Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-29 / 126. szám, kedd

HAZÁNKBA LÁTOGAT AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter meghívására ma hiva­talos látogatásra Csehszlová­kiába érkezik Szvaran Szingh, az Indiai Köztársaság külügy­minisztere. Szvaran Szingh 1907. augusz­tus 19-én született Punjab tar­tomány Sankar községében. Mi­után befejezte tanulmányait a fizikai és a jogi karon, 1932- től mint ügyvéd működött Dzsa­­landmarban. 1946-ban képvise­lője volt az alkotmányozó nem­zetgyűlésnek, és kinevezték a kormány Punjab állambeli par­lamenti titkárának. India felosztása után 1947- ben a punjabi kormány feje lett. 1952-ben kinevezték a köz­ponti kormány közmunkaügyi miniszterévé. A későbbi évek­ben Szvaran Szingh kereskedel­mi és könnyűipari miniszter, bánya- és tüzelőnyagipari, va­lamint vasútügyi miniszter volt. Egy időben a mezőgazdasági és élelmezésügyi, ipar- és közellá­­tásügyi miniszter is volt. Kül­ügyminiszterré első ízben 1964- ben nevezték ki. 1957-től tagja az indiai köz­ponti parlamentnek, jelentős külpolitikai feladatokkal bízták meg. 1964-ben kivette részét az el nem kötelezett országok kai­rói konferenciájának munkájá­ból. Mint az indiai küldöttség vezetője az ENSZ közgyűlése- KÖZÉLET — DI.DIUCK­ ŠVESTKA, a CSKP KB titkára tegnap fogadta Janusz Roszkowskit, a PAP lengyel sajtó­ügynökség ügyvezető igazgatóját, aki dr. Otakar Sverčinának, Csehszlovák Sajtóiroda vezérigaz­a­gatójának meghívására hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tar­tózkodik. — TEGNAP BUKARESTBE UTA­ZOTT a CSKP KB küldöttsége. A küldöttséget Bohumil Hanuš, társadalmi szervezetek és a nem­­­zeti bizottságok osztályvezető-he­lyettese vezeti. — Dr. MATEJ LUCAN, a CSSZSZK kormányának alelnöke, tegnap Prágában fogadta Vlagyimir Vla­gyimirovics Mackevinset, a Szov­jetunió új rendkívüli és megha­talmazott csehszlovákiai nagykö­vetét. — TEGNAP a délelőtti órákban Prágából Bukarestbe utazott a Laoszi Hazafias Front küldöttsége Nauhaka Phoumsavannak, a Ha­zafias Front állandó bizottsága tagjának vezetésével. — FRANTIŠEK KRAJČÍR külügy­miniszter-helyettes hitvesével együtt tegnap hivatalos baráti lá­togatásra a Bolgár Népköztársa­ságba utazott. nők több ülésszakán is részt vett. Indira Gandhi asszony kor­mányában 1966-ban nemzetvé­delmi, majd 1970-ben ismét kül­ügyminiszterré nevezték ki. SZEMINÁRIUM A PROPAGANDÁRÓL (ČSTK) — Bratislavában tegnap háromnapos szeminá­rium kezdődött a pártpropa­ganda, a pártoktatás és a mód­szertan kérdéseiről. A szemi­náriumot a CSKP KB és az SZLKP KB propaganda- és agi­tációs osztálya rendezte az SZLKP bratislavai városi bi­zottsága politikai nevelési há­zával együtt. A szeminárium, amelyen a kerületi és a járá­si pártbizottságok több mint 200 lektora vett részt, a párt­propaganda, az agitáció és a pártoktatás alapvető pedagó­giai-pszichológiai és módszer­tani kérdéseire irányult. Nemzetközi megbeszélés (ČSTK) — Bratislavában tegnap nemzetközi megbeszé­lés kezdődött a szociális prog­nosztika és a szociális terve­zés témájáról a Szlovák Tudo­mányos Akadémia és a Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia, a szlovák és csehszlovák szociológiai társaságok együt­tes rendezésében. Tanácskozá­sán részt vesz 200 tudomá­nyos dolgozó a Bolgár Népköz­­társaságból, a Magyar Népköz­társaságból, az NDK-ból, a Lengyel Népköztársaságból, a Szovjetunióból és hazánkból. Beszédet mondott Krocsány Dezső, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere. Bányaipari szakértők fogadása (ČSTK) — Václav Vaček, az SZSZK kormányának alelnöke, tegnap fogadta a KGST euró­pai tagál­lamai bánya­igazgató­sági szakembereinek küldött­ségét, amely május 28-a óta hazánkban részt vett a bánya­ipari kérdésekről tárgyaló hatnapos nemzetközi tanácsko­záson. A küldöttséget Ján Ba­ran mérnök, a bratislavai Szlo­vák Bányahivatal elnöke kí­sérte. A fogadáson részt vettek a KGST-tagállamok bratislavai főkonzulátusainak