Uj Szó, 1946. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1946-03-07 / 55. szám
Fjedorova Tatjána Fjedorova Tatjána a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőnője, vezető mérnöknő a moszkvai földalatti villamos építésének egyik szakaszán. Mellét a Lenin-rend, a Munkarős Zászlaja és a Vörös Csillag érdemjelei díszítik. ..Mint 17 éves kisleányt kerültem az építkezéshez — beszélt a képviselőnő. Megmondhatom, hogy akkor, 1931- ben semmihez sem értettem. Elkezdtem tanulni. Most már a betonozástól kezdve a márványcsiszolásig mindenhez értek. Egyszerű munkásnőből előbb osztagvezető, majd egy nagy munkáscsoport előmunkása lettem. — A moszkvaiak a Legfelsőbb Tanács képviselőnőjének választottak. Megelőzőleg azonban a földalatti vasútépítési vállalat másokkal együtt főiskolára íratott be. A háború folyamán elvégeztem a Moszkvai Közlekedési Mérnöki Intézet tanfolyamát. Ettől kezdve szakadatlanul a földalatti építésnél dolgozom, mérnöknői minőségben. A háború napjaiban, amikor a fasiszta repülőgépek a város fölött keringtek, egyetlen percre sem hagytuk abba a munkát. A háború tüzében adtuk át a forgalomnak a földalatti harmadik szakaszát és kezdtünk hozzá a negyedik útvonal megépítéséhez. — Mint képviselőnő sokat dolgozom a választóim között. Havonta többször fogadónapot rendezek, meghallgatok minden kérést és kívánságot s eljuttatom azokat a kívánt helyekre. Választóim valósággal elhalmoznak levelekkel, amelyek közül egyet sem hagyok válasz nélkül. — Legutóbb Párizst látogattam meg, ahol részt vettem a Nemzetközi Nőkongresszus tanácskozásain, mint a Szovjetunió nőinek küldöttje. Rendkívül meleg fogadtatásban részesítettek bennünket. Büszke voltam hazámra, ahol a nő valóban megtisztelő helyet foglal el. Mi egy szabad társadalom egyenjogú polgárnői vagyunk. Sokat dolgozom, mint mérnök, mint közéleti munkásnő és otthon, mint boldog családanya. — Most óriási feladat áll előttünk. Egy 19 kilométer hosszú szakasszal kell kibővítenünk a moszkvai földalatti villamos hálózatát. Szívesen fogunk dolgozni. A moszkvai földalatti, mint azt mindenki elismeri, a legkényelmesebb és a legszebb az egész világon. Mi arra törekszünk, hogy még tökéletesebb legyen. Ez a mi feladatunk, ez lesz a mi büszkeségünk. i., R. B. Ui Szó 1946 március 7, csütörtök A villanyerőműtelepek fejlődése a Szovjetunióban A februári szovjet választások előtt Sztálin hatalmas beszédben körvonalazta a szovjet nemzetgazdaság új fejlesztési programját. Ezzel kapcsolatban a villanyerőmű telepek fejlesztésére is nagy feladatok hárulnak, sőt az ipar eme ágának meg kell előznie a többi iparágak fejlődését. A szovjet energetika immár hatalmas tapasztalatokkal gazdagodott, amelyek lehetővé teszik az új feladatok megoldását. Az ország nemrégen emlékezett meg a híres orosz villamosítási terv megszületésének 25-ik évfordulójáról. E terv eredetileg úgy szólt, hogy tíz-tizenöt év alatt 30 , körzeti erőműtelepet kell építeni l.T.őO.OOO kilowatt teljesítő képességgel. Ezt a feladatot jóval a kitűzött idő előtt megoldották. 