Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-02 / 2. szám, hétfő

Világ proletárjait egyesüljetekJ U JSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. január 2. Hétfő • XX. évfolyam, 2. szám • Ara 40 fillér ANTONÍN NOVOTNÝ köztársasági elnök újévi beszéde Tisztelt polgártársak, elvtársak! Felhasználom ezt az alkal­mat arra, hogy az új év kez­detén szívélyesen üdvözöljem mindannyiukat, jó egészséget, sok boldogságot, a munkában és a magánéletben sok sikert kívánjak önöknek és családjuk­nak. Tisztelt polgártársak, szeret­nék köszönetet mondani önök­nek a múlt évi jó munkájukért, melynek eredményeként 1966-ban kedvezően fejlődött nép­gazdaságunk. Köszönetem fejezem ki azok­nak az üzemeknek és munka­kollektíváknak is, amelyek az év végén hozzám küldött jelen­téseikben beszámoltak munká­juk eredményéről , az 1966. évi terv teljesítéséről. Megkö­szönöm a karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából kapott jó­kívánságokat is. Az 1967-es évbe léptünk, amely sok szempontból igen jelentős lesz számunkra. Az idén már egész népgazdasá­gunk az új irányítási rendszer alapján fog dolgozni, melyet az elmúlt években készítettünk elő. Ugyanakkor teljes mérték­ben ki akarjuk használni a szo­cialista rendszer előnyeit, és széleskörűen érvényesíteni fog­juk társadalmi életünkben s a ter­melésben a tudomány ered­ményeit. Az elmúlt napokban ülést tar­tott Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának Központi Bizottsá­ga. Értékelte népgazdaságunk 190B. évi fejlődését s ellenőriz­te, hogyan teljesítik a gazdasá­gi tevékenység, valamint az ál­lami és más szervek és szerve­zetek munkájának megjavítását célzó határozatot. A párt központi bizottságá­nak említett ülésén a KB el­nöksége nevében jelentést ter­jesztettem elő. A beszámoló lé­nyeges részét közölte a napi sajtó. Gondolom, elolvasták, ezért nem részletezem a múlt év eredményeit, és a központi bizottság ülésén megtárgyalt to­vábbi kérdéseket, csupán né­hány problémát akarok kiemel­ni. Mit tapasztalhattunk az 1966. évben? Az üzemekben, vállala­tokban és a központi irányító szervekben kétségkívül sokat tettek az új irányítási rendszer bevezetéséért. Egyszersmind azonban az is megmutatkozott, hogy az üzemekben és a ter­melésben még nem minden ve­zető dolgozó és munkás értette meg teljes mértékben azokat az alapelveket, amelyekhez nép­gazdaságunk tevékenysége az elkövetkező időszakban igazo­dik. Azok a kérdések, amelyek­kel néhány polgártársunk fel­­lép, arról tanúskodnak: még sok meggyőző munkára és ter­mészetesen tapasztalatok szer­zésére lesz szükség, amíg az emberek teljes mélységében megértik az új intézkedések és folyamatok lényegét. Nem sok idő telt el azóta, hogy nálunk, Csehszlovákiában bevégeztünk a szocializálást. Nem volt ez egyszerű dolog. Direktív irányításra és a gaz­daságban nagy anyagi befekte­tésekre volt szükség, hogy tá­mogassuk a születőben levő szocialista társadalmi viszo­nyok kialakulását. A múltban számos intézkedést kellett fo­ganatosítanunk köztársaságunk védelmének megerősítése érde­kében. Ismeretes, hogy az ötve­nes évek kezdetén a háború komoly veszélye fenyegette a világot. Köztudott az is, hogy ki kellett védenünk a kapita­lista országok ellenünk irányu­ló számos intézkedését, nyersanyagok, gépek embargó­­­ját és kivitelünk akadályozását. Nehéz évek voltak azok, s elkerülhetetlenné tették a tár­sadalmunk irányítására, egész életünkre hatást gyakorló in­tézkedések foganatosítását. Azonban minden nehézség el­lenére sem csökkent az élet­színvonal, sőt a kulturális és anyagi színvonal szüntelenül emelkedett. A szocialista termelési viszo­nyok győzelme hazánkban, a nemzetközi feszültség enyhülé­se, a békés együttélés politiká­jának gyakorlati érvényesítése fokozatosan új helyzetet terem­tett. Köztársaságunk életében az új körülmények új lehetősé­geket nyújtottak a szocialista rendszer teljesebb kihasználá­sára, a társadalom további fej­lesztésére. Látni kell, hogy a népgazdaság további fejleszté­sére tett jelentős lépések és módosítások, amelyek meggyő­ződésünk szerint jó eredménye­ket hoznak, csakis azért, való­síthatók meg, mert a