képviselői Elutazott az Alekszandrov-együ­ttes (ČSTK) . Háromhetes cseh­szlovákiai körútjáról tegnap visszautazott hazájába az Alekszandrov-együttes. Az ün­nepélyesen feldíszített košicei állomáson a szovjet vendégek­től elbúcsúztak a város párt­os közéleti képviselői, a CSSZBSZ városi bizottságának funkcionáriusai, a dolgozók, a košicei iskolák pionírjai és SZISZ tagjai. A kedves csehszlovákiai fo­gadtatásért, népünk baráti magatartásáért Borisz Alek­szandrovics Alekszandrov ve­zérőrnagy, az együttes művé­szeti vezetője és parancsnoka, a Szovjetunió nemzeti művésze mondott köszönetet. Koreai fiatalok küldöttsége Ján Janik elvtársnál (ČSTK)­­ Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára tegnap dél­előtt fogadta a Koreai Szocia­lista Ifjúsági Dolgozók Szövet­sége Központi Bizottságának küldöttségét, melyet Ri Jong Bök, a szövetség elnöke veze­tett. A fogadáson jelen volt Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője és Michal Zo­­zurák, a Szlovákiai SZISZ KB elnöke is. Janik elvtárs elbeszélgetett a koreai küldöttség tagjaival Szlovákia gazdasági és kultu­rális fejlődéséről, hazájuk fej­lődéséről, és az ifjúsággal végzett munkáról. A küldöttség este visszatért Prágába. Erősödnek a csehszlovák—lengyel kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról) sározatainak teljesítésére össz­pontosul, s munkájával elő akarja segíteni a szocialista vi­szonyok szilárdulását. Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke válaszában kije­lentette hogy a hagyományos csehszlovák—lengyel barátság a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség szelle­mében fejlődik. Hozzájárul a két ország kapcsolatainak el­mélyüléséhez, valamint közös szövetségesünkkel, a Szovjet­unióval ápolt barátságunk szi­­lárdulásához. Küldöttségünk első lengyel­­országi napjának fő eseménye baráti beszélgetés volt a szejm képviselőivel és a parlamenti bizottságok elnökeivel a két or­szág törvényhozó gyűléseinek tevékenységéről és együttmű­ködéséről. Alois Indra elvtárs nagyra értékelte országaink együttmű­ködésének kibontakozását. Han­goztatta, hogy parlamentjeink kölcsönös tapasztalatcseréje nagyon hasznos. Részletesen tájékoztatta a lengyel képvise­lőket a csehszlovák Szövetségi Gyűlés tevékenységéről. Han­goztatta, hogy munkájában kö­vetkezetesen szem előtt tartja a CSKP XIV. kongresszusának határozatát. Indra elvtárs a két ország parlamenti bizottságai­nak szorosabb kapcsolatait szorgalmazta. A csehszlovák képviselők fő­ként a lengyel oktatási reform, a szejm ellenőrző tevékenysé­ge, munkájának tervezése, az életkörnyezet védelmében vég­zett munkájának gyakorlati eredményei a kultúra irányítása, az ifjúság nevelése, a képvise­lők és a választók kapcsolatai d­e más kérdések iránt érdek­lődtek. A találkozó végén Alois Indra a csehszlovák állami címerrel díszített kristályvázát nyújtott át ajándékul a szejm elnöké­nek. Parlamenti küldöttségünk tegnap délutánt Varsó megte­­­kintésével töltötte. A csehszlo­vák képviselők ismerkedtek a lengyel főváros történelmével és jelenével, filmet tekintettek meg múltjáról, pusztulásáról és helyreállításáról. Alois Indra elvtárs ezután a Győzelem terén megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. CSEHSZLOVÁK-EGYIPTOMI MEGBESZÉLÉSEK Kairó • Vasárnap Kairóban megkezdődtek a prágai városi pártbizottság és az Arab Szocia­lista Unió küldöttségének meg­beszélései. A prágai városi párt­­bizottság küldöttségét Antonín Kapek, a CSKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, prágai városi pártbizottság első a titkára, az ASZÚ küldöttségét Mohammed Hafez Ghánám, az ASZÚ első titkára vezeti. A va­sárnapi megbeszéléseken az EAK belpolitikai és gazdasági helyzetéről, valamint a közeli keleti helyzetről nyújtottak tá­jékoztatást. Tegnap délután tárgyalások második fordulójá­­ ban Kapek elvtárs a CSKP és Csehszlovákia helyzetét ismer­tette a vendéglátókkal és ki­fejtette az ASZÚ és a CSKP együttműködésének