Uj-Somogy, 1939. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)
1939-08-01 / 177. szám
XXL évfolyam, 177. (5905.) szám.ára:110 fillér. Kaposvár, 1939. augusztus 1., kedd. Hitrkentőség és kiadóhivatal. KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM, 128. POLITIKAI NAPI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési iraki Egy hóra 2-2 pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 3—, az „Uj Magyarság“-gal együtt 4*—, az „Esti U Bág“-gal együtt 370 P Hirdetések ára milimétersoronként 10 1111., szövegrészben IS Ibi A nemzeti vagyon védelme. Az igazságügyminisztériumban törvényjavaslat készült, amelynek célja az ország közgazdasági érdekeinek a mainál hathatósabb és eredményesebb megvédelmezése. Tudjuk, hogy a javaslat a valutasikerek és egyéb hazai értékek kicsempészői, tehát az ország anyagi erejének csorbítói ellen kíván hathatósabb fegyvereket adni a rendőr, az ügyész és a bírókezébe. Tudjuk azt is, hogy ilyen hathatósabb, élesebb és súlyosabb fegyverekre a nemzeti vagyon védelmében szükség van és ilyeneket külföldön is könyörtelenül alkalmaznak minden értéksiker ellen. "Önvédelem ez és pedig olyan önvédelem, amilyenre a nemzet nem csak jogosult, hanem köteles is. Azok az értékek, valuták és egyebek, amelyeket a sikerek az országból rendszeresen és vakmerően kicsempésznek, jogászi nyelven szólva a nemzeti vagyon állagához tartoznak. Magántulajdonban vannak ugyan, de hiszen a nemzeti vagyon nemcsak állami vagyon, alkotó része annak minden magántulajdoniban lévő érték és az a felfogás, hogy ilyen értékek kicsempészése bűncselekmény, egyáltalában nem új, a valutasibolás nem újszerű vétség, vagy bűntett. Negyven esztendővel ezelőtt azt tanította már a budapesti tudományegyetem egyik híres büntetőjogi professzora, hogy egyes emberek meglophatják az államot, a nemzetet akkor is, ha a saját tulajdonukban lévő értékekkel látszólag szabadon és jogszerűen rendelkeznek. Csorbítja a nemzeti vagyont például az, aki a tulajdonában lévő értékes képet megsemmisíti, vagy az országból kiviszi. Ezért védték már a múlt században is szigorú törvények például a műkincseket, tekintet nélkül arra, hogy köztulajdonban, vagy magántulajdonban voltak. De amikor arról van szó, hogy a nemzeti vagyon egyes alkotórészeinek, akár pénznek, akár egyéb értéknek az ország területéről való kivitelét az államhatalom tilalmazza és a tilalom áthágóit a törvény bünteti, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden belföldön képződött vagyon a magyar állam védőszárnyainak köszönheti létét és minden meglévő vagyon ezért van biztonságban, azért tartható épségben, mert az állam törvényei és a közbiztonság közegei védelmezik. Az államnak tehát már csak ezért is joga van megtiltani minden néven nevezendő értéktárgy kicsempészését. Külön elbírálás alá tartozik" a pengő kicsempészése. Míg ugyanis egyéb vagyontárgyak kivitele csak huzamosabb idő eltelte után érezteti káros hatását, addig a magyar valuta kicsempészése valóságos és a bűncselekmény elkövetésekor nyomban bekövetkező értékrombolás. Minden jogtalanul kicsempészet pengő rontja pénzünknek a nemzetközi piacokon jegyzett árfolyamát, amit itthon ugyan nem érzünk, mert a pengő belső vásárló ereje biztosítva van, annál inkább érezhetjük azonban a külkereskedelem terén, a behozatalnál és kivitelnél. Minél több pengőt csempésznek ki ,a sikerek külföldre, annál drágábban fizetünk meg mindent, amit az országba importálnak és annál kevesebbet kapunk azért az áruért, amit külföldi piacokra viszünk. A siker tehát a szó szoros értelmében az ország, a nemzet zsebéből lopja ki a pengőt, amelyet jogellenes után külföldre visz. Ezt az értékrombolást, az országnak ezt a lelkiismeretlen szegényítését tehát minden eszközzel meg kell akadályozni. Mai törvényeink a nagy cél, a nemzet vagyonának megvédése érdekében nem elég hathatósak, mert egyrészt nem elég szigorúak, másrészt nem tartalmaznak megfelelő intézkedéseket a bűncselekmények megelőzésére. Feltétlenül szükséges tehát az új és szigoro törvény a sikerek ellen. Legelsőrendű kötelesség a nemzeti vagyon állagának védelme. Azt, aki