193 ő-ben már 7 millió kilowatt volt az összes villanyerőmű telepek és ebből a körzeti teljesítőképesség e erőműtelepek 4,3 millió kilowattot szolgáltattak. A háború előtt A nagy Honvédő Háború kitörésekor a Szovjetunió hő és vízi villanyerőmű telepeinek (OOO.WM) kilowatt volt a teljesítőképességük, az évi energiatermelés pedig 30 milliárd kilowattóra. Éppen ezért a Szovjetunió a villanyerő kihasználása terén Európában a második, az egész világon a harmadik helyen volt. Az illetékesek figyelmüket most a németek által elpusztított villanytelepek helyreállítására, a meglévők bővítésére és új villanytelepek építésére összpontosítják. A negyedik ötéves terv keretében a villanytelepek fejlesztőinek igen fontos feladatokat tűztek ki az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság további villamosítása terén. Minden eszközzel hozzá kell látniok új vízi villanyerőműtelepek építéséhez. A háború tapasztalatai megerősítették azt, hogy a nemzetgazdaság számára a villanytelepek működése rendkívüli hasznot jelent. A háború alatt a szovjet vízi villanytelepek 15 milliárd kilowattóra energiát millió szolgáltattak, ami megfelel 15 tonna természetes fűtőanyag megtakarításának, illetőleg 6 milliárd tonnakilométer szállítási egységének. Különös fontossága van annak, hogy a villanytelepek teljesítőképességét olyan vidékeken fokozzák, amelyek nem rendelkeznek elegendő helyi üzemanyaggal. Az üzemanyag szállítása nagy távolságokra rendkívül káros a nemzetgazdaságra nézve. Villamosenergia nagy távolságra A negyedik ötéves terv keretében tovább fokozzák a villamosenergia nagy távolságra való vezetésének megszervezését. Ahelyett, hogy magát az üzemanyagot szállítsák nagy távolságra, a szénbányászási helyeken villanytelepeket építenek és a villanyenergiát elvezetik a szükséglet helyére. Új villanytelepek A múlt évben 587 kisebb vizivillanytelepet, 903 kisebb, szénnel dolgozó villanytelepet építettek és adtak át rendeltetésének. Ennek segítségével 3113 új kolhozt és traktorállomást villamosítottak. .Jelenleg 72 ú1 kisebb vízihajtású villanytelep építése van folyamatban. A mezőgazdaság villamosításának sikerei különösen szembeötlőek a szverdlovszki kerületben. Egy év alatt itten 1007 kolhozt és 38 traktorállomást villamosítottak. 116 kisebb vízhajtású és 340 kisebb hőhajtású villanytelepet építettek, 1300 km magasfeszültségű villanyvezetéket és 3300 km alacsonyfeszülségű vezetéket adtak át rendeltetésének. Szem előtt kell tartani a szél energiájának kihasználását is. Szakértők szerint évente 20 milliárd kilowattóra energia szerezhető a szél munkába hajtása útján. Sztálin vezetése alatt a Szovjetunió az »oroszországi állami villamosítási tervet« sikerrel végrehajtotta és még a hamincas évek elején likvidálta ezzel az orosz ipar százados elmaradottságát. Ugyanilyen sikeresen végrehajtja az ország villamosításának helyreállítási és fejlesztési programját is. A. PAVLENKO Hozzátartozók válaszlevelei: Wank Tibornak (1918. Adorján Sári; Zapod vodje 1091.); Prájra, er?yes!en Tihikénk! 1V>1- dog örömmel olvas^tuk üzenetedet. Hálát adunk wm ürí»t»enn<^k, ho^ olyan nagyon jó dolspod ▼*ö. Mi mindnyájan pgés««ógea.pk vagyunk ás Szerepesre Tár a család minden tagja. Azon igyekszünk, hogy sok örömet szerezzünk részedre, mire hazaérkezel, drága boldogságunk. Mi már sokat üzentünk, hogy van, hogy nem kaptad meg? Millió csókkal szerető ezüleid, Hookáék, Miskáék. Dr. Kötös Bélának (1912, Szlammer Iloma; 84. láger): Sokszor <*í»4>kolunk min«inyásan. l*e.