csehszlovák koncepcióját. Előzőleg küldöttségünk meg­tekintette a Kairó közelében szovjet segítséggel épült hetuá­­ni acélipari komplexumot. Eszköz: a szocialista forradalom - cél: a szocialista köztársaság Az Oroszországi és Ukrajnai Csehszlovák Kommunista Párt megalakulása 55. évfordulójának alkalmából „...visszautasítunk bármiféle részvételt a nemzeti felszaba­dításért való polgári harcban, melynek célja a polgári uralom fenntartása; követelve a cseh­szlovák nemzet teljes felszaba­dítását és egységét, azt akar­juk, hogy ez a népek önrendel­kezési jogának megvalósításá­val történjék meg. Ennek meg­valósítása eszközeként a nem­zetközi szocialista forradalmat, célként a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságot ismerjük el." (Az oroszországi és ukraj­nai Csehszlovák Kommunista Párt 1918 májusában Moszk­vában megtartott kongres­­­szusán az Osztrák—Magyar Monarchia cseh és szlovák munkásságához intézett fel­hívásból.) A felhívásban szereplő „cseh­szlovák nemzet" fogalmát tör­ténelmi összefüggésekben kell értenünk. A fiatal szovjet or­szágban akkor uralkodó helyzet bonyolultsága, valamint a kom­munista mozgalom akkori cseh­szlovák úttörőinek elégtelen el­méleti felkészültsége nem te­hette lehetővé, hogy elméleti­leg, politikailag pontosan fe­jezzék ki magukat — olyan tör­ténelmi dokumentumokban sem, mint amilyennek a felhívást tartjuk. A szovjet hatalom még alig fél esztendeje élt­ Oroszország­ban, és máris halálos veszede­lembe került. A nemzetközi im­perialista intervenció és a bel­ső ellenforradalmi erők megfoj­tani készültek a munkások és parasztok hatalmát és uralomra akarták juttatni a burzsoázia diktatúráját. Kitört a szörnyű polgárháború és három évig tartott. Ilyen rendkívül bonyolult fel­tételek között kezdődött meg Moszkvában 1918. május 25-én az összes oroszországi csehszlo­vák forradalmi marxista szer­vezetek és csoportok egyesítő kongresszusa. Az első világháború kitörése­kor mintegy 100 000 cseh és szlovák élt Oroszországban. 1916 végén mintegy 200 000 cseh és szlovák hadifogollyal növekedett a számuk. A februá­ri, de különösen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ha­tására politikai ellentétekre ke­rült közöttük sor. Az osztály­ösztön és a bolsevik agitáció okozta, hogy számos munkás és hadifogoly nem ült fel a na­cionalista demagógiának, sem a szabadságról és a demokráciá­ról terjesztett masaryki illú­zióknak, nem léptek be a cseh­szlovák légiókba, amelyek külföldi intervenciósok oldalára­­ álltak, hanem csehszlovák szo­ciáldemokrata szervezeteket kezdtek létrehozni Oroszország­ban. Igaz, még ezekben a szer­vezetekben is éltek az illúziók, ám az Októberi Forradalom for­dulatot hozott ebben az irány­ban. Sok csehet és szlovákot magával ragadott a forradalom, ezek részt vettek az orosz mun­kások és parasztok harcaiban, vörösgárdákat és csehszlovák kiképző központokat alakítot­tak a vörös hadsereg keretében. Čenek Hruška, Slavojar Částek, Szántó László és munkásosztá­a­lyunk számos hű fia ott voltak csehszlovák vöröskatonák első soraiban. A harcok hamar összekovácsolták a csehszlovák szociáldemokrata szervezeteket, a mozgalom terjedt, ideológiai­lag és politikailag élni kez­dett. Az egyesítő kongresszus­ra mintegy 80 választott küldött érkezett. A kongresszus elhatározta az Oroszországi Kommunista (bol­sevik) Párt csehszlovák szek­ciójának megalakítását, ame­lyet Oroszországi és Ukrajnai Csehszlovák Kommunista Párt­nak is hívtak. A kongresszus jelentős cselekedetei közé tar­tozik, hogy kifejezésre juttat­ta: szilárdan el van tökélve, hogy szakít a régi Szociálde­mokrata Párt opportunizmusá­val, egységes szervezetet ho­zott létre egységes vezetéssel, a pártnak megadta egységes irányvonalát, mely azonos volt az OK(b)P elveivel és taktiká­jával, és hangsúlyozta, hogy a a párt tevékenysége legfőképpen szovjet hatalomnak és az Októberi Forradalom vívmányai­nak védelmére irányul. A leni­ni tanítás