a nemzetet, az országot megkárosítja, nem minden ok nélkül lehet a nemzetrontókhoz és hazaárulókhoz hasonlítani. Ezekhez hasonlóan kell tehát büntetni őket. A Gazdasági Egyesület Gazdakörüket állít fel minden községben a kisgazdák érdekeinek képviseletére. Fontos rendkívüli közgyűlést tartott a Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület___Indokolatlan izgatás folyik a mezőgazdasági munkások között. — A termésértékesítés problémájával is foglalkozott a rendkívüli közgyűlés. A Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület hétfőn reggel 9 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését a vármegyeház kistermében saárdi Somssich Miklós felsőházi tag elnöklete mellett. A rendkívüli közgyűlésen megjelentek Bíró István, gróf Hoyos József, gróf Jankovics Bésán József, Márffy Elemér, Petracsek Béla, Fodor Jenő, dr Szentiványi Béla, Bíró Sándor, Kammerer Ferenc és vitéz Poroszhegyi Károly. Az elnök bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlésnek egyetlen tárgya van: az alapszabálymódosítás. A Gazdakörnek megalakítását tűzte ki célul a Gazdasági Egyesület és a Gazdakörök tagjai lesznek az Egyesületnek. Hogy a Gazdakörök megalakulását ne kelljen minden esetben bejelenteni a minisztériumnak, csak a vármegye alispánjának, ezért kell az Egyesület alapszabályait módosítani. Gr. Jankovich-Bélán J. felszólalásában szükségesnek tartja a Gazdakörök létesítését, lehetőleg minden községben. Petracsek Béla szintén szükségesnek tartja a Gazdakörök felállítását, mert a gazdaközönség jövőjének biztosítását ebben látja. Kifogásolta a búzaértékesítés nehézségeit. Ugyancsak baj van a bíbormag áralakulásával is. Katasztrofális termés van és az árak mégis a tavalyiak, amikor a termés sokkal nagyobb, a duplája, sőt háromszorosa volt. Amint a szarvasmarhatenyésztésre ráfeküdt az Egyesület, ugyanúgy kellene a többi állattenyésztési kérdésekre ráfeküdni, mert ezen a téren is nagy dolgokat "tudna produkálni az Egyesület. Saárdi Somssich Miklós elnök is szükségesnek tartja, hogy az OMSE útján a termésértékesítés nehézségei orvosoltassanak. Gróf Jankovics Bésán József ismételt felszólalásában. kifejtette, hogy hála Isten a részes aratók az idén nagyon szépen keresnek és ennek dacára, sajnos, izgatás folyik. Kérdi, mi lesz jövőre egy esetleges rosszabb termés idején. Fontos a munkaalkalmak megteremtése, hogy az agrárkérdés megoldassák, mert csak szezonmunkával nem lehet foglalkoztatni a mezőgazdasági munkásságot. Több felszólalás után vitéz Poroszhegyi Károly gazdasági tanácsos ismertette a módosítandó alapszabályokat, amelyek szerint a községekben megalakítandó Gazdakörök mint a Gazdasági Egyesület szervei működnek. Az alapszabálymódosítás részletesen szabályozza a Gazdakörök vezetését, működését és feladatkörét. „ Vitéz Poroszhegyi Károly gazdasági tanácsos, igazgató szóval is indokolta a Gazdakörök megalakításának szükségességét. A Gazdakörökbe tömörülnek a kisgazdahizlalók és az értékesítést a Gazdakör végzi. A Gazdakör lesz hivatva gondoskodni a kisgazdák termésének értékesítéséről és intézi a gazdák ügyes-bajos dolgait. Dr Szentiványi Béla gazdasági főtanácsos azt kívánta, hogy a Gazdakörök megalakítása törvényesíttessék. A kisgyűlés az alapszabálymódosítást elfogadta. Ezt határozatilag saárdi Somssich Miklós elnök kimondotta. A gazdakörök megalakításának munkálatait máris megkezdi az Egyesület. A vármegye új hajlékot biztosít a tahi főbírói hivatal és lakás részére. A kisgyűlés jóváhagyta Kaposvár városnak a Hangyával kötött újabb telekszerződését. A vármegye 1500 pengővel segélyezi a Siketnéma Intézetet. Somogyvármegye kisgyűlése ma délelőtt 10 órától tartotta rendes havi ülését Barcsay Ákos főispán elnöklete mellett. Az elnöki üdvözlés után a kisgyűlés először a háztartási alap 1940 évi költségvetésével foglalkozott. Stephaich Pál alispán felvilágosító szavai után kimondotta a kisgyűlés, hogy" a költségvetést elfogadásra ajánlja az augusztusi megyegyűlésnek. Az alispán szerint bizonyos emelkedést mutat a költségvetés, mert 80.000 pengőt állítottak be a tabi főszolgabírói lak részére.