Uj Szó, 1946. augusztus (2. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-22 / 187. szám

J JR A 20 PILLÉR, II. évfolyam 187. (376.) *7. 19 46. AUGUSZTUS 22. CS­ÜTÖRTÖ­K A TÖKÖS HA P­ S­EREe LAPJA A M­A­GYAR LAKOSSÁG SZÁ­MÁRA .A stabilizáció és a házigazgatás reform­ja Magyarországon­. A stabilizáció fontos lépés a ma­­g­yar demokrácia politikai és szarxla­­lásai m­egszilárdítása terén. Hatása rövidesen észreveh­etővé válik a gaz­­dasági és társadalmi élet minden te­rén. A stabili­záció sikerének fontos feltétele az állami háztartásban a bevételek és kiállások összhangba­­hozatala. Az állami tisztviselői kar 30 százalékos csökkentése is ezt a célt szolgálja. Köztudomású ugyanis, hogy Magyarországon jelenleg 1­0 százalékkal nagyobb a tisztviselők száma, mint 19­38-ban volt. A létszámcsökkentés lehetőséget nyújt arra is, hogy kizárják az állami tisztviselői karban akciósokat, a demokratikus lövő­re­újjáépí­tés ellenségeit. A magyar reakció megkísérelte, hogy az új közigazga­tásba is átmentse Horthy és Szálasi embereit. E­lőfordult, hogy olyan egyéneket csempésztek be a B lista bizottsá­gokba, akiket elbocsátandó B-listá­­soknak jelöltek ki- Ezzel a módszer­rel is rontani akarták a stabilizáció sikerét-A népi demokrácia megerősödésé­nek érdeke a magyar közigazgatás gyökeres reformja. Maradi a vidéki közigazgatás alapja, a vármegyei rendszer, amely a nagybirtokos, gentry-reakció legmegbízhatóbb tá­masza volt. Igazi demokrácia ennek a vármegyei rendszernek a gyökeres felszámolása nélkül el sem képzel­hető. Csak ilyen reformok tehetik lehetővé a munkásság és a paraszt­ság részvételét az állam ügyeinek intézésében. Nagy feladatok várnak még az or­szágra. Ki kell vezetni az országot abból a gazdasági zűrzavarból, amelybe Hitlerék vitték bele. Újjá kell szervezni a gazdasági életet, az újonnan földhözjuttatottak százezrei­nek hathatós támogatást kell nyúj­tani, hogy életképes gazdaságot te­remtsenek. Olyan állami közigazga­tásra van szükség, amelyet a nép magáénak van- A demokrácia moz­gatóereje, nem pedig a kerékkötő politika vegyen részt az átalakítás­ban-A Függetlenségi Front pártjai meg­állapodtak abban, hogy az ősz folya­­mán megtartják a községi választá­sokat. A magyar sajtó jelentése sze­rint az új választási törvénnyel egy­idejűleg tető alá kerül a közigazga­tás gyökeres reformja is. Rajk bel­­ügyminisz­ter szerint ez jelentős lé­pés lesz, amely felszámolja a múl­­tat és az új választási törvénnyel együtt a dolgozók, a parasztság ke­zébe rakja le az önkormányzat igaz­gatását. A közigazgatás reformja igen fontos láncszeme a magyar de­mokrácia megerősödésének. IVAN ORLOV Hazatért hadifoglyok újabb névsora Pillanatfelvételek a párizsi értekezletről A párizsi ÉRTEKEZLET A politikai bizottságok megkezdték munkájukat Kikkel állott háborúban Olaszország A gazdasági bizottság meghallgatja a csatlósállamokat Megkezdte munkáját a Magyarországgal foglalkozó politikai bizottság A párizsi békeértekezleten (­* a bizott­ságokban hétfőn és kedden tovább­ folyt a miHika. A Ma­ffi/arf/rmaffiHil for/lolk­oló poUtikai birollyaf/ ugyancsak hétfő dél­előtt kezdte meg tevékenységét. A csehszlovák megbí­zott javasolta, hogy még a magyar küldöttség ellenveté­seinek m­eghallgatá­­sa előtt vitassák meg a s"z<Tződéstervezet ren­delkezéseit. MacNeill brit megbízott az idővesztes­ég elkerülése céljából szükségesnek tart­ja, hogy a vita­­gyár álláspp­ontról már a vita megkezdése­kor tájékozva legyen a bizottság. Egyet­ért a csehszlovák megbízottal abban, hogy az áulaláHon Kifa felenleges és a­ szerződési szokásnál szakaszra kell viep­ v­asni. A jugosz'áv­, az ukrán és a szov­­jet, valamint a francia megbízott ugyan­ezt az álláspontot foglalta el, illetve az ukrán delegátus­­ Javaslatára Szétosztják a megelőző ülés­­ jegyzőkönyvét a megbí­zottak között, az anyag tüzetes m­egisme­­ré­­e céljáb­ól. Ellhatároz­ták, hogy felkérik a magyar küldöttséget, terjessze elő írásban rés­z­letes álláspontját. Ha szükségesnek, iwpp tanácsosnak mu­tatkozik, meghivják Ma­­pyarország mephizallji­t. hopp jelenjék meg szem­élyesen a bizallság előtt. összeült az olasz politikai és területi bizottság is Az Olaszországgal foglalkozó bizottság hétfő­n a békeszerződésnek Triesztre vo­natkozó cikkelyeit vette tanulmányozás alá. Kedden tovább folyt az ülésezés. Vi­­sinszki szovjet kiküldött javasolta, hogy a bizottság azonnal lásson munkához. „Kevesebbet kellene beszélni és töb­­bet cselekedni is — mondotta. A bizottság megkezdte ez­után az olasz emlékirat tanulmányozását. A lengyel