«tpn T^gyito*k. Apukádék az Ulászln-utcáian laknaik, vannak. .z értesité.^pd megkaptuk, nagyon örültünk. Csókol Itzlammer Béla. Dvornik Ferencnek (1922. Lyaon Mária; Moszkva): Leveledet megkapn»k az/Cretettel várunk haza. Csókol anyád, Pali, Józsi, RadócsaUd, Vannusák-család. Szabó Istvánnak (1922, Cibolya Jolán) családja; Pirinyi Sándor leventének (lft2ft, Oláh Gizella) szülei. Öccse: Székely Attila főhadnagynak (1920, Schlager Izabella) T>óra; Lipták Mihálynak (1919, Kulcsár Jtíla) felesége 0* János; Máthé Istvánnak (1920) felesége; Régi Bé-Taál János tab. lelkésznek (1913, Szűcs Irén; Szvardlovszk): Kedves tettvérem, Jancsi! Nagyon sok lapot küldtem már eddig remélve »ez, hogy a sok közül valamelyik csak odaért. Otthon mindenki él és egészséges. .Viielőbb hazavárunk. Az első utad hozzám legyen. Nyanyával nem beszélek, sok mondanivalója lesz. Mindennap várlak. Sok szeretettel csókol nővéred Bözsö. Hadifogoly-hozzátartozók üzenetei fának (190&) felesége, kislánya; Fazakcas Eleknek (1924. Deák Terézia) szülei, testvérei; György Mihálynak (1921, Kálmán Viktóiria) családja; Moravcsik Bélának (1910. Krajovánszky Mária) felesége; Nyékhelyi Tibornak (1914. Dietrich Kŕmvna) családja; Köllis Flóri tizedesnek (19H. Akkermann Mária) felesége; Urbán Lászlónak (1916. Urbán Mária) felesége, Ónodi Józsefnek (1906. Szilágyi Julianna) kisfia; felesége, Koszta István ref. tábori Ifj lkénz, főhadnagynak (Caikéria)* Horváth Margit; Török Ferenc fzrv.-nek (1922. Karancs Rozália) felesége, gyermekei; Aczél Lászlónak (1909. Vodrinetz Kornélia) anya. Bözsi, Pali: Póli István özv.nek (Orossky Teréz) családja; Sznyczik Józsefnek (1920, Schilling Teréz) dr. Fischer frczsőné: DuSnoky József gyógyszerész-hadnagynek (1903, Niguli Mária) felc.^ége: Perjámosi Bélának (1916. ■ Wölfl Mária) .Szülei: Busa Istvánnak (19«Sj felesége: Goltűnann Istvánnak (1916. Lerner Katalin) felesége és testvérei; dr. Doroghy Miklósnak (1916, Char>ey Mária) édesanyja; dr. Gerd Ottónak (1913, Molnár Mária) húga; Schenker Mártonnak (1906, Walter Róza) családja: Maj<er Gábornak (1913, Vanya Anna) felesége, kislánya. Székelykeresztúrról; Mogyoróssy Józsefnek (190, Tibb Erzsébet) családja; Farkas Józsefnek (1920. Tauber Mária) szülei. Teca,Sitli; Bokor Imrének (1912. Tóth Anna) felesége; Verd Györgynek (1904 Schubert Júlia) felesége, testvérei, sógornője; Csathó Károlynak (18Ä6, Oroszky Terézia) üzennek testvérei; Kovács Ferencnek (1918, Szabó Etel) aggódó azülei; Blau Pálnak (1914, Hercz Matild) édesanyja; Blau Lászlónak (1918, Hercz Matild) édesanyja; Blau Andornak (1919, Hertz Matild) édesanyja; Péter Árpád főhaddnagynak (Ur mány 96. láger: 1906, C.^ürös Berta) Vili; Gyuricza Miklósnak (1925, Gyuricza Berta) Fülei: Rácz Jánosnak (1927. Kozma Irén) egész családja: Siobolowski Tódornak (1921. Szakács Erzsébet) édes anyja; Pogács Imre rep. őrnagynak (1908. Janatka Galéria) Bö&se és kisfia; Szenebi Károly bolgy.-nak (1921, Forstner Emnma) éneanyja: Bodnár Miklósnak (1907, Hörcínk Z<rtiz«sanna) szülei: Köder József bonv.-nek (1905, Stanya Margit fe.«6ége. gyermekei: Kf. Belka Mvénart (1913, Deke Efgédböt) Íe*eeÉee. Sztrolkova Natam, egy malvidéki golyóscsapágygyár rohamsminnt Hisu Sie