáltalán akkora hullámokat okoz­hatott. Ellenben találtunk egy más szempontot, amely nemcsak az országos viszonylatban, hanem helyi jellegével is kell, hogy felkeltse érdeklődésünket és figyelmünket. Speciálisan Kaposvár viszonyait tekintve, meg kell állapítanunk, hogy amint az or­szágban, úgy itt is feltűnő módon erősödik a szociáldemokrata mozgalom. Nem hivat­kozunk másra, mint például a legutóbbi eseményekre. A biztosítási tisztviselők, a pincérek, nem találván más utat, kénytele­nek voltak a szociáldemokrácia védelme és támogatása alatt jobb megélhetésért szer­vezkedni. Ezzel szemben a polgárság nagy több­­sége abszolút érdektelenségben s hogy úgy mondjuk, tunyaságban szenved. Egyáltalán nem törődik a maga sorsával. Hát ez az, ami ijesztő és meglepő. Nem az ellenfél szervezkedése. Ez az, ame­lyen gyorsan és komolyan változtatni kell, amíg nem késő. Feltétlenül komoly mun­kára és komoly elhatározásokra van itt szük­ség. Keresni kell azokat a módokat, ame­lyek segítségével eredményesen tudjuk ellen­súlyozni a szociáldemokrata szervezkedést, természetesen nem az ököljog és a hatalom alapján, hanem a törvények keretein belül. Ha már most azt kerestük, hogyan szer­vezkedjék a polgáréig, akkor nem kell so­kat kutatni. Emlékeztetünk mindenkit arra a kijelentésre, amit Heyos Miksa gróf tett megválasztatása napján, amikor arra kérte híveit, hogy tartsák fenn továbbra is a Heyos-pártot. Igenis, most százszoros nyomatékkal kell, hogy megismételjük ezeket a szavakat. Mert a mi véleményünk szerint ez az egyetlen helyes és célravezető megoldás arra nézve, hogy a polgárságot valóban összehozzuk s ha összehozzuk, együtt is tartsuk, mely ha sikerül, akkor olyan sziklaszilárd bázist ka­pnnk, amit törvényes után, de még erőszak­kal sem dönthet meg semmiféle nem polgári törekvés . Kaposvár polgárságának végre be kell látnia, hogy az ellenség nem a maga sorai­ban, hanem másutt van. Ez a belátás ha felülkerekedik az egyéni érdekeket, akkor maga után vonja az egyesülést. Az egység □em csak a jogot, de a szükséges erőt is megadja ahhoz, hogy tömör falanxban, pol­gári összetartásban várjuk azt az időt, ami­kor a polgári társadalomnak újra szüksége lesz arra, hogy többségének megfelelően ke­l—m»«i­­­­ «•••• A nemzetgyűlés mai ülése. Nagy Ernő megkövette a Házat. — Igazoló bizottsági jelentések. — Gaál Gaszton­­lett a nemzetgyűlés elnöke. A mai ülést Apponyi Albert gróf kerdnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedé­st Nagy Ernő, aki kijelenti, hogy a keddi h­éten olyan kijelentésre ra­gadtatta el magát, amely nem volt parlamen­táris és ezért a Házat megköveti Bejelenti, hogy a szombati interpellációs ülésen elő terjeszti azt a hajsza hadjáratot, amelyet Gulyás litván al­ispán indított ellene. Ezután az elnök megállapítja, hogy a keddi ülésen a Nagy Ernő által mondottakat a nagy zajban ő maga sem hallotta, de a gyorsírói jegyzetekből kötelessége lett volna megállapítani­, hogy Nagy Ernő a keddi ülésen inperlamentáris kijelentésre ragadtatta el magát. Miután azonban Nagy Ernő még a mai felszólalásával ezt jóvá tette, további el­járásra nincs szükség. Jelenti továbbá, hogy Teleky Pál gróf és Szentpály István teg­nap ugyancsak beadták megbizó leveleiket. Ezután felkéri az első számú igazoló osz­tályt, hogy tegye meg jelentését. Dr. Szabó Sándor előadó bejelenti az osztály megala­kulását. Elnökké Nagy Emilt, jegyzővé Nagy Sándort választották. Megvizsgáltak 57 man­dátumot. Kifogástalannak találtak 56-ot, ki­fogás alá­­ esett. Az előbbi 56-ot az s) osz­tályba sorozták. A kifogásolt Mokcsay Zol­tán mandátumát a b) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba beválasztották rendes tagokul Herczegh Bélát és Kaas Al­bert bárót, póttagokul pedig Meskó Zoltánt és Muszty Istvánt. Ezután Rácz János kép­viselő beterjesztette a második osztály jelen­tését, mely szerint elnök Kreffl Jenő előadó pedig Rácz