kiküldött hangsúlyozta, hogy Olaszország igenis megszakította a diplo­máciai viszonyt Lengyelországgal és a lengyel állampolgárokat Olaszországban ellenségként kezelték. Az olaszok a len­gyel katonákat megölték vagy fogságba vetették. Leng­yelors­zág és Olaszország között hadiállapot állt fenn. A lengyel haditengerészet harcolt a Földközi-tenge­ren és egy sorhajót el is vesztett. Ezekre való tekintettel a lengyel küldöttség kérte, hogy az olasz emlékirat azon ré­szét, amelyben Olaszország kijelenti, hogy nem volt hadiállapotban Lengyel­országgal, mint alaptaland, utasít­sák vissza. K­nllandia képviselője és a jupasztőn kiküldött helyettelte a lengyel képvi­selő érvelését. Helghini képviselője S­zin­tén az ellen tiltakozott, hogy Belgium és Olasz­ország iir­.ott nem volt h­adiálla­ W­t. .íz niaszok belga hajóksht snUpesztettek el. Helga csapatok harcoltak Abesszin óiban az olaszok ellen és belga repülőgépek­­­e/ foglaltak le Észak-Afrikában — álla­­pította megT. A csehszlovák delegáltus szintén bebizo­­nytotta, hogy Csehszlovákia és Olaszor­szág között történtek ellenséges­ cselek­­m­ények, miután csehszlovák csapatok h­rrcoltak Olaszország ellen Észak-Afri­­kában és Olaszországban. A csehszlovák kü­l­döttség tehát nem ismeri el az emlék­irat állítását, mely s­zerint a szövetséges államok közt megkülönböz­tet­ést kell tenni. Abesszínia küldötte arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy az olasz nép a fasiszta kormány mögött állott, amikor a támadó háború m­egin­du­lt. A felelősség tehát az egész olasz népet terheli, ,K bjelonissz kiküldött szerint Olasz­­ország képviselői úgy akarják beállítani az olasz­ né­pet, mintha az teljesen passz­í­­val viselkedett volna a háborúban. E,z helytelen megvilágítás. A bjelonissz kül­­dötség nem fogadja el — mondta — a különbségtevést a szövetséges országok között. Ai finn és b­olgár bizottság ülése­ ir. ■ Egyesült Államok képviselői m­­­emi­­ vesznek részt a finn béke­szerződés vitájában. Elhatározásuknak előzménye az a szovjet nyilatkozat, amely valamennyi bi­z­ttság alakuló ü­lé­­sén elhang­zott és kifogásolta, hogy azo­k az államok, amelyek a volt ellenséges orsz­ágokkal nem voltak hadiállapotban, szavazati joggal bírjanak. A Szovjetunió­­nak azonban nincs kifogása az ellen, hopp az ilyen államok a vitában részt­ vegyenek. A bolgár területi és politikai bizottság a sz­­ovjet kiküldött javaslatára egyhan­gúlag a brit Gladwyn Jelchcet választotta meg előadójául. A görög kiküldött tilta­kozott a bolgár békeszerződés ama meg­­állap­ítása­ ellen, amely szerint Bulgária­­ hatékon­y szerepet játszott a Németország ellen vívott háborúban. Az ülés egyéb­ként barátságos légkörben folyt le. A magyar Molotovnál G­yöngyösi­­ Ján­os külügyminiszter Pus­kin budapesti követtel folytatott hosszabb megbeszélése után kedden délután látoga­tást tett Molotov szovjet külügyminisz­­ternél. U­gyancsak meglátogatta a magyar külügymini­szter és a magyar delegáció több tagja Byrnes amerikai külügymi­nisztert is. A beszélgtések szívélyes lég­körben folytak le. magyar békeküldöttség elkészítette a békeszerződéstervezet egyes pont­jaira vonatkozó észrevételeket tartal­mazó jegyzéket. Ez a jegyzék került a magyar területi és politikai bizott­­sághoz, valamint a román békeszerződéssel fog­lalkozó bizotsághoz is. 71 gazdasági és katonai bizottságok munkája A párizsi értekezlet katonai bizottsága úgy döntött, hogy ügyrendjébe felveszi a volt csatlósállamok katonai kérdésének általános megvitatását is, még ped­ig eb­ben a sorrendben: Olaszország, Románia, Bulgária, Magyarország és F­innország. Elhatározta a bizottság, hogy három al­bizottságot állít fel, nevezetesen a száraz­ delegátusok és Byrneinél földi, tengeri és légi haderő kérdéseivel foglalkozó albizottságokat. Előadóul Etiópia kiküldöttét választották meg.­­A gazdasági bizottság megegyezett­­ ab­­ban, hogy Bulgária,­­Magyarország, Ro­mánia és Finnország írásban előterjesz­tett álláspontját tudomásul ve­szi és még az általános tanácskozás előtt meg­hallgatja a fenti államok képviselői­­n­ek előterjesztését. 71 békeértekezlet kedden nem ülésezett a napirendtől eltérőleg, a békeértekez­­let kedden nem tartott teljes ülést. A válozás o­ka az, hogy az albán és osztrák küldöttségek, amelyeket meg akartak hallgatni, még nem érkeztek meg. A bizottságok ugyancsak szünetet tar­tottak, mivel érdemi munkájuk megkez­­dése előtt bevárják a szerződéstervezetek m­ódosítáainak előterjesztését, aminek ha­tárideje kedden éjfélkor járt le. (Foly­tatás a 6. oldalon) N

Next