hatására a kongres­­­szus egységes álláspontot fog­lalt el a nemzetiségi kérdésben: kimondta Csehszlovákia állami függetlenségének követelését, emellett a nemzeti felszabadí­tásért folyó küzdelemben ki­mondottan osztályszempontból vett irányvonalat tűzött ki, amit az említett felhívás is tanúsít. A kongresszus küldötteinek elvhűségéről, osztályszempon­tokhoz való ragaszkodásáról és politikai érettségéről tanúsko­dik, hogy külön határozatban élesen elítélték azt a tényt, hogy a reakciós vezetőség meg­szervezte a csehszlovák légiós alakulatok harcba szállását a szovjet hatalommal szemben. Az oroszországi csehszlovák kommunisták központi bizottsá­ga röviddel a kongresszus után kiadott egy felhívást, melyben egyebek között ez áll: „Nyilvá­nosan kijelentjük, hogy a cseh­szlovák proletariátus e szörnyű pillanatban az orosz proletárok szovjet hatalmának oldalán áll... A legélesebben elítéljük azok cselekedetét, akik tetteik­kel bemocskolták a cseh dolgo­zó nép nevét... Elvtársak! Mindenki a saját helyére! Min­den rendelkezésre álló eszköz­zel segítsetek felszámolni csehszlovák nacionalista csapa­a­tok felkelését! Az osztályszempontok, a pro­letár internacionalizmus és a szovjet néppel való barátság elvei szentek voltak az oroszor­szági csehszlovák kommunisták számára 55 évvel ezelőtt és ilye­nek maradnak a jelenben és a jövőben is. —ni BEFEJEZŐDÖTT AZ AESZ JUBILEUMI ÜLÉSSZAKA Fontos döntések Addisz Abebában vől A jubileumi ülésszak részre­követelték a közel-keleti válság mielőbbi békés rendezé­sét, szolidaritásukról biztosí­tották az afrikai népeket jo­gaikért folytatott harcukban és határozottan elítélték az izrae­li agresszorok bűnös politiká­ját. Az etiópiai fővárosban vasár­nap zárt ajtók mögött ülést tar­tottak az Afrikai Egység Szer­vezete tagállamainak állam- és kormányfői, s ezen elvi döntést hoztak arról, hogy az etiópiai —Szomáliai területi vita kivizs­gálására öttagú békéltető bizott­ságot létesítsenek. A csúcskon­ferenciához közel álló körök értesülése szerint a bizottság­ban Nigéria, Libéria, Szenegál és Giunea képviselői kaptak helyet. Az afrikai államok 10. csúcs­­értekezletének első napján va­sárnap egész sor politikai hatá­rozatot fogadtak el. Tekintetbe véve, hogy a határozatokat a külügyminiszterek jubileumi ülésszaka az érintett afrikai szervezetek és mozgalmak kép­viselőinek bevonásával dolgoz­ta ki, a csúcsértekezlet munká­ja gyorsan halad, a határoza­tok elfogadását megelőző vita időtartama minimumra csök­kent­. Az államfők határozatot fo­gadtak el, amely elítéli a dél­afrikai, rhodesiai és portugál gyarmatosítókat, valamint NATO néhány tagját, közöttük a Franciaországot, Nagy-Britan­­niát és az Egyesült Államokat, amelyek pénzügyi, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak az említett gyarmati rendszerek fenntartásához, illetve nem lépnek fel elég határozottan velük szemben. A határozatban foglaltak ál­lást amellett, hogy Spanyolor­szág adjon önrendelkezési jogot a jelenlegi Spanyol-Szahara né­peinek. Az afrikai államfők úgy dön­töttek, Algéria képviselőjét je­lölik az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszakán elnöki tisztségre. Hétfőn kerül sor a közel­­keleti helyzet vitájára, valamint annak megtárgyalására, hogy Addisz Abeba maradjon-e az Afrikai Egység Szervezetének székhelye. Ez utóbbi kérdést Szomália és Líbia követelésére tűzték a csúcsértekezlet napi­rendjére. Addisz Abeba — Az etióp fő­városban véget ért az Afrikai Egység Szervezete megalakulá­sának 10. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepi közgyűlés, amelyen az afrikai kontinens 41 független államának vezetői megvitatták a szervezet fonto­sabb problémáit. Mint a jubileumi ülésszak vi­tájából kiderült, az afrikai ál­lamok kormányai még szilár­dabbá kívánják tenni a szerve­zet egységét, határozottan elő akarják mozdítani a gyarmati és a fajüldöző rendszerek ellen folytatott nemzeti felszabadító harcot. OĽtí 1973. V. 29. 2

Next