Sándor. A mandátumokat kifo­­gástalanoknak találták és az a) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságba be­választották rendes tagokul Czettler Jenőt és Szilly Tamást, póttagokul pedig Bartos And­rást és Cziráky György grófot. A harmadik osztály jelentését báró Prónay György terjeszti be. Elnökké Fáy Gyulát vá­laszt­ották meg. Rendes tagokul megválasz­tották Almássy és Eörsfy Imre képviselőket, pillagokul pedig Mikovényi Jenőt és Sally Endrét. Az összes mandátumokat kifogásta­lannak találták és az osztályba sorozták. A negyedik osztály jelentését Mozer Ernő elő­adó terjeszti be, mely szerint elnökké Plat­y Györgyöt, jegyzővé pedig Eöry Szabó De­zsőt választották meg. A megvizsgált man­dátumok közül kifogás alá esőnek találták Willd József, Szilágyi József, Strausz István, Taupera Ferenc és Szentpály István mandá­tumát, melyeket a b) osztályba soroztak. Az állandó igazoló bizottság rendes tagjává megválasztották Pesthy Pált is Hegymegi Kiss Pált, póttagokul pedig Egri Nagy Já­­nost és Csilléry Andrást. Az elnök bejelenti, hogy a tegnapi nap folyamán bemutattak 243 mandátumot, melyek közül kifogás alá esett , és igazoltnak találtak 237 mandátumot. Ezután a Ház áttért az elnökválasztásra. A korelnök felkérte Dénes István jegyzőt, hogy olvassa fel a Ház idevonatkozó ren­delkezéseit. Ennek megtörténte után az el­nök a szavazás előtt az ülést 5 percre fel­­függeszti. Szünet után Apponyi korelnök új­ból megnyitja az ülést. Megkezdődött a sza­vazás, utána pedig e leadott szavazatokat számlálták össze. Majd az elnök bejelenti, hogy 185 szavazatot adtak le. Ezek közül 145 Gaál Gaszlonra esik, eszerint Gaál Gaszton a nemzetgyűlés elnökévé megvál­asztatott. Mielőtt az alelnökválasztásokra térne át a Ház, a korelnök az ülést 5 percre újból felfüggeszti. „A halál angyala minden 3 és fél percben elvisz egy csecsemőnket.“ Megnyílt a népegészségügyi kiállítás. Ma délelőtt 12 órakor nyitotta meg Tallián Andor alispán dr. Vétek György polgármes­ter, dr. Cséry Bálint rendőrtanácsos, dr. Zimmert József prépostplébános, Mayer Berci ipartestületi elnök, Boda József és még sok társadalmi vezetőegyéniség jelen­létében a Turul szálló nagytermében a nép­egészségügyi kiállítást. A hatalmas teremben érdekes és tanulsá­gos kép tárni a szemlélő elé. Szemléltet, oktat, tinit, buzdít, korhol a kiállítás minden képe, minden sora. Képekben és számok­ban megdöbbentő adatokat lát a szemlélő Magyarország népegészségügyi viszonyairól. Felvonul a statisztika rideg számoszlopaival, s bebizonyítja mostoha, elhanyagolt egész­ségi állapotainkat. Vádolnak, mardosnak a számok, amikor feltárul elöttünk a való, hogy Magyarország foglalja el a harmadik helyet a csecsemőhalandóság terén Európá­ban 20 százalékos számarányával. Rövid, hatásos jelmondatok tarkítják a statisztika számmezőit ily feliratokkal: «Az egyke rend­szer burkolt hazaárulása. »A halál angyala minden három és fél percben elvisz egy Szemléltető népies táblák oktatják ki a szemlélőt a fertőző betegségek, az alkoholiz­mus, a tuberkulotikus betegségek, a terhes­ség, a csecsemő-szoptatás, nevelés miben­létéről. Sok szemlélője akad a Gyenes-féle ágy­gőzfürdőnek is. Egyet kiállított a­ feltaláló. El­ismeri, jól bevált rendszerénél fogva, az ágygőzfü­rdő szorosan beilleszkedik a kiállí­tás keretébe. Az egész kiállítást Mihály Géza, a nép­egészségügyi Múzeum szakembere rendezte elismerésreméltó ügyességgel. Mihály már járt Kaposváron 1913 ban, amikor az Anna­­utcai iskolában rendezett hasonló kiállítást. A kiállítás 4 napig ért. A megtekintése díjtalan. Szeretnék, ha Kaposvár anyái és jövendő anyái minél tömegesebben keresnék fel a szemléltető, oktató egészségügyi kiállí­tást, mert elmondhatjuk, hogy hazájának, családjának ellensége az a nő, aki azt nem tekinti meg. Ma este 6 órai kezdettel Mihály Géza az Apollóban vetített képekkel felolvasást tart a kiállításról.

Next