szocialis­ta közösségbe tartozunk és sok­oldalúan együttműködünk a szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval, amely ország számunkra továbbra is biztonságunk záloga. Népgazdaságunk új irányítá­sának bevezetése nem könnyű feladat. Miért? Nyíltan meg­mondom: azért, mert túlságo­san hozzászoktunk bizonyos életformákhoz, az irányítás és a gazdaság meghonosodott szer­vezetéhez. Ez sokszor gondta­lanságra vezetett bennünket, sőt, nem habozom kimondani: egyes embereket könnyelműség­re és felelőtlenségre is. Az el­múlt időszakban elért sike­reink olyan illúziót keltettek, hogy mi mindent megtehetünk. Egyes emberek abban a hiede­lemben éltek, hogy mindaz amit a közösség a társadalmi fogyasztásra, a kultúra fejlesz­tésére, az életszínvonal növelé­sére fordít, az magától értető­dő, természetes dolog. Abban a hitben ringatták magukat, hogy társadalmunk korlátlan erőfor­rásokkal rendelkezik. Mindez csökkentette sok funkcionárius felelősségtudatát is, s ennek következtében elképzeléseikben nem az ország és a nemzeti jö­vedelem lehetőségeiből indultak ki. Az új irányítási rendszer első célja éppen az, hogy minden egyes emberben növelje a fe­lelősségtudatot döntéseiért, el­végzett munkájáért. Rá kell éb­resztenie mindenkit arra, hogy a saját munkájától, kollektívá­ja, műhelye, üzeme, vállalata, hivatala tevékenységének ered­ményeitől függ életszínvonalá­nak alakulása. Sok változásra lesz szükség a bérrendszerben is. Teljes mértékben érvénye­sülnie kell a szakképzettség­ű­nek és a tudásnak, úgyszintén felelősségtudatnak mind munkásoknál, mind a műszaki­­ és a gazdasági dolgozóknál. Az új irányítási rendszer fő lé­nyege: az anyagi érdekeltség teljes mértékű érvényesítése a termelés eredményeiben, hogy mindenki olyan jutalmat kap­jon, ami megfelel a társadalom érdekében­ végzett munkája mennyiségének és minőségének. Ennek az alapelvnek érvénye­sítése nélkül az Irányítás új rendszere nem teljesíthetné küldetését. A második alapelv, amit hangsúlyozni szeretnék a kö­vetkező: az új irányítási rend­szer arra számít, hogy a dol­gozók, a kollektívák, főképpen pedig az üzemek vezetősége fo­kozottabb kezdeményezéssel ke­resik majd a jobb minőségű és olcsóbb termelés lehetőségeit, s biztosítják termékeik kelendő­ségét a hazai és a külföldi pia­con. Amennyiben erre nem lesz­nek képesek, az természetesen hatással lesz az illető üzem és minden egyes dolgozója jöve­delmére. Ilyen körülmények között megmutatkozik majd azoknak az embereknek a szak­képzettsége is, akik a vállalat termeléséért felelősek. A piac szükségleteivel összhangban, a terv adta lehetőségek kereté­ben szabad utat kap a kezde­ményezés. A harmadik dolog, amire ki akarok térni, az árak kérdése. Erről részben már beszéltem pártunk központi bizottságának ülésén. Mint tudják, egyes árakat módosítottunk. Egész árrend­szerünket tekintve a módosítá­sok egyáltalán nem voltak jlön­ (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet államférfiak • U M • •• I •• I • W • £ ujevi udvozlo tavirata ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, BOHUSLAV LASTOVIČKA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának és az egész szovjet nép nevében, az új év alkalmából, szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, és önök útján a testvéri Csehszlovákia népének. Mélységes meggyőződésünk, hogy az 1967. évben is tovább erősödik országaink barátsága és sokoldalú együttműködése. Országaink egy sorban küzdenek a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és felzárkózottságának megszilárdításáért, s a világbéke megőrzéséért. Kedves elvtársak, önöknek és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság minden dolgozójának sok szerencsét és a szocializmus építésében sok új sikert kívánunk. L. I. BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, N. V. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, A. N. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Pionírok a prágai várban (Tudósítónktól.) — Tegnap, újév napján ismét vendégül lát­ta a prágai vár az ország min­den részéből érkező pioníro­kat. Az idei ünnepségek előké­szítői találóan nevezték el a hagyományos ünnepséget a „vi­dámság körhintájának". A­ Spa­nyol-teremben — ahol a 600 pionírnak Antonín No­vo­t­n­ý köztársasági elnökkel, a CSKP Központi Bizottsága el­ső titkárával, valamint a párt­ és a kormány többi vezetőivel együtt •— igazán vidám, derűt sugárzó délutánban volt részük — a boldog gyermekkacaj uralkodott. A műsorban egymást válto­gatták a csehországi és szlová­kiai pionír együttesek. Bemu­tatták, hogy a jó tanulás mel­lett gyönyörködtető tornamu­tatványokra, énekszámokra, táncra is van tehetségük. A másfélórás műsor után a gyermekek a vár reprezentá­ciós termeiben a párt és a kor­mány vezetőivel együtt megte­kintették élenjáró művészeink, sportolóink műsorát. Az egyik teremben pedig a Vltava had­gyakorlat résztvevőivel beszél­gettek a vár kis vendégei. Egy másik helyiségben a prágai di­vattervező vállalat bemutatója vonzotta elsősorban a kislányo­kat. Kiadós uzsonna után a gye­rekek ismét összegyűltek a Spanyol-teremben, ahol Anto­nín Novotný elvtársnak, vala­mint a párt és kormány jelen­levő képviselőinek két kelet­szlovákiai pionír mondott kö­szönetet a felejthetetlen fogad­tatásért. Novotný elvtárs vála­szában felhívta a pionírok fi­gyelmét arra, hogy mindig le­gyenek büszkék hazájukra, mert Csehszlovákiának jó hír­neve van a világban. Hangsú­lyozta, hogy a gyermekek bol­dog életét, békés építőmunkán­kat, elsősorban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomnak köszönhetjük, amelynek az idén ünnepeljük 50. évfordulóját. — „Őrizzétek a Szovjetunióval való barátságot, mint szemetek fényét, mert a Szovjetunió léte a béke, a haladás és biztonsá­gunk záloga" — mondta Novot­ny elvtárs, majd felhívta a gyermekek figyelmét arra, hogy továbbra is ápolják és erősítsék kapcsolataikat a test­véri országok gyermekeivel, is­koláival. Novotný elvtárs rövid válasz­beszéde után továbbra is vi­dámság honolt a prágai vár­ban. A gyermekek önfeledten táncoltak, énekeltek és csodál­ták a történelmi prágai vár szépségeit. —sm— Igazságtalan és elítélendő az amerikaiak vietnami háborúja De Gaulle beszéde a vietnami kérdésről Párizs (CTK) : De Gaulle tábornok, a Francia Köztársa­ság elnöke, szombaton este be­szédet intézett országa népé­hez, amelyben az Egyesült Ál­lamok Vietnam elleni fegyve­res intervencióját igazságtalan és elítélendő háborúnak minő­sítette. A józan ész azt követe­li, hogy Amerika fejezze be ezt a háborút, és vonja vissza csa­patait — jelentette ki De Gaul­le elnök. A jelenlegi európai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy „a húsz évig tartó hideghábo­rú befejeződik, miután mind a keleti, mind a nyugati államok­nak tudomásul kell venniök, hogy­ az állandó és fenyegető feszültség állapota tarthatat­lan, míg a nemzetek együttmű­ködése reményt nyújt a prob­lémák , különösen a német kérdés megoldására." Franciaország — jelentette ki az elnök — továbbra is min­dent elkövet a közeledés érde­kében. A jövőben is tovább­fejleszti baráti és termékeny kapcsolatait a Szovjetunióval, és felújítja szoros kapcsolatait Jugoszláviával, Csehszlovákiá­val, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal. Az amerikaiak megsértették az újévi tű­zszü­netet Saigon (CTK) — Az amerikai katonai egységek durván meg­sértették a 48 órás újévi tűz­szünetet. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság rádiójának jelentése szerint — amerikai repülőgépek bombázták Észak-Vietnam néhány lakott terüle­tét. Ninh Binh városban tíz személyt megöltek és tizenha­tot megsebesítettek. Nam Phong-ban a bombák megron­gálták a katolikus és néhány lakóházat. templomot Westmoreland tábornok, Vietnamban állomásozó ameri­a­kai haderő főparancsnoka ja­nuár 1-én személyesen rendelte el a Huetól nyugatra eső terü­let bombázását és ágyúzását. A tábornok ezzel a rendelkezésé­vel megsértette az újévi tűz­szünetet. Az amerikai haderő szóvivő­je közölte, hogy az újévi tűz­szünet meghosszabbításáról nincs tudomása és a parancsok változatlanul úgy szólnak, hogy 48 óra letelte után a hadműve­leteket fel kell újítani. A tűzszünet lejárta előtt 12 órával az amerikaiak 109 eset­ben szegték meg a tűzszüneti rendelkezéseket.

Next